Fővárosi Lapok 1885. július (156-179. szám)
1885-07-04 / 156. szám
holnap Martens kezdi meg a »Villamos bakák« mutatványát, melylyel több európai udvarnál is tetszést nyert. E mutatványt a műsor közepére teszik, hogy gyermeknézők is mulathassanak rajta a nélkül, hogy késő éjig fenn kellene maradniok. * Százhetven tűzeset volt Budapesten az év első felében. Több mint fele jelentéktelen kéménytűz volt, de a többiek sem voltak valami nagy mérvűek. Kárt huszonöt esetnél jelentettek be, összesen 30,337 ftot. A városi tűzoltók 142-szer vonultak ki, az önkéntes tűzoltó-egylet 16-szor, magán (gyári) tűzoltóságok hétszer. A tűzoltóparancsnokság 103-szor vett részt tűzrendőri vizsgálatban és szaktanácskozásokban. * Uj adó. A belügyminisztériumnál két felvidéki városka beadványa fekszik, mely ritkán előforduló kérést tartalmaz. Uj adót akarnak magukra kivettetni. A tűzoltóságot ugyanis olykép akarják szervezni, hogy minden férfi köteles legyen tizennyolc éves korától negyven éves koráig tűzoltói szolgálatot teljesíteni, aki pedig nem áll be tűzoltónak, adót fizet, mely egy írttól négy írtig terjed. Aki tíz évig teljesített tűzoltói szolgálatot, föl van mentve a további kötelezettség alól. A befolyt pénzt tűzoltási célokra, kártérítésre fordítanák. Tűzoltói körökben érdekkel várják, hogy a belügyminiszter mit határoz e kérvény fölött; megerősítése mindenesetre nagy befolyással lenne a tűzoltói intézmény alakulására. * A fővárosi rendőrségről már megint beszélnek, ami már megint hiba. Mert amit beszélnek, alkalmas arra, hogy rontsa a jó véleményt, mely egy idő óta a rendőrség felől támadni kezdett. Az új affaire abból áll, hogy egy társaságban, melyben több rendőri főtisztviselő volt jelen, Sz. György rendőrfogalmazó megjegyzé, miképj botrány várható, mert B. Béla, az első kerületi kapitányság vezetője, 1100 irtot fogadott el egy kétes hírű egyéniségtől. Ezt B. megtudta s kereken tagadta, hogy bárminő összeget jogtalan címen fogadott volna el, de nem tagadta, hogy egy ügynök közvetítésével váltókölcsönt vett föl s utólag tudta meg, hogy a pénz ama rossz hírű egyéntől ered; ötszáz frtot már visszafizetett, a többit részletekben törleszti. Pár nap múlva Sz. és B. találkozván, összetűztek s Sz. párbajra hivatta B-t, ki azonban megtagadta az elégtételadást, kijelentve, hogy Sz-t nem tartja párbajképesnek. Sz. segédei nyilatkozatot állítottak ki, melyben az ügyet felekre nézve befejezettnek nyilváníták, Sz. pedig nyilatkozatot akart közzétenni, melyben B-t gyávának nyilvánítja. Ennek közzétételét megakadályozták, de a szándék hírére most már B. felelt kihívással, melyet viszont Sz. utasított vissza, hivatkozva a segédei által kiállított nyilatkozatra. Ekkor értesült Török János főkapitány az ügyről és azonnal elrendelte a vizsgálatot, melyet különben B. is kért. A vizsgálatot Majthényi rendőrtanácsos vezeti. Az új főkapitány erélyétől elvárhatjuk, hogy alaposan orvosolja a bajt és el fog hallgatni a krónika, a rendőrtisztviselők viselt dolgairól. * Rövid hírek. A középiskolai tanáregylet közgyűlése e hó 6-ika és 8-ika közt lesz a felsőbb leányiskolában s az első napon Hofer Károly tart emlékbeszédet Say Móric felett. — A képviselőválasztók névjegyzéke e hó 15-éig tekinthető meg a kerületi elöljáróságoknál s ugyanaddig nyújthatók be a felszólamlások. — A belvárosi plébánia egyházi karmesteri állására a főváros tanácsa nyílt pályázatot hirdet, nem fogadva el a plébánosnak egy személyre eső ajánlatát. — A városi főorvos a tanácsülésben azt jelentette, hogy a kholera ellen eddig történt intézkedések egyelőre teljesen kielégítők. — A közraktárak állandóan annyira telvék, hogy az Eskompte-bank két uj raktár épitésére kért engedélyt s a tanács engedélyezett is egyet, melybe 20,000 méter mázsa gabona fér el. A Kölni Samuk rengetege két szállal megcsappant; az egyik (ki szombathelyi lakos) »Kun«-ra, a másik (ki kis-velencei) »Konkoli«-ra változtatta nevét, de