Fővárosi Lapok 1882. április (75-99. szám)
1882-04-25 / 94. szám
nap berekesztették s délután már megkezdték az állatok elszállítását; a kiállítás alatt több eladás is történt. Xröbel emlékezetére. Vasárnap több helyen ünnepelték meg Fröbel Frigyes születésének századik évfordulóját azzal a kegyelettel, melyet a kisdednevelés e nagy reformátora oly nagy mértékben megérdemel. Tíz órakor a »népnevelők budapesti egyesületé«-nek paedagogiai szakosztálya tartott ülést, melyen Lederer Ábrahám kitűnő értekezést olvasott föl. Meleg hangon emlékezett meg Fröbelről és működéséről s fejtegette a kutatás psychologiájának törvényeit s azok alkalmazásának üdvös voltát a tanításban, sat. Végül a felolvasó oly indítványt tett, melynek megvalósulása maradandó emléke lesz annak, hogy mi is megünnepeltük Frőbelt. Elmondva, hogy nálunk épp a paedagogia részesül legcsekélyebb pártolásban s paedagogiai könyvek csupa fordítások vagy utánzatok, indítványozta, hogy Frőbel jubileumán felhívás utján alapítványt hozzanak létre paedagogiai eredeti munkák jutalmazása végett. A szakosztály e jó indítványt elfogadta s az egyleti választmány elé terjeszti s egyszersmind a jeles felolvasónak köszönetet nyilvánitott. Tizenegy órakor az orsz. kisdedovó egylet házában volt díszes ünnepély. A nagy terem emelvénye mellett a Frőbel kis mellszobra zöld növények közt állt s a falakon zöld füzérek mintegy a halhatatlanságot példázták. Ott voltak Trefort miniszter, Szász Károly min tanácsos, Földváry Mihály alispán, Kada Mihály alpolgármester, Degen Titusz erzsébetvárosi plébános, Zichy Antal, Madarász József, Békey tanfelügyelő s a nevelésügy számos bajnoka, pártfogója ; az egylet hölgyei nagy számmal, élükön Tisza Kálmánna egyleti elnökkel, Bohusné Szőgyényi Antónia nőegyleti elnök és sok tisztelt úrnő. A mellékteremből három-hat éves fiúk csinosan öltözve, párosával, mindegyiknek kezében bokréta, ajkán ének, vonultak be. Szerdahelyi Adolf dicsversét a királyról énekelték. A két első nagy babérkoszorút vitt, a fehér selyem szalagokon e felírással: »Frőbel Frigyesnek 1882. ápril 23-án, a király- és bodzafa-utcai gyermekkertek.« E koszorút s a többiek bokrétáikat a szobor elé rakták le hódolatul s ismét kivonultak. A százházi gyermekkert növendékei és az egylet árvái is köztük voltak. Aztán két beszéd volt. Dr. Peregrin Elek eleveníté föl Frőbel emlékezetét, nagyhatású s ránk is áldással járó működését, melyért a magyar nevelők ime ez ünnepen is mélyen hódolnak szellemének. Ney Ferenc tiszteleti tag a magyar kisdednevelés fejlődéséről és feladatáról beszélt nagy ügyszeretettel. Midőn mondá, hogy ez ünnep alkalmával a »Schulverein« tudós férfiai meggyőződhetnek arról, hogy a magyar tisztelettel hódol minden szellemi nagyságnak, bármily nemzethez tartozzék is az éljenzés tört ki. A szónokok egyaránt megemlékeztek Trefort miniszter érdemeiről is a nevelésügy terén. Felekyné asszony hatással, melegen szavalta P. Szahmáry Károly »Két kép« című alkalmi költeményét, a képzőintézet növendékei pedig végül a Kölcsey hymnuszát énekelték. Majd a pincehelyiségben az épület zárkövének letétele volt. Oda helyezték a Valero utcában volt képzőintézeti