Fővárosi Lapok 1882. július (148-173. szám)

1882-07-18 / 162. szám

Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 102. századba is. A sétányi zene hétkor ér véget. E közé és a gyógyszalon zenéje közé két óra esik, mialatt a közönség vacsorát és öltözéket vált. Minden nap vagyis minden este 9-től 11-ig játszik a zenekar s táncol az ifjúság. Ha e fiatal hölgyek és urak az élet minden körülményei közt oly kitartóan következetesek lesznek mint itt e táncban, akkor bízvást szerencsét kívánhatunk nekik. A hivatalos bál vasárnapon kint van, belépti jegygyel. Szombatonkint pedig tombola. Minden táncestélyt szalondarabbal kezd a zenekar, aztán csárdás következik, melyet itt is hévvel, kedvvel táncolnak Minap furcsa esetbe történt. Mialatt a zenekar a »Faust« egyvelegét játszotta, egy fiatal pár kiállt s rögtön táncolni akart, noha a zenekar majd egy andantét, majd egy prestót játszott, hol hat negyed, hol négy negyed ütemben. A szegény táncos, ki nem tudta elképzelni, hogy miféle táncdarab ez, táncosnőjét a legképtelenebb lejtésekre és fordulatokra készte, mígnem — tán részvétből — jelt adtak a zenészeknek, s fölhangzott egy keringő és a fiatal pár — mintegy feloldva a nyomasztó varázstól — könnyedén foroghatott. Néhány napig itt időzött a romániai pénzügyminiszter , Chitzu szép lánya is, ki két heti házasság után elvált a férjétől. Román úrnők módjára, kik királynéjuk példáját követik, ő is nemzeti ruhában jelent meg. Ez egy bő, fénylő csillámokkal átvarrt fehér zubbony, rövid, tömör sötétes színü szoknyával, mely szintén hímzéssel, gyöngygyel, csillámmal van tarkítva, a fejent fehér selyem fátyol arany szálakkal,a hajhoz tűvel erősítve, mint a magyar menyecskék kendője. Este ez szép, sajátszerű öltözet, van benne valami afrikaias. Magyar angol és német nőknek is annyira megtetszett ez öltözék, hogy hasonlót hozattak maguknak Bukarestből. Egyébiaránt az itt közel fekvő Pecseneska oláh pórnőinek viseletét is sok distingvált idegen oly festőinek találta, hogy ilyenben örökítteték meg (fényképezteték le) magukat. Ismerhet ily képet ön is, tisztelt szerkesztőm, mert kedves nejét szintén ily viseletben fényképezték le néhány éve a Herkules-fürdőben.* Természetesen, hogy sokan, túlnyomólag sokan vannak olyanok is kik nem táncolnak esténkint, vagy épp sohasem táncolnak. Ezek úgy mulatnak, hogy néznek, sakkoznak, kártyáznak, vagy olvasnak. A gyógyszalonban van sok és sokféle nyelvű lap , lehet válogatni. A magyar sajtót a »Pesti Napló«, »Egyetértés«, »Ellenőr«, »Hon«, »Fővárosi Lapok«, »Kolozsvári Közlöny«, »Borsszem Jankó«, »Bolond Istók« és »Temesi Lapok« képviselik. Német lap van tizenkettő. Olvashatjuk az angol »Times« t, »Republique francaise«-t, »Figaro«-t, olasz »Fanfulla«-t, több romániai s egy-egy görög, szerb, sőt, héber lapot is. Könyvtár szintén van, melyben megtaláljuk a legjobb magyar írók munkáit és sok idegen nyelvű könyvet. * A tombola esték igen látogatottak. Mindenki szívesen próbálja meg a szerencsét, s noha a többség arról győződik meg, hogy a szerelemben szerencsés, ami — a példaszó szerint — összeférhetetlen a játék szerencséjével, mégis mindenki szereti azzal kecsegtetni magát, hogy ő tán kivétel, kit a szerencse istenasszonya mind a két téren kitüntet. Különben az itteni tombola nem csupán a közönség szórakoztatására és ingerlésére szolgál, s nem csupán ama kereskedőknek kedvez, kik a nyereménytárgyakat szolgáltatják, hanem a kellemessel és hasznossal össze van kötve egy igen nemes cél is: a tombolajegyek hasznát a helybeli szegény alap kapja. A tavalyi jövedelem magában is elegendő volt arra, hogy a fürdő érdemes főgondnoka, Prepeliczay Gyula, (ennekelőtte csákovai képviselő, kivihesse