fogyjanak bár sokkal sűrűbben is , maradnak azért még tömérdeken. Az alagúton június hó folyamán összesen 169,905 gyalogos és 35,275 kocsi közlekedett, együttesen 6120 frt 32 kr vámot fizetve ; a félévi bevétel 31,824 frt 63 kr, ami 1571 frt 44 krral kevesebb a múlt év megfelelő szakáénál. — A Végh Ignác-féle bűnügy egyes vádlottai ellen a törvényszék pótvizsgálatot rendelt el, a kisbirtokosok földhitelintézetének pedig azt felelte, hogy a vádat visszavonni nem lehet, mert magánkárosok is vannak s hivatalból üldözendő bűnről van szó. — A kőbányai hamis forintosokat gyártó banda negyedik tagját, a rovott életű Merva Józsefet, a rendőrség szintén elfogta. — A kerepesinti temető halottas házában tegnap boncolták Balentics Imre holttestét s éjjel helyezték sírba. * Értesítés. A német tornaszövetség hatodik tornaünnepélyét e hó 19-én tartja Drezda városában. Ez ünnepélyen a nemzeti tornaegylet is küldöttség által lesz képviselve. E küldöttséghez csatlakozhatik minden hazai tornaegylet tagja. Aki az utazásban részt venni szándékozik legkésőbb e hó 12-ig jelentkezhetik a nemzeti tornaegylet csarnokában (ősz utca 26. sz.), hol mindennemű értesítés is szívesen adatik, 1006 * időjelzés. A tegnap reggeli táviratok szerint: hazánkban délnyugaton derülést, északkeleten változó időt várhatni, itt helyenkint esővel és zivatarral. A történelmi kongresszus. A magyar történelmi kongresszus tegnap délelőtt ünnepélyes komolysággal nyílt meg. Az akadémia díszterme ez alkalomból előkelő társaságot egyesített magában jeles névvel biró vezérférfiak s a nemzeti kultúrharcnak sok buzgó munkása gyűlt oda. A fővárosból s a vidékről, a közélet teréről, a papi s tanári kathedráról, könyv- és levéltárak poros foliánsai közül egyaránt. Kivülök, mint a történelem hivatott művelőin kívül, szépszámú közönség, köztök több nő is megjelent. Az elnöki széket Ipolyi Arnold besztercebányai püspök foglalta el, kit a terembe lépésekor zajos éljenzés üdvözölt. Mellette báró Kemény Gábor miniszter, Pulszky Ferenc, Szász Károly és Szilágyi Sándor foglaltak helyet. Trefort Ágost miniszter, ki a kongresszus eszméjét megpendítő, hivatalos teendők miatt nem jelenhetett meg. Őt dr. Klamarik János képviselte. Ipolyi Arnold magvas megnyitó beszédet mondott, telve hazafias eszmékkel s mélyre ható gondolatokkal. A beszéd, mely a historiográfia és a magyar történelem viszonyait fejtegető, beválik akadémiai értekezésnek. Legelején a kongresszus fontosságának szentel néhány szót s köszönetet mond a kormánynak, mely erkölcsi támogatásával lehetővé tette azt. A kiállításon, úgymond a szónok, az ország anyagi haladása van bemutatva s illő, hogy ezzel szemben nemzetünk szellemi igyekezeteinek is tér nyíljék. Mert valódi jóléttel párosult fejlődés csak ott lehetséges, hol erkölcsi és anyagi haladás egyesül. Aztán a történetírás fejlődésének jellemzésére tér át. Megemlítve, hogy a történetírás a legrégibb irodalmi disciplinák közé tartozik, de mint tudomány, a legifjabbak egyike, ismerteti a különböző korszakok történeti módszerét. Felölel minden módszert, mely valaha divott. Kezdve az ősidők hitregéitől s vallásos följegyzéseitől, az öntudatosabb krónikásokon át, a középkor s újkor küzdő módszeréig. Rövid szóval jellemzi mindegyiknek lényegét s nem találja kielégítőnek egyiket sem. Csupán a legújabb kor történettudományában talál két nevezetes mozzanatot, mely termékeny hatásúnak látszik. A műveltség-történeti és a nemzettörténeti szempontokat. Ellentétesnek mutatkoznak, de azonos forrásból erednek s egymást kiegészíteni hivatvák. S a mi ez után következik, az megérdemli, hogy mennél többen elolvassák. Mély belátás s erős hazafias érzület szólanak a tudós főpap ajkból, a midőn e két irányt méltatja s ápolásukra buzdít. Ez irányok támaszták föl, úgymond, a históriai tudatot, mely nem csupán a múltra nézve ad biztos fokmérőt, de mérleget is nyújt a művelődés jövő fejlődésére. Ismerve a múltat, okulhatunk