Fővárosi Lapok 1883. december (281-305. szám)

1883-12-02 / 282. szám

ágiója farsang előtt még nem nagyon magas, cigányt is lehet kapni. Néhány nap alatt megtesznek minden előkészületet a takaros mulatságra. Csakhogy az idén már nem ment olyan köny­­nyen a dolog. Az ismert cégnek ki kellett költözködni régi helyiségéből a Hungáriából. Szűk volt az már neki nagyon. Elmentek a nagy vigadóba, annak leg­nagyobb éttermébe. Itt is csak szoronkodva tudtak megférni. Régi kedves arcok mosolyogtak felénk. A ta­valyi gárda teljes számmal rukkolt ki, de már egy-két újonc is mutatkozott. Persze majd a jövő hónap elején tartandó mulatságra még többen jönnek. Mondjam-e, hogy a mulatság pompásan sike­rült? Mondjam-e, hogy jó kedvben nem volt hiány? Mondjam-e, hogy derült hangulat uralkodott? Feles­leges. A tisztviselők mulatságai mindig sikerülnek. Ezt mindenki tudja, ezt nem szükség bizonyítani. De ha valaki mégis akadna a ki kételkednék, hát annak számára ide iktatom a leghatalmasabb érvet, a jelen levők névsorát. Ott voltak: Hódy Lenke, Gerenday Ilonka, Kelen Milike és Jolán, Csáky Vilma grófnő, Nicola Sabin, Voigt Pannika és Margit, Madurovics Zsófia és Gizella, Bogdán Irma (Kolozsvárról), Hellebronth Laura, Schmiedt Stefánia, Hofszász Lina és Teréz; továbbá Nikolics Sándorné, Kelen Józsefné, Csáky Tivadar grófné, Schmiedt Ferencné, Voigt Edéné, özv. Vecsey­­né, Madurovics Gyuláné, Nikola Józsefné, Hellebronth Jánosné, Gerenday Antalné, Hódy Lajosné, Horszász Edéné, Szohner Károlyné. Ilyen társaságban jól nem mulatni a lehetet­lenségek közé tartozik. Még elmondhatnám, hogy a mulatság «e pillanatban, mikor e sorokat írjuk javá­ban foly«, hogy a »cigány kitünően húzza a talpa alá valót« és hogy »a fiatalság lelkesen megujrázza a csárdásokat«, de hát igy végezni a báli referadát annyi volna, mint a báli ruhára uszályt varrni, pedig már a sleppes báli öltözékek kimentek a divatból. „Csókon szerzett vőlegény 44. (L. B.) Szigeti József bohózata, mely tegnap került színre a népszínházban, lazán összefűzött jelenetekből áll. A kapocs, mely azokat összetartja, a nagybátya és unoka­öcs fogadása. Már a darab kezdete előtt történik s igy el kell fogadnunk, ha kételyeink vannak is keletkezése felől. De bohózattal lévén dolgunk, ne feszegessük az alap lehe­tőségét, hanem nézzük, milyen épületet emelt reá szerzője. A mese, mint már egyszer említettük, a körül forog hogy Csontai Lőrinc birtokos (Horváth) ellenszenvvel vi­seltetik a színésznők iránt s nem akar beleegyezni, hogy unokaöcscse, Béla (Rónai) nőül vegye Adrai Irén színész­nőt (Pálmai Ilka), mert meg sem csókolhatná. Béla azt ál­­lítja, hogy az ő kedvesét még nagybátyja is megcsókolná nem egyszer. Erre fogadást tesznek, hogy ha a színésznő bármily alakban hatszor meg tudja magát csókoltatni a nagybácsi által, az unokaöcs nőül veheti. Ábrás Irén tehát mint gyümölcs­áruló parasztasszony, tót fiú, cigányasszony,­­zsidó fiú és hárfás leány részint kacérsággal, részint balsor­sáról költött mesével csakugyan ráveszi a bácsit a hat­ásokra, így a nagybácsi, ki­előbb még félreértésből vendégét, Baranyai Kálmánt (Szabó) és nejét (Tóth Ilon) összeveszíti, nem tehet mást, mint áldását adja a szerelmesekre. Ez a cselekvény majdnem egész terjedelmében. Egy pár epizód szolgál az időközök kitöltésére, míg a színésznő átöltözködik. Ezek : az Irmay-páré (Mezei és Pesti Mari), kik hét leányukkal járnak házról-házra, hogy férjhez adják őket; a három kóbor színészé (Pártényiné, Solymosi és Ti­hanyi,a kik komikus zagyvalékot adnak elő ›Zrinyi«-ből, »Bánk-bán«-ból és ‚Hamlet«-ből és Trauer nyug. katonaor­vosé (Kassai), ki minden áron eret akar vágni a nagybácsin. Az alapeszme, nem tekintve azt, hogyan lép elénk, kétségkívül igen szerencsésnek mondható. Egy önfejű nagy­bácsi, a