Fővárosi Lapok 1882. szeptember (200-224. szám)
1882-09-19 / 214. szám
tett a Petőfi-szobor leleplezésének programmjára nézve. Elmondta, hogy a bizottság meghívta a társaságot, hogy őt, mint elnököt kérte föl az emlékbeszéd-tartásra s aztán közölte a már ismert programmat, mely szerint gróf Károlyi István az akadémiában s később a szobor előtt tart beszédet, Nagy Imre elszavalja a pályakoszorúzott ódát, mire a koszorúkat leteszik a talapzatra s azok közül az értékesebbeket a nemzeti múzeumba helyezik el. Szavait ama buzdítással végző Jókai Mór, hogy a közönség is minél több koszorúval tisztelje meg Petőfi emlékét. A hallgatók erre lelkes éljenzés közt oszlottak el. * Személyi hírek: Mária Valéria főhercegnő, Lajos bajor királyi herceg és Amália bajor hercegnő vasárnap este Rónay püspök és Ferenczy Ida k. a. kíséretében Gödöllőre érkeztek. — Jókai Mór vasárnap fogadta a Petőfi-szoborbizottság küldöttségét és ennek felszólítására megígérte, hogy a szobor leleplezésénél ünnepi szónoklatot tart. — Mikó Bálint Csikmegye főispánjává neveztetett ki. — Gr. Szapáry Gyula pénzügyminiszter,ki nehány napig Bécsben időzött, vasárnap fővárosunkba visszatért. — Haynald Lajos bibornok-érsek tegnap Kassára utazott s onnan családi ügyekben a közeli Semjére rándul. — Szlávy József fővárosunkba érkezett, hogy állandó ittlakása iránt intézkedjék. — Huszár Adolf legújabban gyönyörű »Venus és Amor«-csoport mintázásával készült el, mely nagy mértékben magára vonja a műértők figyelmét. — Mihalkovics Géza egyetemi orvostanár visszatért több hétig tartott európai körútjáról,mely alatt a német, francia és olasz jelesebb egyetemek berendezését tanulmányozta. — Kiss János budapesti fiatal ügyvéd szombaton tartotta esküvőjét Borbás Vilma kisasszonynyal. — Dr. Lőwy Ignác fővárosi orvos, az izraelita kórház volt főorvosa, e napokban meghalt, élete 65-dik évében. — Gömöry János vasgyári igazgató engedélyt nyert, hogy a szász Ernő-házirend első osztályú középkeresztjét elfogadhassa és viselhesse. — Roller G. amerikai festőművész, ki mint genreszobrász is hírnévnek örvend, körutat tesz Európában s mint egy művész ismerősének írja, e napokban meglátogatja Budapestet is, melynek emelkedő művészetéről sok dicséretet hallott. — Kaán Ágoston budapesti ügyvéd és törvényhatósági képviselő, vasárnap meghalt, élete 60-dik évében s ma délután temetik a régi posta-utca 2. számú házából. — Gróf Teleki Gyula huszárhadnagynak századosával történt összekoccanásáról, fogságáról sat. közölt a »Hircsarnok« szombaton hirt a lapokkal; mint illetékes forrásból értesülünk, e hir teljesen alaptalan. * Kossuth születésnapjának nyolcvanadik évfordulóját már tegnapelőtt és tegnap megünnepelték nem csak a fővárosban, hanem az ország számos pontján is. Az ünnepélyeknek legtöbb helyen szélsőban politikai szinezetek volt, de az érzelmek, melyek ez alkalommal nyilvánulnak, nem képezik egy párt vagy osztály kiváltságát s bármily messze elágaznak a politikai nézetek, osztatlan a tisztelet hazánk újkori történelmének e nagy alakja iránt önkénytes száműzetése helyére ma tömegesen fognak özönleni az üdvözlő táviratok, melyek ezt bizonyítják. Mint a vidék nagyobb városaiból jelentik, mindenfelé lelkes szónoklatokat tartottak ez alkalomból, Sátoralja-Ujhely városa pedig elhatározta, hogy egyik közterét és utcáját Kossuth nevéről nevezi el, a Kossuth hajdani lakóházát pedig emléktáblával jelöli meg. A budapesti országos kiállítás ügyében tegnap délután tartották meg az értekezletet a kereskedelmi minisztériumban, Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt. A minisztérium, főváros és országos iparegyesület képviselői megegyeztek abban, hogy az országos kiállítást ne 1884-ben tartsák meg, mint tervezve volt, hanem 1885-ben, de továbbra halasztani a kiállítást nem tartják célszerűnek. Elhatározták továbbá, hogy a kiállítás nem csak ipar-, hanem