általa emberszerető szándékát: egy szegényház létrehozatalát. Tavaszszal már fölépítették s a saison elején meg is nyitották, huszonnégy ágyban szegény betegeket helyezve el. A szegényház kisded, célszerű, száraz és világos épület. Nem tartozik ama pompás házakhoz, minőket itt szoktak építeni, de emberszerető céljánál fogva bizonyára nagyobb értéke van, mint sok fényes épületnek. Akik emelték, abban egy kis, de maradandó emléket állítottak maguknak. * Remélem, senki sem mond ellen, ha állítom, hogy mindenkinek van valami szenvedélye. Egynek a vadászat, másnak a könyv, harmadiknak a paripa, némelyeknek talán a nő. Báró Hopfgarten Németországból valami egyebet szeret, a bogarakat. Elvándorol minden művelt és műveletlen országba, ismeretlen bogárfajokat találni. Tavaly itt a tanügyi miniszter vagy a muzeum költségén egy fiatal tudós egy vak bogárfajt talált a Damoklet hegyén s azt csupa merő tiszteletből Trefort miniszter nevére keresztelte. Báró Hopfgarten hallott a dologról s az idén már, junius egy gyönyörű napján, ő is a Damoklet hegyén járt, nagy szelencéjével, melyben fáradsággal gyűjtött bogarak zaja hemzsegett. De lehet az ember szenvedélyes bogárgyüjtő s a mellett mégis csak ember ma F ő vá ro si hirek. * Vandrák Károly veterán festő elhunyt s tegnapelőtt temették el, néhány pályatársa részvétele mellett. A fiatal nemzedék közül csak azok ismerték a derék öreg urat, akik sűrűbben fordultak meg a műcsarnokban, ahol »Vandrák bácsi«, vagy a »domine spektabilis«, mint bizalmasan nevezték az utóbbi években, mint sorsjegy-válogatós teremőr működött. Nem volt alkalmazva és senki sem kívánta tőle e szolgálatot, de ő szívesen teljesítő, mert a képzőművészeti társulat által neki megszavazott negyven forintnyi nyugdijat nem akarta ingyen élvezni. Valamikor ismert és keresett képiró volt. Együtt Bécsben az öreg Markó Károlylyal és Brodszky Sándorral, kikkel benső barátságban állt. Később haza jött s nagyobbára oltár- és arcképeket festett. Rozsnyóról, hol született, némi örökséget is kapott s ekkor Kalocsán telepedett meg, hol nagyon felkarolták. Csakhamar szép vagyonra tett szert. Kuncz érsek azonban apáca-klastromot építtetett az erőszakkal kisajátitott háza helyére s ekkor pörbe keveredett az egyházfejedelemmel s makacsságból egész vagyonát rákölté, hogy igazságát érvényesítse. Szegényen érkezett Pestre, hol az egykor büszke ember, ki gr. Andrássy Károly legkedveltebb vadásztársa volt, nyomorban sínylődött. Végre Ligeti Antal fölfedezte és barátságosan segélyezte a sok hányatást szenvedett öreget, ki előbb veszte el tehetségét, mint ambícióját s később halt meg, mint maga is óhajta. Temetésén Keleti Gusztáv, Ligeti Antal és Szmrecsányi Miklós titkár képviselték a műcsarnokot. * Az aldunai kirándulásra tegnap este 9-kor indult el az »irók és művészek« (s még nagyobb számmal : a műbarátok és barátnők) társasága. Az »Erzsébet« gőzösön indultak a görög templom elől. Bevoltak jegyezve: az írók közül Pulszky Ferenc, Ujváry Lajos, Mikszáth Kálmán, Kiss József, Bartók Lajos, Kodolányi Antal, Fenyvessy Adolf, P. Szathmáry Károly (nejével és lányával), Reviczky Gyula, Székely József nejével, Barna Ferdinand, Pesty Frigyes családostul, Visi Imre, dr. Sonnenfeld Zsigmond, Szádeczky Lajos, Concha Károly, Sturm Albert, Porzsolt Kálmán; a bécsiek közül Mamrath F., a »Deutsche Zeitung« szerkesztője, Wilhelm J., a »Fremdenblatt« főmunkatársa, Pötzl, a bécsi »Tagblatt«-tól; a nemzeti színháztól : a Feleky-pár, Malecky-pár, Odry, Saxlehner Emma asszony, Erkel Gyula, Pauli, leányával, stb.; a népszínháztól Solymosy; a művészvilág köréből: Siposs, Engeszer Mátyás, nejével, Petykó Imre, Krisztinkovics Béla, Fellner Sándor