Fővárosi Lapok, 1886. február (23. évfolyam, 32-59. szám)
1886-02-27 / 58. szám
Lilli, 11 418 — — *A művészestélyre, melyet március 27-én a redoute termeiben rendeznek az előkészületek nagyban folynak. A bizottság egyik tagja Bécsben járt, hogy Nádayné asszonyt, az udvari opera tagját a közreműködésre felkérje. Nádayné asszony ezt örömmel meg is ígérte, s kilátásba helyezte, hogy a »Säckingeni trombitás« című dalmű egyik hatásos dalát fogja énekelni. A bécsi »Uder«-féle humorisztikus férfinégyes is lerándul és ez estélyen egészen új műsorral fog fellépni. Hubay Jenő brüsszeli kir. zeneakadémiai tanár, kit sürgönyileg kértek fel a közreműködésre, ezt szintén készséggel megígérte. * Debreceni színészet. Vízvári Gyula színig telt ház előtt kezdte meg vendégszereplését a »Pry Pál«-ban s fogadtatása a lehető legszivélyesebb volt, mi meggyőzhette őt arról, hogy a debreceni közönség nagyon szereti. A többi szereplők azonban rikító disharmóniát képeztek a vendég kitűnő játékával szemben. Aradi Gerő színtársulata jelenleg az »Ördög pilulái« látványosságra készül. A nyarat Egerben fogja tölteni. Németh József, a népszínház komikusa s a debreceniek régibb kedvence, néhány vendégjátékra talán szintén lerándul. Vendégszereplések nélkül úgy is üres házak előtt játszhatja a társulat egyhangú repertoire-ját. * Zenekari hangverseny volt tegnap este a redoute kistermében. A nemzeti zenede igazgatósága rendezte, a felsőbb és kiművelési osztály növendékeivel. Ezúttal vezették először nyilvánosság elé az intézeti növendékek teljes zenekarát, mely aránylag jól megállja helyét. A kar nagyobbára igen fiatal tagokból áll, legtöbben vonós hangszert játszanak s összevágó előadásukon meglátszik a jó iskola és helyes vezetés. Négy számban szerepeltek. Elég ügyesen mutatták be Haydn egy szimfóniáját, háromszor pedig mint kiséret működtek. A műsor nyolc számból állott s a harmadfél órai játék talán kissé sok is volt az ifjú zenészeknek. Ketten zenekari kiséret mellett zongoráztak: Rosenfeld Sarolta kisasszony Saint Saens harmadik zongoraversenyét adta elő gyakorlott technikával; Poldini Ede pedig egész kis virtuozitással a Schubert-Liszt-féle nagy ábrándot. Fiatal hegedűsök egy Bach-féle szonátát s Mozart-szimfóniát adtak elő,jókészültséggel s végre három énekszám volt.Mendl Edéné asszony mutatta be növendékeinek haladását. Gábos Kornélia kisasszony a » Fekete dominó«-ból énekelt áriát, kellemes hanggal, tiszta koloratúrával, de nagy félszszel, mely miatt eléggé érvényre sem emelhette hangját. A kezdő szereplés lámpaláza bánthatta Rupp Etelka kisasszonyt is, ki az »Aida«-ból kettőst énekelt a bátrabb megjelenésű s csengő hangú Bischitzky Gizella kisasszonynyal. Igen jól folyt a Hiller-féle »Vasárnap est« háromszólamú női kara is, mely az érdekes hangversenyt befejezte. A vezetésért elismerés illeti Gobbi Alajos zenedei karnagyot, kinek ez estén is több tanítványa szerzett dicséretet. A terem szorongásig megtelt s nagyobbára a közreműködők rokonai és jó barátai lévén együtt, hangzott buzdító taps is elég. Tapsolt különben mindenki, köztök az első sorban ülő dr. Haynald Lajos bibornok-érsek is. * Ráth Mór kiadásában négyféle derék vállalatból jelentek meg újabb füzetek. Báró Eötvös Józsefnek két munkája van képviselve a sorban. »A tizenkilencedik század uralkodó eszméi« ből a hetedik füzet jelent meg, mely ötven krajcárba kerül , a költő-államférfim összes munkáiból pedig a harmadik s negyedik füzet hagyta el a sajtót. Horváth Mihály »Huszonöt év Magyarország történetéből« című munkájának második, félforintos füzete csatlakozik hozzájuk negyediknek. A cég legújabb vállalatából, a S