Fővárosi Lapok 1888. december (332-360. szám)
1888-12-22 / 352. szám
újabb kiadásban. Egyik gimnáziumnak, a más kettő kereskedelmi iskoláknak van szánva. A gimnázium számára a Békési Gyula tankerületi főigazgató latin »Alaktanba jelent meg negyedik »lényegében változatlan« kiadásban. Ara írt 20 krajcár. — Dr. Vedrődi Viktor, a debreceni gazdasági tanintézet tanára, »Általános vegytan«-ának első részét, a szervetlen vegytant, adta ki második kiadásban. Úgy van szerkesztve, hogy a megjelölt kihagyásokkal, használható kereskedelmi akadémiákon is, egész terjedelmében pedig, a gazdasági akadémiák igényeinek felel meg. Ára egy frt. — Végül Propper N. János, a nagyváradi kereskedelmi iskola igazgatójának »Kereskedelmi ismeretek kézikönyve« című tankönyve szintén második javított kiadásban jelent meg. Negyedfélszáz lapra terjed s ára 2 frt 20 kr. * A temesvári színház idei saisonjában inkább a dráma, mint az operette van divatban. Ezzel a magyar színészet kiállotta ott a tűzpróbát s Krecsányi Ignác színtársulata a különben nagyon tartózkodó közönséget egészen meghódította. A jutalom játékok telt házak előtt folynak le és a közönség nagyban kitünteti kedvenceit. Kis Mihály egy népszínműben, a társulat drámai színésznője, Szerémi Gizella k. a. pedig Csiky G. »Sötét pont«-jában arattak méltó elismerést. Szerémi k. a. egyenesen a színésziskolából került a színházhoz és ma már otthonos a színpadon. Csiky drámájában Lídiát, játszta nagy hatással. Az igazgató januárra »Az ember tragédiájáét és »A suhanc«-ot ígéri, februárra a »Belleville-i szűz«-et és a farsangnak megfelelően, több bohózatot. * A „Mulattató Zsebkönyvtár“-ból négy füzet jelent meg. A 47. és 48-ik füzet báró Wollzogen előkelő porosz humorista két humoreszkjét adja »Korszellem és házasság« cím alatt; a 49-dik füzetben Gaston száznegyvenhét eredeti anekdotát mutat be »Cigányvilág« címmel magyar írók és művészek életéből; az 50-ik füzet Palágyi Lajos »Humoros Költeményei «-t közli. Már ötven füzetet ismerünk az életrevaló vállalatból, mely a legolcsóbb magyar humorisztikus könyvtár. A dr. Kőrösy László által szerkesztett, elsőrangú hazai s külföldi írók humoros műveiből álló egész kis könyvtárt képező ötven füzet ára mindössze csak öt forint s kapható a kiadónál, Buzárovits Gusztávnál Esztergomban, valamint minden könyvkereskedésben. * A „Válás után*4 Szegeden annyira tetszik, hogy a kitűzött operetteket is leveszik kedvéért a műsorról. Előadásain a közönség ki nem fogy a kacagásból, miben ép oly része van a darabnak, mint az ügyes előadásnak. Zilahi (Duval) és Vedress (Bourganeuf) adják a Bonivardné által sakkban tartott férjeket s a válás meglepetéseinek komikuma különösen Zilahinál nyilatkozik diszkrécióval, kacagtatólag. E fiatal bonvivant már határozott kedvence a közönségnek A női szereplők : Gondáné asszony, Angyal Ilus és Kükemezei Vilma kisasszonyok. * Csóka Sándor színtársulata váltakozó esélyek közt működik Szabadkán. Egy nap tele a színház, meg van elégedve a közönség, más három-négy nap meg rideg közönynyel viseltetik iránta. Ez csak mély hatását, Balzacnál a regénynek kiváló gondolatébresztő, képző hatását, másfelől a veszedelmet, melyet egy erkölcsileg romlott író munkája magában rejt. Petőfi megítélésében helyes mérsékletet tart,nemzetiesség szempontjából adván meg neki a föltétlen elismerést. Csokonai nagy tehetségét, úgy szólva, ő fedezte föl; kimutatta, hogy a munkáiban sokat kárhoztatott ízléstelenség nem az ő hibája, hanem a koré általában, hogy a »Dorottya« nem egyszerű szatíra, de valósággal eporsa a huszas évek magyar társadalmának. Kár, hogy