Fővárosi Lapok 1887. szeptember (239-268. szám)
1887-09-17 / 255. szám
sak. A kötet a szerző kiadásában jelent meg és árat írt. Megrendelhető Berger Sámuel nagyváradi könyvkereskedésében. * Az akadémia a szünidők után október hó elején kezdi meg újból működését. Október 3-án lesz az első nyilvános ülés, melyet az első nyelv- és széptudományi osztály tart. Az osztályülést összes ülés előzi meg, amelyen Fraknói Vilmos főtitkár a szünidő alatt történt fontosabb eseményekről tesz jelentést s bemutatja a szeptember hó végével lejáró pályázatokra beérkező pályaműveket. Az első osztály egyik legközelebbi teendőjét fogja képezni javaslatot tenni az iránt, hogy az éveken át ki nem adott Péczey drámai jutalomdíjak minő más irodalmi célra fordíttassanak. A Kóczán-féle magyar történeti drámai pályakérdést az akadémia szintén egyik közelebbi összes ülésén fogja kihirdetni május 31-diki lejárattal. A jutalmat jövő évi december elején ítélik oda. Az 1888-dik évi akadémiai almanach ügyében a főtitkári hivatal körlevelet intézett az összes tagokhoz, hogy ez évi írói munkásságuk eredményét, illetve közrebocsájtott vagy sajtókész dolgozataiknak jegyzékét s a múlt év óta netán megváltozott címeiket pecsét alatt e hó 20-ig tudassák. Az akadémiai díszterem átalakítási munkálatai befejezésükhöz közelednek. A mennyezet aranyozott díszítéseinek nagyobb részét leszedték, hogy megfelelő sima mezőket nyerjenek Lotz Károly allegorikus plafon képei számára. Jelenleg a törmelékek eltávolításán dolgoznak s e miatt a három nagy falfestményt vászonlepellel leszögezték. Lotz és segédje, Újvári csak október elején kezdenek újból munkához s e három képet november elejére befejezni szándékoznak. * A »Segítség« album kiadóhivatalának legutóbbi kimutatása szerint szept. 15-ig megrendeltek 71 száz frtos, 1529 tíz forintos, 8774 három frtos és 24,115 egy forintos példányt, összesen 34,487 példányt 72,627 frt értékben. Ily rendkívüli nagy részvétre előre számítani nem lehetett s a »Segítség« első kiadásának összes példányai már elfogytak. A második kiadás sajtó alatt van, amig ez néhány nap alatt elkészül, az előfizetőket türelemre kérik. Azokat a gyűjtőket, kik iveiket még nem küldötték be, a kiadóhivatal az ívek sürgős beküldésére kéri, annál is inkább, mivel ezekre az album második kiadásánál, az előállítandó példányok száma iránti tájékozás céljából okvetetlen szükség van. * Hangverseny Szegeden. A Tamássy József javára rendezett hangversenyt nem méltányolta kellőleg a szegedi közönség. Akik megjelentek, élvezetes estét töltöttek és bő tapssal jutalmazták a rendező Egri Kálmán népszínmű-énekest. A hangversenyt ifj. Erdélyi Náci teljes zenekara által előadott egyveleg nyitotta meg a »Hunyadi László«-ból, majd Dombainé asszony szavalta Pósa Lajosnak »Tamássy« című költeményét, mely a színész pályafutásának tükre. Úgy a szavaiét, mint a költőt a lámpák elé hívta a közönség. Egri Kálmán előbb Székács J. Gyula zenetanár két szép új dalát, majd Rózsa Rózsika kisasszonynyal együtt énekelt népdalokat és egy tréfás szavalattal aratott tapsokat. A Dombai-pár egy kis francia bluette-tel, majd Egri Kálmán, Árvai Sarolta k. a. és műkedvelők (Teszleri Blanka k. a., Scheiber Rezső és Waldner József) társaságában Degré »Rendkívüli előadásá«-val szerzett derült perceket a közönségnek. Dankó Pista, a gyorsan népszerűvé vált dalszerzőtől is álltak dalok a programmon, köztük hat teljesen új Lukácsy S. »Rebeká«-jához. Ezeket Kovács Juliska k. a., végzett zenedei növendék, énekelte nagy hatással, míg Rózsa Rózsika k. a., a színtársulat tagja, egy szomorú dallal szerzett zajos elismerést és újrázást. * A »Nyelvör«-ből, Szarvas Gábor folyóiratából ■megjelent a szeptemberi (16-ik kötet 9-ik) füzet. Közleményeinek sorozatát maga a szerkesztő Szarvas Gábor nyitja meg, nyelvészeti fejtegetések során azt mutatva ki, hogy a dohánynyal a török, a pipával valószínűleg az olasz, a szivarral a német révén ismerkedtünk meg. Utána Bélteky Kálmán rokonértelmű szókat magyaráz ; Alexics György folytatja »Magyar elemek az oláh nyelvben« című szójegyzékét; Szamosfalvi Gergely »A magyar nyelv az iskolában« cím alatt bírálati cikket közöl; Steuer János a »Istyán, istyén képző« szerepéről értekezik; majd mutatvány következik a Frecskai János »Mester-szótárából ; végül pedig népnyelvi hagyományok olvashatók Bartók Jenő, Szumrák Károly, Demjén Kálmán, Sibrik Kálmán, Császár Lajos és Illésy János közlésében. * A nagyváradi színkörnek érdekes vendége volt a napokban. Orley Flóra kisasszony, a nagyváradi születésű énekesnő, lépett fel a »Kertészleány« címszerepében, Németh János tenorista jutalomjátékán. A nézőtér egészen megtelt s a két kedvencet hosszas taps fogadta és kisérte egész este. Ugyanott az »U ff k irály,« Bátor Szidor és Hegyi Béla operette-je, e talpcsiklandozó táncene-egyveleg, igen tetszett. Nyilassi, Kiss Mihály játszták a komikus, S. Vadnai Vilma asszony és Spányi Lenke kisasszony az énekes szerepeket. Több számot meg kellett ismételni. * Az ellenség elismerése. A magyar képzőművészet kivívta magának az egész világ elismerését. Most már a szentpétervári német hivatalos közlöny is lelkes közleményben magasztalja művészeinket. Ismerteti a Révai testvérek kiadásában megjelent díszművet, a »Magyar Művészek«-et,hosszabban szólva ismertebb művészeinkről. A kiadvány illusztrációjára való vonatkozással így végzi sorait: »Ha e gyűjtemény számos képe, tanulmánya, vázlata után — amik között általánosan ismert dolgok is vannak a legjobb kivitelben — akarnánk a mai magyar festészet jellegét megítélni, véleményünket úgy fejezhetnénk ki, hogy leginkább a modern párisi és a müncheni iskola érvényesíti befolyását. De ahol az elsővel van dolgunk, ott a magyar több erélyt tanúsít, mint a francia, realizmusa egésségesebb és művésziesebb és ott, hol a müncheni jelleg nyomul előtérbe, a felfogás és ihlettség elragadóbb, mint amennyit az Isar-Athén művészei szoktak nyújtani. És amint a magyar művész dik tekintetében majd mindig egyenrangú a franciával, a némettel ismét a mély és magvas humor visszaadásába rohan. Végeredményben azt mondhatjuk : a magyar művészet a legelső helyek egyikét foglalja el európai testvérei között és ez album, mely oly kedves alakban és rendszeresen ismertet meg vele, a legteljesebb elismerést és a legnagyobb elterjedést érdemli meg.« * A budai színkör mai előadásában búcsúzik az operette-személyzet és lép fel utoljára H. Fratta Vilma asszony és Frank Boriska kisasszony. Holnap a »Huszárcsíny« című népszínműben búcsúzik a személyzet többi tagja. Ez előadás Pálmai Ilka aszszony közreműködése mellett sokár személyzet javára lesz. Ez utolsó előadásokban kizárólag a Temesvárra menendő személyzet vesz részt. A karszemélyzet javára már tegnap kellett volna az előadást megtartani, de Pálmai Ilka asszony délután hirtelen rosszul lett s az előadás inkább elmaradt, sem hogy a közönségnek tett ígéret beváltatlan maradjon. Valamennyi tegnap váltott jegy érvényes holnapra s az előadást okvetetlen megtartják. A holnapi est tehát, mint búcsú-előadás, jutalomjáték és Pálmai Ilka aszszony fellépte, hármas érdekkel bir. * Uj magyar festő: Korcsák László budapesti műépítész ez, ki most egész idejét a festészetnek szenteli. Ügyes rajzaival már Budapesten többször elárulta művészi hajlamait. Most a tájfestészetben és az épületrajzok művészibb kidolgozásában akarja magát gyakorolni s Párisba utazott. * A