hakespeare szinművek füzetes díszkiadásából szintén a második füzet jelent meg. Ara negyven krajcár. Végül a gróf Tolsztoj Leo »Háború és béke« című regényéből a hatodik füzet, mely hatvan krajcárért szerezhető meg. * Rossi Marcel hegedűművész hangversenykörútra indul hazánk vidéki nagyobb városaiba. Egerben, Kassán, Debrecenben, Kolozsvártt stb. fog játszani. Elutazása előtt fővárosunkban tegnapelőtt báró Podmaniczky Lászlóné úrnő termeiben is játszott s előkelő társaság tapsolta. * A kolozsvári zene-konzervatorium igazgató választmánya elhatározta, hogy három filharmonikus hangversenyt rendez a közművelődési egylet, a nőegylet és az árvaház javára. Az első hangverseny holnap lesz a redoute nagytermében. A műsor ez: Goldmark »Sakuntala« nyitánya, Beethoven hegedű-hangversenye, zenekar-kísérettel, előadja Brath Frigyes. Volkmann »Visegrád«-jából két szám, Beethoven eroica szimfóniája. Kolozsvár zeneértő közönsége különösen a harmadik hangversenyt várja érdeklődéssel, melyen Schumann »Eden és a Peri«-jét adják elő. * Sziuma-pályázat eredménye. A debreceni színházi bizottság által 1884-ben kihirdetett Kövesi-féle szinmű-pályázatra érkezett pályaművek közül a »Legöregebb hiba« és »Csokonai« című darabokat dicsérte meg a bíráló bizottság. De e pályamunkák csak az esetben adhatók elő, ha azokon több változtatás történik. A színházi bizottság tehát felhívja a nevezett pályaművek szerzőit, hogy ismert jeligéjük alatt március 8-ig Pap Ferenc városi főjegyző és színházi bizottsági elnökhöz nyilatkozataikat adják be arról, hogy a bíráló bizottság által szükségesnek talált változtatásokba beleegyeznek-e vagy sem. Ellenkező esetben a pályaműveket előadásra nem bocsátják. * Apróbb hírek. Az »Egyetemes regénytár«-ból, melyet a Singer és Wolfner cég ad ki, megjelent Ohner »Lise Fleuron«-jának második kötete, kötve 50 kr. — A pozsonyi műkiállításon mégis megindult a művásárlás; Ligeti »Sziklahasadék«-a 800 frton és id. Friedländer »Inyenc«-e is jó áron kelt el. — Közös színtársulat játszik most Kecskeméten és Nagy-Körösön, mely városok eddig elkeseredetten versengtek egymással. Jány János társulata ugyanis felváltva Kecskeméten és Nagy-Kőrösön tart előadásokat, mégpedig elég pártolás mellett. „A beárni leány.“ (—szk.) A népszínháznak határozott szerencséje van a »leány«-okkal. Nem emlékszünk, hogy ott egyetlenegy »leány «-os darab is megbukott volna. Pedig nem keveset láttunk már: tótot, savoyardot, persát, kertész, kofa, tunikás és ki tudna hamarjában még hány leányt. A tegnap bemutatott »Beárni leány« is a jobb operettek közül való. Sokáig kellett ugyan reá várni, mert a zenerészek eltévedtek, hanem hiszen »várt leány várat nyer.« Kivárnak, ha Messager operettejével is úgy volna, mert azt jelentené, hogy közönségünknek a síppal dobbal dolgozó bécsi operette mellett van fogékonysága a finomabb szövésű francia zene iránt. Messager, a fiatal francia zeneszerző, két különböző irmodort egyesít partitúrájában. Észrevehetően vonzódik a gondos kidolgozású, csinosan hangszerelt finom zenéhez, ez irányban számos tetszetős vonást alkalmaz is, dallamai behízelgőek és szépen folynak s különösen a több szólamú tételek hatásosak. Más oldalról pedig összekovácsolja ez eléggé nem méltányolható előnyöket a hagyományos operettes stíllel. Keringői, polkái, couplet-ei, fináléi abban a keretben mozognak, melyben ismert honfitársai már évek óta utánozzák egymást, anélkül, hogy az eredeti felkutatható volna. Különben az operettek már régóta ama társaságokhoz hasonlítanak, melyekben az ember sok régi ismerősre talál. Ami a szöveget illeti, az ismert minták után készült. Azonban eléggé érdekes