Fővárosi Lapok 1882. április (75-99. szám)

1882-04-20 / 90. szám

A kolozsvári muzeum megtekintése, kirándulások sat. képezik a programm többi részét s a gyűlésre minden tantestület egy-egy képviselőt küld. A választmány ülésén bejelenték azt is, hogy Kruesz Krizosztom, Si­mon Vince és Weisz B. Ferenc száz-száz fttal az egy­let alapítói lettek s a segélyegylet vagyona mintegy 1600 ft. * A zeneakadémia nagy termét a nyári szünet alatt feldiszitik, Feiner Sándor építész tervezete sze­rint, kormányköltségen. Renaissance-stilű orgona fő bele, mely már rövid idő alatt teljesen elkészül. A fa­lakat tölgyfa borítékkal látják el félemeletnyi magas­ságban, s e borítékot fafaragások fogják ékiteni s azo­kat a mintaraj­ziskola fafaragó osztályának növendékei készitik Muderlak Lajos tanár vezetése alatt. * A Renz-cirkus budapesti kedvencéről, L­o­­­s­­s­e­t Emilia kisasszonyról szomorú hir érkezett Pá­­risból, a lovaglásnak áldozatul esett. A Franconi-tár­­sulatnál szombaton, próba alkalmával, egyik lovát idomitá ugratásra s mivel a ló makacskodott, jót hú­zott rá korbácsával. A paripa ekkor neki vadult, a manége zárt ajtajának rohant, a lovasnőt ledobta s a gyomor táján úgy megrugta, hogy a szegény leány rögtön nagy kínokat szenvedett. Az elősiető orvosnak azt mondá: »Össze vagyok törve, meg kell halnom.« Két napi szenvedés után halt meg a Rue Oberkampf egy kis szobájában. Sorsa mindenütt, hol e kedves, finom leányt ismerték és tapsolták, őszinte részvétet ébreszt. Ló tette híressé, ló ölte meg. Mint mondják: a Renz-cirkustól az Elza kisasszonynyal való versen­gés miatt vált meg. Vetélytársak voltak s azt tartották róluk: »Elza k. a. jobban, Emilia k. a. szebben lo­vagol.« * Rövid hírek. A király ő felsége száz forintot adott magánpénztárából a tabi evang. egyház­­község építkezéseire. — A Ráth György-féle ösztön­­dijt, négyszáz arany frtot az őszi műtárlat alkalmá­val fogják kiadni, a bécsi nemzetközi műkiállítás miatt ez idén tavaszi tárlat nem lévén fővárosunkban. — Magyar művészek és műbarátok levelet intéznek Karlsbadba Benczúr Gyulához, kérve őt, fogadja el a budapesti mesteriskolánál neki felajánlott állást a ma­gyar művészet érdekében.­­ Az iparrajziskolai ösz­töndíjak fejében a kereskedelmi miniszter által utal­ványozott 1150 írtból száz-száz írtot kap hat finöven­­dék, továbbá a női osztályból Szonnert Róza, Szon­­nert Berta, Szumrák Vilma és Heffler Albertina, míg Judics Terézia másfélszáz frtot kap.­­ A kúriai könyvtár gyarapítására a magyar jogász-egylet meg­küldte eddigi összes kiadványait, Somosheöy nyugal­mazott kúriai biró pedig szintén számos könyvet aján­dékozott. — A múzeum a kegyesrendiek alsó-dörgi­­csi birtokáról egy római dombormives emléket és egy érdekes középkori faragványt kapott. — A budai színkörben a Bogyó Alajos színtársulata nem május elsején, hanem csak közepén kezdi meg az elő­adásokat, mert a színkör átalakításával előbb nem készülnek el.­­ A gazdasági egyesület kertésze­ti osztálya elhatározta: Budapesten gyümölcsáru­csarnok létesítését, továbbá a kormány felkérését a végett, hogy a gazdasági intézetekben kertészisko­lákat is állítson, mert képzett kertészekben nagy a hiány.— A kereskedelmi akadémia tanára, dr. Koós Gábor köszönetet nyilvánít mindazoknak, kik a tanítványaival Felsőmagyarországon tett tanulmányi útban szíves előzékenységet tanúsítottak irántuk. — Az Adria-társulat nem fog egyhamar vezérigazgatót alkalmazni s az ügyeket a Keleti Károly vezetése alatt álló végrehajtó bizottság viszi. — Az „Egyet­értés“ az a hire, hogy a gróf Andrássy Etelka eskü­vője már megtörtént, korai volt; a nász e hó 30-án lesz. — Ebner Jánosné szül. Laurencsics Mária, Laurencsics Ferenc helyi birtokos leánya, elhunyt a fővárosban, élete 20-dik évében. — A Köztelek