Fővárosi Lapok 1882. február (26-48. szám)

1882-02-21 / 42. szám

pályáját egyengették. Szász Károly rendkívül érdeke­sen elbeszélte, mint ajándékozta meg őt Szamossy egy ereklyével, melyet Munkácsytól őrizett, majd Neményi Ambrus franciául a mester nejét üdvözlő, ki magyarul köszönte meg a kitüntetést s végül Komócsy József szellemes felköszöntőt mondott Ipolyi püspökre. A kedélyes lakoma végén a jókedv annyira fo­kozódott, hogy a társaság egy része táncra kerekedett s Munkácsy Mihály vidáman járta a csárdást Tolnai Lajossal, a magyar államvasutak igazgatójával. Főt­ár ősi h­írek. * A művészek jelmezestélye, melyet a Mun­­kácsy-pár tiszteletére rendeznek, ma este lesz a mű­csarnokban. A termek rendkívül gazdag díszítése rop­pant munkával járt, melyet, bár megfeszített erővel dolgoznak, csak ma délután, közvetlenül a vigalom előtt fejezhetnek be. A termeket virágokkal, lombok­kal gyönyörű téli kertté varázsolták, az ablakmélye­désekből kellemes fülkéket csináltak s egy ilyen fül­kében lesz Marchenke szobrásznak szép szökőkutja. A Munkácsy-pár számára szép szőnyeggel borított emelvény készült, mely fölött baldachin emelkedik, a magyar címert tartó két angyallal, a baldachin alatt két karszék áll a művész és neje számára. Az étke­zésre fenntartott teremben is külön emelvény lesz Munkácsy és neje számára, honnan az egész közönsé­get áttekinthetik. A tréfás produkciók közt érdekes lesz a néger­ quartett, melyet Mesterházy Kálmán fia­tal festőművészünk rendez, s Szabó Lajos, Károlyi György és Sztojanovics Jenő társaságában ad elő, Rausch Károly zongorakísérete mellett. A »sugárúti látványosságok«-ban bemutatják a sugárút minden ne­vezetességét, diorámát és panorámát, törpéket és óriás hölgyet, kutya- és majomszínházat, a »múlt év ese­ményeit« komikus képekben, mozgó dioráma alakjá­ban, mutatják be, Kassai népszínházi tag magyarázata és Agai Adolf gitárkisérete mellett. Jákobés k. a. spa­nyol táncot fog lejteni, Kaszner cimbalom szólót ját­szik sat. * A képviselőház tegnap, mielőtt a költségve­tés­­ tárgyalását folytatta volna, a némely pénzügyi vámhoz ideiglenesen beszedendő pótlékról szóló tör­vényjavaslatot tárgyalta és fogadta el. A tárgyhoz Baross Gábor előadón kívül Ugrón Gábor és világosi Gaál Jenő szóltak, végül pedig gróf Szapáry pénz­ügyminiszter, ki egyebek közt megjegyzi,hogy a kávé­vám végleges elfogadása után a kávéfogyasztási adót meg fogja szüntetni. E javaslat megszavazása után folytatták a pénzügyminisztérium költségvetésé­nk részletes tárgyalását. A dohányjövedék fölött folyt a vita, illetőleg Ónodynak szombaton a dohányegyedá­­ruság megszüntetése iránt beadott indítványa fölött. Somssich Pál, Orbán Balázs, Madarász József szóltak részint általában a dohánymonopólium, részint a,,keze­lési hibák ellen, míg Neppel Ferenc ellenezve Ónody indítványát, a monopólium fentartása mellett nyilat­kozott, mert azt a tizenhét milliót, melyet az jövedel­mez, nem tudnak más forrásból előteremteni. A több­ség aztán el is vetette az Ónody indítványát. Az ülés végén Tisza Kálmán kormányelnök felelt Hermann Ottónak a »Deutscher Schulverein« ügyében tett inter­pellációjára. Kifejti a kormány álláspontját, hangsú­lyozva,hogy a magyar politika soha senkit sem fog nyelve vagy nemzetisége miatt üldözni. Herman ama kérdé­sére, szándékozik-e a kormány jelentést tenni lépései­ről, azt felelte a kormányelnök, hogy tettek fogják a kormány jelentését képezni. A többség élénk tetszés­sel vette tudomásul a választ.