színésznők iránt táplált fonák ellenszenvével, ezzel szemben a szerelmesek s a segítségükre levő nagynéni (Vi­­dtorné) oly pompás komikai ellenfelek, milyeneket csak kí­vánni lehet. A személyeik és érdekeik közti ellentét és ösz­­szeütközés megvan s az igy támadt bonyodalmat is ők vihe­tik előbbre s ezzel a bohózat a nagyitó tükörben szintén a valódi életet mutathatná. Kiapadhatatlan forrás, melyből a legmulatságosabb és szövevényesebb jeleneteket lehet meríteni. Mindegyik csók kény­szer következménye lehetne egy komikus helyzetnek. Az öreg nagybácsi a saját kelep­céjében volna megfogva s nem menekülhetne a végzetes csókoktól. Szigeti József azonban nem aknázta ki kellően tár­gyát. Már említettük, hogy a fogadás a darab előtt törté­nik. Mily pompás jelenet lett volna, előttünk történtetni azt, hogy a felsülés annál nagyobb legyen. De még Csontai Lőrincet nagyon is könnyű rászedni. Egyszer sem jut eszébe, hogy kelepcébe kerül. Pedig oly közelfekvő volt egy hely­zet, mely a mesét szövevényesebbé tette volna : tudni illik, hogy a nagybácsi rájön a szerelmesek csínyére, mi azokat újabb cselfogásokra ösztönözné s így folytonos érdeket ger­jesztene a küzdelem. A színpadi technika gyakorlott mes­tere így is ügyesen tudta három felvonásra nyújtani, a mulattató jelenetek dacára sovány cselekvényt. Jó kedv ízléssel párosulva, a burleszk jelenetekben is kellő mérték­­tartás jellemzik. Úgy tetszik nekünk, hogy a mikor a terv megfogamzott a szerző agyában, rögtön leírta a vázlatot,egyes 1804 főbb jeleneteket ki is dolgozott s azután csak úgy nagyjá­ban fűzte össze az egészet. De alkalmat nyújtott egy szí­nésznőnek ötféle alakban kedvesnek lenni s néhány színész­nek a közönséget megkacagtatni s ezzel biztosította a tetszést. Az előadás igen jó volt. Az összjáték gondos, minden szerep a lehető legjobb kézben volt. Első­sorban Pálmai Ilka asszonyt kell kiemelni, ki ritka jó kedvvel s pompás nuance-ozással váltott hatféle alakot. Tudott mindegyiknek valami sajátos vonást kölcsönözni s épp úgy őrizkedett az egyhangúságtól, mint a túlzásoktól. Dalait verve-vel éne­kelte s többet meg is ismételtettek. Kapott gyönyörű virág­bokrétát s arcképével díszített eredeti lomb­ vánkost. Rónai Gyula, a szini iskola végzett növendéke, elég jó sikerrel tette első kísérletét. Tud ügyesen mozogni s némi modoros­ság levonásával, alakítása szerencsésnek mondató. Horváth Vince életet öntött a nagybácsiba s igyekezett az alakot el­fogadhatóvá tenni. Tóth Hon asszony a félreértésből félté­­kenynyé lett menyecskét sikerrel játszotta s a közönség nyílt jelenetben is megtapsolta. A három kóbor­ szinész Pártényiné asszonyban, Soly­­mosiban és Tihanyiban eredeti személyesítőre talált. A si­került színészi paródia nagyon tetszett. Vidorné asszony, Mezei, Szabó, Újvári epizód-szerepeikben jók voltak. Kas­sai a nyug. katonaorvos kis szerepében okozott közderült­séget pompás alakításával. Egy kis meglepetés is várt a közönségre. Az Irmaga­­család (átöltözött színészek) jelenetében Vári Mariska k. a. Környei János író árvája és Stoll tanítványa s eddig kar­­dalnoknő énekelt egy Serly Lajos karmester által számára irt koloraturás románcot. Hatékony, üde hangja s iskolázott­sága általános tetszést keltett. Dalát megismételtették. A színház egészen megtelt. A főbb szereplőket a szerzővel együtt minden felvonás után kihívták. Az újdon­ság ha kassza-darabbá nem is, de jó vasárnapi darabbá válhatik. Vidék. ** A rétszilás-szegszárdi vasútnak, a budapest­­pécsi vaspálya szárnyvonalának megnyitása teg­nap történt meg. Az új pálya, mely gazdaságilag fon­tos vidéket nyit meg a forgalomnak, közel nyolc mért­­földnyi hosszú s alig fél esztendő alatt épült. A gyors és szilárd építkezés vezetése körül Ritter és Grosser főfelügyelőket illeti elismerés. A