műépítész; hölgyek is mentek szép számmal, köztük a dr. Batizfalvy Sámuel leányai. Az öreg Weisz B. Ferenc is a társaság közé iratkozott. A kirándulás hangversenyeire hárman írtak új költeményeket: Kiss József »Gedő vár aszonyá«-t, szavalja Felekyné asszony, Komócsi József a »Dunán lefelé« címűt, szavalja Feleky s Bartók Lajos »Argonauták« címűt szavalja Solymosy. A kirándulás legfontosabb mozzanata a turn-szevermi látogatás lesz, hol magyar és román fognak kezet. A főnök megbízást kapott a kormánytól, hogy a látogatást mennél szívélyesebbé tegye s külön vonatot adjon a vendégek rendelkezésére, ha Bukarestbe akarnak menni. Jassyból a főiskola egy küldöttsége lesz jelen. A helybeli román konzul még szombaton fölkereste Pulszky Ferencet, kijelente, hogy kormánya örvend e látogatásnak. Strudzsa miniszter Pulszkyhoz intézett levélben fejezte ki sajnálkozását, hogy ő és társai nem lévén most Bukarestben, a fogadtatásban nem vehetnek személyesen részt. * Az árvák öröme. Cséry Lajos, az »Athenaeum« részvénytársulat elnöke, a protestáns árvaház összes személyzetét s mindkét nembeli összes növendékeit megvendégelte tegnapelőtt kies sz.-lőrinci birtokán. Az árvákat, számra 75-töl, Cséry Lajos fogatai szállták ki Budapestről Szent-Lőrincre, hol a házigazda és leánya, a háziasszony, Dániel Ernőné úrhölgy, az árvákat a legnagyobb szeretetreméltósággal fogadták. Elképzelhető, mily szívből jövő öröme volt ez a kicsinyeknek! A gyermekek játszadoztak a szép angol kertben, tréfáltak, nevettek, tele tüdővel szívták a kert illatos, jó levegőjét s aztán ebédkor s uzsonnakor oly gazdagon terített asztalokhoz ültek, a minek a mesebeli tündérországban szoktak előfordulni. Felejthetetlen, aranyos nap volt ez, melyet a nyájas tekintet s barátságos bánásmód édesített meg. Cséry Lajos bemutatá a gyerekeknek a négy árvát, kiket saját költségén ő neveltet s bevezette őket az iskolába, melyet Szent-Lőrincen a saját költségén tart fenn s melyben ötven gyermek nyer oktatást. Bizony szép kis ünnepély volt ez, melyet a jótékonyság sugallt és az emberszeretet valósított! * A déli vasút-társaság fürdő-tulajdonos lett. A napokban kötötte meg az alkut Abbáziára, e pompás fekvésű helyre, mely a fiumeiek kedvenc fürdője. A tengerpart, az éghajlat s a dús növényzet mind kedvező arra, hogy a gazdag társulat tervét valósítsa s nagyszabású világfürdőt létesítsen e helyen. Nem kevesebb, mint egy milliót szán e célra, azonkívül külön szárnyvonalat is építtet. * Személyi hírek. József főherceg családostul Alcsuthon van, de még e hó folytán Budapestre jőnek. — Gróf Andrássy Gyula, nejével és két fiával, e napokban Budapestről elutazik s másfél hónapon át erdélyi birtokukon fognak időzni. — Gróf Mjietusoff és neje oroszországi földbirtokos s herceg Szurdzsa Th. bukaresti főur e napokban a fővárosba érkeztek. — Erkel Sándor operaigazgató Tátrafüredről haza érkezett s Bayreuthba megy a »Parsifall«-előadásokra. — Szende Béla miniszter már elutazott garosdiai birtokára. — Herceg Coburg Fülöpnek és nejének annyira megtetszett a Tátra-vidék, hogy ajánlani fogják meglátogatását a trónörökös-párnak. — Gróf Károlyi Gyula Ischlből haza érkezett, hogy lába tört testvére látogatására siessen. — Mr. Bement nevű amerikai ásványtudós jött Budapestre, a nemzeti muzeum gazdag ásványtárának meglátogatása végett. — Mészöly Géza tájképírónk holnapután Párisba megy, hol vagy háromszáz darabból álló tájkép vázlatát kiállítja egy műárusnál. — Tisza Kálmán kormányelnök, nejével, lányával és egyik fiával a múlt napokban meglátogatta sógorát , gróf Károlyi Tibort Mácsán, hol a gróf igen díszes, uj kastélyt építtetett. — Báró Splényi Ödönné Marosvásárhelyről tegnap ment a borszéki