­­ A főrendiház tegnap szintén tartott rövid ülést, melyen a gróf Be­­leznay Árpád, továbbá báró Bánffy Kálmán mentelmi jogának felfüggesztése iránti bírósági kérvényeket az illető bizottsághoz utasították. * Munkácsy és Liszt. Együtt van most főváro­sunkban a két leggeniálisabb magyar művész, kiknél egy nemzet sem mutathat fel nagyobbakat. A »Ma­gyar Korona« e ritka alkalom kapcsán azt indítvá­nyozza, hogy együtt is kellene őket ünnepelni oly mó­don, hogy a Krisztus-képet állítanák ki villámvilágí­­tás mellett a redoute-ban s nagy zene- és énekkar adná elő ugyanott a Liszt »Krisztus«-oratóriumát. Érdekes gondolat, melyet — ha van rá idő — méltó volna va­lósítani. * Munkácsy Mihály vasárnap, az ünnepélyessé­gek kezdete előtt, megnézte az iparmuzeumot és a mintarajztanodát. Aztán meglátogatta Ligetit, ki pá­lyája kezdetén szíves pártfogója volt s gróf Zichy Jenőt, kit szintén régen ismer. A merre megfordul: egész hódolat környezi. Tegnap, midőn épp 38-ik szü­letésnapját ünnepelte, a ki csak szót váltott vele, szíve mélyéből gratulált. Feljött őt üdvözölni, Nagyvárad­ról, legelső mestere, Szamosi Elek is. Munkácsy sze­retettel fogadta s maga ment vele a műcsarnokba, hogy megmutassa neki képét. Délelőtt még Haynald bibornok, Ipolyi püspök és Perlaky Kálmán voltak nála. Mikor hazulról elment, nejét Emmer Kornél tár­saságában hagyta!Vasárnap, hír szerint, gróf Andrássy Gyula ad estélyt a művész tiszteletére. A műcsarnokban egész tolongás van a Krisztus-kép előtt. Vasárnap délután kettőtől ötig hétszázan nézték meg. A folyo­són sokan vettek fényképmásolatokat. A remekmű megvételére a »Pesti Napló«-nál folyvást szaporodnak az ajánlatok. Újabban gr. Zichy Edmund ezer, Haynald bibornok érsek ezer, gr. Zichy Jenő 500, Ferenczi Freund Károly 100 írót,Luczenbacher Pál 500 frankot, Laskay Miklós min. főmérnök 25 frtot írtak alá. To­vábbá Ipolyi püspök ezer frankot, Tárkányi Béla öt­száz frankot, Fraknói Vilmos kétszázötven frankot ajánlottak fel. Báró Radvánszky Géza azt a tervet pen­díte meg, hogy a takarékpénztárak s egyéb részvény­társulatok szintén szavazzanak meg bizonyos összeget e célra múlt évi tiszta nyereményükből, Hajós József és Szitányi Bernát vállalkoztak e terv valósítására hatni. Megemlítjük, hogy a remek kép március végéig lesz nálunk kiállítva, mert ápril 7-dikén már szerző­dés szerint, Londonban kell közszemlére kitenni. * A Petőfi-társaság havi felolvasó ülése vasár­nap volt az akadémia kis termében. Számosan hall­gatták, kivált nők. Az elnöklő Komócsy József meleg szavakkal emlékezett meg az elhúnyt Kertbeny Ká­roly érdemeiről, a­ki fölött emlékbeszéd is lesz. Úgy