Fővárosi Lapok, 1886. február (23. évfolyam, 32-59. szám)

1886-02-27 / 58. szám

Lilli, 11 418 — — *A művészestélyre, melyet március 27-én a re­­doute termeiben rendeznek az előkészületek nagyban folynak. A bizottság egyik tagja Bécsben járt, hogy N­ádayné asszonyt, az udvari opera tagját a köz­reműködésre felkérje. Nádayné asszony ezt örömmel meg is ígérte, s kilátásba helyezte, hogy a »Säckingeni trombitás« című dalmű egyik hatásos dalát fogja énekelni. A bécsi »Uder«-féle humorisztikus férfi­négyes is lerándul és ez estélyen egészen új műsor­ral fog fellépni. Hubay Jenő brüsszeli kir. zeneaka­démiai tanár, kit sürgönyileg kértek fel a közreműkö­désre, ezt szintén készséggel megígérte. * Debreceni színészet. Vízvári Gyula szí­nig telt ház előtt kezdte meg vendégszereplését a »Pry Pál«-ban s fogadtatása a lehető legszivélyesebb volt, mi meggyőzhette őt arról, hogy a debreceni közönség nagyon szereti. A többi szereplők azonban rikító disharmóniát képeztek a vendég kitűnő játéká­val szemben. Aradi Gerő színtársulata jelenleg az »Ördög pilulái« látványosságra készül. A nyarat Egerben fogja tölteni. Németh József, a népszínház komikusa s a debreceniek régibb kedvence, néhány vendégjátékra talán szintén lerándul. Vendégszerep­lések nélkül úgy is üres házak előtt játszhatja a tár­sulat egyhangú repertoire-ját. * Zenekari hangverseny volt tegnap este a redoute kistermében. A nemzeti zenede igaz­gatósága rendezte, a felsőbb és kiművelési osztály nö­vendékeivel. Ezúttal vezették először nyilvánosság elé az intézeti növendékek teljes zenekarát, mely aránylag jól megállja helyét. A kar nagyobbára igen fiatal tagokból áll, legtöbben vonós hangszert játsza­nak s összevágó előadásukon meglátszik a jó is­kola és helyes vezetés. Négy számban szerepeltek. Elég ügyesen mutatták be Haydn egy szimfó­niáját, háromszor pedig mint kiséret működtek. A műsor nyolc számból állott s a harmadfél órai játék talán kissé sok is volt az ifjú zenészeknek. Ketten zenekari kiséret mellett zongoráztak: Rosenfeld Sa­rolta kisasszony Saint Saens harmadik zongoraverse­nyét adta elő gyakorlott technikával; Poldini Ede pe­dig egész kis virtuozitással a Schubert-Liszt-féle nagy ábrándot. Fiatal hegedűsök egy Bach-féle szonátát s Mozart-szimfóniát adtak elő,jókészültséggel s végre há­rom énekszám volt.Mendl Edéné asszony mutatta be nö­vendékeinek haladását. Gábos Kornélia kisasszony a » Fe­kete dominó«-ból énekelt áriát, kellemes hanggal, tiszta koloratúrával, de nagy félszszel, mely miatt eléggé érvényre sem emelhette hangját. A kezdő szereplés lámpaláza bánthatta Rupp Etelka kisasszonyt is, ki az »Aida«-ból kettőst énekelt a bátrabb megjelenésű s csengő hangú Bischitzky Gizella kisasszonynyal. Igen jól folyt a Hiller-féle »Va­sárnap est« háro­mszólamú női kara is, mely az ér­dekes hangversenyt befejezte. A vezetésért elismerés illeti Gobbi Alajos zenedei karnagyot, kinek ez estén is több tanítványa szerzett dicséretet. A terem szorongásig megtelt s nagyobbára a közreműködők rokonai és jó barátai lévén együtt, hangzott buzdító taps is elég. Tapsolt különben mindenki, köztök az első sor­ban ülő dr. Haynald Lajos bibornok-érsek is. * Ráth Mór kiadásában négyféle derék válla­latból jelentek meg újabb füzetek. Báró Eötvös Józsefnek két munkája van képviselve a sor­ban. »A tizenkilencedik század uralkodó eszméi« ből a hetedik füzet jelent meg, mely ötven krajcárba ke­rül , a költő-államférfim összes munkáiból pedig a har­madik s negyedik füzet hagyta el a sajtót. Horváth Mihály »Huszonöt év Magyarország történetéből« című munkájának második, félfo­rintos füzete csatlakozik hozzájuk negyediknek. A cég legújabb vállalatából, a S h­a­k­e­s­p­e­a­r­e