verseny-négyes pályázat, melyet a jövő évi szegedi dalversenyre hirdetett az orsz. halár-egylet, több sikerült művet eredményezett. De némely pályamű szerzői nem teljesítették szabatosan a pályázat feltételeit. A pályaműveket az egylet legközelebbi választmányi ülésén osztják ki a bírálóknak. Az eredményt október havában hirdetik ki s a nyertes pályaművet még ez évben megküldik minden tagegyletnek. * K. Tóth Ilonka asszony, a népszínház kedvelt naivája, már hazajött Görbersdorfból, hogy ismét megkezdje színpadi működését. Rövid görbersdorfi tartózkodása alatt, mint írják, bámulatosan javult állapota, szellemi és testi elevensége és frissesége viszszatért. Brehmer porosz-sziléziai tüdőgyógyintézetének magyar kolóniája kis kedvencét virágokkkal bocsáto útnak. Sokan kisérték a friedlandi állomásra is, hol a legmelegebben búcsúztak tőle. * Apróbb hírek. A nemzeti színházban tegnap Gyenes László betegsége miatt, az előre hirdetett »Othello« helyett az »A hol unatkoznak« címü vígjátékot adták. — Az aradi színházat Krecsányi Ignác színtársulata okt. 1-én Rákosi »Endre és Johanná«-jával nyitja meg. — »Bolygó fény« címü beszélykötetre hirdet előfizetést egy forintjával Szirontai (Tóth) Arthur Székesfehérvárit. — Kassán Jakab Lajos társulata csak novemberben kezdi meg működését, előbb hat hetet Eperjesen tölt. — Az »Arad és Vidéke« szerkesztésétől Kacziány Géza megvált, minthogy éjjelenkint tudta nélkül oly cikkeket csempésztek a lapba, melyekért nem vállalhatta el a felelősséget. — Nagyszebenben a műkiállítást eddig kétezren felül látogatták és most is még számosan nézik. Ál 1880 “...• • T- "• " ^ * - Fővárosi hírek. * Az őszi lóversenyek október 2., 4., 6., 9., 11., 13. és 16-ik napjain lesznek. A magyar lovaregylet legutóbbi ülésén a versenyigazgatóságot a következő tagokból alakította meg: gróf Batthyány Elemér, Blaskovich Ernő, ifj. gróf Esterházy Mór, gróf Festetich Tasziló és báró Üchtritz Zsigmond. Az udvar fogadására Károlyi Gyula és Károlyi István grófokat kérték föl. A handicap-bizottság tagjai lettek: gróf Batthyány Elemér, Harkányi Andor és Mr. C. Phipps. Mint versenybíró gróf Zichy Béla fog működni. A lovaregylet igazgatósága elhatározta, hogy a bookmakereknél tett fogadásokat illető s esetleg előforduló viták ebirálásába nem bocsátkozik és bookmakerektől óvadékot nem vesz. A versenyekre nézve szóló idénjegyeket adnak ki, ép úgy mint az elzárt fogadási helyre. * A Margitsziget saisonja szintén a végét járja már. A pázsitszőnyeget övező, gondozott utakon hova tovább keresbedik a sétálók csoportja, a lakások jó részében pedig megkezdődött a téli csönd háborítatlan uralma. Az időjárás tőle telhetőleg kedvez ugyan a szigetnek, a nap sugarai még elég forrón tűznek le ahhoz, hogy megkívánjuk a bájos sziget üde levegőjét, de a saisont ez sem nyújthatja ki a szokottnál továbbra. A haldokló saisonnak sok már a jele. A felső vendéglőben holnap játszik utoljára a cigánybanda, ezután már hetenként csak háromszor, csütörtökön, szombaton s vasárnap lesz ott zene, akkor sem cigány, hanem katonabanda. A hajók még mindig félóránként közlekednek a szigetre. Az országos nőiparegylet nőipariskolájában tegnap nyitották meg a tanévet. Ez alkalomból egész kis ünnepélyt rendeztek. Az intézet ősz utcai palotájában díszes közönség jelent meg rá; az egylet választmányi tagjai közül ott voltak: Szemlér Mihályné, Girókuthy Ferencné, Jerney Jánosné, Bischitz Dávidné s Darázsi Albertné úrnők. A nagyteremben összegyűlt növendékekhez Szőcs Farkas, az intézet tanára, hosszabb beszédet intézett, munkásságra s kitartásra ösztönözve őket. Az egyleti választmány nevében a tanügyi bizottság elnöke, Szemlér Mihályné úrnő intézett a