gazdasági és művészeti kiállítás is legyen és szükségesnek vélték, hogy a kormány vegye kezébe az ügyet s létesítse a kiállítást. A programm kidolgozására s a módozatok megállapítására Matlekovics Sándor államtitkár elnöklete alatt öttagú bizottságot választottak melynek tagja az elnökön kívül: Gerlóczy Károly, gróf Zichy Ödön, Schnierer Gyula és Mudrony Soma. A bizottság megállapított tervezetét a miniszternek fogja bemutatni, aztán újra összeül a szélesebb körű értekezlet. * Jókai búzája. Debrecenből az állami gazdasági tanintézet igazgatója egy üvegben búzát küldött a koszorús regényírónak. E búzát az úgy nevezett »Petőfi-parcellán« vetették kapálás alá mivelvel Jókai ott jártában maga kapálta meg a parcellának egy barázdáját. Ugyanekkor elhatározták, hogy annak a termését »Jókai nemesített búzának« fogják nevezni. Jókai a levélben, melylyel az érdekes küldeményt megköszönte, ezt irta az intézetnek: »most már hát én is exegi monumentum aere perennius«, mert a búza tovább él, mint az érc. * Könyvtárak rendezése. Az akadémia könyvtárában a folyó év első felében a nagy terjedelmű kézirattár rendezése jelentékenyen előre haladt. Toldy Ferenc nagybecsű hagyatékának rendezése csaknem teljesen be van fejezve. A lefolyt félévben főleg az irodalomtörténeti és biográfiai gyűjtemény volt rendezés alatt. Ez anyagot legnagyobbára a történelmi szak irodalmi és biográfiái két alosztályaiba osztották be. A letelt félévben a következő szabályszerűen rendezett kötetekkel szaporodott az akadémiai kézirattára: ívrétben 18 kötettel, 4-edrétben 43 kötettel, 8-adrétben 5 kötettel, összesen 68 kötettel. A levelezések száma 47 negyedrétű kötet. E mellett más irányban is folytak a rendezések s a négy szak együtt 341 rendezett kötettel szaporodott. A vidéki könyvtárak rendezése hasonlóképen örvendetesen halad. Legközelebb fejezték be Feichtinger János címzetes kanonok s az esztergomi főegyházi könyvtár őre és dr. Röszler István kassai jogakadémiai tanár s a jogakadémia könyvtárnoka a kezelések alatti könyvtárak rendezését. A győri püspöki papnevelő intézet könyvtára nagyobb részben már szintén rendezve van; a nagyszombati főgymnáziumi könyvtár rendezése befejezéséhez közeledik. * Üvegfestészet. Kratzmann Ede üvegfestőnket a kormány évenként bizonyos összeggel segélyezi, hogy a műiparnak e hazánkban még nagyon kezdetleges fokon álló ágára magyar ifjakat kiképezzen. E feladatot évek óta teljesíti is, még pedig sikerrel. Újabban ismét két magyar ifjú felvételét határozta el. Az illetők nála teljes ellátásban részesülnek s a kiszabott három évi idő alatt az üvegfestészet minden ágában teljes kiképzést nyernek. A felveendő ifjak 15—16 évesek lehetnek, némi rajzolási ügyességgel kell birniok s a magyaron kívül a német nyelvet is beszélniük. * Amerikai hölgy vendégeink, mrs Pittmann írónő és útitársai tiszteletére az írók és művészek körében szombaton este kedélyes lakoma volt. Jelen voltak többek közt Helvey Laura, Pulszky Polixéna, Felekyné, Pulszky Károlyné, Saxlehner Emma úrhölgyek, Pulszky Ferenc, Urváry Lajos, Győry Vilmos, Csernátony Lajos s több író, művész, valamint az angol és francia kör több tagja. Az amerikai hölgyekre Pulszky Ferenc mondta, angol nyelven, az első felköszöntést, emlékeztetve a meleg rokonszenvre, melyet Északamerika irántunk a szabadságharc után tanúsított. Ez után még több toast következett, a lakoma végeztével pedig rögtönzött hangverseny, mely alatt Sipos Antal zongorázott, Saxlehner Emma és Helvey Laura k. a. énekelt s az egyik amerikai hölgy is előadott egy kedves kis dalt, sűrű tapsok közt. A társaság kedélyes hangulatban éjfélig maradt együtt. * A postán október elsején érdekes újítás lép életbe. A postahivatalok tudniilik elvállalják magánosok részéről a más helyeken kifizetendő váltók, számlák behajtását. A számlát, váltót nyitott vevény mellett kell átvenni s a posta