Fővárosi Lapok 1883. október (230-255. szám)

1883-10-31 / 255. szám

hittani igazgató tolmácsolta magyarul; fővárosunkból Debrecenbe utazott. — Szász Károly nyilatko­zatot tett közzé, mely szerint az Erzsébet-orom emlék­kövére szánt versnek csak másfél sora az övé, a többit Havas Sándor írta. — Dr. Szabolcsi Izidor fiatal ügyvéd eljegyezte Augenstein Amália kisasz­­szonyt, fővárosi kereskedő leányát. * A technológiai iparmúzeum igazgató bizott­sága, gróf Zichy Jenő elnöklete alatt tartott ülésében megállapította a téli munkaprogrammot. A felolvasó- és könyvtár­termek az eddigi helyen maradnak s a bizottság intézkedett a téli szakfelolvasások megkez­dése iránt. Kimondták azt is, hogy az 1885-diki or­szágos kiállításig a múzeumban nem rendeznek idő­leges kiállításokat. * Az ötvösmű-kiállítás központi bizottsága buzgó tevékenységet fejt ki, hogy a hazánkban szét­szórt ötvösművekből mentül teljesebb kiállítás jöjjön létre. Bejelentési íveket és felvilágosító leveleket foly­ton nagy számmal küldöz szét, a vidéken pedig már majd minden megyében megalakultak a helyi bizott­ságok, melyek most már sikeresebben működhetnek, mint a nyári idényben. Hogy a kiállítás mikor lesz megnyitható, még nem bizonyos. * A temetők díszítése halottak napjára már szorgosan foly. A sírok jó részét már tegnap fölékité a kegyelet virágokkal, koszorúkkal s a gyász helyén élénk élet és mozgalom uralkodik. Több uj sírról is szomorú kötelesség a gondoskodás. A ref. theologiai ifjúság testületileg fog kivonulni felejthetetlen főpász­torának, Török Pál püspöknek sírjához s Kenessey Béla intézeti szenior fog alkalmi beszédet mondani, az ifjúsági dalkör pedig gyászdalokat énekel. Elké­szült e napra ama síremlék is, melyet a fővárosi tör­vényhatósági bizottság tagjai emeltettek néhai társuk Tavaszi Endre hamvai fölött. Vasárnap délután lep­lezték le, a polgármesterek, tanácsosok s számos vá­rosi képviselő jelenlétében. Kurcz ferencvárosi lel­kész mondott meleg hangú alkalmi beszédet. E beszéd különben füzetkében tegnap nyomtatásban is meg­jelent. * Könyvek. Grill Károly udvari könyvkeres­kedésében igen díszes és ízléses kiállításiján lá­tott napvilágot »A csalhatatlan«, ifj. Ábrányi Kornél háromfelvonásos vígjátéka, mely közelebb a nemzeti színházban sikerrel került színre. A mű ára 1 ft. 60 kr. — Aigner Lajos kiadásában a »Nem­zeti Könyvtár« című vállalatból öt újabb füzet (136—140) jelent meg. Három füzet a Szemere Mik­lós, egy-egy pedig a Sárosssy Gyula és Balogh Zoltán műveit közli folytatólag. Ára füzetenként 30 kr. * A budapesti korcsolyázó egylet hétfőn este Krajcsovics Lajos igazgató elnöklete alatt tartotta évi közgyűlését. A választmány jelentése konstatálta, hogy az egylet most már szilárd alapon áll, pénzügyei rendezetteknek mondhatók; a tagok száma, beleértve a részjegytulajdonosokat is, a múlt idény alatt 2136 volt. A jégpályát a múlt télen negyvennégy napon használták. Az egylet bevétele 15,881 írt 66 kr volt, kiadása 13,341 ft 45 kr s a törlesztési alapot ismét kétezer forinttal gyarapították, úgy hogy most 9224 írtból áll. A gyűlés jóváhagyta a jelentést, megadta a fölmentvényt s végül hét választmányi tagot választott.­­ Fontos értekezlet nyílt meg tegnap délután a miniszterelnökségi palotában. Tisza Kálmán kor­mányelnök a horvát ügyek rendezése végett kívánta meghallgatni a kiválóbb horvát politikusok nézeteit s az értekezletre megvannak híva: Jozipovics Imre, Kussevics Szvetozár, Miksics, Miskatovics, dr. Sram, gróf Sermage és Yukotinovics. Meg volt híva Kresz­­tics tartománygyűlési elnök is, ki azonban magán­ügyei miatt nem jöhetett el s már Bécsben értekezett a kormányelnökkel. Bedekovics Kálmán horvát mi­niszter ez értekezletére Zágrábból szintén főváro­sunkba érkezett. A horvát ellenzék tagjai közül senki sincs meghíva.