növendék-sereghez buzdító szavakat. Az egyleti hölgyek azután a budai fiókiskolát látogatták meg, a várkerti bazárban. * Jókai és Jaroszevszka kisasszony. Jókai Mór csütörtökön vendégéül fogadta Jaroszevszka Boleszlava kisasszonyt, a fiatal lengyel írónőt, kit a magyar rokonszenv vezetett fővárosunkba. A kisasszonyt s édesanyját ifjú Jankó János mutatta be Jókainak, a ki nagyon szívesen fogadta a fiatal leányt. Meg is ajándékozta őt arcképével, keze-irásával és egy bronzmedaillonnal, melyen saját domborművű arcképe látható , a bucsuzásnál pedig megölelte, megcsókolta. Megegyeztek, hogy Jaroszevszka kisasszony lefordítja Jókainak legújabb művét, az »Utazás egy sírdomb körül« címűt. * A krakói kirándulásra a fővárosnál 58 jelentkezés történt, a lengyel egyletnél s az államvasút menetjegy-irodájában is helybeli polgárok és vidékiek egyiránt szép számmal jegyeztették magukat elő. A jelentkezés határidejét Lechner József váci utcai órásnál e hó 19-ikéig meghosszabbították ugyan, hogy alkalmat adjanak minél nagyobb számú érdeklődőnek a kirándulásra, a fővárosnál azonban Haberhauer János tanácsnok a jelentkezési ívet lezáratta. Fölhívja mindazokat, kik nála aláírtak, hogy a vasúti jegyet szept. 18-án, vasárnap délelőtt 9—12 óra közt az elnöki osztályban vegyék át. Az egyetemi olvasókör elnöksége pedig felhívja az egyetemi ifjúságot, hogy mindazok, kik a jelzett kirándulásban részt venni óhajtanak ma délelőtt 11 órakor, az olvasókör tanuló szobájában tartandó értekezletre jelenjenek meg. A krakói fogadó bizottság külön szakértőket nevezett ki, akik iparosainknak a kiállításon való kalauzolásban segítségére lesznek. Több fővárosi iparos és kereskedő, mint értesülünk, ez alkalmat arra akarja felhasználni, hogy Krakóban állandó összeköttetéseket létesítsen. * Személyi hírek. A király ő felsége 1400 frtot ajándékozott a terebesi és környékebeli községeknek jótékony célokra. — Rudolf trónörökös, ki Baranyából visszatért Bécsbe, ma vagy holnap ismét hazánkba jön és Rainer főherceg társaságában Dévára megy, hogy szintén jelen legyen a nagy hadgyakorlatoknál. — Teleszky István igazságügyi államtitkár, ki pár napot Miskolcon töltött, fővárosunkba visszaérkezett. — Spéth Károly Csanádi kanonoknak a király ő felsége a szentkeresztről nevezett címzetes apátságot, Folly Emil szintén Csanádi kanonoknak pedig a Szűz Máriáról nevezett rajki címzetes prépostságot adományozta. — Sikorszky János kassai egyházmegyei áldozár és püspöki szertartó Budapesten élete 27-dik évében meghalt. * Külföldi tudós, Denisle Seuse Henrik dominikánus atya, a vatikáni híres levéltár őre, időz ismét hazánkban. Már tavaly is járt nálunk, kutatásokat téve levéltárainkban. Denisle a legalaposabb ismerője a középkori misztikának és egyetemi életnek . Dankó esztergomi kanonok figyelmeztette, hogy a bolognai jogi egyetem 1317-iki szabályzataiból, melyeket hasztalan kutatott a külföldi levéltárakban, egy példány meg van a pozsonyi káptalan könyvtárában. Denisle tavaly lemásolta a kéziratot, bámulatos kutatói szorgalommal kiegészítette hézagait és kiadta, méltó feltűnést keltve vele az illető tudományos körökben. Az előszóban köszönetet mond házigazdájának, Heiller József pozsonyi címz. püspöknek, Dankó esztergomi kanonoknak, ki a kéziratra figyelmeztette, Pór Antal káptalani könyvtárnoknak, ki a kiadványt tüzetesen ismertette a »Századok«-ban és Batka János pozsonyi levéltárnoknak, ki a korrektúrát végezte. Az idén folytatja kutatásait az említett pozsonyi kódexben. Denisle helyfőnöke a világ legnagyobb és a nyugati világ történelmére nézve legjelentékenyebb levéltárának. Pozsonyban ismét Heiller címz. püspök vendége s tudományos köreink a legnagyobb előzékenységgel in-