Fővárosi Lapok 1884. december (283-307. szám)

1884-12-02 / 283. szám

fentartani s nekik félévenként uj olvasmányt nyújtani, másrészt a dijak befizetésénél kíván könnyebbségekre lenni. Most teszi ezzel az első kísérletet s az aláírók bizony­nyal szívesen fogadják. * Rövid hírek. A dunamelléki ref. egyház­kerület Révész Bálint püspököt, ki Száz Károlyt püspökké avatta, művészi kivitelű ezüst serleggel lepte meg. — A főváros templomaiban vasárnap reggel volt az első adventi rovate, sajnos, az egyetemi templomot kivéve, mindenütt német énekkel. — Az operaház előfüggönyének szerkezetét átalakították, úgy hogy ezentúl többé nem víznyomással, hanem emberi erővel mozgatják.­­ Az „Angol királynő“ vendéglőben Trefort Ágost miniszter vasárnap a minisztériumból eltávozott Szász Károly és a helyébe lépett Berzeviczy Albert tiszteletére ebédet adott, melyre miniszterek, főbb hivatalnokok és képvise­lők voltak hivatalosak. — Az újpesti szr­­ncegylet január 3-án a közúti vaspálya dísztermében a szegé­nyek javára műkedvelő előadást és táncvigalmat ren­dez. — A piaristák gimnáziumának tanulói szomba­ton sikerült hangverseny­nyel ülték meg Kalmár Endre igazgatónak s a rend tartományi főnökének névnapi előestéjét. — Az egyetemi olvasókör vasárnapi köz­gyűlésén elnökké Rakovszky Gézát, alelnökké Zsedé­­nyi Bélát, pénztárnokká Toldy Gézát választották. — A központi táviróhivatal egy derék tisztvise­lője, Rihariu György, vasárnap meghalt élete 39-dik évében.­­ A Hofer-jubileum vasárnap délelőtt tíz órakor a markó-utcai reáliskolában ünnepélylyel kezdődik, délután fél kettőkor pedig a redouteban diszebéd lesz; a tanári kar egy küldöttsége tegnap járt Trefort Ágost miniszternél s a tanácsosoknál s őket a jubileumra meghívta. — A Rácvárosban va­sárnap nagy élénkséggel tartották meg a szokásos búcsút; délelőtt sokan vettek részt az ünnepi isten­­tiszteletben, délután pedig zajló néptömeg állta körül a látványosságok bódéit. — A „Gazette de Hongrie“ szerkesztőjét, Arányi Miksát, súlyos csa­pás érte: édes­anyja meghalt, 66 éves korában. — Iskolai takarékpénztár az idén 458 hazai iskolában volt, melyekben 24,085 gyermek összesen 151,461 fo­rintot gyűjtött. — A központi tejcsarnok ellenőrző bizottsága tegnap tüzetes szemlét t­artott a tej­csarnok­ban s teljes elismeréssel nyilatkozott a kifogástalan berendezésről és kezelésről. — A bejelentési hiva­talnál történt visszaélés miatt elfogott Daczó Pált, e hivatal volt főnökét, a vizsgálóbíró tegnap szabad lábra helyeztette. * Kérelem az újévi köszöntések megváltása tárgyá­ban. A nagyérdemű közönség által elfogadott sok évi szo­kás szerint az, ki a budai és pesti jótékony nőegyesületek által az újévi köszöntések megváltása végett kibocsátott alá­írási ívekre a szegények számára erejéhez mért adományt aláír, kettős célnak felel meg; egyrészt, hogy a — gya­korta terhes — újévi üdvözlést az illedelem megsértése nél­kül mellőzheti, másrészt, hogy az emberi nyomor enyhíté­sére áldozatot hoz. Bizalomtelten fordulok tehát a főváros nemesérzésű emberbarátaihoz, a szenvedők nevében esedez­vén azon meleg részvétért, melylyel nagylelkű jótékonysá­gát mindenkor tanúsította. Budapesten, 1884. november ha­vában. A budai és pesti jótékony nőegyletek nevében Holms-Szögyény Antónia, s. k. egyesületi elnöknő. * Időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint: ha­zánkban északnyugaton derűs, délkeleten változó időt vár­hatni, itt helyenként csapadékkal, éjjel általában fagygyal.