Fővárosi Lapok 1882. október (225-250. szám)
1882-10-21 / 242. szám
rikai tourista jön át minden évben s vagy kilencven millió dollárt hagynak itt. A magyar névnek Amerikában még mindig jó hangzása van s főkép Kossuthra még nagyon jól emlékeznek ; van Kossuth város, Kossuthbánya, van aztán Buda s általában sok európaias város neve előfordul az újvilágban is, csak Bécs neve nem. A magyar borokat is ismerik. Amerikába vándorolt magyarjainknál azonban konstatálta a felolvasó, hogy nem sokáig maradnak magyarok , mint a többi kivándorlók, ők is elangolosodnak. Egyik városban »Árpád Haraszti« nevet olvasott egy borkereskedő cégen, s bement azt hivén, hogy magyar emberrel fog találkozni. De az angolul fogadta; apja volt magyar, Bácskából való, ki úti könyvet is írt Amerikáról magyarul és arról nevezetes, hogy először ültetett szőlőt Kaliforniában. A fiú már egészen elangolosodott. San-Franciskoban fölkereste a magyar egylet elnökét, Fiala volt honvéd-alezredest, de nem találta otthon, hanem másnap kapott tőle levélkét, két sor angol írással, aztán a következő magyar szavakkal: »Igazzon nagyon Sajnálom tisztelettel baladja J. Fiala.« A magyar egyletek társalgási nyelve angol vagy német, csak a titkártól kívánják meg, hogy jól tudjon magyarul. A hallgatóság élénken megéljenezte az érdekes felolvasást. * Pauler tudort jubileuma. Tegnap volt ötven éve, hogy a budapesti egyetem Pauler Tivadart élete 16-ik évében bölcsészet tudorrá avatta. Az igazságügyi tárca hivatalnoki kara nem mulasztotta el, hogy az érdemes kormányférfi iránt e rá nézve emlékezetes napon tiszteletének kifejezést ne adjon. Reggel tehát fél tizenegy órakor a miniszternél az igazságügyminisztérium részéről Kovács Kálmán, Zádor Gyula miniszteri tanácsosokból, Rónay János főszámtanácsos és Hováth István segédhivatali főigazgatóból álló küldöttség jelent meg s Kovács Kálmán beszéd kíséretében nyújtotta át az igazságügyminisztérium személyzetének aláírásával ellátott díszes emlékalbumot. így szólt hozzá : »Excellentiádnak, mint a tudomány felkentjének, ötven éves bölcsészettudori jubilaeuma megünnepléséhez az igazságügyminisztérium tisztikara is egy szerény emléklappal kívánván hozzájárulni, midőn ezt a minisztérium nevében átadni szerencsénk van, kérjük Excellentiádat, méltóztassék azt, mint határtalan tiszteletünk és szeretetünk zálogát kegyesen fogadni, azon igaz szívből eredő óhajtásunkkal,hogy az isteni gondviselés Excellentiádat, mint a tudomány egyik világító oszlopát, az emberiség és édes hazánk javára, még sokáig éltesse.« A miniszter meghatottan válaszolva, köszönetet mondott a minisztérium figyelméért. Az átnyújtott emlékalbum kék zománccal s aranyozott díszítéssel ellátott fehér cangrinbőrbe van kötve. Közepén kék zománccal díszített medailonba van vésve az ünnepelt monogrammja. Belül piros moire antique selyemmel van borítva. Az első lapon »Themis« van festve s utána következik e felirat : »A királyi igazságügyminisztérium tisztviselőinek üdvkivonata Nagyméltóságú dr. Pauler Tivadar kir. igazságügyminiszter ur, valóságos belső titkos tanácsos, Lipót-rend nagykeresztese, tudori felavatásának ötvenedik évfordulója alkalmából, 1882. okt. 20-án.« A másik lapon a föntebbi cím ismételtetik s utána következik: »A kir. igazságügyminisztérium hivatalnoki kara a minisztérium bölcs vezetője iránt érzett legmélyebb tisztelete és meleg ragaszkodásától áthatottan, legőszintébb szerencsekivánatainak adja alázatos kifejezését.