Fővárosi Lapok 1884. május (103-128. szám)

1884-05-21 / 120. szám

Melléklet a „Fővárosi Lapok“ 120. számához. A balászfalvi román népgyűlés 1848-ban, Kolozsvárról pár nap óta izgalmas híreket je­lentenek. Az ottani egyetem román ifjai, számra ötve­­nen, tüntetéssel akarták megülni a Balázsfalván 1848 május 15-ikén tartott r­omán népgyűlés emlékét, úgy hogy az egyetemi magyar ifjúságnak, számra kétszáz­nak, ellentüntetőleg kelle közbelépni. A románok azt mondják: »Ha ti, magyarok, megülitek március 15-két, miért ne ülhetnék mi meg május 15-két?« Méltó, hogy e történelmi nevezetességű, de részleteiben a mai nem­zedék előtt már kevéssé ismert balázsfalvi napról rövi­den megemlékezzünk. 1848. február 24-ike, — Mátyás ugrása, Lajos Fülöp francia királynak is a trónról megugrása s a francia köztársaság kikiáltása fölvillanyozta egész Európát. A németek, olaszok, a nemzeti egységre moz­golódtak. Bécsben március 13-án Metternich harminc­­három éves abszolút kormánya megbukott. Március 15-én a pozsonyi országgyűlés egy fényes küldöttsége, Kossuth indítványára, Bécsbe ment, a királytól kikérni a­mit harmadnapon meg is nyert: a magyar független felelős minisztérium alakítását. Budapesten ugyane na­pon az ifjúság, nem lévén értesülve a pozsonyi ország­­gyűlés hasonló kezdeményéről, a magyar nemzet kivonatait tizenhat pontba foglalva, kikiáltotta. A pozsonyi országgyűlés 1848. évi 7-dik törvé­nye kimondá az Erdélylyel való egyesülés, unió s en­nek mikénti végrehajtása iránti óhajtását. A királyi levél e végett május 28-ra hívta össze Kolozsvárra Er­dély rendeit. Ez országgyűlést megelőzőleg, május 15-kén, Balázsfalván 12,000 oláh tartott népgyűlést. A mozgalom igazi vezetője s az egésznek lelke: Saguna szebeni nem-egyesült püspök távolléte által tündökölt, de a nyíltan szereplő vezérek a király elé terjesztendő tizenhat pontba foglalták össze az erdélyi oláh nemzet kivánatait. Kivánataik ezek voltak: 1. A románok a magyar, székely és szász nemzetekkel egyenjogú alkotmányos nemzetnek nyilváníttassanak. 2. Az oláh egyház, az egyesült és nem-egyesült nevezet mellőzésével egyesittet­­vén, mindazon jogokkal ruháztassék föl, melyekkel a más nemzetiségek élnek. Minden évben egyházi zsinat tartassák, mely a püspököt válaszsza. Balázsfalván ér­sekség állíttassák. (Meg lett a pápa engedelmével 1856-ban; a szebeni nem-egyesült püspök is megkapta az érsek-metropolita címet.) 3. Az urbér és dézsma kárpótlás nélkül töröltessék el. 4. Az ipar, keres­kedés szabad legyen; a vámok, céhek töröltesse­nek el. 5. A török kormánynyal a balkánhegyi legeltetésre nézve az erdélyi juhászokra nézve kö­tött szerződés akként nyittassék meg, hogy a kettős adó megszűnjék. (1863-ban,­­ a török kor­­mány, az orosz által a Kaukázusból kiűzött cserkesze­ket a Balkán vidékére telepítvén, az erdélyi oláhok ottani téli juhászata, másfél millió juhval, megszűnt.­ 6. A bányatized töröltessék el. 7. A szólás- és sajtó­­szabadság korlátlan legyen. 8. Az egyesületek, népgyű­lések ne korlátoltassanak. 9. Esküdt bíróság állíttas­sák föl s elitélés nélkül senki se fogassák el. 10. A végbeli katonaságnál és a nemzetőrségnél csakis ro­mánok alkalmaztassanak tisztségre. 11. A királyföldi s máshol élő románok sérelmei orvosoltassanak. 12. A román papok, mint a többi felekezetiek, az államtól nyerjenek ellátást. 13. Elemi-, tudós-, ipar- és katonai iskolákat az állam alapítson a románok számára, de a tanárokat a nemzet válaszsza. 14. Adót és közterhet mindenki aránylag viseljen.