halljuk, Abafi Lajos jelentkezett rá. Első felolvasó Rádl Ödön nagyváradi ügyvéd volt, ki »Legújabb költészetünk hatástalanságá«-t fejtegette, elfogadva egy pár hideg eszű német aesthetikus ama nézetét, hogy a lírikusoknak nem magukat, hanem a kor eszméit, érzületeit kellene énekelniük. Már magában a kiindulási nézethez is, hogy t. i. a legújabb költészet hatástalan, kérdőjelet lehet tenni. Azt hiszszük, a hatás ma is, mint mindig, arányban áll a tehetség mértékével. Csakhogy e hatás nem mutatható ki összeségében, mert egy dal, egy óda szerteszél, külön-külön hat az olvasókra s a tetszés kifejezése nem összpontosulhat úgy, mint egy színházban, s nem tűnhetik ki annyira, mint nagyobb események alkalmával egy-egy közének lábrakapásában. De az teljesen bizonyos, hogy ha a lírikusok megfogadnák a Rádl Ödön tanácsait, saját szubjektivitásuk megtagadása mellett igen apró cseprő s csak igen mulékony hatású alkalmi poéták lennének. A költőknek a képzelem szabadsága ad szárnyat s csak úgy emelkedhetnek, ha azt éneklik, a mit szívok lelkök, ihleték sugal. Hogy a jól írt versnek ma is van hatása, eléggé bebizonyult ez ülésen, hol a Jakab Ödön (vendég) »A két örökös« című költeményét, melyet Margittay Dezső olvasott fel, élénken megtap­solták. És mindig is lesz hatása dalnak, elbeszélő köl­teménynek, ha ihlet, hivatás forrásából ered. Ha pedig újra nagy költők támadnak, azoknak megint maguk­hoz méltó országos hatásuk lesz. Harmadik felolvasó ifj. Ábrányi Kornél volt, ki »Az erény hős« cí­mű rajzát mutatta be, mely szól egy képmutatóról, ki az ártatlanság álarcát viseli, pedig minden inkább, mint erények hőse. Volt zárt ülés is, melyben többi közt elhatározták, hogy május végén Székesfehérvártt tartanak vándor­ülést. Azután pedig a társaság tizen­négy tagja az elnökhöz, Jókai Mórhoz kocsi­zott, ki e napon érte meg 57-dik születésnapját. Ko­mócsy József mondott üdvözlő beszédet, örök vidám­ságot, munkakedvet kívánva neki, hogy hosszú ideig lehessen vezérök. Jókai megköszönte a kitüntetést, mely ugyan őt öregségére emlékezteti, de — úgy mond — meg van ő nyugodva sorsában, mert minden nap teljesíti kötelességét — dolgozik. Aztán megmu­tatta társainak eredeti műveinek s azok fordításainak könyvtárát. Azt mondá, hogy eredeti regényeiért ösz­­szesen 84656 írtot kapott, beszélyeiért is vagy tizen­kétezer forintot s igy vagy százezer forintnál többet keresett szépirodalmi tollával. (A fordítási díjak nin­csenek ebben.) Megmutatta Jókai azokat a könyvecs­kéit is, melyekbe regényei vázlatait közli, vagy útköz­ben tájképi vázlatokat rajzol. Megmutatta faragvá­nyait, csiga-gyüteményét, a karos­széket, melyben 35 éve ír, aztán beszélt a tagokkal, Mikszáthnak többi közt azt mondva: »Szép jövőd van!« E nap Jókai a sepsi-szentgyörgyi ifjúsági önképző körtől is kapott üdvözlő sürgönyt. Bizonyára mindazok, kik a lapok híréből tudják meg, hogy Jókai vasárnap lett 57 éves, azt kívánják, mit a székely ifjak, hogy »drága szemé­lyét még sokáig boldogan éltesse az egek ura, a haza és nemzet dicsére, javára!