épület alapokmányait is. Délután négy órakor a központi Fröbel-nőegylet nagy gyermekünnepélye volt a redoute nagytermében. Nagyszámú és díszes közönség jelent meg a kicsinyek e kedves ünnepére ; ott volt az egylet választmánya élén gr. Batthyányné és báró Edelsheim Gyulayné elnökkel és Rosenzweig Saphir Sarolta alelnöknővel, jelen voltak Bohus Szőgyényi Antonia, Bulyovszky Lilla, Kugler Valéria, Krausz Helena, Ritter Istvánné, Feszi Frigyesné, Vándor Jakabné, Kugler Mária, Schwarcz Lajosné s a választmány többi tagjai, továbbá Bischitz Dávidné, Ráth Károlyné, Nádainé, Maleckyné, Girokuthyné úrnők s még számosan. Kevéssel négy óra után vonultak be a kicsinyek nevelőik felügyelete alatt s a Rákóci-induló hangjai közt s fontos szereplősök komoly tudatának kifejezésével lépkedtek, a terem közepén foglalván állást. Miután a gyermekkertésznő-képzőintézet növendékei elénekelték a himnust, egy kedves kis leányka, Hadek Margitka üdvözölte a vendégeket s ennek megtörténtével az apró sereg a cukrászat ajtajánál felállított emelvény elé vonult s nálaének elzengése után megkoszorúzták a Frőbel Frigyes szobrát. Ezután a négy gyermekkert növendékei külön-külön vonultak fel, üdvözölték a vendégeket, szavaltak, párbeszédeket mondtak el, énekeltek és gyermek-társasjátékokat mutattak be igen ügyesen; ez alkalommal a fővárosi második gyermekkert vezetőjének, Halász Sarolta kisasszonynak is nemzeti szinti szalaggal díszített szép babérkoszorút nyújtottak át. Végül a gyermekek énekeltek nagy közös zárdált, a képzőintézeti növendékek pedig Dopplernek »Honfi-dal»-át zengték el. Az ünnepély befejezését az ajándékok kiosztása képezte. Minden gyermek kapott valami játékszert, sípot, dobot, lovacskát, bábut, lapdát sat. esti fél hét órakor a kicsinyek hazavonultak, míg a vendégközönség nagyobb része ott maradt a befejező ünnepélyre. Hét órakor a redoute kistermében a gyermekkertésznő képzőintézet rendezett zárünnepélyt. Válogatott közönség törte meg a termet s az emlékünnep a növendékek által elénekelt himnuszszal nyilt meg. Ezután Győry Vilmos olvasott fel hangulatos alkalmi költeményt, melyet a közönség zajosan megtapsolt. Ezt követte Berényi Salamon tanár fölolvasása Frőbel Frigyes életéről és működéséről; az értekező élénken ecsetelte a gyermeknevelés jeles bajnokának törekvéseit, küzdelmeit, fejtegető elveit, melyek ma már elismeréssel találkoznak mindenfelé s nagy tetszés közt fejezte be előadását. Dr. Ziffer Károly a Fröbel-gyermekkerteknek egésségügyi szempontból való fontosságáról tartott értekezést, míg Péterfy Sándor a magyarországi központi Fröbel-nőegylet működését, eddig elért sikereit adta elő. Az intézeti növendékek karénekével ért véget a szép emlékünnepély. A budai Fröbel-egylet mulatságot rendezett Fröbel Frigyes emlékezetére s egyúttal az egylet fennállásának tizedik évfordulója alkalmára. Az ünnepély hangversenynyel egybekötött táncestélyből állott a »Fácán« vendéglő termeiben. Csak a hangverseny sikerült igazán, műsora érdekesen volt összeállítva s a közreműködők által kifogástalanul előadva. Eberling István, Strazinger József, Zipernovszky Ferenc és Rausch Károly Beethoventől adtak elő egy vonósnégyest, Róth