hivatalból hajtja be a pénzt. Ha a számla sat. kifizettetett, értesítik a küldőt s ez csekély provízió levonása után megkapja a pénzt. Ez újítás Magyarországon és Ausztriában egyszerre lép életbe. * Rövid hírek. A király ő felsége Bőszénfa község tűzkárosultjai javára ötszáz frtot ajándékozott. — A budapesti egyetemen Konek Sándor halála által megüresedett statisztikai tanszékre a közoktatásügyi minisztérium kihirdette a pályázatot; a folyamodványok e hó 30-ig nyújtandók be. — A delegációk október 20-án ülnek össze Budapesten. — A kárpátegylet múzeuma javára háromszáz forintos alapítvány tételét fogja a főváros közgyűlésének ajánlani az e kérdésben véleményadásra felhívott szakbizottság. — A vidéki képkiállításra újabban Thán Mór, Telepy Károly, Greguss Imre, Feledi s még többen jelentettek be festményeket; Székesfehérvárit a kiállítás számára ingyen engedik át a megyeház nagytermét. — A népszínházban már folynak a próbák Szigeti József »Marosa és Mariska« című népszínművéből, mely miatt a »Szép Heléna« című operette felelevenítését elhalasztották. — A színész-egyesület igazgató-tanácsa közelebb Szeles Józsefnek és Hegyi Gyulának adott színigazgatói engedélyt. — Nyilvános kutak felállítása tárgyában egy fővárosi képviselő javaslatot terjesztett a tanács elé. — A fővárosi gépiparosok közelebb gyűlést fognak tartani annak tárgyában, hogy az 1884-diki országos kiállítás alkalmával gépverseny rendeztessék. — A fővárosi és vidéki kereskedők körének alapszabályait a belügyminisztérium ellátta a szokásos záradékkal. — A Philippovich-ezred holnap hagyja el a fővárost és annak helyébe a Rodich-ezred jő Budapestre; a minap érkezett Este-ezred tisztjei tiszteletére a polgárság lakomát készül rendezni. — A fővárosi rendőrségi hivatalokat telefonhálózattal fogják összekötni. — A budapesti őszi lóversenyeket a jövő hó 15, 17. és 22-ik napján tartják meg. — A főpolgármester vasárnap délelőtt az új városháza társalgó termében nyújtotta át ünnepélyesen Strobl József budapesti gépgyárosnak a koronás arany érdemkeresztet, meleg üdvözlő beszéd kíséretében. — A „Magyar Regényvilág“ 49. és 50-ik kettős füzete megjelent s Jókaitól az »Egy játékos, aki nyer«,Gyújtó Izabellától » A múltak árnyai«, Margittől »Az ispán cseléde« című regények folytatását tartalmazza. A Margitszigetről nagy magasztalással emlékezik meg a londoni »Daily Telegraph« legutóbb érkezett száma, csodálkozását fejezve ki, hogy az angolok oly gyéren látogatják meg e gyönyörű helyet, mely »miniature-paradicsom« ott a Duna partján. — A délelőtti iskoláztatás ellen Budapesten aláírási íveket köröztetnek. — „Új magyartalanságok betűrendben“ című kis füzetet adott ki Füredi (Führer) Ignác képzőintézeti tanár, ára 40 kr. — A Baldácsy hadastyán-egylet bizalmat szavazott Heinrich Jenőnek,aki leköszönését jelentette volt be az elnökségről. — Öt tagból álló tolvajbandát fogott el a rendőrség s azt hiszik, e banda tagjai követték el az utóbb oly sűrűn ismétlődött betöréseket, hír szerint, az Ehrlichféle betörés főtettesét is kinyomozták Vámos Mikolán, Cseri János hentes személyében. Temesvár évszázados ünnepe. (e.) Vasárnap hajnalban a kelő nap sugarai Temesvártt a város ezer meg ezer lobogóján törtek meg. Alig volt utca, melynek házait zászlókkal, fesztonokkal ás füzérekkel ne ékítették volna. A tereken s főutakon már szombaton nagy számmal jártak-keltek a vidékiek, kik a szomszéd városokból és megyékből, a szélrózsa minden irányából gyűltek az ünnepély színhelyére. A délutáni vonattal odaérkezett Mihajlovics József zágrábi érsek-bibornok, ki régebben Temesvár egyik plébánosa volt s a ki most Bonnaz Sándor püspöknél szállt meg. Az ünnep vasárnap istentisztelettel kezdődött. A katholikus székesegyházban a város előkelő közönsége nagy számmal jelent meg. Ormós Zsigmond főispán vezetése alatt az összes hatóságok, a hivatalok és testületek tagjai