« A többi hat díszkeretbe foglalt lapon következik a igazságügyminisztérium fogalmazó, segéd- és kezelő személyzetének aláírása. Összesen százhat. A délelőtt folyamában többen tisztelegtek az ünnepély alkalmából. A főváros első kerülete — melynek Pauler a képviselője — Országh Sándor vezetése alatt küldöttségileg fejezte ki szerencsekívánatait. Trefort miniszter is már tíz óra előtt meglátogatta a jubilánst. Az egyetem küldöttsége szintén átadta szerencsekívánatait, és egyúttal fényesen és művészileg kiállított jubilaris tudori oklevelet. A küldöttség a rector magnificus dr. Jendrassik Jenő vezetése alatt a bölcsészetkari dékán : dr. Kondor Gusztáv, dr. Télfy Iván és dr. Hunfalvy János tanárokból állt. Vidék. ** Szegeden a tiroli árvízkárosultak javára hétfőn nagy hangversenyt rendeznek, melyben művészek és műkedvelők együtt lépnek föl. A megerősített zenekar Langer Victor vezetése alatt Liszt Ferencnek a »Szózat«-ból, »Hymnus«-ből átírt nyitányát fogja játszani. Temesváryné Farkas Irma asszony, e jeles művésznő, Pósa Lajosnak alkalmi költeményét szavalja. Moór Manó és Daubrawszky Viktor zenedei tanárok hegedűn és zongorán játszanak Chopin- és Vieuxtemps-ból egy-egy művet. A színtársulat előadja Offenbach egy operettjét, s végül a zenekar Berlioz nagyhatású Rákóczy-indulóját fogja játszani. ** Orsován a »betegsegélyző és temetkezésiegylet« e napokban tarta zászlószentelési ünnepélyét. Az előestén az egyleti bizottság fáklyászenét rendezett. A Rákóczy-induló hangjai mellett a tagok bejárták a várost és sorban tisztelegtek Boleszny plébánosnál és Kozisek Julianna zászlóanyánál. Másnap mise volt, mely alatt a lelkész beszédet tartott, figyelmeztetve a híveket, hogy a zászlón levő képről Szent István Magyarország első apostoli királyáról mindenkor megemlékezzenek. A szegek bevetése is ünnepélyesen folyt le, este pedig táncmulatság volt. ** Hymen: Zágrábból jelentik, hogy dr. Nikolics Vladimir, a horvát kormány fogalmazója, tegnap Grácban oltárhoz vezette Scotti Ella bárónőt, b. Scotti György vezérőrnagy és Lamberg Franciska grófnő leányát. — Szamosujvártt Simay Józefa kisasszonyt nőül vette Novák Antal gimnáziumi tanár. — Bogsánban Fejér Jozefina k. a. esküvője november 9-ikén lesz. Oravetz József lugosi kereskedővel. ** Alsó-Szabason e napokban Liedl Ferenc fővárosi hegedűművész a kaszinó termében hangversenyt rendezett, melyet a vidék értelmisége nagy számmal hallgatott végig. Közreműködtek Komlóssy Xaverin k. a., ki Weber »Ocean-dal«-át s magyar népdalokat adott elő tetszés mellett, továbbá Kún Miksa, ki a hangversenyzőt zongorán kisérte. Liedl Ferenc érdekes programmot állított össze Goldnak »Suite «-jéből, Saint-Saens egy rondojából, Wieniawsky »Legendájá«ból és »Valse-Caprice«-ából, melyeket gyakorlott technikával, tetszősen adott elő s végül egy saját szerzeményét a »Souvenir de Dabas«-t játszta. A hangverseny után Halász Olivér vendégszerető házában családi estély volt. ** Kolozsvárról írják: Juszti Károly kegyesrendi pap, az ottani kath. főgimnázium tanára, elhunyt. Egyike volt a képzettebb tanerőknek, s a főiskolában a mennyiség- és természettant adta elő. Másod aligazgatója volt a Szent-József nevelő-intézetnek s felügyelője a csillagdának. Tagja volt a magyar kir. természettudományi s a kolozsvári orvos- és természettudományi társulatnak és a középiskolai tanáregyletnek. Tanárkodási éveinek száma 17-et tett. A kolozsvári főgimnáziumnál már két év óta van alkalmazásban. Az utóbbi időben sokat betegeskedett. A Szent József nevelőintézet, a kegyesrendi társház és a gimnázium épületein gyászlobogók jelzik a veszteséget, mely elhunyta következtében a tan- és nevelésügyet érte. Temetése ma (szombaton) délután lesz. ** Nem mindennapi eset, hogy egy adófelügyelőt megszeressenek s távozásán úgy sajnálkozzanak, hogy megtartásának kérdése csaknem fölhevítse a polgárságot. Temesvártt ez megtörtént Müller Gyulával, ki a megyében és városban több éven át működött buzgón, s most hogy áthelyezték, arra kérik a pénzügyminisztert : hagyja náluk. Ha pedig nem hagyná, akkor másként gondoskodnak róla, megteszik tanácsnoknak, mivel van éppen egy üres hely. És Versec is kérte az adófelügyelő ott hagyását, valamint