Fővárosi Lapok, 1886. február (23. évfolyam, 32-59. szám)

1886-02-23 / 54. szám

kát. Legnehezebb az igazgatói kérdés. Wilbrandt csak­ugyan leköszönt, de egyelőre nem fogadták el lemon­dását s vissza fog térni, de nem tudhatni, mennyi időre. Igazgató-jelölt van bőven, de alkalmasnak egyik sem alkalmas. Wilbrandt sem igen arra való ember, még az iránta jóindulatú bírálók szerint sem. Legelső hibája, úgy mond Spendel Lajos, hogy egyáltalában nem tud parancsolni, nincs­ benne erély, csak makacs­ság ; theoretikus, a ki a gyakorlati viszonyokkal nem tud számolni, e mellett elfogult s szörnyen zokon vette, hogy két darabja: »Kriembild« és »Az orleansi szűz« nem tetszett a közönségnek, írókkal, színészek­kel, rendezőkkel nem birt megküzdeni s elkedvetle­nedve távozott. Mivel azonban megígérte, tehát bizo­nyosan vissza fog térni s most azon gondolkoznak, milyen reformokkal tegyék lehetővé, hogy továbbra is megmaradjon. Legfőbbnek azt tartják, hogy az eddigi rendezői rendszert megszüntessék, színészek ne legye­nek rendezők, mert a mostani rendszer mellett lehe­tetlen a jó szereposztás, a darabok jó megválasztása, új erők felkarolása; a rendező, ki egyúttal színész, an­nál veszedelmesebb, minél kiválóbb művész. A burg­­színház négy színész-rendezője közül Sonnenthal kész­nek nyilatkozott lemondani ez állásról. A reform megvalósulása esetén Förster Ágostot ajánlják egye­düli rendezőnek, ha Förster lemondana a színészi sze­replésről. *** Nikita fejedelem Bécsben nagyon óvatos és leyális magatartást követ. Csupán a hivatalos kö­rökkel s az arisztokrácia, diplomácia tagjaival érint­kezik. Több egyetemi polgár hódolati látogatást akart tenni a fejedelemnél s kifejezni előtte a bécsi szláv fiatalság hu pánszláv érzelmeit, de a fejedelem nem fogadta el őket. Tegnap királyunk ő felsége díszebédet adott a vendég tiszteletére. A hivatalos látogatások végeztével tegnap Nikita polgári ruhát öltött és a boltokban vásárolgatott. *** A szerencsétlen bécsi festő, Aigner József halt tetemeit a közrészvét impozáns nyilat­kozatai közt kisérték az örök nyugalom helyére. Az osztrák főváros, az Írók »Concordia«-egylete, a mű­­vészegylet s a polgárság sok taggal voltak a szomorú menetben képviselve. Néhány ezer ember kisérte a koporsót. A szomorú véget ért művész életéből újabb epizód kerül nyilvánosság elé. E szerint a művész már régen kiáltotta egyszer a halálfélelmet. Igaz ugyan, hogy neje herceg Windischgrätz lábaihoz bo­rult s kétségbeesetten esdekelt férje életéért, de nem nyert meghallgatást. Hanem báró Doblhoff belügy­miniszter egy levele menté meg a művészt. A minisz­ter azt bizonyíta benne, hogy Aignernek köszöni nem csak saját életét, hanem irattárának megmentését is. A keményszívű herceg nem zárkózhatott el e levél elől. Föloldotta a halálos ítéletet, hanem azért meg­­gyötrötte a művészt. Gyászos dobpergés közt, a szo­kott szomorú ünnepélyességgel fölolvastatta előtte a hadi törvényszék kemény ítéletét. Aigner nyugodtan hallgatta meg, el volt szánva a halálra, mikor né­hány percnyi néma csönd után kihirdették előtte, hogy kegyelmet kapott. *** Tréfás elnök. A znaimi törvényszék