Zrínyi a költőről csak ilyen kis tanulmányt leírunk Salamon tollából, ha valaki, úgy ő lenne hivatva e nagy szellem méltó tolmácsolására. E feladatot csak olyan ember oldhatja meg, ki jeles történetiró s kiváló kritikus egy személyben s ilyet ő kívüle nem ismerünk. — A második kötet tartalmazza Shakespeare és Balzac említett kritikai méltatásán kívül könyvkritikáit, apróbb nekrológokat s alkalmi cikkeit. Ezeknek ismertetését elhagyom, de nem hagyhatok egy valamit szó nélkül. Meg kell említenem azt a szomorú tapasztalatot, melyre bárki is rábukkan, ha összehasonlítja e cikkek alapján az 50-es és 60-as évek kritikai munkásságát és essay-irodalmát a korunkbelivel; ekkor érezzük csak, mekkorát sülyedtünk, mennyire hiányzik komoly, alapos és lelkiismeretes kritikánk. Milyen más hang szól e régiekből, milyen alapos megokolása a kifogásoknak! Ilyen ellenőrző hatalomnak már volt tekintélyes termékenyítő hatása. Fölösleges mostani viszonyainkról jeremiádot zengenem, a tarthatatlan állapotot mindenki érzi; de azt, igenis, erősen kell hangoztatnom, hogy ha segíteni akarunk a bajon, forduljunk a régiekhez, tanuljunk tőlök alapos készültséget, komoly méltóságot, pártatlan lelkiismeretességet s szavunk, melyre most a közönség keveset, az író mit sem ad, súlyt és tekintélyt fog nyerni. 2594 a különböző elemekből toborzott társulatnak tulajdo ,nitható. A drámai személyzet fogyatékos mit nem elensúlyozhat a jobb operette. Jó drámai előadáshoz kevés az, ha H. Szabó Ilka asszony, Réti Fanni k. a. az utóbbi a »Váljunk el« Cyprienne-jében tartá sikerük jutalomjátékát.) Kovács Lajos és Fóris megállják helyüket. Az énekes darabok sikerét Ledofszki Mariska k. a., Kantai Teréz asszony, Rácz, Juhász és Breznai biztosítják. * Apróbb hírek. Az Arany-szobor bizottsága Strobl Alajos szobrászszal már megkötötte a szerződést; tegnap délelőtt írták alá s eredeti példányát az akadémia levéltárába helyezték. — Dóczi-Strauss operetteje, a »Simplicius«, érdekes szereposztással fog színre kerülni a népszínházban, a két főszerepet Blaha Lujza és F. Hegyi Aranka asszonyok játszák. — Bianchi Bianka k.u. jan. 30-án hangversenyt ad Pécsett.— A gyapjúutcai színházban most Sonnenthal Adolf, a jövő héten pedig a Carl-színház operette-je fog vendégszerepelni. — »Csíki Lapok« címen heti lapot indít Bocskor Béla ügyvéd Csíkszeredán. — A pécsi színház ügye megfeneklett, a város csak alkalmas telket s 50,000 frtot adhat reá, a többit gyűjtés utján kell összeszerezni. — Nagykikindán Leövey és Miskolczi színtársulata próbált szerencsét néhány előadással. Zsigmondy Vilmos (1821-1888.) A képviselőházról, a szabadelvű pártkör erkélyéről, a városházáról, az akadémiáról s még több középületről ismét gyászlobogó leng alá, szomorúan hirdetve, hogy a halál kegyetlen angyala még nem elégelte meg az aratást, melyet ez esztendő elalvó szakában tett. Ismét súlyos csapást mért a magyar közéletre s tudományosságra: annyi jeles után most Zsigmondy Vilmost, a kitűnő geológust, első artézi kutaink megteremtőjét s a magyar pénzügyek egyik legalaposabb ismerőjét szokta ki az élők sorából. Az ország kitűnő szakerőt veszít benne, kinek nevéhez nem egy maradandó alkotás fűződik. Halála nem jött egészen váratlanul, mert régibb idő óta betegeskedett , de hatvanhét éves kora dacára életerős és munkabíró volt még, gyöngélkedő állapotban is élénk tevékenységet fejtett ki s ezért sok tisztelője reménykedett, hogy szervezete diadalmaskodik a betegségen. A sors nem úgy akarta. A halál hire gyorsan elterjedt főváros-szerte s őszinte mély részvétet keltett minden körben. Zsigmondy Vilmos 1821-ben született Pozsonyban. Selmecen végezte a bányászati akadémiát s 1843-ban állami szolgálatba lépett. 