gaz­dasági múzeumából kiválogatták a tárgyakat, melye­ket a trieszti kiállításra küldenek. — A Rókus-kór­­házba kellett beszállítani a 62 éves Reidel János iskola­­tanítót, kin tomboló téboly tört ki, üldöztetési mániá­ban szenved s fegyverrel akar járni. — A nemzeti dalkör választmánya elhatározta, hogy az egylet verse­nyezni fog a debreceni dalünnepen. — Az üllői úti klinika építésénél történt szerencsétlenségnél egy Szabó Lajos nevű munkás is leesett a magasból, de oly szerencsésen, hogy semmi baja sem történt s azon­nal folytathatta munkáját. ** Szegeden a jóhirű dalárda e hó 15-én igen jól sikerült, tánccal egybekötött dalestélyt rendezett. Az erőteljesen, szabatosan előadott dalok a nagyszá­mú és díszes közönséget zajos tapsokra ragadták. Fő­leg Schubertnek » A teremtőhöz«, Abtnak »Vineta«-ja és a dalárda derék karnagyának, Szegedi Endrének »Népdalfüzére« részesültek leginkább megérdemlett tapsokban. Közben Feköry Lajos tartott érdekes föl­olvasást »A dalárdákról«. Később a nagyszámú fiatalság táncra kerekedett, mely kora reggelig tar­tott. Részt vettek a mulatságban: Korpássy biróné, Bobics Nina, Huszka Ödönné, Szögedi Endréné, Ro­­zsinszkyné, a Tóth, Feköry és Csorba nővérek, Bakay Emma, Daempf Ilonka, Sass, Schütz, Koncz, Jalsov­­szky, Herbich, Gácsér kisasszonyok. ** Hymen. Pozsonyban két esküvő volt egy napon az evangélikusok templomában. Samar­jay Ilma kiasszonyt, Samarjay Károly ügyvédkamrai elnök s kir. tanácsos lányát, Graf Vilmos járásbirósági aljegyző ve­zette oltárhoz, s a fiatal pár a Palugyay-hotelben tar­tott nász­ lakoma után, Párisba utazott. A második esküvő pedig a dr. Lajszky Lajos nagyszombati segédszolgabiróé volt, Richter Friderika kisasszony­nyal, kiket Geduly szuperintendens esketett. — T­i­s­z­a-F­öldváron Bohus Jusztin kisasszonyt, Bo­­hus Pál földbirtokos leányát eljegyezte Széll Mihály fiatal gyógyszerész. — Szegeden Felmayer Tercsi kisasszonyt Fodor Károly. — Kolozsvárit Cseh Mariska kisasszonyt dr. Kovács Sándor szatmári orvos. ** Szabadkán a polgári olvasókör e napokban tartott közgyűlésén örvendetes adatot említett Anta­­movics Károly elnök. Kiemelte ugyanis, hogy három év alatt a közel harmadfélszáz tagból álló kör, ezer forintot adott ki hasznos magyar könyvekre. Valóban utánzásra méltó példa az oly olvasó egyleteknek, melyek folyvást ingyen-hírlapokat és ingyen-könyveket kérnek a kiadóktól. A szabadkai olvasókör a magyarosodás érdekében is sokat tesz. A tagok közt uralkodó szel­lemről tanúskodik az is, hogy egy pánszláv lap kitil­tása miatt nem rég néhánynak ki kellett lépni. A köz­gyűlés alkalmával tisztújítás is volt. ** A pásztói zsidó­ hecc ügyében, melyből a múlt ősz elején sok szó volt a lapokban, a napokban mondatott ki az első ítélet. E szerint a magukat sértve érzett zsidók közül többeket még jobban elitélt a szolgabiró, (kilencet száz-száz forintra s nyolc-nyolc napi elzárásra,­ mint a fő vádlott dr. Plathy Adorjánt, kire 75 forint bírságot (ha nem fizetne :nyolcadfél napi elzárást) mért, és társait. Ugyanis az elítélt zsidók ellen azt vallák a tanúk, hogy tömegesen csoportosul­tak, a korcsmában mulató dr. Plathyra fölbérelt gyer­mekekkel gúnyszavakat kiabáltattak, ingerelték, a szétoszlást kívánó pandúrt gúnyolva sértették, vereke­dést idéztek elő s a kocsira ült Plathyt kővel, sárral dobálták. Szóval teljességgel nem ártatlanok. Dr. Plathy ellen pedig az bizonyult be, hogy több napon át társaival muzsikáltatva magát, az izraelitákat gúny­szavakkal illették. Az ítélet ellen az izraelita hitköz­ség tagjai, mint vádlók, fellebbeztek, valamint a vád­lottak is. ** Vidéki hírek. Az arad-nagyváradi szín­társulat készül a báró Bánffy György »Gólyakirály« című operetteje előadására. — Debrecenben Blaha Lujza asszony ma lép fel utoljára