« * Személyi hírek. Jókai Mórt tegnap, mi­dőn a képviselőházba lépett, éljenzéssel fogadták és sok képviselő által aláirt születésnapi üdvözlő­ iratot is nyújtottak át neki.­­ Ráth József pozsonyi kanonok aggasztólag megbetegült s testvére, a főpol­gármester e miatt nem vehetett részt a tegnapi Mun­­kácsy-lakomában. — Csiky Gergely »Nyárspol­gárok« című háromfelvonásos színművet ir a nép­színház számára. — Stróbl Alajos fiatal szob­rász a dalmű-szinház számára már befejezte Erkel Ferenc ülő szobrát s e napokban a Liszt Ferencéhez fog. — Schmiedler Ferenc zágrábi honvédszáza­dos, tűzvész alkalmával tanúsított elszánt magatartás­ért a Ferenc József-rend lovagkeresztjével díszíttetett föl. — Ágai Adolf írótársunk, meghívás következ­tében, márciusban Nagy-Kanizsán felolvasást fog tar­tani. — Vidmár Erzsik, a., Nádayné asszony nővére, fél évi vendégszereplésre déli Amerikába szer­ződött s Rio de Janeiroban és Montevideoben fog énekelni. — Ujházy Ede értekezletre hívta meg színész társait a végett, hogy a Krisztus-kép megvá­sárlása javára előadást tartsanak. — Náday Fe­renc bizottságot alakított, mely színész-pikniket fog rendezni, e mulatság tréfás előadásból és táncból fog állani. — Perotti dalművész lapunk útján ki­jelen­tetni kéri, hogy sem a Pécsi Manó virágüzletével, sem más budapesti virágkereskedéssel nem áll össze­köttetésben.— Rössler Adolf ügyvéd elhunyt 58 éves korában, derék művelt férfi volt.­­ F­r­i­m Jakab, az első magyar hülyeintézet igazgatója, Bécsbe utazott, hová nem csak felolvasás végett hívták meg, hanem fényes ajánlattal azért is, hogy az ott megnyitandó hülyeintézet igazgatását átvegye; itt a kormány és főváros még azt a csekély segélyt is, mely­ben ennekelőtte részesítő, megvonta intézetétől. * Híres vendégünk asztalos volt ugyan valaha, da korántsem kézműves, sőt úri családból származott. Mint Karacs Teréz írja, s mint e lapok szerkesztősé­ge is jól tudja: az ő atyja fősópénztárnok volt Mis­kolcon. Tekintélyes külsejű, magas, testes úr volt. Első házasságából született legnagyobb leánya elő­ször Villám (Blitz) honvéd-ezredes neje volt. Az ezre­des Temesvár ostroma alatt esett el. Az özvegy ké­sőbb a borsodi legtekintélyesb családok egyikéből szár­mazott Szathmáry Király Barnabás neje lett, de nem sokára elhunyt. Fia most honvédtiszt. Lieb fősó­pénztárnok első házasságából születtek Emil, Gyula, Mihály és egy leánytestvér. A már koros Lieb azonban másodszor is megnősült, egy miskolci lányt, Ötvös Erzsébetet véve nőül. A kisebb gyermekek mostoha anya mellé jutottak, de apjuk úri házánál növekedtek. Az ismerősök meg is voltak lepetve, midőn hallották, hogy az egyik Lieb-fiút, mivel rajzolni jól tudott, az apa halála után, asztalos inasnak adták. A ki kérde­zősködött effelől, azt a választ kapta: »Magyar fiú számára nincs most pálya, jobb, ha iparos lesz.