Fővárosi Lapok 1884. január (1-26. szám)

1884-01-01 / 1. szám

melyek Türr István tábornok terve szerint, magyar mérnökök vezetése alatt folynak. Az odautazás Olasz­országon, a visszautazás a balkánfélszigeten át törté­nik. A kirándulás időtartama három hét s az összes költségek körülbelül 300 forintra rúgnak. Az egye­düli nehézség az utazás idejének megválasztásában rejlik, mert augusztus havában a déli égalj bősége kellemetlenné tenné az utazást, a kiküldött bizottság által javasolt időben (április havában) pedig, a tagok egy része volna akadályozva a részvételben. Ennél­fogva a kirándulásban részt venni akaró tagokat fel­szólították, hogy nyilatkozzanak a kirándulás idejére vonatkozólag. * A budapesti kereskedelmi akadémia épüle­tére a főváros kereskedői köreiből már jelentékeny adományok folytak be. Az intézet vezérlő bizottsága e napokban foglalkozott az építés kérdésével és intéz­kedett, hogy az előmunkálatokat meg lehessen kez­deni. A kereskedő világ áldozatkész érdeklődését öröm­mel vették tudomásul, de egyúttal hangsúlyozták, hogy még további adományokra is kénytelenek számítani, mert az épület különben a legszigorúbb takarékosság mellett sem létesíthető. Eddig adakoztak : győri Gschwindt Mihály 500 ftot, Vajda Lajos 150 ftot, Kreische Antal 500 ftot, Krausz Mayer 200 ftot, Dietzl József, Luczenbacher Pál, Konitz Ignác, Mo­dern és Breitner, Gomperz tetvérek, Bieber Antal és Hercz Ármin egyenként száz ftot, Neruda Nándor, Vuk M., Molnár Endre egyenként ötven ftot, sat. A vezérlő bizottság köszönetét nyilvánítja ez adomá­nyokért. * A Józsefvárosban a 2-dik számú tankerületi szegény tanulókat segélyző nőegylet a bérkocsis­ utcai elemi népiskola tanulói közül eddig hatvanat látott el ruhaneművel. A Schultheisz Rezső elnöklete alatt ugyane célra alakult társaság a nevezett iskola tizen­egy tanulóját látta el ruhával s a kiosztáskor jó uzson­­nával vendégelte meg őket. A nagyfuvaros­ utca egyik vendéglőjében egy asztal­társaság négy tanulót ruhá­zott fel, Madari Gábor pedig két gyermeket látott el meleg ruhával. * A rabsegélyző egylet menháza elkészült már annyira, hogy mától fogva a szabad lábra helyezett vizsgálati foglyok, jó magaviseletét tanúsító kiszaba­dult rabok ott megfelelő munka fejében, hajlékot és élelmezést fognak kapni. A rabsegélyző-egylet választ­mánya tegnapelőtt tekintette meg az új épületet, mely­nek ünnepélyes megnyitása csak a tavaszszal fog meg­történni. * A Ludovika akadémiában szombaton és va­sárnap folytak a honvédséghez áthelyezett egy éves önkéntesek tiszti vizsgálatai. A bizottság elnöke Jelen­­tsik Vince tábornok. A jelöltek, egynek kivételével, mindnyájan sikerrel tették le a vizsgálatot, úgy hogy a honvédsereg szabadságolt állományának most már majdnem elég tisztje van. Még vagy száz volt egyéves önkéntes tiszt vizsgálata van hátra, de már ezek is jelentkeztek. * Boldogtalanok. Tegnap délelőtt a »Panno­­nia« szállóban egy Schwarz Gyula nevű fiatal­ember szobát kért. Feltűnő magaviselete miatt, a pincér nem távozott mellőle a szobából. Az ifjú hat­lövetű revolvert tett az asztalra s távozásra szólította a pincért, midőn pedig az nem engedelmeskedett, ki akarta dobni. A pincér lármát csapott, mire a fiatal ember az asztalhoz ugrott s a revolverrel meg akarta magát lőni. Az összefutott cselédség ebben megaka­dályozta s a fiatal embert a rendőrségre kisértette. Ott is zavartan viselte magát s végül kitűnt, hogy elmezavarban szenved. Bevitték a Rókus-kórház meg­figyelő osztályára.