rajta. Mi a magunk részéről megtanulhatjuk a múltból, mi az a talizmán, mely egy ezredéven át föntarta a magyar állameszmét. A múlt azt feleli: nem a nemzet száma, ereje, nem is intellektuális hatalma és műveltsége, hanem emelkedett öntudata, nemes önérzete és szabadságszeretete. Az, hogy e nemzet jó és balsorsban, a dicsőség polcán s a viszontagságok ezernyi bajai közt egyaránt fölismerte a nemzetet összpontosító állameszmét és egységét. Ezt az öntudatot, mely a kor reális irányzatai közt kihalóban van, kell élesztenünk, izmosítanunk. Ez a hivatása a kultur-egyleteknek s erre kell törekedni az iskolában. Azért kétszeresen fontos, ki vezeti az ifjúság történelmi tanulmányait. E magasztos cél vezesse a történetírók tollát is. A fejlettség mai fokán nem elég többé a hazafias frázis és szóvirág. A történetíró dolga, megkeresni ama sajátos vonásokat, melyekkel e nemzet képes magát érvényesíteni a világ többi népei közt. Meg kell állapítani a magyar nemzet jellemét. Keresve azt a nyelv, politika, jog, társadalom, irodalom, tudomány, művészet s ipar terén egyforma buzgalommal. Tagadják bár sokan, a magyar géniusznak van sajátos típusza, mely évezredeken át nevelve a nemzetet, izmosodott maga is. Hogy van s hogy a nemzet eredetisége nem csak imponált, de hódított is, azt a hazai történelem sok lapja bizonyítja. Ez eredetiség legbiztosabb eszköze a jövő boldogulásnak. Ne a merev mozdulatlanság legyen az elvünk. Ne ragaszkodjunk ridegen a múlthoz; a nemzet géniusza mellett adjunk helyet a kor követelményeinek is , de az újításokat igyekezzünk a nemzeti hagyományok és aspirációk keretében alkalmazni. Óvakodjunk a szélsőségektől, túlzásoktól. Az oktalan magyarkodástól épp úgy mint a divó analysistől, mely idegen elemekre igyekszik szétbontani a magyar műveltség egészét. Jelenleg rohamos ujhodás éli nálunk világát s ez alatt túlsúlyra vergődik az az idegen. Ezt tűrnünk nem lehet. Kizárnunk sem szabad az idegent. Nekünk erőre van szükségünk s annak közénk hulló minden szikráját érvényesitenünk kell. Az idegenek fölvétele, beolvasztása századokon át csaknem hagyományos nemzeti politikává érlelődött. Régebben a beolvasztás másként történt; ma az iskola az, melynek nemzettörténeti tanítása által az idegen elemet a nemzet testéhez kell idomítanunk s alkalmaznunk. Hézagos vázlatban elmondva, ezeket tartalmazta a beszéd. Mindvégig nagy figyelemmel hallgatták s aztán sokáig és lelkesülten éljenezték. A mint a tetszés zaja kissé csilapult, Szász Károly emelt szót. Azt indítványozta, az egyes osztályok ne egyszerre, hanem egymásután tartsák meg üléseiket, hogy a tagok mindegyiken jelen lehessenek. Elfogadták. E szerint az első szakosztály ma (szombaton), a harmadik osztály holnap s a második hétfőn reggel kilenc órakor, az akadémiában kezdi meg tanácskozásait. Ezzel a megnyitó ülés véget ért. Azután Pulszky Ferenc vállalta el a társaság vezetését. A nemzeti múzeum könyvtárába vitte őket, hol érdekkel nézegették a kézirat-kiállítást. Magyarázatokkal Csontossy János és Fehérpataky László szolgáltak. Jókora ideig mulattak ott s maradtak volna tovább is, ha az előre haladt idő sietést nem parancsolt volna. Siettek a kiállítás területére, hol fesztelen társalgás közt megebédeltek. A barátságos kocintgatásokra itt sem maradt sok idő. A program is a közoktatási pavillonba hívta a társaságot. Ott várta őket Lanfranconi Enea, a tudós olasz mérnök, ki csupa rokonszenvből megtanult magyarul s Pozsonyban telepedett le, jeles munkát írva a Tisza-szabályozásról is. Tegnapi vendégeinek ama gazdag gyűjteményét mutatta be, mely ott ki van állítva. Régi magyar várakról, erődökről több mint kétezer rajz van benne. Részint eredetiek, részint másolatok s együtt ezreket érnek. A gyűjteményt a trónörökös nagy ethnográfiai művében is föl fogják használni. A kik tegnap nézték, zajosan megéljenezték a buzgó gyűjtőt s gazdag tulajdonost. Onnan a műcsarnokba vezetett a kongresszusi