s­z­in­­m­­ű­v­e­k füzetes díszkiadásából szintén a második füzet jelent meg. Ara negyven krajcár. Végül a gróf Tolsztoj Leo »Háború és béke« című regényéből a hatodik füzet, mely hatvan krajcár­ért szerezhető meg. * Rossi Marcel hegedűművész hangverseny­­körútra indul hazánk vidéki nagyobb városaiba. Eger­ben, Kassán, Debrecenben, Kolozsvártt stb. fog ját­szani. Elutazása előtt fővárosunkban tegnapelőtt báró Podmaniczky Lászlóné úrnő termeiben is játszott s előkelő társaság tapsolta. * A kolozsvári zene-konzervatorium igazgató választmánya elhatározta, hogy három filharmoni­kus hangversenyt rendez a közművelődési egy­let, a nőegylet és az árvaház javára. Az első hangver­seny holnap lesz a redoute nagytermében. A műsor ez: Goldmark »Sakuntala« nyitánya, Beethoven he­gedű-hangversenye, zenekar-kísérettel, előadja Brath Frigyes. Volkmann »Visegrád«-jából két szám, Beet­hoven eroica szimfóniája. Kolozsvár zeneértő közön­sége különösen a harmadik hangversenyt várja érdek­lődéssel, melyen Schumann »Eden és a Peri«-jét ad­ják elő. * Sziuma-pályázat eredménye. A debre­ceni színházi bizottság által 1884-ben ki­hirdetett Kövesi-féle szinmű-pályázatra érkezett pá­lyaművek közül a »Legöregebb hiba« és »Cso­konai« című darabokat dicsérte meg a bíráló bi­zottság. De e pályamunkák csak az esetben adhatók­­ elő, ha azokon több változtatás történik. A színházi­­ bizottság tehát felhívja a nevezett pályaművek szer­zőit, hogy ismert jeligéjük alatt március 8-ig Pap Ferenc városi főjegyző és színházi bizottsági elnök­höz nyilatkozataikat adják be arról, hogy a bíráló bi­zottság által szükségesnek talált változtatásokba bele­egyeznek-e vagy sem. Ellenkező esetben a pályamű­veket előadásra nem bocsátják. * Apróbb hírek. Az »Egyetemes regén­y­­t­ár«-ból, melyet a Singer és Wolfner cég ad ki, meg­jelent Ohner »Lise Fleuron«-jának második kötete, kötve 50 kr. — A pozsonyi műkiállításon mégis megindult a művásárlás; Ligeti »Sziklahasa­­dék«-a 800 frton és id. Friedländer »Inyenc«-e is jó áron kelt el. — Közös színtársulat játszik most Kecskeméten és Nagy-Körösön, mely városok eddig elkeseredetten versengtek egymással. Jány János társulata ugyanis felváltva Kecskeméten és Nagy-Kőrösön tart előadásokat, még­pedig elég pár­tolás mellett. „A beárni leány.“ (—szk.) A népszínháznak határozott szeren­cséje van a »leány«-okkal. Nem emlékszünk, hogy ott egyetlenegy »leány «-os darab is megbukott volna. Pedig nem keveset láttunk már: tótot, savoyardot, persát, kertész, kofa, tunikás és ki tudna hamarjában még hány leányt. A tegnap bemutatott »Beárni leány« is a jobb operettek közül való. Sokáig kellett ugyan reá várni, mert a zenerészek eltévedtek, hanem hiszen »várt leány várat nyer.« Kivárnak, ha Messager operettejé­­vel is úgy volna, mert azt jelentené, hogy közönsé­günknek a síppal dobbal dolgozó bécsi operette mel­lett van fogékonysága a finomabb szövésű francia zene iránt. Messager, a fiatal francia zeneszerző, két külön­böző irmodort egyesít partitúrájában. Észrevehetően vonzódik a gondos kidolgozású, csinosan hangszerelt fi­nom zenéhez, ez irányban számos tetszetős vonást alkal­maz is, dallamai behízelgőek és szépen folynak s kü­lönösen a több szólamú tételek hatásosak. Más oldal­ról pedig összekovácsolja ez eléggé nem méltányol­ható előnyöket a hagyományos operettes stíllel. Ke­­ringői, polkái, couplet-ei, fináléi abban a keretben mozognak, melyben ismert honfitársai már évek óta utánozzák egymást, a­nélkül, hogy az eredeti felku­tatható volna. Különben az operettek már régóta ama társaságokhoz hasonlítanak, melyekben az ember sok régi ismerősre talál. A­mi a szöveget illeti, az ismert minták után készült. Azonban eléggé érdekes