1848-ban már helyettes bányafőnök volt Resicán, hol később a magyar kormány az ágyú-, fegyver- és lőszer készítéssel bízta meg. A világosi fegyverletétel után fogságba került s a temesvári haditörvényszék hat évi várfogságra ítélte. Olmützbe vitték s fogságának nagy részét Szlávy József koronaőrrel együtt szenvedte el. Egy év múlva kiszabadulván börtönéből, magánbányavállalatokat kezelt s kizárólag technikai tanulmányoknak szentelte idejét. Ő adta ki az első magyar bányászati szakkönyvet, mely »Bányatan« cím alatt hagyta el a sajtót. 1866-ban Harkányban az ottani hévforrás újból való befoglalását ő vitte keresztül. Az általános figyelmet azonban az által vonta magára, hogy a Margitszigeten artézi fúrásokat eszközölt, s nemsokára gyors egymásutánban létesítette a lipiki és alcsuthi artézi kutakat. 1868-ban kezdte meg a városligeti artézi kút fúrását, melyet 1878-ban fejezett be 970 méter mélységben. A vállalat, jólehet sokan harcoltak ellene a sajtóban, s ezek közt dr. Szabó József is, fényesen sikerült. Zsigmondy Vilmost e nagy eredmények után elsőrangú szaktekintélynek ismerték el ezen a téren. Számos szakbeli kiküldetésre nyert megbízatást. Nevezetesen, midőn a Körmöcbánya városát elsülyedéssel fenyegető katasztrófa volt elhárítandó. Ausztriába is meghivatott. Mikor a vielicskai sóbányákat a viz elöntötte, Európa elsőrangú szaktekintélyei közt az ő véleményét is kikérték. Egy ízben a karlsbadi sprudel-forrás kiapadt s a fürdőigazgatóság hasztalan fordult segélyért a legkitűnőbb külföldi szaktekintélyekhez. Zsigmondy könnyen segített a bajon. Megmagyarázta, hogy a forrás bugyogása azért szűnt meg, mert vizének zöme a szomszédos kőszénbánya beomlása következtében az így támadt üregbe ömlött. Zsigmondy Vilmos a tett embere volt ugyan s gyakorlati működésével szerzett az országnak legtöbb hasznot, de ügyesen forgatta a tollat is, szakközlönyökben sok becses dolgozatot közölt s azonkívül az ártézi kutak fúrása körül szerzett tapasztalatait is több munkában irta meg s adta ki magyar s német nyelven. Többször fölkereste a közelismerés is. 1861 óta volt tagja a fővárosi bizottságnak; 1868-ban az akadémia választotta meg rendes tagnak; 1872-ben királyi tanácsosi címet kapott; 1875 óta tagja a képviselőháznak, melyben évek óta mint a pénzügyi bizottság elnöke működött; s végre 1884-ben Selmecbánya díszpolgárrá választotta s e várost képviselte a Házban haláláig. Halálát tüdőbaj okozta. Három hónapig volt beteg. Nyár végén a Bécsben tartott bányászati gyüésen, melyben tevékeny részt vett, meghalt s föl sem épült többé. Hetek óta föl sem kelt az ágyból, életereje napról-napra fogyott s orvosainak minden fáradozása hasztalan volt, a katasztrófát már hetekkel ezelőtt megjósolták. S tegnap éjjel be is következett. Egy erős köhögési roham után, éjjeli két óra tájban, csöndesen jobb létre szenderült. Neje, szül. Herglócz Ida úrnő s leánya, Vilma férjezett Szentgyörgyi Elekné úrnő virrasztottak féltő gonddal ágya mellett. Az elhunyt, ki utolsó órájáig eszméletnél volt, úgy intézkedett, hogy holttestét boncolják fel. Ez ma fog megtörténni a halottas háznál (külső dob utca 53. sz.) s holnap, vasárnap, délután 3 órakor lesz a temetés, az ev. vallás szertartásai szerint. A Kerepesi úti temetőben helyezik örök nyugalomra. A képviselőház pénzügyi bizottságának helyettes elnöke s előadója, Wahrmann Mór és Hegedűs Sándor még tegnap kondoleáltak a családnál s a koporsóra koszorút rendeltek meg. Fővárosi hírek: * Zenés mise. A belvárosi