elnöke, Smutny, megsértette a törvényszék méltóságát. Két hamis esküvel vádolt zsidó, Herzog és Weininger ült ugyanis a vádlottak padján és az elnök csúfolódva zsidós német fargonban beszélt velük. Ezért fegyelmi vizsgálatot indítanak ellene. *** Ausztriai hírek. Bécsi orvosok a bolgár vörös kereszt elnökségétől felszólítást kaptak, nyilatkozza­nak, várjon a háború újabb kitörése esetén hajlandók-e újra és azonnal Bulgáriába utazni. — Gróf Andrássy Gyula Bécsbe való költözésének hírét, mint teljesen alaptalant, megcáfolják. — Bécsből azt írják, hogy gróf Khevenhüller csak azért utazik vissza Belgrádba, hogy átnyújtsa visszahívó levelét s helyére belgrádi követnek Thömmel ezredes, cettingei követünk van kiszemelve ; e hir azonban még megerősítést vár. — Triesztben konzor­cium alakult, mely második vasutat akar építeni Trieszt és Fiume közt. — Nagy pénzbőség uralkodik Morvaország­ban ; legalább erre vall, hogy a brünni országos takarék­­pénztár el sem fogad ötszáz forintnál nagyobb betétet. Külföld. *** Mescserszky h­erceg színműve. Mes­­cserszky orosz herceg, ki regényeivel, tárcacikkeivel és »Grasdanin« című lapjával olyan találóan ostorozza a pétervári finom világ belső ürességét és szellemte­­lenségét, a színműirással is megpróbálkozott. A pre­­miere alkalmával válogatott társaság törte meg az Alexandra-színházat. Mindenütt gazdag toiletteken, fényes egyenruhákon és elegáns frakkokon akadt meg a szem. Még az udvar is majdnem teljes számmal je­lent meg. A darab címe »Beteg szív« s oly külső si­kert aratott, mintha a jelenlevő finom világ nem is venné észre, mily szomorú képet festett róla a szerző. A darab főalakja egy fiatal arisztokrata, Cholucin, ki magát egy operette-énekesnő miatt tönkre teszi s az­után eltaszíttatik. Mikor a pisztolyhoz nyúl, hogy ma­gát főbe lője, unokahuga, Mari grófnő, ki őt szereti, megjelen s magával viszi. A darab tulajdonképi ha­tása az epizód-szerepekben, a társaság créme-je üres­ségének és céltalanságának rajzában rejlett. A sza­lonok unalmas fecsegése, a fontos ügyek frivol tár­gyalása, a beau monde hölgyeinek a komikusba át­csapó s a semmittevésből eredő úgy­nevezett jótékony­sága, az arisztokrata körök lavinaként tova gördülő és nagy botránynyá növő pletykája — mind­ezt nem feledte el Mescserszky herceg. Csakhogy a szatírából, melyet alkalmasint írni akart, karrikatúra lett, mely nem kelti fel az élethűség érzetét. De a pétervári fő­úri világnak tetszett a saját torzképe és az operette­­énekesnő tivornyázása. A szerzőt sokszor hívták, de ő csak páholyából hajtotta meg magát. *** Régi dalmű partitúráit fedezték föl a det­­moldi hercegi színház irattárában, »Ali pasa«-ét, a Lortzing Albert első művéét. A zeneszerző életéből könnyen megmagyarázható, hogyan kerültek az ere­deti partitúrák Detmoldba. Lortzing ugyanis nem csak zeneszerző, hanem jónevü énekes is volt. »Ali pasa«-ját Kölnben irta 1824-ben s ugyanott nagy tet­szés közt adták is. A dal­művet aztán átvitték az osna­­brücki, detmoldi s münsteri színpadokra is. Sőt két évvel később magát Lortzingot s fiatal nejét is a det­moldi színházhoz szerződtették, hol hamar megnyerte