Ida k. a. a »Tell Vilmos« dalműből énekelt egy románcot, Schmidt Ferenc pedig Behrtől énekelt néhány dalt; Schweida Rezső a »Szendergő dalt« adta elő zongorán, Weber Liszttől, egy nocturnet Chopintől, »Polkát« Rubinsteintól és »Moment musieál« cimü darabot Schubert tól ; a hangverseny fénypontját azonban Guhrauer Katalin úrnő éneke képezte. Gounod »Fauszt« cimü operájából énekelt egy dallamot; szépen iskolázott hangjával s előadásával nagy hatást idézett elő s kapott is oly tapsot, minő már rég nem volt a »Fácán« termeiben. Végül Róth Ida k. a., Guhrauer Katalin úrnő s Schmidt Ferenc és Gusztáv a Verdi »Rigo,letto«-jából adtak elő egy négyest. A közönség a műsor minden számát zajosan megtapsolta. A sikerült hangversenyt Horváth Marci zenéje mellett kevésbbé sikerült tánc fejezte be, mely bátran elmaradhatott volna, mert úgy táncosok mint táncosnők igen csekély számmal vettek benne részt. Kár volt a táncmulatságot az előző évek példájára nem farsang vagy böjt közepén adni, akkor a jótékony célra is maradt volna tekintélyes összeg. Az estélyen a budai hölgyek közül számosan voltak jelen. Egyleti zárestélyek. Szombaton a »budai kör«, vasárnap pedig a »fővárosiak iparosköre« tartotta ez idényben utolsó társas estélyét, nagyszámú közönség részvéte mellett. A „budai körben“ az estély műsorát Németh Mátyás (s a kör hivatalos) zenekara a »Semiramis« nyitányának előadásával nyitotta meg. E népzenetársulat, mely a kör estélyein mindig oly jól teljesíti kötelességét, csütörtökön Stokholmba megy, megkedvelteim a svédekkel nemzeti zenénket. Új egyenruhájukat (meggyszinű magyar nadrág, kék attila ezüst zsinórzattal, pörge kalap kócsag tollal és fénymázas csizma) ezúttal mutatták be, a kör estélyén. Shvoy Kálmán, a kör színi művezetője, érdekes felolvasást tartott a kör téli idényéről, melyben 26 estély (köztük 14 színi előadással, 9 hölgy, egy Szilveszter- egy jelmez- és egy táncestély volt. Előadtak 25 színművet 44 közreműködővel, kik 175 szerepben játszottak. Szavalat, zene és énekelőadásokban pedig 55 közreműködő 143-szor vett részt, tehát összesen 99 személy 318-szor lépett fel a kör színpadán, élvezetet szerezve a kör tagjainak. A színi előadásokat ez idén már kizárólag magyar nyelven tartották. A megéljenzett párbeszéd után a »nemzeti dalkör« több tagja magyar népdalokat adott elő, melyeket meg is újráztattak. Végül a »Három gyertatartó» című vígjátékot szabatosan jól betanulva adták elő Vörös Kálmánná úrnő (kinek a kör fiatalsága szép nagy virágbokrétát nyújtott fel a színpadra e »kör«-ben való ötvenedik föllépése alkalmából továbbá Fekete Frigyes, Vörös Kálmán és Beczkó Dani. Ez előadást tánc követte, melyet a fiatalság nagy hévvel és kitartással járt egész hajnali fél hatig. A négyeseket harmincnégy pár táncolta. A »fővárosi iparosok köre“ vasárnap vett búcsút a saison estélyeitől szintén nagy közönség részvéte mellett. Műkedvelők »A diplomata« című kétfelvonásos vígjátékot adták elő. Staffel Katinka és Nagy Katica kisasszonyok játszották a női szerepeket, Tanyay Géza, German Antal, Pacséry Géza, Réthelyi Lajos, sat. a férfiakét. A második felvonás előtt Novelly választmányi tag a kör nevében