­­ A honvédségi előléptetést a hivatalos lap tegnapi száma közölte. Tábornokká három ezredes lé­pett elő : Kutassy Ignác lovas- és Gyorgyevics György s Jelentsik Vince gyalog-dandárparancsnokok. A tett­leges állományban a gyalogságnál ezredesekké lettek Bényi György, Pittoni Miksa és Kuzmanovics Sándor alezredesek, viszont alezredesekké Kovács Leó és Gränzenstein Artur őrnagyok. A lovasságnál Laky Károly őrnagy neveztetett ki alezredessé. Ezeken kí­vül még számosan léptek elő őrnagyi, századosi, fő­hadnagyi rangra s több hadnagy is neveztetett ki mind a tettleges, mind a szabadságolt állományban. * Virágzik a népszínház. Ennek örülhet is minden magyar ember. De nem csak belül virágzik. És ez hiba. Mert a­mi külső díszét jelentené: a szob­rok, azok kezdenek elmorzsolódni; a víg arabeszkek kezdenek elmosódni; a fürtös lámpás­ gömbök nappal olyanok, mint óriási penész-gombák s este kínosan szűrődik át rajtok a pislogó gázvilág, ez is csak min­den harmadikon. A kocsi feljárójának kőkorlátja ki­­válva, a burkolatja hepehupás. De ezek mind csak a múlandóságot jelentik. Hanem virágzik a nép­színház kívülről is — a küszöbök réseiből fakad a fű s széleire rárakódik a moha. Ez bizony szo­morú virágzás, kire tartozik a népszínházi épület külsejének gondozása, azt nem tudjuk. De megköve­telhetjük, hogy az, a­kire tartozik, ne hagyja pusz­tulni. (Beküldetett.) * Ártatlan világ A Rókus-kórházba tegnap egy hat éves fiúcskát hoztak, kinek jobb szeme ve­­­szélyben forog. Anyja, özv. Molnár Jánosné hozta fel­­ a kis­fiút Baracskáról, hol a gyermekboszú megdöbb­­­bentő esete történt. A hat éves fiúcskára valami ok miatt megharagudtak tanulótársai, földre teperték s arccal a föld felé fordítván őt, szeme alatt gyutacsot sütöttek el! Most a kórházban rajta vannak, hogy megmentsék a szegény gyermek szemevilágát. * A »Függetlenség« kauciója ügyében a bel­ügyminisztérium visszautasította Verhovay Gyula felebbezését s áttette az ügyet a királyi főügyészség­hez, megfelelő törvényes lépések tétele végett. A tör­vényszék, miként a fővárosi polgármesteri hivatalhoz, úgy a főügyészséghez is megküldte az értesítést, hogy a kaució bekeblezése a Csatár Zsigmond ingatlanaira el van rendelve; a főügyészség azonban figyelmezteti a polgármesteri hivatalt, hogy a kérdéses ingatlanok becsértékének megállapítása végett reális becslést tart szükségesnek. Arra is felhívta a főügyészség a polgármesteri hivatalt, hogy intézkedései megtartá­sára nézve mondjon ki sanctiót, mert az örökös halo­gatásból csak a törvény kijátszása következik. Egyéb­iránt a kaució hiánya miatt nem lehet szó a lap be­tiltásáról vagy elkobzásáról, hanem csak a szétküldés meggátlásáról addig, míg a kaució helyre nincs pótolva. * Pörök. A királyi kúria tegnap tár­gyalta Temesváry Lajos színész párbajpörét. Mint annak idején a hírlapok is elbeszélték, Temesváry La­jos neje a kolozsvári színház egyik páholyában meg­sértette Szombathelyi Béla színész nejét, mire Szom­bathelyi kemény szavakkal illette Temesvárynét, ki ezt elpanaszolta férjének. Temesváry bocsánatkérésre szólította fel Szombathelyit, ki azt megtagadta s pár­bajra került a dolog. Harminc lépésről, öt lépés avance­­szal lőttek, illetőleg csak Temesváry lett és Szombat­­helyi, csípőjén találva, összerogyott s tizennyolc napi szenvedés után meghalt. A kúria, az elsőbiróság íté­letét erősítve meg, másfél évi államfogházra ítélte Te­mesvári Lajost.