és mulattató, több komikus, bár frivol szituációt, epizódot, tarka csopor­­tozatot tartalmaz­hat. Fordítása gondos. Egy beárni polgárleány (Pálmai Ilka) játsza benne a főszerepet, a­ki, hogy lobbanékony természetű unokabátyját, Per­­pignac kapitányt (Victor) megóvja ama tilalom át­hágásától, mely szerint negyven napig még kezet sem csókolhat egy nőnek, fiúnak öltözve kiséri folyton. De úgy fordul a dolog, hogy a pármai herceg húgát (F. Hegyi Aranka) nőül kell vennie, mikor meg ismét leányi ruháját veszi fel, a főkamarás (Solymosi) ne­jének kell lennie. Ekkor aztán katonaruhában a tá­borba szökik s végül szeretett Perpignacjával egye­sülhet. A szöveg és a siker tekintetében Pálmai Ilka asszony állt az előadás központjában. Festeni való volt férfi­ruháiban, pajzán, jókedvű, csapongó játékában, friss, csengő énekében. Megjelenése már megélénkítő a szint. A részegségi jelenetben és mint rekruta való­ban remekelt. Tapsolták is bőven. Pompás alakot mu­tatott be Kassai is, mint a folyton beteg, ideges, ma­­kacskodó pármai herceg. Már maszkja kacagásra in­gerelt, Perotti éneklési módjának paródiájával az egész házat megnevetteté. A többiek :­.. Hegyi Aranka asz­­szony, Vidor, Solymosi, Szathmári (a beárni leány apja,) Szabó (Perpignac mellé rendelt erény­őr), Szi­lágyi, Vári Irma és Béni Irma kisasszonyok szintén derekasan­ feleltek meg szerepeiknek. Az ének és zenekar kissé szokatlan feladatát elég szerencsésen oldotta meg. A kiállítás és jelmezek csinosak. A főbb szereplőket minden felvonás után kihív­ták. A nézőtér egészen megtelt s több énekszámnál hangzott fel taps. Fővárosi hírek. * Tárkányi Béla végrendelete a jó pap, jó ba­rát, jó ember gondolkozásának s érzületének tükre. Olyan egyszerű temetést kívánt, mely — a szegények közt kiosztandó két-háromszáz forintot is bele­szá­mítva — ne kerüljön többe ezer forintnál, sőt a te­metés rendezője igyekezzék ez összegből többet is meggazdálkodni a szegények javára. Első­sorban állnak a hagyományok közt a száz forintos mise­­alapítványok. Van ezek közt Pyrker László egri érsek lelki üdvéért, mint kinek az alapitó »műveltsége és szerencséje alapkövét« köszönhette; továbbá Barta­­kovics Béla érsekért, a kinek szeretete és maecenás­sága oly sikeressé tette az ő irodalmi működését; vé­gül szüleiért, »élete őrangyalá«-ért a legjobb anyáért és szeretett atyjáért. Ez és a többi misék alapítványai az egri, miskolci és egyeki egyházakra esnek. Az egri főkáptalan kanonokjainak, kik kortársi szeretettel voltak hosszú időn át hozzá, a testvéri szeretet leg­forróbb háláját fejezi ki. Száz forintos hagyo­mányokat tett egyenkint a következő egri célokra : a szent-ferencieknek, minoritáknak, irgalmasoknak, szervitáknak, angol kisasszonyoknak s irgalmas né­­néknek, a növendék-papság egyházirodalmi egyleté­nek, a gimnázium »Vitkovics-kör«-ének, a jogász­­segélyegyletnek, a kath. legényegyletnek, a praepa­­randiának, tűzoltóknak, az egervidéki nőegyletnek, a a hevesmegyei nőegyletnek, az egri várbelieknek; to­vábbá száz-száz forintot a Kisfaludy-társaságnak, mely »előtte az irodalmi pályát megnyitotta« s a magyar írók segélyegyletének. (Megjegyzendő, hogy a két utóbbi helyen még életében nagyobb alapítványokat tett.) A pápa ő szentségének ezer frankot magyar aranyakban rendelt küldetni. Benső barátai közül Ipolyi Arnold püspöknek hagyta emlékül azt a kettős aranyláncu mozaik mellkeresztet, melyet valaha Lonovics érsek hozott Rómából s később Bartakovics érsek viselt; Szvorényi József perjel­nek, egy olasz művész által puszpangfából faragott feszületet; Fraknói Vilmosnak a düsseldorfi Keller által metszett nagy »Sistoi Madonna” első lenyomata remek példányát s a Fraknói olaj