­ ­ Képviselőjülk. A burgervita tegnap érdekesen folyt tovább. Majd minden felszólalás élénk érdeklődést keltett, csak az ülés végén az antisemita szónok beszélt már üres padok előtt. Péchy Tamás elnök megnyitván az ülést, beje­­lenté Gyenge László képviselő halálát s a ház jegyző­könyvileg fejezte ki részvétét. Egyéb előterjesztései közt fölemlíti az elnök, hogy Irányi Dániel interpellációt adott volt be a szkjernyevicei találkozás ügyében, a kormányelnök erre a felirati vita folyamán felelt, Irá­nyi megtette a maga észrevételeit, de akkor erről jegy­zőkönyvet fölvenni nem lehetett, kérdés tehát, kitöröl­­tessék-e az interpelláció a hátralékosok sorából ? Irá­nyi Dániel beleegyező felszólalása után elhatározták a kötődést és áttértek a költségvetés tárgyalására. Szentkirályi Albert volt az első szónok. Köz­életünk egyik hírneves szereplőjének, néhai Szentki­rályi Mórnak a fia s első felszólalását élénk érdeklő­déssel várták s a szónok, rokonszenves, komoly, vilá­gos előadásával ki is elégité a várakozást. Érdekes és sajátos volt az álláspont is, melyet elfoglalt, mondhat­ni : közjogi alapon közjogi ellenzéki. Kijelenté, hogy a közjogi alapon áll, de az 1867-iki törvények nincsenek végrehajtva s mert a jelenlegi kormány ez irányban nem teljesíti feladatát, a szólónak nincs bizalma e kormány­­hoz. Fejtegetve a kiegyezési törvényeket, kijelenté,hogy magyar hadseregnek kell létezni s ez képezi, a tör­vény szerint, kiegészítő részét a közös seregnek; a törvény világos jogot ad nekünk önálló seregre s a szóló tüzetesen fejtegeté, hogy a külön magyar hadse­reg katonailag is nemcsak tehető, hanem célszerű is, nemzetgazdasági szempontból pedig igen fontos. Hasonlókép kívánja a szóló a külön vámterület meg­alakítását is, végül pedig kijelenté, hogy párton kívü­l áll, de az Ugron Gábor javaslatát fogadja el, mert ez a költségvetés elvetését célozza. Az ellenzék élénken megéljenezte Szentkirályit. Gróf Zichy Jenő, ki ezután felszólalt, szintén párton kívüli, de Szentkirályival ellenkezőleg elfogadja a budgetet s bizalommal viseltetik a kormány iránt, melynél látja a rendszeres működést, célszerű befekte­téseket, jóakaratot. Egy kérdésre nézve azonban nem ért egyet a kormányelnökkel s ez­­ a külön vámterület kérdése. A szóló iparunk megteremtése érdekében ok­vetlenül szükségesnek tartja a külön vámterület ala­kítását és nem tart ama veszélyektől, melyeket a terv valósítása esetére emlegetnek, sőt a külön vámterület megalakítását nem is tekinti nagyon nehéznek, a maga részéről ezért küzdeni is fog. E kérdés fejtegetése után gróf Zichy kijelenté, hogy az 1867-diki alapot elfo­gadva, bízik a kormányban s megszavazza a­ költség­­vetést. A többség ezt élénk helyesléssel kísérte. Hoitsy Pál a költségvetés elfogadása ellen be­szélt. Azt bizonyítgatta, hogy a pénzügyminiszter összeállítása, legalább a zárszámadások szerint, nem felel meg a valóságnak; a tavalyi deficit 21 millió helyett 39 millió volt; az államjószágok el­adása nem egyszerű értékcsere, mert az értéket el­nyeli a deficit. A pénzügyi fejtegetések után Hoitsy cáfolgatta Beksics Gusztáv állításait s megjegyzé, hogy 92 millióból, a­mennyivel kiadásaink 1876 óta növekedtek, csak 6 millió jutott kultúrás célokra. Védelmezte a szóló a gentryt s az antisemitizmus terjedéséért a kormány és többség politikáját tette felelőssé. A társadalom, úgy­mond, nem erős, az igaz, de ennek oka az, hogy a régi földbirtokos osztály pusztul; a magyar társadalom különben többet tett, mint kellett volna, pl. a telepítés ügyében, melyet a kormány elhanyagolt, mikép a kivándorlás ügyét is. A földmivelés és ipar romlását csak a külön vámte­rület által véli meggátolhatónak s ezért Ugrón javas­latára szavaz. A szélsőbalon élénken éljenezték. Horánszk­y Nándor szintén a költségvetés ellen nyilatkozott, melyet nem tart őszintének. Az ő számí­tása szerint a deficit tényleg 33 és fél millió forint s ezt tüzetesen fejtegeté, kifogást téve az ellen, hogy köl­csönök, vagyon-elidegenítés a bevételek közt szerepel­nek. A budget csak fiktív, a beruházásokkal csak lep­­lezgetik s a mi javulás van is, csak az adóemelés ered­ménye s nem lehet tartós. A