­­ Halálos ítéletet mondott ki tegnap a királyi kúria. Ez év tavaszán Kovács Mihály és Rostási József csavargók, Molnár János, diósi boj­tár által felbujtatva,kegyetlen módon meggyilkolták és kirabolták a bojtár gazdáját, Németh Györgyöt. Az első bíróság Kovácsot, mint főbűnöst halálra, Rostásit életfogytiglani, Molnárt mint felbujtót tizenkét évi fegyházra ítélte; a királyi Ítélő­tábla nagyon meg­enyhítette az ítéletet s halál helyett, életfogytiglani börtönt mért Kovácsra, Rostásira pedig tizennégy évi fegyházat örökös börtön helyett. A királyi kúria azon­ban az első bíróság ítéletét állította helyre, sőt rész­ben szigorúbbá tette: Kovácsra halált mondott ki, Rostásira életfogytiglani, Molnár Jánosra tizenöt évi börtönt.­­ A kerepesi úti zavargások bűn­ügyi vizsgálata be van fejezve s már a kir. ügyészség előtt fekszik; a vizsgálati foglyok száma, mely eleintén 68 volt, 15-re tapadt le.­­ A királyi­­Ítélő tábla a gróf Andrássy Gyulánál elkövetett betörés bűnpö­­rében megváltoztatta az első bíróság ítéletét. Mikóczy István büntetését négy évről hat évi fegyházra, Füge Rezső másfél évi börtönitéletét harmadfélévire emel­te , ellenben az orgazdaságért három évi börtönre ítélt Strausz Józsefet fölmenté; a két elítélt s a fölmentés miatt a királyi ügyész is fölebbezett. * Rövidhírek. A Krisztina­városban épülő tanítóképző-intézetnél a munkálatok annyira halad­tak, hogy a jövő héten megtartják a bokréta-ünne­pélyt. — A kereskedő ifjak társulata november 10-én hangversenynyel és tánccal egybekötött családi estélyt rendez, saját helyiségeiben. — A Szent Ist­ván szoborra a »Pesti Napló« szerkesztőségénél ed­dig 16,489 frt 80 kr. gyűlt össze. — A m. történelmi társulat novemberi választmányi gyűlését a csütör­tökre és péntekre eső ünnepek miatt a hónap máso­dik csütörtökére, november 8-ára halasztotta. — A népszínház derék tagja: Eőri Gusztáv, fölüdülve hosszas betegségéből, holnap lép föl először, mint Konrád »A molnár és gyermeke« című siralmas né­met drámában, melynek az egésséges ízlés nevében jó volna már békét hagyni. — Elemcke és társai első hangversenyében a Hummel-féle »Septuor militaire« nálunk még az előtt elő nem adott »újdonság« volt. — A hangverseny-saison érdekesítése végett lépések történtek, hogy Senkrah k. a., egy igen fiatal hegedű­művésznő, Budapesten is adjon hangversenyt. — Az úri kaszinó kibérelte a népszínházban a második zsöllye-sort. — A múzeumnak Steiner Ignác Ó­ Bu­­dáról római domborműves edényrészeket küldött be, melyeket építkezés alkalmával közelebb találtak.—Az erdészeti állam­vizsgálatok Bedő Albert miniszteri tanácsos elnöklete alatt, tegnapelőtt kezdődtek meg; ötvenhét folyamodó közül negyvenhét jelent meg. — A görög nyelv tanulása alól való fölmentésért folyvást sokan folyamodnak a közoktatásügyi minisz­tériumhoz, de illetékes helyről tudatják, hogy a kö­zépiskolai tantárgyakat most már törvény szabván meg, a miniszter nem adhat fölmentést.­­ A közoktatás­ügyi miniszter ötszáz forintnyi államsegélyt utalvá­nyozott Innocent Ferenc fiatal festőművésznek, hogy tanulmányai folytatására Párisba utazzék. — Pesta­lozzi válogatott paedagogai munkáinak magyar ki­adásából, Zsengeri Samu fordításában, megjelent a tizenhetedik füzet, ára fél forint. — A nem­zeti színház tagjai közül Hetényi Béla kilép és Sze­gedre a Nagy Vince társulatához szerződött.­­ Az orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének állandó bizottsága legutóbbi ülésén örömmel vette tu­domásul, hogy Trefort miniszter kilátásba helyezte a jövő évben Buziáson tartandó gyűlés szellemi és anya­gi támogatását.