és mulattató, több komikus, bár frivol szituációt, epizódot, tarka csoportozatot tartalmazhat. Fordítása gondos. Egy beárni polgárleány (Pálmai Ilka) játsza benne a főszerepet, aki, hogy lobbanékony természetű unokabátyját, Perpignac kapitányt (Victor) megóvja ama tilalom áthágásától, mely szerint negyven napig még kezet sem csókolhat egy nőnek, fiúnak öltözve kiséri folyton. De úgy fordul a dolog, hogy a pármai herceg húgát (F. Hegyi Aranka) nőül kell vennie, mikor meg ismét leányi ruháját veszi fel, a főkamarás (Solymosi) nejének kell lennie. Ekkor aztán katonaruhában a táborba szökik s végül szeretett Perpignacjával egyesülhet. A szöveg és a siker tekintetében Pálmai Ilka asszony állt az előadás központjában. Festeni való volt férfiruháiban, pajzán, jókedvű, csapongó játékában, friss, csengő énekében. Megjelenése már megélénkítő a szint. A részegségi jelenetben és mint rekruta valóban remekelt. Tapsolták is bőven. Pompás alakot mutatott be Kassai is, mint a folyton beteg, ideges, makacskodó pármai herceg. Már maszkja kacagásra ingerelt, Perotti éneklési módjának paródiájával az egész házat megnevetteté. A többiek :.. Hegyi Aranka aszszony, Vidor, Solymosi, Szathmári (a beárni leány apja,) Szabó (Perpignac mellé rendelt erényőr), Szilágyi, Vári Irma és Béni Irma kisasszonyok szintén derekasan feleltek meg szerepeiknek. Az ének és zenekar kissé szokatlan feladatát elég szerencsésen oldotta meg. A kiállítás és jelmezek csinosak. A főbb szereplőket minden felvonás után kihívták. A nézőtér egészen megtelt s több énekszámnál hangzott fel taps. Fővárosi hírek. * Tárkányi Béla végrendelete a jó pap, jó barát, jó ember gondolkozásának s érzületének tükre. Olyan egyszerű temetést kívánt, mely — a szegények közt kiosztandó két-háromszáz forintot is beleszámítva — ne kerüljön többe ezer forintnál, sőt a temetés rendezője igyekezzék ez összegből többet is meggazdálkodni a szegények javára. Elsősorban állnak a hagyományok közt a száz forintos misealapítványok. Van ezek közt Pyrker László egri érsek lelki üdvéért, mint kinek az alapitó »műveltsége és szerencséje alapkövét« köszönhette; továbbá Bartakovics Béla érsekért, a kinek szeretete és maecenássága oly sikeressé tette az ő irodalmi működését; végül szüleiért, »élete őrangyalá«-ért a legjobb anyáért és szeretett atyjáért. Ez és a többi misék alapítványai az egri, miskolci és egyeki egyházakra esnek. Az egri főkáptalan kanonokjainak, kik kortársi szeretettel voltak hosszú időn át hozzá, a testvéri szeretet legforróbb háláját fejezi ki. Száz forintos hagyományokat tett egyenkint a következő egri célokra : a szent-ferencieknek, minoritáknak, irgalmasoknak, szervitáknak, angol kisasszonyoknak s irgalmas nénéknek, a növendék-papság egyházirodalmi egyletének, a gimnázium »Vitkovics-kör«-ének, a jogászsegélyegyletnek, a kath. legényegyletnek, a praeparandiának, tűzoltóknak, az egervidéki nőegyletnek, a a hevesmegyei nőegyletnek, az egri várbelieknek; továbbá száz-száz forintot a Kisfaludy-társaságnak, mely »előtte az irodalmi pályát megnyitotta« s a magyar írók segélyegyletének. (Megjegyzendő, hogy a két utóbbi helyen még életében nagyobb alapítványokat tett.) A pápa ő szentségének ezer frankot magyar aranyakban rendelt küldetni. Benső barátai közül Ipolyi Arnold püspöknek hagyta emlékül azt a kettős aranyláncu mozaik mellkeresztet, melyet valaha Lonovics érsek hozott Rómából s később Bartakovics érsek viselt; Szvorényi József perjelnek, egy olasz művész által puszpangfából faragott feszületet; Fraknói Vilmosnak a düsseldorfi Keller által metszett nagy »Sistoi Madonna” első lenyomata remek példányát s a Fraknói olaj