megnyitó vonat Budapestről tegnap reggel kilenc óra előtt indult s nagyszámú társaságot vitt. A vasút engedélyesei ré­széről jelen voltak gróf Andrássy Aladár és Hercz Gyula igazgató, a kormány részéről Landau királyi felügyelő, Hegedűs Imre osztálytanácsos, Pfeiffer mi­niszteri titkár, a magyar államvasutak részéről Ri­­báry József miniszteri tanácsos. Ott voltak továbbá Thaly Emil üzleti igazgató s még több vasúti főhiva­talnok, a meghívott vendégek közt pedig Perczel Béla kúriai másodelnök, Csapó Vilmos kamarás és neje, Vizsolyi Gusztáv és György Endre képviselők, Palla­­vicini Ede őrgróf, Mauthner bécsi hitelintézeti igaz­gató, sat. Útközben még több vendég szállt be, így Érden Bené fehér megyei alispán. A teljesen kész és fölszerelt pályát Thaly Elek igazgató, Kellemfy főfel­ügyelő és Gradl pályafentartási főnök átvették s a rendes forgalom most már megnyílik. ** Vasmegyének ajándékozta Tóth István, a bécsi akadémia tehetséges növendéke, Berzsenyi Dániel mellszobrát, melyet a nyáron készített. A fiatal szobrász Tóth Sándor szombathelyi lakos fia. A szobrot a megye köszönettel fogadta s elhelyezte a megyeházban. A fiatal szobrásznak pedig buzdításul 50 forintot utalványoztak. ** Győrött második kiadásban jelent meg a »G­arabonciás-d­iák« naptára 1884-re, melyet Szávay Gyula, a hasoncimű élclap szerkesztője állított össze. Az 50 képpel ellátott és változatos tartalmú könyvet igen szépen állította ki Czéh Sándor özve­gyének könyvnyomda-intézete. Tréfás költemények, adomák, apró történetkék s győri képek nagy szám­mal vannak benne. Az élclap állandó alakjaival ter­mészetesen szintén találkozunk. A jól szerkesztett s mulattató olvasmányt nyújtó naptár ára öt pirula. ** Hymen. Szatmáron özv. Fiala Józsefné szül. Tegze Hona úrnővel Kamaráth Lajos szinér­­váraljai kir. járásbiró jegyet váltott. — Pozsony­ban január 6-án vezeti oltárhoz Petten Győző rend­őrbiztos Orosz Gizella kisasszonyt, a »Toldy-kör« el­nökének leányát; ugyanott Frank­h Kamill vasúti pénztárnok eljegyezte Bosoczki Irma kisasszonyt . Egerben a napokban volt Vékey Gyögy mária­­pócsi földbirtokos esküvője Kürmös Mariska kisasz­­szonynyal és Busa Ádám káptalani gazdatiszt eskü­vője Mega Gabriella kisaszszonynyal, a káptalani tiszttartó leányával. — Kecskeméten Ugrinov Vitalis főhadnagy a gör. kel. egyház szertartása sze­rint tartotta menyegzőjét Dragoslovich Hermina kis­asszonynyal.— Hátszegen Betegh Károly nőül vette Vocs Etelka kisasszonyt és Pap Antal, Pap Matild kisasszonyt. Ó-Berettyón Igaz Kálmán és Gillyén Ilona k. a. esküvője közelebb volt. — P­a­­­o­n Tóth Géza feleségül vette Lengyel Róza kisasszonyt. — Nagy-Szőllősön Csapári Dénes gyümölcsé-­­zeti vándortanitó jegyet váltott Bóth Flóra kisasz­szonynyal, Róth Károly földbirtokos szeretetreméltó leányával. ** Promontoron e napokban ment végbe G­ó­­zon János katholikus lelkész beiktatása. Az ünnepélyre a katholikus klérus és az értelmiség számos tagja jelent meg s a község lakossága töme­gesen vett részt az egyházi ünnepélyben. Mise után a lelkész és a vendégek a nem rég megnyitott állami is­kolába mentek, melynek növendékei a „Szózat«-tal fogadták a látogatókat, egyik tanuló pedig magyar üdvözlő szavakat intézett a lelkészhez. Tóth József pestmegyei tanfelügyelő aztán meleg szavakkal fejte­gette, hogy az állami iskola a felekezetek valláserköl­csi tanításaival nem áll ellentétben. A promontori iskola ezt örvendetesen igazolta. Kedélyes lakoma fe­jezte be az ünnepélyt. ** Újvidék tanácstermében András napján (d. e. 11 órakor) ünnepélyes díszközgyűlésen leplezték le Flatt Endre életnagyságú arcképét, amaz érdemei elismeréséül, melyeket tíz évi főispánsága alatt a vá­ros körül szerzett. Az ünnepeltet a főispán üdvözölte, három nyelven (magyar, német és szerb) elsorolván