tagok útja. Dr. Czobor Béla meghívására rándultak át, ietekintve a régészeti kiállítást. A következő napokat már most a szakosztályt komoly tanácskozások fogják betölteni. Az első osztályban, mely az ülések sorát ma Pulszky Ferenc elnöklete alatt megnyitja, Thallóczy Lajos, Fehérpataky László és Lánczy Gyula szerepelnek mint előadók. A második osztálynak elnöke: Szász Károly, előadója: Rómer Flóris. Végre a harmadik osztálynak, melynek elnöke Trefort Ágost miniszter, Marcali Henrik és Márki Sándor az előadói. A komoly munka közt azonban van a programainak egy iigabb pontja is. A vasárnapi lakoma, melyet a kiállítás területén, valószínűleg Dobosnál költenek el. A rendezésre hármas bizottságot kértek föl. 0 Kiállítás. Az időleges kiállítások csarnokában a kiállítás tartama alatt még a következő időleges kiállítások lesznek : július 5.-étől 15.-éig nyári gyümölcs és zöldség kiállítás ; szeptember 5 — 10.-ig tejgazdasági termékek kiállítása; szeptember 15.-étől 20.-ig őszi virágkiállítás; szeptember 24-től október 4.-ig nemzetközi szöllőkiállítás; október 15.-étől november 1.-éig vagyis a kiállítás zártáig, nemzetközi gyümölcskiállítás. Ez utóbbin nemcsak érett gyümölcsök lesznek kiállíthatók, hanem a gyümölcs mindennemű feldolgozása, befőttek, cukrozott és aszalt gyümölcsök, továbbá a különféle gépek és készülékek. A kiállítás tanulmányozása: Fogl Emánuel bécsi fehérneműgyáros tudvalevőleg 10,000 frtot ajánlott fel a kiállítási bizottságnak oly régből, hogy lehetővé tegye vidéki szegényebb sorsú iparosoknak a kiállítás megtekintését és tanulmányozását. E levelet a kiállítás elnöke átküldte az országos iparegyesülethez, hogy az abban tett javaslatokra vonatkozó elhatározásáról mielőbb értesítse. Az adományozó ugyanis a látogatás szervezésével és vezetésével az országos iparegyesületet kívánja megbízni, oly módon, hogy ez felhívást intézne a hazai ipartestületekhez és társulatokhoz ilyen iparosok és iparossegédek bejelentése iránt. A bejelentések augusztus 1-ig fogadtatnának el s minden egyes látogató szabad utazási jegyet kapna. Az egyesület az elfogadott iparosokat 12 tagból álló csoportokban hívná be s egy-egy csoport itt tartózkodási ideje három napra terjedne. Az elszállásolásra és élelmezésre nézve az egyesület aug. 1-től negyedévre vagyis a kiállítás végéig egy szobát bérelne 12 katonai ágygyal és szakácsnőt fogadna, ki a tanulmányozó iparosokat rendes polgári koszttal látná el. A csütörtöki zápor, mint említik, sok kárt tett a kiállításban. Egyes pavillonokba behatolt a viz s az ár nagyon megrongálta az utakat, sétatereket. Legnagyobb zavar az iparcsarnokban támadt. A tetőzet sok helyen átázott s a porcellánokat, majolika-tárgyakat jórészt el kellett rakni a becsurgó viz elől. A brassói kötélipar-társulat tárgyai s az ágyneműek szintén megáztak. E hatalmas csarnokba már másodízben folyt be a zápor s ez annál inkább meglepő, minthogy nagy költséggel épült és állandó fönnállásra van szánva. Átáztak még a házi iparcsarnok és a közoktatási pavilion is. A pesti részvénynyomda csarnokában a betóduló víz miatt a gépek járását is meg kellett szüntetni. A kórház cseréppel födött tetőzete szintén hibásnak mutatkozott. Egyes szobákból el kellett helyezni az ágyakat. Jó, hogy beteg nem volt bennök. Ez épület táján különben nagyobb baj is történt. A gyalogút, melynek homokalapját az ár kimosta, jókora darabon beszakadt. Az okozott rendetlenségek elsimítása sok munkát fog adni. Szükség volt az igazgatóság erélyes intézkedéseire. A közlekedési minisztérium pavillonjába egy villamos vízmérőre kezd a figyelem fordulni. A komáromi Schmidthauer mérnök találmánya ez, mely villamos összeköttetésben áll a Rudolf rakparttal s két hét óta pontosan jegyzi a Duna vízállását. A finom szerkezetű elmés műszert Kada Mihály alpolgármester is megnézte s kilátásba helyezte, hogy alkalmazni fogják a városházán, hol szintén szükség van a Dunai vízállás pontos adataira.