a buziási járás elöljárósága ; »néhány ínséges község« meg a főispánhoz járul küldöttséggel, hogy emelje föl szavát az adófelügyelőjük áthelyezése ellen. ** A Kárpát egylet első alelnöke, Döller Antal következő felhívást intézte az egylet tagjaihoz: »Míg mi a saját hegyi vidékeink érdekeinek gyarapodását látjuk, birodalmunk másik felében, déli Tirolban az árvizek borzasztó pusztításokat okoztak. A Dráva, Ilrenc, Eisack, Etsch, Lanca, Brenta és Bojte folyók vidékein, ahol a legszebb szőlőhegyek, nemes gyümölcskertek, tengeri és répaföldek pompáztak, még ma is egész tavak és iszapos kiöntések találhatók. Mindenfelől sietnek az iszonyú nyomort enyhíteni. Azért mi se maradjunk hátra! Az emberiség és kölcsönösség érzelme vezéreljen bennünket. Nyújtsunk mi is segédkezet a szegény szerencsétleneknek, mert egy erős testvéri kéz komoly napokban igen sokat ér itthon, úgy barátnál mint ellenségnél! A legcsekélyebb adomány is köszönettel elfogadtatik, Késmárkon Kottlar Samu egyleti pénztárnok által.« ** Vidéki hírek. Sárvárit Lajos bajor herceg az idén is, mint rendesen, huzamos időt tölt, résztvéve a nagyobb vadászatokon.— Csanád megye agarász- egylete nov. 6-án tartja agárversenyét. — Aradon közelebb előadták Csiky Gergely »Szép lányok« c. színművét. — A szegedi népkert egy része mulató hely lesz tánckörönddel, cukrász kioszkkal és svájci pavillonnal. — Nagyszebenben Molnár György eddigi vendégjátékainak szépszámú közönsége volt s Román Miron metropolita is többször megnézte, játszotta többi közt »Othello« és »Tartuffe« címszerepeit. — Korcsolyacsarnok építésére Szegeden tíz forintos részvényeket gyűjtenek jó eredménynyel. — Az aradi »Széchenyi« gőzmalom üzlettelepén 70 méter mély ártézi kutat furatnak egy délvidéki mérnökkel. — Elhunytak: Nemes-Viden Kovács Farkas földbirtokos és ügyvéd; Tapsonyban Németh József érdemes agg néptanító, 70 éves. — Szombathelyit a »Sabaria« éttermében három honvédtiszt egy polgárt bizonyos párbaj-ügy miatt tettleg bántalmazott; ketten kardot is rántottak rá s karján a kabátot végig hasiták. — A rákospalotai zsidó-hajsza annyiból áll, hogy három ittas ember garázdálkodott két zsidó boltjában. — Székesfehérvárit Schönberger Benno fiatal virtuóz szép sikerű zongorahangversenyt adott. — Gy.Monostor kolozsmegyei faluban négy ember lesbe állva az utcára kilépő Debreczeni Ferenc dúsgazdag embert leitték a lábáról s lakására behatolva, onnan 3735 forintot elraboltak ; közülök három már be van fogva. — A délmagyarországi történelmi és régészeti társulat »Értesitő«-jének ez évi negyedik füzetébe Karácsonyi Já 1505 , nos az orodi főesperességről és Orod megye hajdani határairól, Milleker Bódog a nagy-zsámi bronz leletről, dr. Ferenczy József pedig a fehértemplomi 1848-ks képviselőválasztásokról irt közleményeket. — Nagy- Szent-Miklóson Braun Fülöp kereskedő dohány-tőzsdéjéből ismeretlen tettesek ellopták a Wertheim-féle pénzszekrényt tartalmával együtt. — Bugyi pestmegyei községben Farkas József az égő istállóból kimentette két lovát, de ő maga a leszakadt tüzes gerendák közé esett s most élet és halál közt lebeg. Ausztriai hírek. *** Lehetnek-e nők vállalkozók ? Ez a kérdés merült fel közelebb Bécsben s a tanácsnak kellett dönteni. Marek Adél és Jozefin testvérek, kik háromszázezer főnyi tőkével rendelkeznek, az osztrák fővárosban már vagy húsz nagy házat építettek. Legutóbb folyamodtak a tanácshoz, hogy mint építő vállalkozók annak rendje szerint üzleti irodát nyithassanak. A tanács azonban tagadó választ adott, kijelentvén, hogy nők építhetnek ugyan házakat, de építő vállalkozók nem lehetnek. Az indokolással a tanács adós maradt. *** A monarchia konstantinápolyi nagykövetségénél közelebb Jankó Miklós tolmács-atadét tiszt, követségi titkárnak nevezték ki. E 33 éves hazánkfia ama nem nagyszámú magyar fiatal emberek