a közönség kegyét. Ekkor hagyhatta a színház irattá­rában első művének hangjegyeit. *** Világ folyása. Nelidorf konstantiná­polyi orosz nagykövet a portának újabb jegyzéket nyújtott át, melyben Oroszország fentartja kifogásait a török-bolgár egyezmény ellen. Az orosz kormány semmikép sem akar beleegyezni abba, hogy háború esetén Bulgária segélyhadat tartozzék adni Törökor­szágnak ; azt is kívánja, hogy Sándor fejedelem min­den ötödik évben újra neveztessék ki Kelet-Rumélia kormányzójává s a hatalmak beleegyezése legyen ehhez szükséges. A porta, az angol diplomácia erélyes sürgetése következtében, állítólag hajlandó az egyez­ményt ilyenformán módosítani s ez esetben a hatal­mak mindnyájan jóvá hagyják a török-bolgár alkut.­­ A s­z­e­r­b-b­olgár béketárgyalások még min­dig a kezdet legkezdetén állanak, pedig e hét végén már lejár a fegyverszünet A hatalmak képviselői minduntalan sürgetik a feleket a béke megkötésére. Legújabban a szerb kormánynál tettek lépést, hogy Szerbia ne kívonja a kereskedelmi kérdések fölvételét a békeszerződésbe, mert ez nehezíti a megegyezést, hagyják ezt külön szerződés tárgyául A szerb kor­mány alkalmasint engedni fog s egy távirat szerint Mijato­vics meghatalmazottnak már elküldte az utasítást, hogy Szerbia békejavaslatait terjeszsze írásban a török és bolgár meghatalmazottak elé.­­ A görög hadi­­készületek, mint diplomáciai körökben hiszik, egyelőre kárba fognak veszni. Az angol kormány határozott nyilatkozata meggyőzte a görögöket, hogy ezúttal sehonnan sem várhatnak segélyt, maguk pedig vesztőkre kötnének bele Törökországba. Diplomáciai körök valószínűnek tartják, hogy a görög kormány engedn­i fog és nem is kerül rá a sor az európai flotta­tüntetésre.­­ A szentpétervári »Svjet« egy kiáltványt közöl, melyet Karagyorgyevics Péter her­ceg adott ki Szerbia népéhez. A trónkövetelő biztatja a szerbeket, kergessék el a most uralkodó családot és kormányát, egyúttal felajánlja magát az ország szol­gálatára. A kiáltvány január első napján kelt, valami nagy hatása tehát nem igen látszik.­­ A londoni szocialisták vasárnap ismét nagy gyűlést, utána pedig zavargást rendeztek. A Hyde-parkban vagy húsz­ezer ember gyűlt össze vörös zászlókkal, a szó­nokok, köztök Burns, mérges forradalmi beszédeket mondtak, szidva a kormányt, mely nem gondoskodik a munkások számára keresetről sat. A tömeg aztán szétoszlott, az utcákon végig bezúzva az ablakokat. Be akartak törni a minisztériumokba s különféle ki­hágásokat követtek el, mig végre a rendőrség szétker­gette őket. Számos zavargót elfogtak. *** A nők szavazatjoga Angliában. Az angol képviselőházban igen érdekes vita folyt, melynek vége az lett, hogy az önjogú nőknek (özvegyeknek s idő­sebb kisasszonyoknak) megadják a politikai választó­jogot. Az erre vonatkozó indítvány éveken át meg­­megújult s már sokszor megbukott. A parlament múlt időszakában a javaslat leginkább azért nem válhatott törvénynyé, mert Gladstone erősen ellenezte. De az eszme hívei nem csüggedtek s kitartásukat végre is siker koronázta. Ezúttal Courteney tette meg az indít­ványt. Ugyanaz, a­ki két évvel ezelőtt azért lépett ki a