plébánia-templomban, holnap vasárnap, délelőtt 10 órakor Seyler Károly g-dúr miséjét adják. Betétek lesznek: gradualéra a Schopf »O Salutaris hostia« és offertoriumra Liszt Ferenc »Ave Maria« című szerzeményei, melyeket az egyházi énekkar ad elő. * A tél hivatalos első napja tegnap nem igen felelt meg a nevének. Nem hozott se hideget, se havat. Éjjel és hajnalban volt ugyan ólmos eső s reggelre az aszfaltos, keramitos utcák pompás korcsolyázó pályát képeztek városszerte, mivel pedig a járdák behintése csak épen oly pontosan történt, mint a múlt években, tehát szaporán bukdácsoltak az emberek. Történt e közben súlyosabb baleset is: a dohányutcai 6. sz. ház előtt a hetven éves Mihálovics Emilné asszony elesett és lábát törte. A veszedelmes idő szerencsére nem tartott sokáig, meleg eső következett s a tél első hivatalos napján őszies sárban gázolt a főváros, kevés kilátással fehér karácsonyra és a jégpályák megélénkülésére. A turistabál bizottsága tegnap befejezte meghívói szétküldését. A meghívók igen ízlésesen vannak kiállítva s bármely szalon asztalának díszére válnak. A levélbeli meghívások a személyes látogatásokat is helyettesítik s a ki tévedésből nem kapott meghívót, ez iránti kívánságával a bizottsági irodához (Nemzeti szálloda) fordulhat. Az előkészítő munkálatok sikeres befejeztének örömére a rendezők ma társas vacsorára gyűlnek össze a Nemezti szálloda külön termében s ez alkalommal Radics Béla zenekara el fogja játszani a bál új darabjait. Ezek közé újabban felvették Bárczy Andor bizottsági tag »Gizella-csárdását«, melyről hozzáértők azt jósolják, hogy nagy népszerűségre fog jutni a farsangon. * Szegény gyermekek öröme. A tabáni iskolaszék a kerületebeli szegénysorsú gyermekek közt csütörtökön délelőtt ruhát osztott ki. Öszszesen 77 fiút és 67 leányt láttak el téli ruhával. Délután 3 órakor karácsonyfa-ünnepélyt rendeztek, melyen megvendégelték a felruházott gyermekeket. A gyűjtés és szétosztás körül főleg Eisdorfer Gusztáv iskolaszéki alelnök buzgólkodott. A hatodik és hetedik kerület jótékonysági egylete holnap, vasárnap, d. e. 9 órakor az érsekutcai elemi iskolában fog szegény gyermekeknek téli ruhát osztani. Az egylet közgyűlését ugyane napon d. e. 11 órakor a kaszinóban fogják megtartani. * Tárosatyák lakomája. A legutóbbi községi választások örömére két kerületben volt egyszerre lakoma. A Józsefváros újonnan választott képviselői tiszteletére a józsefvárosi körben gyűltek össze kedélyes estélyre. Többek közt jelen voltak: Lukács Béla államtitkár, Hegedűs Sándor, Ybl Miklós, Visi Imre, Rémi Róbert, dr. Gebhardt Lajos főorvos, Hűvös József, sat. Az első toastot Rémi Róbert mondta, éltetve a megválasztottakat, kiknek nevében az újra választott Hegedűs Sándor válaszolt. Harmadiknak dr. Havas Rezső beszélt, kívánva, hogy a legújabb városháza a Józsefvárosban épüljön. Aztán Császár Jenő éltette Lukács Béla államtitkárt, ki válaszában ígérte, hogy igyekszik a fővárosi közlekedés javítására hatni. Toaszoztak aztán meg többen is. A Vízivárosban ugyanekkor a választók rendeztek estélyt a megválasztottak tiszteletére, a lövész-egylet helyiségeiben. Mintegy százan voltak jelen, köztök Ráth Károly főpolgármester, Ribáry miniszteri tanácsos, Emmer Kornél királyi táblai biró, Érczhegyi Ferenc főlövészmester, sat. A toastok sorát Rupp Zsigmond nyitotta meg, a királyra s családjára mondott felköszöntővel. Aztán toastot mondtak: Szabó M. Ferenc a megválasztott bizottsági tagokra; Kollár Lajos Ráth Károly főpolgármesterre; Darányi Ignác Hunfalvy János emlékére; Szávoszt Alfonz Paulovics László elöljáróra; Csepely Sándor Rupp.