festésű arcképét, majdan az akadémiai főtitkárok képsorozata közé ; Kovács Mihály képíró barátjának száz darab aranyat. A Szent István társulat ülésterme számára hagyta XIII. Leó pápa kisebb arcképét, melyet Szoldatics Rómában festett. A többi olaj festvényeit (nagy számmal) a nemzeti múzeumnak, az országos képtárnak és történelmi arcképcsarnoknak hagyta. Könyvtára az egri lyceum egyházmegyei bibliothecájának jut. Irodalmi értékű kéziratait Szvorényinak rendelte átadatni. Egyéb ingóságait rokonai öröklik s megemlékezett végrendeletében azokról is, kik őt életében híven szolgálták. A végrendelet végrehajtója szeretett barátja és kanonoktársa , Zsendovics József, kinek emlékül egyes láncú mellkeresztjét és zöldköves gyűrűjét hagyta. Az utolsó pont szerint: kanonoki fizetését művészeti, irodalmi célokra s római utazásaira rendszerint elköltvén, ha mégis a kijelölt hagyományokon kívül fog maradni valami, az az ő nevét viselő alapítványként az egyházmegyei irodalmi egyesületé lesz, kiadandó munkákra. * Farsang. A mai est ismét egyike lesz a legélénkebb farsangi estéknek. A redoute termeiben az élite-bálok egyik legnagyobbika, a vasúti bál, fog lezajlani, előre láthatólag tömeges részvétel mellett. A lady patroness, gróf Zichy Nándorné úrnő és a rendező bizottság egyaránt nagy buzgóságot fejtettek ki a mulatság dísze érdekében. A vizivárosi ifjuság a budai lövészegylet helyiségeiben rendez zártkörű táncvigalmat, a kőbányai férfidalegylet bohócestélyt az ottani részvényszálló termeiben, az Unio-egylet jótékony célú táncmulatságot a Széchenyi téri vendéglőben s ezeken kívül még hosszú sora van följegyezve a kisebb mulatságoknak, mint az osztrák-magyar államvasut tűzoltóságáé, a lakatos ifjúságé, asztalos-segédeké, a Ganz-gyár tűzoltó egyleté sat. — A kalikó-bál, holnap, a redoute termeiben lesz. Az egyleti hölgyek, közös megegyezéssel, mindnyájan kalikóban fognak megjelenni. — A józsefvárosi 8. sz. iskolaszék jövő szerdán a stáció utcai Schuler-féle vendéglőben táncestélyt rendez, szegény gyermekek felruházása javára. * A Berzsenyi-emléktábla ügyében újabb felhívás jelent meg. Noszlopy Tivadar emlékeztet a költő halála félszázados évfordulójának közeledésére s hangsúlyozza, hogy e napot nem lehetne kegyeletesebben megülni, mint ha díszes emléktáblával jelölik meg Berzsenyi Dániel egykori lakóházát. A már egyszer kiadott felhívásnak nem volt meg az óhajtott eredménye, alig pár forint gyűlt össze. Az újabb felhívás remélhetőleg sikeresebb lesz, kivált ha azok karolják fel az ügyet, kik egykor a Berzsenyi-emlékoszlopot létre hozták s kik közül Somssich Pál, gr. Jankovits László, Kozma Sándor s még többen ma is buzgón szolgálják a közügyeket. Nagyon sok idő nincs mulasztani való, ha az évforduló napra létre akarják hozni az emléktáblát. * Személyi hírek. Bedekovich Kálmán horvát minisztert, működése tizedik évfordulója alkalmából, az országgyűlési szabadelvű párt csütörtöki ülésén szintén meleg ovációban részesíték s Vizsolyi Gusztáv pártelnök intézett hozzá üdvözlő beszédet. — Gróf Keglevich István intendánst az aranyosmaróthi kerület tegnap egyhangúlag újra megválasztotta országgyűlési képviselőnek. — Báró Nikolics Feodor boszniai polgári kormányzó fővárosunkba érkezett. — Szmik Ignác bányatanácsos és bányahivatali nyugfőnök, sok évi szolgálata alatt és különösen a felsőbányai kincstári bányászat fejlesztése körül szerzett érdemei elismeréséül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét nyerte. — Hollán Sándor osztálytanácsos a posta-takarékpénztár igazgatójává neveztetett ki. — Gróf Esterházy Jenő, a veszprémi főispán testvéröcscse, ki legutóbb még