­­ 15. A szabadság, egyen­lőség és testvériség alapján új alkotmány, új polgári s büntető törvénykönyv hozassák be. 16. Az unió kér­dése mindaddig ne tárgyaltassék, míg a román, mint alkotmányos nemzet képviselve nem lesz az ország­­gyűlésen. Ugyanezen május hó 15-én Bécsben az történt, hogy a néplázongás, mely három hónap alatt három minisztériumot (Kolovrat, Figuelmont, Pallersdorfot, Metternichnek megannyi tanítványait) buktatott meg, a tervezett rendi alkotmány helyett átalános szavalat­tal és egy kamarával egybehívandó birodalmi gyűlést vívott ki. Ferdinánd császár és király a nyugtalan Bécsből udvarával együtt Innsbruckba költözött, hová őt a személye melletti magyar miniszter is követte. Ez alatt a május 28-ra egybehivottt kolozsvári országgyűlés az uniót egyhangúlag megszavazta s azt Lemény balázsfalvi unitus püspök meg is áldotta. Az unió-törvényj­avaslatot királyi megerősítés vé­gett Innsbruckba vivő erdélyi követeket gr. Batthyány Lajos magyar kormányelnök vezeti be a király­hoz, ki Erdély unióját Magyarországgal, június 11-kén meg is erősítette. A­ kolozsvári követekkel majdnem egy időben érkeztek Innsbruckba a balázsfalvi oláh nép­gyűlés küldöttei, a föntebbi tizenhat ponttal. Az unió­törvény már szentesítve lévén, a király a küldötteket megnyugtató, hogy kivonataik nagyobb részét a ma­gyar törvényhozás már megelőzte, a többire nézve pedig az egyesült törvényhozástól várják be az in­tézkedést. Az oláh küldöttség nem elégedett meg a király válaszával, hanem újabb folyamodványában panaszolta, hogy az unió nekik nem nyereség, mert az ő politikai létüket megsemmisíti, holott ők teszik Erdély népes­ségének nagyobb részét. A magyar korona alatt csak a magyar nemzetiség ismertetvén el törvényesnek, a többiek meg sem említtetnek. A követválasztásban a nyolc forint adócenzusnál fogva az oláhok,­számarányuk­hoz képest kevés részt vehetnek. Kívánják tehát, hogy hívassák egybe újabb országgyűlés, melyen a nemzeti­ségek népszám szerint legyenek képviselve, szabadon választandó képviselők által és ez a gyűlés határozzon Erdély jövendője fölött. A király újra biztosíta az oláhokat, hogy az or­szággyűlés az eddigi törvényeken felül továbbra is gon­doskodni fog az oláhok iskoláiról és arról, hogy szá­muk és képességük arányában a közhivatalok viselé­sében részesüljenek. A zalatnai, enyedi és a többi rémnapokkal meg­­bizonyíták az oláhok, hogyan fogták föl a szabadság, egyenlőség és testvériség fenséges eszméit. Május 15-én szervezte Rajacsics szerb patriar­­cha Karlovicban az odbort. Ugyanez nap bombáztatta II. Ferdinánd nápolyi király az ő fővárosát, mely al­kotmányt követelt. Hőke Lajos: 787 Fővárosi hírek. * A király ő felsége tegnap délután a kadét­­iskolát látogatta meg. Két órakor érkezett az Újépü­letbe, hol a parancsnokság fogadta. Ő felsége tüzetes szemlét tartott az intézetben s huzamosabban idő­zött. A látogatás hírére nagy közönség gyűlt az Új­épület elé és lelkesen megéljenezte a távozó királyt. * A nagy emlékező tehetség, melylyel kirá­lyunk ő felsége bír, kitűnt a hétfői kihallgatáson is. Midőn a szegedi küldöttség járult eléje, kérve a 46-ik gyalogezred két távol levő zászlóaljának Szegedre való áthelyezését, Pálffy Ferenc polgármesterhez igy szólt: »Tegnapelőtt láttam a fiát a hadgyakorlaton.« Kállay Albert főispán előterjesztő ő felségének, hogy látoga­tása emlékére Ásotthalmon az emlékét jövő hétfőn leplezik le. »A tanyaiak igen szívesek hozzám, — mondá a király, — meg fogom kérni gr. Tisza Lajost, hogy az ünnepély lefolyásáról értesítsen.