fürdőbe. — Báró Kemény Gábor miniszter és Matlekovics Sándor államtitkár a múlt hét végén megnézték a Schlick-gyárban a Deák-mauzóleum géniusz-szobrát s annak öntéséről teljes elismeréssel nyilatkoztak. — Andreánszky Zsigmond városi tanácsnok tegnap kezdte meg hat heti szabadságidejét. * A „Marietta-affaire“, melyet a kőnyomatos lapok heteken át nagy eseménynek kürtöttek világgá, végre megoldást nyer, ha ugyan ezúttal is készpénznek lehet venni a legújabb »bulletin«-t. Polonyi Géza ügyvéd közbenjárására Erdélyi Marietta k. a. és Csóka Sándor igazgató abban egyeztek meg, hogy a primadonna néhányszor föllép a budai színkörben, majd Gyulára megy a rá igényt tartó igazgató társulatához s onnan a fővárosba lőve, ismét itt vendégszerepel. Őszkor aztán Csóka Sándorral Kassára megy. * »A boldogító« című vígjátékot, melynek szerzője Prém József, ma adják először a budai színkörben. Négyfelvonásos társalgási darab, melynek hőse sokszor erőszakkal is mindenkinek a javát akarja s mindenkinek kellemetlenséget okoz. A színkör legjobb erői játszanak benne, kik gondosan tanulták be. A rendezést Temesváry Lajos vállalta el. * Az »Ország-Világ« legutóbbi számában új eredeti regény indult meg »Az egyedüli mód« címmel, ifj. Ábrányi Kornéltól, ki ezúttal is a modern társadalmi életből választotta tárgyát. Utane füzet a rendes rovatokon kivűl »Az elátkozott kastély« címmel úti emléket közöl Hentaller Emmától, a Carmen Sylva »Jehova«-jának ismertetését Szekrényessy Kálmántól, »A rejtélyes fehér hölgy« című angol beszély fordítását Gonda Bélánétól, »Szibillnek« címmel költeményt Prém Józseftől, sat. A képek közt vannak Korizmics László és a közelebb elhunyt Skobeleff arcképei, továbbá »Hijja van,« »A szabadban,« »Fürdés hideg vízben« sikerült metszetű genreképek, kettős lapon a Keller Nándor »Hero és Leander« című hatásos festményének gondos kivitelű mása, sat. A tárcában a szerkesztő, ifj. Ábrányi Kornél, emlékszik meg csevegve az utóbbi két hét főbb eseményeiről. * Vándorgyűlés. Az orvosok és természetvizsgálók debreceni közgyűlése augusztus 23-dikán lesz. Révész Bálint superintendens, mint elnök, tart megnyitó beszédet. Török József alelnök a magyarországi meteoritekről, különösen a kábai meteor körülértekezik; dr. Popper Alajos emlékbeszédet mond dr. Kain Albert fölött; dr. Bódogh Albert alelnök tudományos előadást tart. Aznap közebéd lesz a »Bika« fogadóban s d. u. ötkor tudományos estély, melyen dr. Kiss Károly tart felolvasást Hatvani debreceni tanárról. Másnap (aug. 24-én) alakulnak meg a szakosztályok; az orvosit dr. Géber Ede kolozsvári egyetemi tanár, a természettudományit Hunfalvy János akadémiai tag, a gazdaságit dr. Király Ferenc debreceni kereskedelmi kamrai titkár nyitják meg,a tudományágak előhaladását feltüntető beszéddel. A gazdaságiban dr. Vedrődy Viktor vegytanár a cognac-gyártásról értekezik; az orvosiban dr. Kétly Károly és dr. Laufenauer tartanak tudományos értéke- 1017 , rád. A hőség pedig hatalmas tényező, mely gyakran a legsóvárabb tudvágyat is ellenállhatatlan álmosságra változtatja. A mi búvárunk is elaludt, s midőn fölébredt, szelencéjét üresen találta. Valamennyi bogár kimászott belőle, nyilván az ő vak társukat keresni. A báró még az este elutazott Konstantinápolyba. * Pár nap múlva kedves vendégeink lesznek: az írók és művészek társasága. Tatarczy Károly, az áldozatkész főbérlő s Prepeliczay főgondnok, ki ugyan csak érti a honeur-ök csinálását, nagyban készülnek a szíves fogadásra, írnék ez élénk napról is, ha nem félnék a táviratoktól, melyek oly gyorsan járnak az aktualitások sarkában, hogy elijesztik a tollat, mely tárcát i s nem a villám szárnyán, hanem csak gőzmozdonynyal röpül. Hygén.