Gladstone-kormányból, mert a választási bilibe nem vették föl a kisebbségi képviselet módozatait. Nagyon későre járt az idő, mikor indítványával előállott. Éj­fél utáni egy óra volt s többen föl is szólaltak, kívánva, hogy a fontos kérdés tárgyalását más­napra halasz­­szák, mert a képviselők nagy része elszéledt már. A nőemancipáció harcosai azonban nem tágítottak, heve­sen s hosszasan folyt a vita. Az indítványozó avval érvelt, hogy a nők a községi választásoknál bebizonyí­tották, hogy választási jogukat helyesen tudják hasz­nálni s nem kell félni, hogy mind konzervatívokre fognak szavazni. Fölhozták ellenvetésül többek közt azt is, hogy ha az öreg kisasszonyoknak s özvegyek­nek megadják a választó­jogot, a férjes nők előtt sem lehet majd elzárni a parlament ajtait. Végre is szava­ 389­ rásra került a sor és 159 szóval százkettő ellenében, elfogadták a javaslatot. *** Külföldi hírek. John Trettwel, hazánk lelkes barátja, az amerikai Providence városában közelebb több felolvasást tartván, ismertette a magyar Shakespeare­­fordítókat, különösen Vörösmartyt, Arany Jánost és Szász Károlyt, aztán Petőfit, Kossuth Lajost és Jókai Mórt. — A francia miniszter­tanács, engedve a közvélemény sürgetésé­nek, azt határozta, hogy bár a külföld részvétele kétsé­ges, mégis nemzetközi kiállítást rendez 1889-ben. — Eula­lia spanyol infánsnő torokgyíkban szenved, e miatt esküvő­jét elhalasztották. — Két új ballet került színre a párisi Eden-színházban; az egyik komoly zenéjű, Leone Detroyat és Pluquetól, a másik bohókás Francia Thometól. — A walesi herceg fiával, György herceggel, Párisba érkezett, on­nan Cannes-ba készülve. — Krasevszki megkegyelmezésére a Saraun kapitány elleni per befejezése óta nincs többé ki­látás s az agg­iró május 15-én ismét megkezdi fogságát. — A szegszárdi cigány zenekar tetszés közt játszik Amerikában s eddig 98 városban adott hangversenyeket.—A müncheni ope­rában ezen­túl Wagner Rikhárdnak nem halála, hanem szüle­tése napját, márc. 22-két fogják megünnepelni. — Mekkai za­­rándoklás rendezésére készül egy angol utazási ügynökség, de az angol lapok figyelmeztetik a közönséget, ne vegyen részt, mert 1858-ban ilyen zarándoklásnál Dseddában az összes keresztyéneket lemészárolták. — A mormon telep fő­­­nökét, ki a köztársasági kormány által ellene indított per miatt Salt Lake Cityből megszökött, Nevadában elfogták , a mormonok közt nagy e miatt az izgalom.­­ Kanovics Gézá­ról, a Madrasban elfogott magyarról, egy félhivatalos érte­sítés szerint, aligha alapos az a hír, hogy Grün Artur köz­benjárására bocsátották szabadon. Kanovics különböző­ vétségek miatt félévi fogságra volt elitélve. Nemzeti színház. Bérletfolyamban: Február 23-án . Kezdete 7 órakor. Műsor: Szerda : Zilah herceg ; b. f. Csütörtök: Váljunk el; b. f. Péntek : Nézd meg az anyját; bérletfolyam. Szombat: Vasgyáros ; b. f. Vasárnap : Endre és Johanna ; bérletfolyam. Magy.kir. operaház Bérletfolyamban. Február 23-án : Turolla Emmák. a. és Perotti mint vendég: A zsidónő. Eudoxia hercegnő Maleczkyné Recha .... Turolla E. Kezdete 7 órakor. Műsor: Csütörtök : Álarcos bál; Tu­­rolla E. és Perotti; lfolyam. Péntek : Traviata. — Bécsi ke­ringő ; bérletszünet. Szombat: Ördög Róbert: Pe­rotti ; bérletfolyam. Vasárnap : Faust; Turolla E. és Perotti; bérletszünet. Népszínház. Február 23-án : Blaha L.