szóló ezután részletesen bele­bocsátkozott a költségvetés számtételeinek bírála­tába s végül kijelenté, hogy ő és pártja a pénzügyi politika jóságát az adók reformálásában, a közgazda­­sági helyzet javításában és a takarékosságban keresik, míg a kormány vám és közvetett adó alakjában elszi­várogni engedi az ország jövedelmét. Beszéde végén Horánszky szintén ellenmondott Beksics ama vádjá­nak, mintha a magyar társadalom nem teljesítené feladatát, utal a gyámügyekre, adókezelésre, katasz­terre, vízszabályozásra népoktatásra, kultúrintéze­­tekre, vicinális vasutakra, melyeknél a társadalom átvette a munkát és terheket. Ezekkel szemben, úgymond, nem méltányos és nem igazságos megta­gadni a társadalom érdemeit. Egyetlen egy állam sincs olyan, melynek társadalma, azon állam köz­­gazdasági ügyeihez aránylag a közjóért annyi áldo­zatot hozott volna az utóbbi tíz év alatt, mint Ma­gyarország. (Élénk helyeslés a baloldalon.) A tár­sadalom baja az, hogy nem veszi ki részét saját ügyei intézésére, de ennek okát a szóló a kormányban és pártjában találja. Cáfolta Horánszky a szláv kul­túra ügyében is Beksics állításait, kijelentve, hogy a kultúra terjedése a népek közkincse, melytől nem kell félni. Végül kijelenté a szóló, hogy a részletes tárgya­lás alapjául elfogadja ugyan a költségvetést, de bizal­matlanságának a költségvetési törvény tárgyalásakor fog formai kifejezést adni. Ezt a baloldal helyesléssel kísérte. Gróf Szapáry Gyula pénzügyminiszter szólalt fel ezután s hosszabb beszédben, a többség élénk tet­szése közt cáfolgatta az ellenzéki szónokok állításait, Szentkirályi Albert álláspontját, hogy a 67-diki ala­pon a függetlenségi párt javaslatát fogadja el, a szóló nem érti, arra a megjegyzésre pedig, hogy Magyaror­szág uzsorás kamatot, fizet, azt feleli hogy a papír­­járadék ma 51­­2 °/°-ot fizet, az aranyjáradék még ke­vesebbet s ez nem uzsorakamat. Hoitsy számításai ellenében megjegyzi, hogy a tavalyi és jövő évi deficite­ket egymás mellé állítani nem lehet, mert a számítás egé­szen más alapon történt. Horánszkyval szemben kifej­tette a miniszter, hogy az eredmények teljesen igazolták azt a pénzügyi politikát, melyet Horánszky elítélt. Tü­zetesen cáfolgatta aztán az egyes ellenzéki szónokok számcsoportosítását, beszéde végén pedig arra a kér­désre felelt, mi van elérve azzal, hogy a rendes keze­lésben eltűnt a deficit, mikor mégis messzire vagyunk a deficit eltűnésétől s a kormány a mostani helyze­tet sem lesz képes fenntartani. Gróf Szapáry erre megjegyzé, hogy nem áll elő évekre ter­jedő tervekkel, csak a legközelebbi feladattal s ez az: megtartani költségvetésünket a mai keretben. A kiadásoknál legyünk óvatosak, ne vonjuk meg a költséget egyes ágazatok fejlődésétől, de csak az igazi szükségletekre költekezzünk, ne idézzünk elő új eme­ 1826 réseket. Ha ezt következetesen megtartjuk, a helyzet nemcsak fentartható, hanem javítható is lesz, mert sok jövedelmi ág még fokozható, így pl. a vasutak és dohányjövedék jövedelme. Beruházásokra néhány évig még nagy összeg lesz szükséges, de a szóló igyekezni fog, hogy azokat ne sokáig legyünk kénytelenek 23 milliónyi összegen fentartani. E két tényező összemű­­ködésével a helyzet minden mesterséges intézkedés nélkül is fejleszthető. A többség élénk helyesléssel kísérte a miniszter szavait. Báró Andreánszky Gábor volt az utolsó szónok. Antisemita irányú hosszabb beszéd után, melyben a költségvetés ellen nyilatkozott, határozati javaslatot nyújtott be, hogy az adómentes állampapírok adó alá vonassanak. Ma folytatják a vitát. Vidék. ** Ungvárit megünnepelték Pászélyi Ko­vács János gör. kath. püspökké kinevezésének tiz évi fordulóját. A szerény főpap csak szűk családi kör­ben óhajtotta e napot megünnepelni, tisztelői azonban nagyobb ünnepélyességet rendeztek. Délelőtt ünnepé­lyes isteni