a »Huszárcsiny«­­ben, egyúttal jutalomjátékul. — Pozsonyban a »Kó­­rody Péter »Legény bolondja« című népszínműve e napokban tetszést aratott s különösen Kissné­ Árpási asszony szép játékát zajosan megtapsolták. — Vas­­megyében mozgalom indult meg, hogy népgyüléseket tartsanak a boszniai költségek ellen való tiltakozás végett. — Csurgón a gimnázium önképző köre e hó 30-án Csokonai-ünnepélyt rendez, melyen Fleischhacker M. tanár tart felolvasást Csokonairól s növendékek adják Petőfinek »Csokonai« című költeményét, Csoko­naitól a »Béka-egérharcot, Ar­any Jánostól a »Te­temre hívás«-t sat. — Aradon a dr. Jancsó Be­nedek által szerkesztett »Középiskolai szemle« 4-dik füzete megjelent s Brassai Sámueltől is közöl egy cikket: »A nyelvtanítás reformja Európában« cím­mel ; a tartalmas füzet ára 50 kr. — Jászay Mari asszony Aradon a »Deborah«-ban lépett föl először, kitűnően játszott, de nem sokan nézték, a­mi nem a művésznő ellen bizonyít. Szegedre nézve sem valami örvendetes adat, hogy Krancsevicsék nem tarthatták meg ott kamarazenei estélyeket, részvét hiánya miatt. Amott a tragédia, emitt a kamarai zene, mint látszik, még mindig »kaviár«. — Nagy-K­árolytól Szatmá­­rig a távolság négy mértföld s ezt az utat oda és visz­­sza gr. Károlyi Pista közelebb fogadásból három órá­nál valamivel kevesebb idő alatt kocsizta be, melynél egy báró vesztett jókora összeget. — Elhunytak : Ara­don Fried Nándorné szül. Ambrózy Katica asszony, 36 éves; Erzsébetvárosban Persián Erészt, városi közgyám s levéltárnok 29 éves. — Diószegen múlt szombaton hat ház leégett. — Kisújszállás és Fegy­vernek közt hétfőn délután a robogó vonat negyedik osztályának egy kocsijából a felnyílt ajtón át egy 12 éves lyányka kibukott s anyja (Gross Jeanette szat­mári kereskedőnő) utána kiugrott; időbe került, mig a vészjelzésre a vonatot megálliták s visszatér­ték; leányt s anyát egymásra borulva találták; az anya veszélyes sérüléseket kapott, a lyányka csak kisebbe­ket , Szolnokra szálliták őket.­­ Kecskemétről írják, hogy az ott rejtélyes halállal kimúlt Klein Zsigmond, mint a vizsgálatból kiderült, maga mérgezte meg ma­gát ; a nála volt pénz ellopásával egy kérszolgát gya­núsítottak, de a vádat bebizonyítani nem sikerült. Vidék. ** A Mármaros-Szigeten, augusztus hóban tar­tandó kiállítás alkalmával a Kárpátegylet a vidék szebb pontjain kirándulásokat is rendez. A programai­ba eddig a következő helyek vannak fölvéve: a h­uszti várromok, Viski fürdője, Kabola Poljána, a szlatinai és rónaszéki sóbányák, a Tisza-völgy és a Tisza for­rásai, a Vissóvölgy, Suliguli, Borsavölgy, Tatárhegy­­torok és Gunafuntini. A kirándulók továbbá az Opresa, Czibles, Hoverla, Papp Iván és Versu Pie­­trosz havasokat látogatják meg. Az egylet intézkedik, hogy az utazók mérsékelt árú vasúti jegyeket kap­janak. 573 Ausztriai hírek. *** Hivatalos fenyegetés a női kalap ellen. A bécsi hivatalos lap keddi esti kiadása méltó feltű­nést okozott az osztrák főváros hölgyvilágában. Köz­leményt tartalmaz ugyanis e lap, egyelőre ugyan a »nem-hivatalos« részben, de igen rosszul sejtető han­gon az ellen, hogy a nők a színház néző­terén nem ve­szik le kalapjukat s ekkér a mögöttük ülőket akadá­lyozzák az előadás láthatásában. Az udvari színházak főigazgatóságához, úgymond a hivatalos, számos pa­nasz érkezett, hogy a széles karimájú, magas, tollas, virágos női kalapok miatt a földszint ülők közöl sokan semmit sem láthatnak, kérik tehát, adjon ki az inten­dáns rendeletet, hogy a hölgyek tartoznak kalapjukat levenni, épp úgy, mint a férfiak. A főintendáns, folytatja a hivatalos lap, egyelőre nem szándékozik ily ren­deletet kibocsátani és számít a bécsi hölgyek finom tapintatára, hogy a földszinti székeken vagy leveszik kalapjukat, vagy csak olyan kis kalapot viselnek, mely