— Wertheimer Ignác, 23 éves joghallgató, tegnapelőtt a rác-fürdőben mellbe lőtte magát. Még élt, mikor a kórházba szállították. — Muranecz Ignác, 26 éves kereskedő-segéd, tegnap délelőtt a dologházi fiók-kórházban mellbe lőtte magát. Állapota reménytelen. * Rövid hírek. A „Jó könyvek” pályázatán első­sorban megdicsért elbeszélést. »Krisán Dumit­­ru«-t Nemes Ödön marosvásárhelyi tanár írta. — A budapesti ügyvédvizsgáló bizottság elnökének Szabó Imre, alelnökévé Szentgyörgyi Imre kúriai bí­rák neveztettek ki ez évre. —„Magyar posta” ” című krajcáros napi­lap indult meg, szerkesztője Balázs Sándor, kiadója Bartalits Imre.— A regatta-bál há­ziasszonyi tisztét Blaskovich Miklósné szül. Edels­­pacher Marianna úrnő vállalta el. — A belügyminisz­ter elismerő köszönetet nyilvánított Thék Endre mű­­asztalosnak , ki a csendőrség részére beszerzett butortárgyak átvételénél szakértői minőségben díj­­talanul működött. — Állami kedvezményt kapott a szegedi Bakay-féle kötél- és szövőgyár. — A budapest­­pécsi vasúttársaság vasárnap gróf Andrássy Aladár elnöklete alatt tartotta alakitó közgyűlését, a vasútépí­tést teljesített engedélyeseknek megadta a fölmentést, elfogadta az alapszabályokat s végre megválasztotta az igazgatóság tagjait. — A „Ludovica Akadémia Közlönye” decemberi füzete közli János főher­cegnek »Idomitás vagy nevelés« című, nagy figyel­met keltett értekezését, továbbá szakszerű dolgo­zatokat Kápolnai, Horváth Jenő és Mehrbrot F. tollából, végül pedig kisebb vegyes közleményeket. — Aigner Lajosnál megjelent: »Don Pedro Calde­­ron élete és művek, irodalomtörténeti tanulmány, Baumgartner A. nyomán irta J. Jankovics Gyula; a harmincnégy lapnyi füzetke ára fél forint. —­ Pesta­­lozzi válogatott paedagogiai munkáiból, Zsengeri Sa­mu fordításában, megjelent a 18-ik füzet; ára fél­ért. — A »Szent István« című betegsegélyző és temet­kezési egylet közgyűlésén elnökké ismét A Wallenfeld Károlyt választották; kimondták egyúttal, hogy kór­ós árvaházat létesítenek, mire már 4000 forint alap­juk van; továbbá, hogy az egylet működését Kőbá­nyára is kiterjeszti. — Az »Egyetértés« kiadását, szál­longóhír szerint, részvénytársaság szándékozik átvenni. — A budai honvéd-emlék,szoborra, az újabb adomá­nyokkal együtt, eddigelé 15,050 frt 10 kr van együtt. — A kormányhoz Baja város törvényhatósága, gróf Ráday Gedeon elhunyta alkalmából, részvétsürgönyt intézett. —­ A Volkmann-síremlék bizottsága már megkezdte német, francia és angol nyelvű felhívásai szétküldését az összes külföldi zeneintézetekhez; a külföldi nagyobb lapoknak is küldenek felhívásokat 300 példányban. —­ Az angol kör szombati hang­versenyén Solomonson Ella k. a. zongorázott, Lederer Dezső hegedült és Szendrői énekelt; a hangversenyt reggelig tartó tánc követte. — Az „Adria" magyar tengeri hajózási részvénytársaság igazgatóságát ta­vaszszal Fiuméba helyezi át. — Az ősz-utcai torna­csarnokban Vermes Nándor és Benedek Gyula vívó­mesterek mérkőzése elmaradt, az utóbbi rosszulléte miatt, az esetről jegyzőkönyvet vettek fel s a közönség ki nem elégítve oszlott szét.­­ Az erdészeti egyesü­let tagjai a közgyűlés után, 70 terítékű lakomára gyűltek a Frohner-szállóba. Bedő Albert min. taná­csos mondta az első felköszöntőt Tisza Lajos egyleti elnökre s a kedélyes banketten Rácz Pali zenéje ját­szott. — A tűzoltó-inspektori teendőket Krause Valdemártól, ki régóta betegeskedik, ideiglenesen Scerbovszky Szaniszló vette át. — Egy aranyműves, Pacski Hugó nevű, miután Egger Gyulánétól ötven forint értékű ezüstöt feldolgozás végett s száztizenöt forint munkabért előre kapott, a fővárosból megszö­kött. — A fizetésképtelen Latzkó Adolf-cégnek a hitelezők legnagyobb része e hó 15-dikéig halasztást engedett. A soroksári postarablásnál károsult felek már jelentkeztek s a postaigazgatóság kifizette az elrabolt összegeket; a tettesnek még mindig semmi nyoma.