nyílt színpadon Forray Ferenc színi művezetőnek és Tanyay Géza színi rendezőnek felirattal és szallaggal ellátott koszorút nyújtott át elismerésül. E kitüntetést megérdemelték, a magyarosodás érdekében tett buzgó működésükért. A rendezőség a hölgyeknek egy-egy szép bokrétát nyújtott át. E körben összesen 27 estély volt és pedig 13 színi, egy jelmez, egy Szilveszter-estély és 12 hangverseny. Előadtak 17 színművet 42 szereplővel 127 szerepben. A színdarabok közül csak egyet adtak elő német nyelven. Hangversenyekben 45 személy 112-szer működött közre. Előadás után itt is Németh Mátyás zenekara vette kezébe a vonót s húzta jó kedvvel. Az első négyest két colonneban ötvenhat pár táncolta. 597 Vidék. ** Pozsonyban nagy feltűnést okoz, hogy Heiller Károly plébános, ki eddig a városi ügyek intézésére is nagy befolyást gyakorolt, úgy lelkészi állásáról, mint általában minden nyilvános szerepléstől visszavonul. Szombaton volt a pozsonyi jótékony nőegylet közgyűlése s itt Heisler lelkész leköszönvén az elnökségről, azonnal el is távozott. Vasárnap a katholikus egyházi patronátus bizottsági ülése volt, s az itt fölmerült eset némileg megvilágítja a befolyásos lelkész visszavonulásának okát. A bizottság egyik tagja ugyanis azt a kérdést vetette föl, váljon, tekintettel a lakosság jelentékeny részének kívánságára, nem kellene-e minden második héten magyar istentiszteletet és szentbeszédet tartani. Heisler erre megjegyzi, hogy ez magával vonja a canonica visitatio szabályainak megváltoztatását, ez iránt tehát a bibornok-prímáshoz kell fordulni; ő maga különben már pár nappal azelőtt benyújta a prímásnál lemondását a lelkészi állásról,mert érzi, hogy az uralkodó áramlat mellett nem alkalmas többé ez állásra.« Úgy látszik tehát, hogy a magyarosodás haladásával nem tud megbékülni. A patronátusi bizottság több tagja sajnálatát fejezte ki Heisler elhatározása fölött s kérni akarják Simor prímást, ne fogadja el a lelkész lemondását. A magyarság ügyének azonban minden esetre nagy előnyére válnék Pozsonyban, ha az oly fontos lelkészi állás a magyarosodás ügyéért buzgó egyházi férfiúval volna betöltve. ** Hymen. Erd ési g b őírják, hogy Máttyus Domokos felső-sófalvi birtokos nőül vette parajdi Grál Jolán kisasszonyt. — L a s k ad szabolcsmegyei faluban Okolicsányi Hermin kisasszonyt, Okolicsányi Lajos földbirtokos kedves leányát, eljegyezte Luby Lajos szatmármegyei földbirtokos. — Csongrádon e napokban volt a város egyik legszebb leányának, Pollák Adél kisasszonynak esküvője Wellisz Somával; nyoszolyó-lányok voltak; Magyar Mariska, Dományi Irén, Wellisz Adél és Pepa Csongrádról s Schwartz Grizela Szegedről. — Szajkófalván (Bereg)Papp Dénes bilkei birtokos és ügyvédjelölt eljegyezte Gorzó kisasszonyt, az ottani görög kath. lelkész leányát — Simontornyán Günther Ida k. a. (urad. erdőfelügyelő leánya) jegyben jár Katzenbach József tisztviselővel. — A bodrogközi Tiszaszabályzó társulat főmérnöke. Itévy Géza közelebb tartó esküvőjét Ehen kisasszonynyal, Ehen Károly csajági földbirtokos leányával. ** Vidéki hírek. Győrött mániává lett a lapszerkesztés, eddig is volt öt, most meg még három új közlöny (Győrvidéki Értesítő, Szabad