nem adhat okot panaszra. A nők most már férfiakala­­pot viselnek, ám tehát vegyék is le, mikor belépnek sat. A többi bécsi lapok élénken támogatják a hivata­los lap e felszólalását, sőt biztatják a főintendánst, hogy csak bocsássa ki a kalaptilalmat a szenvedő fér­fivilág érdekében. A nőkre nézve is jobb lesz, úgymond az egyik lap, mintha úgy járnak, miként nemrég egy nagy terjedelmű kalap birtokosnője. Ezt egy mögötte ülő ur udvariasan megkérte, venné le kalapját: a nő büszkén megvető mosolylyal felelt. »Kérem, vegye le, mert különben az egész földszinti közönség fogja köve­telni« ismétlé az ur. A nő erre már hangosan nevetett. Az ur erre kényelmesen hátradőlt és föltette fejére kö­csögkalapját. Rögtön nagy zúgás és fenyegető kiálto­zás támadt: »Le a kalappal! Vegye le a kalapját!« A nő megrettenve azt hitte, neki szól a fenyegetés és hamar lekapta fejéről a kalapot, a mögötte ülő úr pe­dig nevetve élvezte az előadást. *** A delegációk bizottságai tegnapelőtt és teg­nap tárgyalták a boszniai ügyet. A magyar delegáció­ban folyt vitának kiválóbb mozzanata a gróf Andrássy Gyula nyilatkozata volt. A gróf nem helyesli a Bosz­niában követett eljárást s megjegyzé, hogy minden kormány követhet el hibát, de ha belátja, jóvá kell tennie. Az újoncozási rendelet kibocsátása hiba volt, mert nem egyez az ottani viszonyokkal. Boszniára nem szabad a monarchiában fenálló intézményeket al­kalmazni. Most már a monarchia tekintélye követeli a rendelet végrehajtását, de a kivitelnél módosítások teendők, nem kell általános hadkötelezettséget behoz­ni, hanem inkább önkénytesekből alakítani az ottani viszonyoknak megfelelő egyszerűbb csapatokat. A kor­mányzatot illetőleg pedig Boszniával bizonyos tekin­tetben mint kolóniával kell bánni, a monarchia két államának pénzerejét pedig kímélni, mert az erők túl­ságos megfeszítése igen fontos érdekeket kockáztat. Gróf Bylandt hadügyminiszter aztán polemizált gróf Andrássy ellen s végre mindegyikök megmaradt a maga álláspontja mellett. Gróf Kálnoky és Szlávy József közös miniszterek is adtak felvilágosításokat s megemlítjük, hogy Szerbia és Montenegró magatartá­sával a közös minisztérium igen elismerőleg emlékezett meg s kiemeli azt is, hogy külföldi kormányok agitá­­cióját semmi sem bizonyítja; arra a kérdésre, mi célja a kormánynak Boszniával, gróf Kálnoky nem felelt határozottan, de szavaiban mégis benne volt az, hogy Bosznia végleg a monarchiához fog csatoltatni. A magyar delegáció az erődítés-kérdésnél nagy közjogi vitát akar megindítani. *** A bécsi lóversenyek második napján, ked­den, Erzsébet királyné is végig nézte a futtatásokat s az udvar részéről jelen voltak még Mária Terézia fő­hercegnő s Albrecht és Vilmos főhercegek. A 800 ftos Prater díjat a gróf Sztáray János »Kis babá«-ja nyerte, erős küzdelemmel a gróf Eszterházy Miklós »Aneroid«-ja ellen, a krieaui ezer ftos díjat hat ver­senyző közül báró Bethmann Sándor »Pierrot«-ja. A handicapben (800 frt.) öt ló közül a herceg Trautt­­mansdorff »Mrs. Day«-je, a gátversenyben (700 ft.) a gróf Schlick Ervin »Wallenrod«-ja győzött s az utóbbi versenynél a gróf Eszterházy Miklós »Lehel«-je érke­zett másodiknak. A nagy akadályversenyre hét ló in­dult s az ezer ftos díjat az Ellinger lovag »Trompe­­ter«-je nyerte, míg gróf Almássy Kálmánnak »Lauren­­ciá«-ja másodiknak érkezett. E futamnál baleset is történt: egy jockey lebukott és csonttörést szenvedett. *** Ausztriai hírek. A trónörökös pár ked­den este Bécsből Prágába visszautazott; hivatalos bú­csúzán ezúttal nem volt. — Estei Ferdinand főher­ceg a tegnapelőtti bécsi hadiszemlénél, mikor az oda érkezett Mária Terézia főhercegnő elé lovagolt, lebu­kott, de komolyabb sérülést nem szenvedett. — Zola Emilnek sokat emlegetett »Pot­bouille« (A levesen

Next