­­ A „Függetlenségi ügyében Verhovay Gyula kihallgatása nagyjából már be van fejezve, de még több mellékes körülményre nézve kiegészítendő s a vizsgáló biró e hét végén fog végzést hozni. — A katonai törvényszék négy évi szigorú fogságra ítélte azt a katonát, ki annak idejében az Újépületből megszökött Hatos Sándor rablógyilkos mellé őrnek volt rendelve. * A népszínház igazgatósága, a következő darabo­kat nem fogadta el előadásra: »A két rész« ; »Az élet­mentő* ; »A cigányleány« ; »Az erdőcsősz* ; »Úrhatnám­­ság« ; »A hetvenötös*; »Kosa Modol«; »A bujdosó és leánya« ; »A hűtlen asszony leánya« ; »A demokraták* ; »A falu java«. A szerzők kézirataikat átvehetik a titkári hivatalban, naponként d. e. 11 —12 óráig. Vidék. Ikládon vasárnap rendkívüli részvét mellett helyezték örök nyugalomra ifj. gróf Ráday Ge­deon honvédelmi miniszter hűlt tete­meit. Nem csak a fővárosból mentek számosan a vég­tisztesség megadására, hanem az egész környékről is összegyűlt az értelmiség s több szomszéd faluból a föld népe is, mely szintén ki akarta fejezni hagyomá­nyos ragaszkodását a Ráday család iránt Vácról a polgármester vezetése mellett harminc tagú küldött­ség jelent meg, a gödöllői koronauradalom tisztikara testületileg volt ott, Aszódról, Gödöllőről a külön­böző egyletek küldöttségileg képviseltették magukat. Aszódon, honnan a budapesti gyászoló vendégek ko­csin utaztak Ikladra, az utcákon gyászlobogók leng­tek s több faluban szintén gyászlobogók jelezték a lakosság részvétét. Ikladon a kastély tágas udvara egészen megtelt részvevő közönséggel s a főbejárás előtt áll a díszes ravatal, melynél díszbe öltözött me­gyei pandúrok álltak őrt, míg a rend fentartására nyolc csendőraltiszt vonult ki Lontag Gusztáv főhad­nagy vezénylete alatt. Sontag alatt volt egykor kadét az elhunyt miniszter. A ravatal körül a gyászoló öz­vegy és két gyermeke s a család tagjai foglaltak he­lyet, ezek közt idősb gróf Ráday Gedeon és neje, gróf Pergen Antal, az özvegy édes atyja, gróf Szapáry István és neje szül. Ráday Biri grófnő, az elhunytnak nővére, gróf Ráday Pál és János; ott voltak továbbá a Prónay és Podmaniczky bárók, Wilczek, Teleki, Bissingen grófok, a honvédelmi minisztérium részéről báró Fehérváry altábornagy államtitkár, Bittó Kál­mán miniszteri tanácsos és Bogdánffy őrnagy, to­vábbá Ghyczy és Henneberg altábornagyok, báró Dőry huszárezredes, Jekelfalussy Lajos őrnagy, báró Prónay Adorján százados. A gyászoló ven­dégek közt volt Gönczy Pál miniszteri tanácsos is, az elhunytnak nevelője, ki midőn gróf Szapáry Ist­vánná zokogva mondá : »Látja, milyen csapás ért!« megindultan felelé : »Pedig nem így számítottam, azt hittem, ő jön majd az én temetésemre!« A környék­beli birtokos osztály teljes számmal jelent meg. Dél­után egy órakor kezdődött a szertartás a gödöllői énekkar gyászdalával, mely után Siposs Pál fót­i fő­esperes mondott imát, Gönczy Benő gödöllői lelkész pedig megható halotti beszédet. Ennek végeztével az elhunytnak rokonai és barátai maguk emelték fel a koporsót és vitték a kert mögötti családi sírbolt elé, hol még Erdélyi József vörösegyházai lelkész mon­dott végbucsuztatót, mely alatt az özvegy ájultan ro­gyott össze. Az árvák még egyszer ráborultak a kopor­sóra s elbúcsúztak örökre. A koporsót és a koszorú­kat aztán elhelyezték a sírboltban s a közönség ké­­nyes szemekkel, néma csöndben oszlott szét. Délután öt órakor a gyászoló család és a budapesti vendégek visszatértek a fővárosba. ** P­écelen is meghúzták a harangokat, a gr. Ráday Gedeon miniszter temetésekor. A családi ke­gyelet rendelkezett igy. A boldogult gróf születési évét hibásan tették némelyik necrologban 1839-re.Mint a »Pói Napló«-nak teljes hitelességgel írják,1841. má­jus 4-én született Pécelen, s születése után pár héttel, édes­anyja, Teleki Borbála grófnő elhunyt gyermek­ágyi lázban. E kitűnő úrnőről akkor Kossuth Lajos vezércikkben írt nekrológot a »Pesti Hírlap«-ban. E halálesettel kezdődtek meg a fényes családot ért csa­pások. A