érdemeit, mire a jól talált arcképről lehullott a lepel. Flatz Ede meghatva mondott köszönetet a kitüntetés­ért, s a nagy számmal jelen volt bizottsági tagok s testületi meghívottak külön is kifejezett üdvözletéért. ** Halálozások. Szombathelyen elhunyt Czédler Imre nyug­­törvényszéki elnök, élete 75 évé­ben rövid betegség után, harminc évnél tovább állt a megyei igazságszolgáltatás élén. — Diószegen Kanovich Lászlóné szül. Kamermayer Róza, köztisz­teletben álló úrnő halála nagy részvétet keltett. — Pozsonyban meghalt özv. Belovits Lajosné szült Ernyei Franciska asszony, 83 éves korában. — Eger­ben elhunyt Kajdacsi Gusztáv néptanító. — Kecs­keméten meghalt id. Beretvás Pálné, szállótulaj­donos neje, 36-dik évében. — Ráckevén e napok­ban hunyt el Balajti Száza Márton föb­irtokos és a ráckevei takarékpénztár igazgató elnöke, hosszas szen­vedés után, élete 67-ik évében. ** Nyilatkozat. A napilapoknak novemb. 28- diki számabeli értesítése szerint: a heraldikai és ge­­neologiai társaság nov. 29-diki ülésére egy, csupán a társaság közlönye számára szánt s e végett még áprilban átadott cikkem . Adalék az Istvánffi­ak csa­ládfájához« felolvasás tárgyául tűzetett ki. Ez ellen a távolból, elegendő fizikai idő hiányában, már nem intézkedhetvén, kijelentem, hogy e felolvasás bele­egyezésem nélkül, tudtom és akaratjom ellenére történik. Kelt Horpácson november 29-én 1883. Nagy Iván. ** Vidéki hírek. Temesmegye közgyűlése hétszáz forintot szavazott meg a temesvári szinpár­­toló egyletnek.­­ A kis-becskereki kerületből két­száz választó tisztelgett Rácz Atanáz temesmegyei alispánnál, fölkérve őt a képviselő-jelöltség elfogadá­sára. Rácz Atanáz a jelöltséget elfogadta s alkalma­sint egyhangúlag fogják megválasztani. — Kolozs­várit a jótékony nőegylet elnöke, özv. gróf Teleki Domokosné úrnő állásáról lemondván, e tisztre egy­hangúlag b. Bánffy Albertné úrnőt óhajtják meg­választani. — Mindszenten Schwarz Lipót gyógysze­rész s az iskolaszék gondolta múlt havi fizetését szegény gyermekek felruházására fordította, val­­láskülönbség nélkül. — Kecskeméten a Mik­lósi színtársulatának nagyon rosszul folytak a dol­gai; át is költözik Halasra, helyette pedig Esz­tergomból a Völgyi színtársulata megy Kecskemét­re. — Újvidéknél a nagy vasúti híd megterhelési próbája tegnapelőtt teljesen kielégítő eredménynyel ment végbe. — Csik-Szeredán a difteritisz pusztít s a szövő iskolában, valamint a polgári leányiskolában egyelőre szünetel az oktatás. —Adán,Bács megyében, a földmives-iskola nem sokára létrejön, a terület már ki van hasitva s az épületek tervei is elkészültek.Trencsén­­ben­ Neubauer Ede takarékpénztári könyvvezető nagy összegről szóló váltóhamisítást követett el és megszökött.­­A határőrvidéken a házközösségben élt családok va­gyonának felosztása nagy bajokkal jár s közelebb az a furcsa eset történt, hogy Stanovi községben egy Luketics János nevű gazda meggyilkolta saját fiát csak hogy ennek részét is maga kapja meg. — Sop­­ronyből Írják nekünk, hogy dr. Fischer Gyula ügy­véd nem vívott párbajt Leyring Adolf ügyvédsegéddel hanem ellenkezőleg segéde volt Seyringnek Drian­­court hadnagy elleni párbajában s igy ellene mint segéd ellen folyik hivatalos vizsgálat. — Marosvásár­hely városát Szőllősi Sámuel városi képviselő és a gazdasági bizottság tagja, Eibenschütz követési vállal­kozóval egyetértve, tekintélyes összegig károsítot­ta meg. Ausztriai hírese. *** Meranban, a látogatott téli klimatikus gyógyhelyen, csinos új színház építésére készülnek. A fürdőigazgatóság és Meran városa egyetértőleg fára­doznak benne, jól tudván, hogy saját javukra áldoz­nak, mikor a vendégek élvezetét szaporítják. Az épí­tési tőkét részvények útján szerzik be, részint pedig akkép, hogy az évi szubvenciót, melyet eddig a szintár-

Next