­assz. mint vendég. A veteránok. Fővárosi életkép, dalokkal 3 felv. Irta Berczik Árpád. Személyek: Özv. Makuláné Pártényiné. Jónás, a fia . . Eőry. Szöcske Julis . Blaha L.­assz. Szarkaláb Hugó Solymosi Adél, a felesége Vidorné Viola Vince . Vidtor Czinober Floris Szabó Madzag Mátyás Újvári Lipiczki Kajetán Szilágyi. Jancsi . . . K. Tóth Ilka Panni . . . Szőcs Kata. Fotográfus . . Erődi Pinczés . . . Tóth K. Kezdete 7 órakor. Holnap, szerdán: Az árendás zsidó. Vár­színház. Bérletfolyamban: Február 23-án : Három kalap-Vígjáték 3 felvonásban. Irta Hennequin A. Személyek, Dupraillon Edgar Szigeti I. Szilveszter Jenő . Gabányi Témidard Adolf . Náday D.Hervay Pál . . Horváth Baptiste, inas . . Sánth­a Izabella, Duprail­lon neje . . . Györgyné Luiza, leánya . . Palotay P. Anette .... Rajnai G. Ezt követi: Fekete frakkban. Vígjáték 1 felv. Irta Dreyfus. Egy ur . . . . Náday. Kezdete 7 óra­kor. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Nyílt­ tér. Minél ennél jobb ! Selmecbánya, Magyarország. Tekintetes úr. Mindenek­­előtt fogadja hálás köszönetem a kül­dött Brandt B. gyógyszerész-féle svájci labdacsokért, melyek minden más hashajtószernél sokkal jobbak. Az első napokban három szemet vettem be, most már hetenkint csak kétszer szük­séges három szemet, bevennem. Természetes, hogy ennél többet már nem kell bevennem, mert obstrukcióm,mióta e labdacsokat használom, teljesen megszűnt. S ezért nem fejezhetem eléggé ki t, uraságodnak hálás köszönetem. Ha lehető volna, hogy még egy ideig e labdacsokkal éljek, biztosan hiszem, hogy a porok bevételétől el tudnék szokni.Ez a legtalálóbb bizonyítéka a sváj­ci labdacsok jó hatásának, mert a labdacsok számát nem kell szaporítani és a baj megszűntével is lehet még elővigyázatos néha-néha egy-egy szemet bevenni. Ezer köszönet a legjobb szándékkal küzdött svájci labdacsokért, melyek hatása valóban fölülmúlhatatlan. Gasparkovics János könyvkötő segéd (városi kórház.) 150 Antonius és Cleopatra. Tragédia 5 felvonásban. Irta Shakspere. Személyek: Marcus Antonius Nagy I. Octavius Caesar Gyenes Marcus A. Lepidus Szigeti I. Sextus Pompeius Egressy Domitius Enobarbus Bercsényi Cercetas.............Faludi Eros...................Abonyi Scarus................Halasi Demetrius .... Hetényi Philo....................Balassa Mecaenas .... Komáromi Agrippa.............Mészáros Proculeius . . . Mátr­ai Thyreus... . Bérezi Gallus.................Gonda Taurus.............Kőrösmezei Meras................Pintér Euphronius . . . Károlyi A. Alexis................Benedek Diomedes .... Tóth Jós....................Újházi Egyptomi szolga Mihályi! Egy paraszt . . Gabányi Cleopatra .... Jászay Mari Octavia.............Lendvayné Charmian .... Szacsvayné írás......................Lubinszkyné Opera 5felv.Zen.szerzőHalevy. Személyek: A császár ...*** Brogni bibornok . Ney Leopold herceg . Pauli Rugiero . . . Tallián Alberti, tiszt . . Szekeres Eleázár, zsidó . Perotti

Next