tisztelet volt a székesegyházban, mely után a káptalan, a mármarosi papság, a helyőrség tiszti­kara, a papnövendékek, intézetek, az egyházmegyei papság sat. tisztelegtek nála. A püspök az üdvözlő beszédekre hazafias szellemben válaszolt. Délben ba­rátságos ebéd volt. Az ünnepelt püspökségében a kor­mányzat kizárólag magyar, az orosz nyelv száműzve van. A püspök a magyar nyelv tanítására szorgosan ügyel, továbbá az ungvári tanító­képzőt újjá alakít­tatta, a papok árvaleány-intézetét nagyon emelte. Ennyi nemes tettért meg is érdemlé a ragaszkodás és tiszte­let oly sok nyilvánulását. ** Szegszárd városa gr. Széchenyi Sándor tol­namegyei főispán beiktatása alkalmából kü­lönféle ünnepélyességeket rendez. A báró Augusz- és Dicenty-féle házak közt diaskaput állítanak s a várost fellobogózzák. Az ottani dalárdát és tűzoltóságot fel­kérik közreműködésre s megrendelik a báttaszéki ze­nekart. Este kivilágítás lesz és a városháza homlok­zatára transparentet készíttetnek. A tervezett fák­lyás­ zene helyett a nőegylet rendez táncvigalmat. ** Műkedvelői előadások. Tolnán a nőegy­let által fenntartott kisdedóvó javára látogatott mű­kedvelői előadást és mulatságot rendeztek a napokban. Előadták a »Komponisták« és a»Nyolcadik pont« című kis vígjátékokat, melyekben a közreműködők folyto­nos derültségben tartották a közönséget. A női szere­peket Meixner Hedvig k. a. Skertics Irma asszony, Bubonyik Etelka és Matejka Vilma kisasszonyok ját­szották sikerrel. A táncmulatság tíz órakor vette kez­detét és virradtig tartott. Az estélyen megjelent a vá­ros és környékének intelligenciája teljes számmal. Ott voltak: Rossmayer Róza és Paula, Breselmayer Gi­zella, Parti Laura, Bubonyik Etelka, Weber Vica, Molnár Irén, Matejka nővérek, Meixner nővérek, Ug­­róczi Anna kisasszonyok; továbbá: Rossmayer Fe­­rencné,Gebhardt Imréné, Parti Antalné, Breselmayer Józsefné, Gombos Lászlóné, Gyussy Ferencné, Tenz­­linger Lajosné asszonyok sat. A rendezésben Anderle segéd­lelkész buzgólkodott fáradhatatlanul. — Kas­sán a színházban volt jótékonycélú műkedvelői elő­adás. Előadták a »Szellemdús hölgy«-et, melynek szerepeit Fabinyi Gyuláné, Koós Bertalanná úrnők és Mauks Ferenc játszották folytonos derültség közt. Majd a »Tíz leány és egy férj sem« című operette került színre, műkedvelőktől meglepő sikerrel. Paksy Józsefné úrnő (Szidi), Willmrotter (Kakasfi) és Bellon (Páris)játéko­s éneke sokszor ragadta tapsokra a jelen­voltakat. Az operettes hangverseny minden egyes szá­mát hasonló tetszéssel fogadták. Közreműködtek Kees Lotti(Maschinka)és Mari (Almina) kisasszonyok tiroli kettőssel; Demeter Jolán k. a. (Simonia) magyar és olasz dalok éneklésével; Gerster Gizella k. a. (Tibiska) Vörösmarty »Hűség« című költeményének szavalásá­val ; Laszgallner Róza k. a. (Britta) angol dallal; Mahaliczky Blanka és Adél, Laszgallner Róza, De­meter Alice, Koós Irén kisasszonyok, Paksy Józsefné úrnő és Willmrotter fa- és szalma-hangszeren elő­adott darabbal. A jelmezek igen szépek, az összjáték gondos volt. Németh János, a színtársulat kedvelt énekese, mint rendező és Znojemszky Gyula karmes­ter, mint betanító, fáradozásukért bő elismerést arat­tak. Közönség oly nagy számmal jelent meg, mint egy színi előadáson sem s a közreműködőket elárasztotta virágokkal, tapssal. ** Hymen. Z s­é 1 y e n Jablonszky Lajos óvári tanító e napokban tartotta esküvőjét Vaskovits Rózsa kisasszonynyal, özv. Vaskovits Ferencné úrnő leányá­val. — Szamosujvártt Scheinz Andor gyógyszerész eljegyezte Pál Jolánta kisasszonyt, Dá­niel Antal kolozsvári fiatal kereskedő pedig Fekete Mária kisasszonyt. — Szatmárit Gálfy Albert csapóradnóti vasúti állomásfőnök vasárnap vezette oltárhoz Taller Hermina kisasszonyt. — Nemes- Hollóson Baán Lajos földbirtokos nőül vette Kol­ler Elvira kisasszonyt, Koller Kálmán megyei szám-

Next