péceli sírboltban tizenkét Ráday nyugszik s e koporsókkal meg is telt. A család első híres Pálfa Losoncon nyugszik s az ő sírját a most elhunyt mi­niszter állíttatta helyre kegyelettel. Saját édes atyját, Gedeont, kik kolerában halt meg Pesten, saját végki­­vánságához képest a kerepesi úti sírkertben temették el. A miniszterben néhai testvére, Pál tizenegy ár­vája legfőbb támaszát veszítette el, mert mindig igye­kezett ő sorsukról, jövőjükről gondoskodni. Megjegy­zendő, hogy 1839-ben is született Pécelen egy idősb testvér, kit Gedeonnak kereszteltek, de ez már nyolc hónapos korában meghalt, s mivel az 1841-ben szüle­tett sarj is (a boldogult miniszter) Gedeon nevet ka­pott, könnyen eredhetett e nekrológok tévedése. ** Aradon a polgári jótékony nőegylet szombati közvacsoráján fiatal nők és leányok fognak fel­szolgálni. Körülbelül tizenkét asztalt állítanak fel. A fő­pincérnők lesznek : Salacz Gyuláné, Purgly Jánosné, Avarfi Imréné, Barabás Béláné, Bartschné, Hauser Károlyné, Jakabffy Zoltánné, Herzlné, Kab­­deboné, Leitner Ernőné, Mittelmann Bódogné, Szath­­máry Miklósné, Szontagh Gyuláné, Simonffy őrnagy neje, Tisch Móric és Zaicsek ezredes neje; mel­lettük a város és vidék legszebb leányai fognak fel­szolgálni. Kártyavető cigánynő sem fog hiányozni s lesz szerencsejáték is, melyre többen adtak nyeremény­­­tárgyakat. A mulatságot a »Fehér kereszt« vendéglő­ben tartják. ** A zágrábi országgyűlésen tegnap ment végbe az elnökválasztás. Kresztics volt­ elnö­köt és Hrvat Mirko volt­ alelnököt újra megválasztot­ták s mindkettő ötvennégy­zavazatot kapott, mig az ellenzéki jelölt csak huszonötöt; ez eredmény a nem­zeti párt szorosabb tömörülésére mutat. Megválasz­tották azt a bizottságot is, mely Vojnovics indítványa értelmében az alkotmány sérelmeiről fog tanácskozni; tagjai közt vannak Josipovics Imre, Kussevics, Zsif­­kovics, Miskatovics, Sram,­sat. Ezután Pilepics és több társa indítványt adtak be, hogy a kormány ter­­jeszsze elő a bán kinevezési oklevelét és az általa letett eskü szövegét, mert az ülésnek joga van az iránt meggyőződést szereznie, vájjon az az egyén, a­ki ma­gát mint bánt mutatja be, csakugyan kineveztetett és a kiszabott esküt letette-e ? A gyűlés ez indítványra nézve a sürgősséget elvetette s igy az megbukottnak tekinthető. A gyűlésen kivül folyton folyik a pártok szervezkedése. A szerbek klubja külön lapot fog ki­adni, mely cirill betűkkell lesz nyomtatva; a lap anya­gilag már biztosítva van. ** Szegeden a Tisza Lajos királyi biztos távo­zása alkalmából rendezett ünnepélyek, vasárnap kezdődtek a polgárság nagyszerű fáklyásmenetével, melyben a lakosság párt- és osztálykülönbség nélkül résztvett. A menet a felsővárosi kaszinótól indult és 700 fáklyával s a 46-ik gyalogezred zenekarával vo­nult a Széchenyi­ térre, hol ezernyi néptömeg vára­kozott. Hét óra körül ért a menet a Zsótér-palo­­ta elé. A polgárság részéről dr. Magyar János ügyvéd, adott kifejezést a város hálájának, mely soha sem fog elenyészni. Az éljenriadalom háromszor tört ki, mire Tisza Lajos kir. biztos, lakása egyik ablakából, meleg szavakkal válaszolt, kijelentve, hogy a neki tu­lajdonított érdemekből csak azt fogadja el, hogy igye­kezett kötelességét híven teljesíteni. A katonazene há­romszoros tussát túlhangozta a nép lelkes éljenzése. A színházi díszelőadás 8 órakor kezdődött. A nézőtér szorongásig megtelt s a közönség itt is lelkes ovációk­ban részesítette a kir. biztost. Tisza Lajost a folyosón Szabados tanácsnok és Nagy Vince igazgató fogadták. A mint a kir. biztos megjelent páholyában, az egész közönség felállt és zajosan éljenezte. A függöny fel­gördülte után Somló Sándor alkalmi költeményt sza­valt, majd előadták az »Egy nő, ki az ablakon kiug­rik” című énekes vígjátékot. A kir. biztos, gyásza.

Next