festésű arcképét, maj­dan az akadémiai főtitkárok képsorozata közé ; Kovács Mihály képíró barátjának száz darab aranyat. A Szent­ István társulat ülésterme számára hagyta XIII. Leó pápa kisebb arcképét, melyet Szoldatics Rómában fes­tett. A többi olaj festvényeit (nagy számmal) a nem­zeti múzeumnak, az országos képtárnak és történelmi arcképcsarnoknak hagyta. Könyvtára az egri lyceum egyházmegyei bibliothecájának jut. Irodalmi értékű kéziratait Szvorényinak rendelte átadatni. Egyéb in­góságait rokonai öröklik s megemlékezett végrendele­tében azokról is, kik őt életében híven szolgálták. A végrendelet végrehajtója szeretett barátja és kanonok­társa , Zsendovics József, kinek emlékül egyes láncú mellkeresztjét és zöldköves gyűrűjét hagyta. Az utolsó pont szerint: kanonoki fizetését művészeti, irodalmi célokra s római utazásaira rendszerint elköltvén, ha mégis a kijelölt hagyományokon kívül fog maradni valami, az az ő nevét viselő alapítványként az egyház­­megyei irodalmi egyesületé lesz, kiadandó munkákra. * Farsang. A mai est ismét egyike lesz a leg­élénkebb farsangi estéknek. A redoute termeiben az élite-bálok egyik legnagyobbika, a vasúti bál, fog lezajlani, előre láthatólag tömeges részvétel mellett. A lady patroness, gróf Zichy Nándorné úrnő és a rendező bizottság egyaránt nagy buzgóságot fejtettek ki a mulatság dísze érdekében. A vizivárosi ifju­­s­á­g a budai lövészegylet helyiségeiben rendez zárt­körű táncvigalmat, a kőbányai férfidalegy­­let bohócestélyt az ottani részvényszálló termei­ben, az Unio-egylet jótékony célú táncmulatságot a Széchenyi téri vendéglőben s ezeken kívül még hosszú sora van följegyezve a kisebb mulatságoknak, mint az osztrák-magyar államvasut tűzoltóságáé, a lakatos ifjúságé, asztalos-segédeké, a Ganz-gyár tűz­oltó egyleté sat. — A kalikó-bál, holnap, a re­doute termeiben lesz. Az egyleti hölgyek, közös meg­egyezéssel, mindnyájan kalikóban fognak megjelenni. — A józsefvárosi 8. sz. iskolaszék jövő szerdán a stáció­ utcai Schuler-féle vendéglőben tánc­­estélyt rendez, szegény gyermekek felruházása javára. * A Berzsenyi-emléktábla ügyében újabb fel­hívás jelent meg. Noszlopy Tivadar emlékeztet a költő halála félszázados évfordulójának közeledésére s hangsúlyozza, hogy e napot nem lehetne kegyele­­­tesebben megülni, mint ha díszes emléktáblával jelö­lik meg Berzsenyi Dániel egykori lakóházát. A már egyszer kiadott felhívásnak nem volt meg az óhajtott eredménye, alig pár forint gyűlt össze. Az újabb fel­hívás remélhetőleg sikeresebb lesz, kivált ha azok karolják fel az ügyet, kik egykor a Berzsenyi-emlékosz­lopot létre hozták s kik közül Somssich Pál, gr. Jan­­kovits László, Kozma Sándor s még többen ma is buz­gón szolgálják a közügyeket. Nagyon sok idő nincs mulasztani való, ha az évforduló napra létre akarják hozni az emléktáblát. * Személyi hírek. Bedekovich Kálmán horvát minisztert, működése tizedik évfordulója alkal­mából, az országgyűlési szabadelvű párt csütörtöki ülésén szintén meleg ovációban részesíték s Vizsolyi Guszt­áv pártelnök intézett hozzá üdvözlő beszédet. — Gróf Keglevich István intendánst az aranyos­­maróthi kerület tegnap egyhangúlag újra megválasz­totta országgyűlési képviselőnek. — Báró Niko­­lics Feodor boszniai polgári kormányzó főváro­sunkba érkezett. — Szmik Ignác bányatanácsos és bányahivatali nyug­­főnök, sok évi szolgálata alatt és különösen a felsőbányai kincstári bányászat fejlesz­tése körül szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc Jó­­zsef-rend lovagkeresztjét nyerte. — Hollán Sán­dor osztálytanácsos a posta-takarékpénztár igazga­tójává neveztetett ki. — Gróf Esterházy Jenő, a veszprémi főispán testvéröcscse, ki legutóbb még

Next