« S aztán nem is feledé el a megbízást tudtul adni a grófnak. A szegedi küldöttség volt tisztelegni báró Kemény Gábor miniszternél is, az alföldi vasút üzletvezetősé­gének Szegeden leendő létesítése ügyében. * Emlék-ajándék. József főherceg Czobor Gyula magyar hittanárt, ki a keresztelői szertartás­nál segédkezett, szép emlékkel lepte meg. Kék selyem­mel bélelt tokban ezüst írószerekkel, toll, papírvágó, olló, tinta- és porzótartóval. * A tavaszi ünnepélyre (május 28-dikán a Mar­­git-szigeten), mű- és díszkereskedésben, valamint a Hangi-féle és budai kioszkban már kaphatni jegyeket. Ez ünnepély hangversenyében Völgyi Kornélia k. a. is közreműködik, pedál-cimbalmon játszva magyar változatokat. A d. u. három órakor tartandó verse­nyek mindenikén az első jutalom babér-, a második pedig borostyán-koszorú lesz. * Hymen. Peterdy Erzsike kisasszonyt, Peterdy Gábor osztálytanácsos s a vas­korona-rend lovagjának bájos leányát, hétfőn délután vezette oltár­hoz dr. Asbóth Sándor tanár s állami vegyész, a budavári evang. templomban. Scholz Gusztáv lelki­pásztor kitűnő eskető beszédet tartott. Násznagyok voltak: Horváth Pál honvéd alezredes s Kohl Károly cs. kir. százados, a menyasszony nagybátyja; nyoszolyó lányok Peterdy Paula és Mariska s Asbóth Ilonka kisasszonyok; vőfélyek: Peterdy Lajos takarék- s hitelszövetkezeti vezérigazgató, Asbóth Jenő s Peterdy Gyula fővámhivatali tisztviselő. Esküvő után nászla­koma volt a menyasszony szüleinél, vidám felköszön­tésekkel. — André Emma kisasszonyt, André La­jos miniszteri tanácsos kedves leányát, eljegyezte Török Aladár jász-nagykun-szolnok megyei föld­­birtokos. * Személyi h­írek. József főherceg pén­teken Zágrábba megy honvédségi szemlére, június elsején pedig Debrecenbe, hol meg fogja nézni a hor­tobágyi nagy gazdaságot, melyet még nem látott. — Herceg Hohenlohe Konstantin főudvar­mester tegnapelőtt megnézte az ötvösmű-kiállitást, valamint Papp Leonidás, a katonai kabinet-iroda főnöke, nejével együtt. — Herceg Batthyány Ödön még e hóban Körmend városában fog letele­pülni s nem lesz többé Anglia állandó lakosa ; neje is, ki egy hamburgi bankár leánya, szeret hazánkban lakni s tevékenyen működik a központi Frőbel-nőegy­­let körében. — Szilágyi Dezső jövő vasárnap d. e. 10 órakor tartja beszámoló beszédét. — Kor­­n­i­s Anna grófnő meghalt fővárosunkban. * Országgyűlési klubok búcsúzásai. A sza­badelvű párt »kör«-ében hétfőn este Szathmáry Miklós elnök búcsút vett a párttól, visszaemlékezett az országgyűlés három évi eredményeire s kívánta a párt nevében, hogy az isten sokáig éltesse a kormány­elnököt és tagjait, hazánk boldogítására. Az élénk éljenzés elhangoztával Tisza Kálmán mondott átér­­zett búcsúszavakat, de »a közöl viszontlátás remé­nyében.« Megköszönte a párt bizalmát, támogatását; említé, hogy azért, hogy ezzel a közjónak tettek szol­gálatot, nem mond köszönetet, mert a tett magával hozza jutalmat. A lelkiismeretesen teljesített köteles­ség tudatával lépnek — úgy­mond — a nemzet íté­lete elé, s azt hiszi, ez az ítélet kedvezően fog kiütni, sat. Élénk éljenzéssel ért véget a búcsú­értekezlet.—A mérsékelt ellenzék klubjában is hasonló ér­tekezlet volt, Ernuszt Kelemen elnöklete alatt, ki a párt három évi tevékenységéről beszélt. Az elnöknek Királyi Pál fejezte ki a párt köszönetét, a párt első­rendű szónokainak: Somssich Pálnak, Szilágyi Dezső­nek és gr. Apponyi Albertnek pedig Horváth Lajos. A tagok éljenzései közt oszott szét az értekezlet. * Zene-estély. A »Hungária« termében vasár­nap este 1/28 órakor, Pauli Rikhárd és Rausch Ká­roly tanítványaikkal zongora- és ének-előadásokat rendeznek. A műsor tizenegy számból áll, s Wagner, Mendelssohn, Chopin, Raff, Moszkovsky, Liszt zon­gora­műveiből , továbbá Thomas, Jensen, Schumann Klára, Steiger, Franz, Abt és Mihalovich dalaiból van egybe állítva. Az ének-előadásokat Szabados Károly kíséri zongorán. * Majálisok.A központi Frőbel-nő egy-­­ e­t holnap, áldozó csütörtökön, kedvezőtlen idő ese­tére pedig e hó 25-én, tavaszi mulatságot rendez a Zugligetben. Délelőtt társas játékok lesznek s este 7 órakor