közé tartozik, kik a diplomáciai pályán sokra vihetik, mert komolyan készültek rá s észszel, buzgósággal bírnak. Jankó Miklós Tatára való, az Esterházy Miklós gróf uradalmai köztiszteletben álló kormányzójának egyik fia, ki Budapesten tanuit, a bécsi egyetemen végezte a jogot, azután pedig a keleti akadémiába lépett. Anyanyelvén kívűl tud nyolc nyelven beszélni. Szerény, szeretetreméltó, képzett. Kitűnően is zongoráz, mit azért említünk, mert ez közös tulajdon testvéreivel. Öcscse, Pál, Bécsben és Berlinben is jeles sikerrel adott zongora-hangversenyt s nővére, Bezerédyné Jankó Irma úrnő is kitűnő zongorajátszónő. A fiatal diplomata gyakorlati pályáját 1874-ben a szerajevói főkonzulátusnál kezdte, mint konzul-növendék. Akkor utazott a király Dalmáciában, akkor kezdődött Boszniában az alattomos délszláv mozgalom s a fiatal konzul-növendék oly pontos adatokat és jelentéseket küldött Zárában levő főnökéhez, hogy ez a királyi szálláson is feltűnt. Egyik jelentésére a király e szavakat jegyezte: »alkalmas magas állami hivatalokra.« Ezzel biztosítva volt előmenetele. A törökorosz háború után, 1878. elején, a bukaresti főkonzulátushoz tették s ott rövid időn alkonzul lett. A másik év közepén a kelet-ruméliai nemzetközi bizottságban a Kállay Béni segédeként működött Philippopolban. Aztán a konstantinápolyi nagykövetséghez tették, hol három év óta jelesen tölti be tisztét. A szultán az Ozman-rend közép jelvényével díszité föl, mert jelentékeny részt vett a török törvénykezési eljárás kidolgozásában. Szép jövő áll előtte s bárha példája buzditná az eszes, szorgalmas magyar ifjakat. A diplomáciában és a hadseregben a magyar elem csak úgy juthat kellő érvényre, ha jeles magyar ifjak mentül nagyobb számban s mentül teljesebb buzgalommal foglalnak tért e két pályán. *** Petőfiről a szoborleleplezés alkalmából melegen emlékezett meg egy lembergi lengyel lap, a Dziennik Polski«, Triesztben pedig az olasz »Independente«. Ez utóbbit le is foglalták a Petőfiről írt cikk miatt, mely lelkesen dicsőíti a magyar költőt, ki mint Körner, Rouget de lasle, egyúttal vérét is onta nemzete szabadságáért. Terjedelmesen és pontos adatokkal ismerteti a cikk Petőfi életét, különösen nagy hévvel szólva a forradalmi eseményekről, a »Talpra magyar« költeményről, aztán Petőfi részvételéről az erdélyi hadjáratban és eltűnéséről a segesvári csata után. Megemlíti, hogy sokan még mindig hiszik, hogy Petőfi egyszer még visszatér »a végzetes nagy napon.« Végül jellemzi műveinek népszerűségét s azzal fejezi be cikkét, hogy »Petőfi költeményei mint tüzes gondolatok, mint a szabadságért szomjazó lélek szárnyra »kelt szózatai eljutnak mindenhova, a hol a haza szeretete uralkodik. — A lembergi »Dziennik Polski« szintén hosszabb cikkben ismerteti Petőfi életét és működését, végül pedig sajnálatát fejezi ki, hogy a lengyelek közt még nem akadt senki, aki Petőfi műveiből legalább egy kisebb füzetet lefordított volna. *** A »Concordia« bécsi írói egyesület sajtópert indított Berg O. F., a »Kikeriki« bécsi ismert élclap szerkesztője és tulajdonosa ellen. Berg, ki személyes ellenszenveinek szabad folyást engedett lapjában, régóta rossz viszonyban él a bécsi írók legnagyobb részével s a Concordia-egyletből már régebben kilépett, aztán megtámadta az egyletet. Egyebek közt azzal vádolta, hogy az egylet vezetői igazságtalanok és hálátlanok, segélyt csak kiváltságosaknak adnak és szűkölködni hagynak olyanokat, kiknek jogos igényök volna. Az egylet vezetői ez által becsületekben látták magukat sértve s Berg, valamint a lap felelős szerkesztője Herdlicska ellen, megindították a sajtópert. Csütörtökön folyt a tárgyalás a bécsi esküdtszék előtt, Bergre nézve igen kedvezőtlenül. Igyekezett ugyan bizonyítani állításait, de Nordmann János egyleti elnök sorra megcáfolta. A bizonyítási eljárás befejezése