Sajtó, Vidéki Lapok) járult hozzá. — Nagy-Kikindán a szerbek is népgyűlést akarnak tartani, tiltakozva a »Schulverein« beavatkozásai ellen. — Nagy-Körösön néhány nap előtt Papp Imre tanítóképzőintézeti harmadéves növendék, ki egy évig Lovasberényben volt segédtanító, revolverből három golyót röpített testébe, de a három sem ölte meg; kettőt kivettek, egy benn maradt, öngyilkossági merényletének okát nem akarta elárulni. — Nagyszebenben szombaton tárgyalták a királyi ügyészség által a »Kronstädter Zeitung« ellen indított sajtópert; a bepanaszolt cikk a magyar országgyűlésen hozott törvények, a kormány rendeletei ellen gyűlöltségre szított, de az esküdtek egyhangúlag fölmentették a vádlottat. A kárpáti múzeum javára eddig 1769 forint készpénz és több mint tízezer ft. értékű ajánlat gyűlt be. — Kassán a városi szépitési egylet vasárnap alakult meg, elnökké gróf Péchy Manót, alelnökké Münster Tivadar polgármestert, titkárrá Loosz József városi tanácsnokot választotta meg. — A gróf Károlyi Istvánról terjesztett hír, hogy Nagy-Károlyból Szatmárra s onnan vissza fogadásból három óra alatt kocsizott volna, csak mendemonda volt. — Szombathelyit tegnapelőtt igen nagy közönség jelenlétében tartották meg a Schulverein ellen tiltakozó népgyűlést; hasonló gyűlés volt Kőszegen is, hol a szomszédos községek is képviselve voltak. — Nagy-Kikindán a kaszinó május 13-dikán társaslakomával üli meg tíz éves fennállását. Apátfalván, Arad megyében e hó 18-án szép ünnepéllyel ülték meg a hetvennyolc éves Vargay György kántor félszázados szolgálati jubileumát, melyre távoli vidékekről is gyűltek össze vendégek; a templomba Kreminger prépost karján ment a derék aggastyán. — Solton zendülés volt a szombati biróválasztáson; mivel a szolgabiró nem jelölte ki a volt biró Nagy Ferencet, először követelték a kijelölést, aztán rátámadtak a jegyzőre, ki a jelölés ellen volt s szidták a szolgabirót is; a választás nem történt meg s közelebb kirendelt katonaság jelenlétében megy végbe. — Vörös terény mellett Csik István hetvennégy éves jómódú birtokost a szőlőházban megtámadta Rácz Kálmán okleveles jegyző, pénzét követelte s mert csak keveset kapott, szőlőmetsző késsel iszonyúan összevagdalta az aggastyánt, ki azonban nem halt meg; másnap elfogták a gonosztevőt és rögtönitélő bíróság elé állították. Ausztriai hírek. *** A bécsi nemzetközi műkiállításon, mint panaszolni kezdik, nagyon csekély vásárlási kedv mutatkozik. Eddig a király őfelsége vett meg négy festményt, ezeken kívül pedig csak két kép kelt el, ezeket is amerikai és angol műbarátok vették meg. Az osztrák kormány harmincezer forintot szánt a kiállítás előmozdítására, de az összegből hatezer forintot a jutalomul kiosztandó aranyérmekre fordítanak, képvásárlásra huszonnégyezer forint marad. Nagyobb összeget, ötvenezer frtot juttat e célra, a kiállítási sorsjáték rendező bizottsága, mely már megkezdte a nyereménytárgyakul megveendő képek kiszemelését, minden osztálynál legalább egy-egy lévén megvásárlandó. A bíráló bizottság összeállítását is legközelebb megkezdik. Minden ország, mely ötven kiállítóval van képviselve egy egy tagot választ a jurybe, azok az országok.