hangverseny kezdődik a »Fácán« termében, 9 órakor pedig tánc. — A középiskolai taná­rok mai mulatságára, mely a svábhegyi Eötvös-villá­­ban lesz, belépti jegyeket a pénztárnál is lehet vál­tani. — A »Pesti nemzeti dalkör« mai esté­lyén, a városligeti Klemens-vendéglőben, a műsor egyik érdekes száma ifj. Sz. Nagy Károly karnagy »Király-himnusz«-a. — Az »Egyetértés« férfi­­dalegylet Ziegler Béla karmester vezetése alatt szombaton rendez tavaszi mulatságot a Klemens-féle kerti helyiségben; a tánchoz a b. Stubenrauch-gyalog­­ezred zenekara fog játszani. — A m­é­r­n­ö­k-m­a­j­á-­­­i­s bizottsága a meghívókat már szétküldötte. A kik nem kaptak s arra igényt tartanak, szíveskedjenek Horváth István elnökhöz (molnár-utca 16. sz.) for­dulni. A majálison Rácz Pál zenekara játszik s egy uj »Mérnök-csárdás«-t is elő fog adni. * „Petru Maior“ névvel román táviratok kül­dettek a »Gazeta« és »Tribuna« magyarellenes oláh lapoknak oly ünnepélyről, melyet a múlt csütörtökön tartottak meg. Hogy csak most hallunk hírt róla, eléggé bizonyítja, hogy teljességgel nem volt esemény a fővá­rosi élet hullámzásában. A­mint mondják, vagy har­­mincan-negyvenen beültek a »Két medvé«-be, énekel­tek magyarellenes dalokat, éltették Jankut, (aki még csakugyan élt, eléggé el volt hagyatva), aztán mentek a Mitsek-kávéházba, hol oláh nótákat hozattak, onnan pedig a távíróba, hol az említett lapoknak s Axtente egykori oláh tribunnak, a nagy­enyedi pusztítás hősé­nek megírták (mint az »Egyetértés«-ben olvassuk), hogy mint ülték meg a balázsfalvi gyűlés emléknap­ját. Hálajel azért, hogy a magyar »alma mater« keb­lén nőnek föl kenyérkeresetre. A sürgönyöket, mint említettük, a »Petru Maior« névvel írták alá. Ez a név a román ifjak irodalmi, önképző társulatának a címe. Ugyan mit szólnának ugyanez ifjak, ha román­ellenes táviratok magyar irodalmi társaság vagy kör neve alatt küldetnének szét. Az említett emlékünne­pet persze Balázsfalván ülték meg a legszembetűnőb­ben. Ott kivilágítás és lakoma is volt. Az úgy nevezett »szabadságkő«-nél román nemzeti zászlók lobogtak. Éjfél felé az ifjak 48-diki olyan oláh dalokat énekel­tek, melyben a magyar barbárnak és tyrannusnak van nevezve. De hát ebben az a komikus, hogy az ily dalt annak a tyrannusnak a földjén büntetlenül ordít­hatják. * Alakuló gyűlés. A herendi porcellán­­gyár-részvénytársulat tegnapelőtt tartotta alakuló gyűlését a kereskedelmi minisztérium helyiségében. A közgyűlésen az alapítók vettek részt s tárgyalták az alapszabályokat. Az igazgatóságba gr. Zichy Je­nőt gr. Batthyány Gézát, Matlekovics Sándort, Hüttl Tivadart és Wahrmann Mórt választották. A rész­vénytőke 150,000 írtból áll s százötven részvényre van felosztva. A kereskedelmi minisztérium negyven, gr. Széchenyi miniszter hat részvényt vásárolt. * Halálozás. A lipótmezei tébolyházban vasár­nap végezte be életét, mely két év óta már nem is volt élet. P­o­g­o­n­y­i Dénes. Sokan ismerték őt a fő­városban és több megyében. Volt igazságügyminisz­­teri titkár, pénzügyi törvényszéki biró, országgyűlési képviselő, ügyvéd s honvédőrnagy. Egy időben a tár­sas életben vidám szerepe volt, »a házasulok piknik­­jé«-nek rendező bizottsága élén állt, több farsangon. Két évvel ezelőtt elmebeteg lett — élő halott. Két nappal ezelőtt — halott. Béke hamvaira. * Zárszámadások. A főváros tavalyi kiadásáról s bevételeiről szóló zárszámadások már elkészültek s igen kedvező eredményt tüntetnek fel. A költségvetés, az 1882-iki pénztármaradványnyal együtt 6.970,990 frt. bevételt s 6.985,722 frt. kiadást állapított meg s igy tizenötödfélezer frtnál több deficit maradt. A tényleges bevétel pedig 7.026,276 frt és a kiadás 6.836,715 frt volt s igy a fölösleg, a fel nem használt

Next