­ ­ A vágvölgyi vasút. A magyar vasúthálózat egyik legfontosabb és legszebb kiegészítő részét, a trencsin-zsolnai vonalrészt, vasárnap nyitották meg. A legrégeb­ben tervezett vasutak egyike létesült ez által, mert már 1838-ban merült fel eszméje s akkor jött létre a pozsony-nagyszombati lóvasút. A múlt évtizedben kiépült a pozsony-trencséni gőzmozdonyú vasút, me­lyet az osztrák-magyar államvaspálya-társulat revén át, ez évi július hó vége óta kiépítette a trencsén­­zsolnai kiegészítő vonalat, mely nyolcvan kilométer hosszú és Zsolnánál a kassa-oderbergi vasúthoz csat­lakozik. A pálya egyike a legszebb magyar vasutak­­nak, a regényes Vág-völgyön halad végig s nem csak a prózai forgalomnak fog nagy szolgálatot tenni, hanem bizonynyal egyik kedvenc útja lesz a természeti szépségekben gyönyörködő touristáknak. Építése, melyet a »Hügel és Sager« vállalkozó cég vezetett, öt millió forintba került s nagy nehézsége­ket kellett legyőzni. A Vágón három vashid épült, a folyó áradásai ellen hatalmas védműveket kellett emelni, máshol ismét csuszamló hegyoldalakat meg­erősíteni. Trencsén és Zsolna közt hét állomás van s ezek egyikétől csak egy órányira esik a trencsin-tep­­lici fürdő, melynek fölvirágzására e vasút uj ténye­zőül fog szolgálni. A közforgalomnak csütörtökön ad­ják át a vonalat és egyidejűleg nyitják meg a galanta­­szeredi vonalrészt is, mely Budapestről egyenesen ve­zet a Vág völgyébe. A megnyitó ünnepi vonat Budapestről vasárnap korán reggel indult el. A vendégek közt voltak báró Kemény Gábor közlekedésügyi miniszter, Baross Gá­bor államtitkár, Ghyczy Béla altábornagy, Koller távirdai és Gervay postai főigazgatók, Ujváry Lajos, Visi Imre szerkesztők és több hírlapíró. Az osztrák­magyar államvasut mint házi­gazda részéről jelen volt Hieronymi Károly igazgató s több főhivatalnok. Egyidejűleg Bécsből is indult nagyobb számú társa­ság a megnyitási ünnepélyre. Ennek tagjai közt voltak Kállay Béni közös pénzügyminiszter, báró Haroltl, a vasuttársulat osztrák alelnöke, gróf Széchen Antal igazgatósági tag, De Serres főigazgató, a magyar dele­gáció több tagja, sat. Galanthán, az uj pálya kiinduló állomásán, nagy közönség zeneszóval fogadta az ün­nepi vonatot s itt még több vendég csatlakozott a tár­sasághoz. A pályaház itt is, Szereden is föl volt lobo­gózva. A galantha-szeredi, tizenkét kilométer hosszú vonalon egy negyedóra alatt robogott végig a vonat s innen tiz óra húsz perckor érkezett Nagyszombatra, hol a bécsi vendégek csatlakoztak a társasághoz. A már régebben megnyitott vonalrészen néhány perccel déli tizenkét óra előtt érkeztek Trencsinbe, hol a pá­lyaudvaron nagy közönség éljenzéssel, katonai zenével fogadta. A megyei tisztikar élén Kubicza Pál főis­pán üdvözölte báró Kemény Gábor minisztert, kinek Lánszky kisasszony szép bokrétát nyújtott át, mig Trencsin városa nevében Ucsnay főjegyző De Serres vasúti főigazgatónak nyújtott át babérkoszorút, kife­jezve a város köszönetét a vasút gyors kiépítéséért. Innen haladt aztán tovább a vonat az uj pályán s minden állomáson nagy közönség üdvözölte. A zsolnai végállomásra délután két óra negyvenöt perckor ér­keztek s az itteni nagy pályaudvar, melyen vagy húsz épület áll, különösen gazdagon volt feldíszítve. A kö­zönség zajos éljenzésének lecsillapulta után Cselkó Ignác, a kerület országos képviselője üdvözölte a mi­nisztert, ki szívélyes szavakkal felelt. A vendégek aztán a tágas fűtőházba vonultak, mely ebédlő terem­mé volt alakítva s zászlókkal, címerekkel, zöld lomb­bal ékítve. A négyszáz terítékű díszlakománál, melyet a pozsonyi Palugyai rendezett, Harkányi Frigyes vasut­­társulati alelnök mondta az első toasztot a királyra, aztán Kubicza főispán az osztrák-magyar államvasut­­társaságra, gr. Széchen Antal pedig báró Kemény Gábor miniszterre. Jókai Mór élénk tetszés közt Kállay Béni közös pénzügyminisztert éltette. Báró Kemény miniszter az osztrák-magyar államvasúttár­­saságra emelte poharát, s még többen készültek ékes beszédekre, mikor kívülről jelt adott a mozdony éles füttye, hogy a hazatérni akaró vendégek induljanak. A nagyszerű lakomának hirtelen vége szakadt, pezsgő, fagylalt, cukorneműek, fekete kávé ott maradt s ekkér a programm egyik »legélvezetesebb« pontja nagy csorbát szenvedett. Pedig a lakoma mesés bőséggel volt rendezve, Palugyai tiz vagyonból állott külön vo- 1630

Next