jelentek meg. Temes megye, továbbá Arad- és Torontál megyék, valamint Szeged, Fehértemplom, Versec, Pancsova és Karánsebes városok mind megannyi küldöttségek által voltak képviselve. Az egyházi férfiak közt Brankovics György szerb püspök is helyet foglalt. A nagy mise után, mely alatt Németh József címzetes püspök végezte a szertartást, a közönség hosszú menetben a redoute termébe vonult. Itt már a helyek nagy részét elfoglalva tartá a közönség. A város rendkivüli, ünnepélyes közgyűlést tartott, melyet a temesvári dalárda a »Szózat« eléneklésével nyitott meg. Utána Ormós Zsigmond főispán tartalmas beszédet mondott, melyet a hallgatóság többször éljenzéssel szakított félbe. A többi közt kiemelte, hogy három év előtt 1879-ben a megye százados évfordulót ült, a mikor hazánk délkeleti részeinek az anyaországhoz történt visszacsatolásának emlékét ünnepelték. Most pedig hasonló hazafias érzület lelkesíti a lakosságot, mert Temesvár éppen száz év előtt lépett a szabad királyi városok sorába. A fölavatási oklevelet II. József császár még 1771. december 21-én adta ki s annak tartalma szerint már Mária Terézia a szabad királyi városok sorába fogadta Temesvárt. Minthogy azonban II. József megkoronázva nem volt, az oklevélt csak az 1790 —1791 országgyűlésen II. Lipót alatt cikkelyezték be. A főispán aztán visszatekint a város múltjára, elmondja történetének főbb vonásait s kifejezést ad ama reménynek, hogy Temesvár mostani virágzása az évek haladtával csak gyarapodni fog. Szintoly lelkes beszédet mondott Róth Nándor városi főügyész. Ékes szavakkal fejtegette az ünnepély fontosságát s közben a múlt dicső emlékű eseményeiről is megemlékezett. Idézte Szent Istvánt, ki a temesi ispánságot alapította s székhelyévé Temesvárt tette, szólt Hunyady Mátyásról, ki e városból hívta össze 1458-ban a szegedi országgyűlést és megemlékezett Kinizsi Pálról, ki ott lakott, Zápolya Jánosról, ki 1514-ben ott győzte le a Dózsa-lázadást és Losonczi Istvánról, ki ott halt meg hősi halállal. Aztán áttérve az újabb időkre, nem feledkezett meg a szónok Mercy Ferenc tábornagyról sem, ki mint a tartomány kormányzója a kultúra eszközeinek előteremtésében a leghatalmasabb tényező volt. A közgyűlés mindkét beszédet jegyzőkönyvbe igtattatta, valamint ama köszönetét is, melyet a Magyar-testvéreknek és Schäfer Károlynak nyilvánítottak, kik díszműveket adtak ki az ünnepély alkalmából. Végül felolvasták a magyar nyelvet terjesztő egylet átiratát, mire a közgyűlés Török János polgármester indítványára ötszáz forintnyi alapítványt tett; egy másik iratban, melyet felolvastak, Missies János képviselő sajnálatát fejezi ki, hogy az ünnepélyen nem lehet jelen. Örömmel fogadta a közönség ama hírt, hogy Scudher táborszernagy, a város díszpolgára száz forintot kamatozó alapítványt tett az árvaház javára. Délben lakoma volt, melyen mintegy százan jelentek meg Az első felköszöntőt Ormós Zsigmond mondá, éltetve a királyi párt s a trónörököst és nejét. Török János polgármester a főispánért, Róth Nándor a jelen volt Bonnaz, Brankovics és Németh püspökökért, Nagy László városi főjegyző a hadseregért, Németh József püspök Temesvár közönségéért és Dobó László megyei főjegyző a város és megye egyetértéséért ivott. Délután a délmagyarországi daláregyletek vonultak be és hangversenyt tartottak a lövőházban. Itt lőgyakorlatok is folytak, este pedig tűzijáték volt. A közönség nagyobb része azonban a népünnepélyen mulatott. A nagy dalárversenyen az első dijat, ezüst babérkoszorút, a lugosi német dalegylet, másodikat a nagykikindai dalárda, a harmadikat a karánsebesi s a negyediket a kiszetói paraszt dalegylet nyerte. A versenyt tánc követte, melyben száznál több pár vett részt. Tegnap folytatása volt az ünnepnek, de az idő már nem kedvezett annyira, mint vasárnap. Csak a gazdasági és gazdasszonyi kiállítást tekintették meg sokan. A megnyitást 1332