« Va­lamivel több lett, korunk első képirója. * Hymen. Sztranyavszky Géza balassa­gyarmati kir. közjegyző, az evang. templomban köze­­lebb vezette oltárhoz An­inger Ilonka kisasz­­szonyt, özv. Aninger Károlyné kedves leányát; a nász­­lakomát a nemzeti szállodában tartották meg. — Tolnay Emilia kisasszonyt, Tolnay Lajos vasúti főigazgató leányát, eljegyezte Per­cz­el Lajos bíró­sági hivatalnok. — Brachfeld Caesar­ine kis­asszony Brachfeld Arnold fővárosi gazdag polgár egyetlenegy gyermekének esküvője e hó 28-án lesz Barber Bernát cs. k. lovas kapitánynyal. * Liszt Ferenc is fog adni szűkebb körű estélyt Munkácsy és neje tiszteletére, zeneakadémiai lakásán. Megemlítjük, hogy Munkácsy az ősz mestert nejével és Aggházy Károlylyal együtt látogatta meg. * Almásy Miklós fiatal zongoravirtuózunk va­sárnapi matiné­ján igen díszes közönség volt jelen, habár többeket és ekkor a Munkácsy-ünnepély vett igénybe. Ott voltak a matinéén: Liszt Ferenc, ki volt tanítványa iránt meleg szeretetet tanúsít, Haynald bí­bornok, Péchy Tamás és több képviselő, egy pár mág­nás s úri hölgyek szép koszorúja. A fiatal művész sok erővel és kifejezéssel zongorázta Liszt »Cantique d’amour«-ját s egyik magyar raphszodiáját s bemu­tatta saját szerzeményű »Ábránd és induló«-ját. A mű­sor ízléssel volt összeállítva s képviselve voltak benne Schumann, Schubert, Weber s a magyar zeneszerzők közül Mosonyi. A matinék végén sokan kívántak sze­rencsét a szépen haladó virtuóznak s édes atyjának, Almássy Sándor képviselőnek. Úgy hallottuk különben, hogy Almásy Miklós visszavonul a nyilvános élettől s az egyházi pályára készül lépni. * A Harmónia holnapi zeneestélyén Várady Antal egy Munkácsyhoz irt ódáját fogja szavalni. Agg­házy Károly és Tomka István a Liszt »Roham indu­lóját« s a »Szózat és himnusz átirat«-át adják elő két zongorán. Nádayné asszony a Huber Károly »Udvari bál« című új dalművéből énekel keringőt. Hegyi Aran­ka k. a. a »Székely Katalin«-ból egy dalt, a Munkácsy kedves nótáját: »Csillagos az ég«, Hubay Jenő Petőfi albumából egy pár darabot s több népdalt mutat be. Aggházy Károly »Munkácsy nótája« című saját szer­zeményű hangversenydarabot zongoráz. Maleczkyné asszony a Schauer »Pacsirta dal »-át énekli. A műsor­ban különösen üdvözöljük azt, hogy végre hallunk dalt a Petőfi-albumból. Hubay Jenő ez albumban annyi magyarost és művésziest nyújtott, hogy legszebb darab­jait szél­ben kellene már énekelniük a hangversenyt közreműködőknek. De ezek a világ legkonzervatívebb népe. Csépelik az évtizedek óta ismert műdalokat, de az újtól (kivált a hazaitól) nagyon félnek, még ha oly szép is, mint a Hubay Jenő »Petőfi album«-ának több költői dala. * Az angol kisasszonyok intézetében sikerült zártkörű hangverseny volt. Fiatal lányok sok ügyes­séggel zongoráztak darabokat régibb és új mesterek­től. Egyik leányka (Makovics Mariska) tanárával, Siposs Antallal játszott egy pár részt a Volkmann »Visegrád«-jából. Jelen voltak Liszt Ferenc, Haynald bíbornok s Ráth Károly főpolgármester is.­­ A g­a­z­­dasszonyok árvaintézetének házi hangver­senyén is több fiatal lány tűnt fel, kiket a zongorában méltó képeztetni; mások szavaltak magyarul és ide­gen nyelveken, jeléül, hogy a növendékek közt vannak kik nyelvek tanulásában is szép haladást tettek. E 272

Next