Fővárosi Lapok 1889. április (89-117. szám)
1889-04-15 / 103. szám
tatott be költeményt »Néró« címmel; tetszéssel fogadták. Margittay Dezső felolvasta Bodon Józsefnek » A mi öregünk«-nek címzett beszélyét. Egy szerelmében csalódott ügyvéd története van benne elmondva. A beszély hőse mint vadász vonul birtokára s a természet ölében keres és talál írt szíve égő sebeire. Hűtlen neje iránt még mindig érez valamit; nem szerelem, nem vonzalom ez már, csakhogy akárhányszor akad meg szeme kis leánykáin, felsóhajt: »Ez az ő képe!« A jellemző vonásokban gazdag beszély tetszett a hallgatóságnak, mely élénken megtapsolta. A felolvasásokat zárt ülés követte. Hazai irodalom, művészet. * Operaház. A sok sikertelen vendégszereplés után végre egy kiválóan sikerült. A magyar eredetű De Grach Adolf, jelenleg a majna-frankfurti opera tagja, lépett fel tegnap mind Siegmund »A wakűr«-ben. A majna-frankfurti opera már több jeles erővel ismertetett meg, mint Schröder Hanfstüngl, Arkel Teréz és Baumann Trloff asszonyokkal. Most e magyar eredetű tenoristával is, ki 17 évi külföldi szereplése után ezúttal lépett először közönségünk elé. A magyar szöveget érthetően ejti s kitűnő Wagner-énekes, aki az ének-szavalás titkaival teljesen tisztában van. Hatalmas alak, mintegy alkotva a hőstenorokra. Hangja férfias, erős, kitartó, bizonyos bariton-árnyalattal : a fárasztó szerepel nem bágyasztó. Hévvel énekelt, a kard-motívumot oly gyújtó hatással juttató érvényre, hogy nyílt színen kitört utána a taps. A szerelmi lány hevét is éreztük szavából. Játékának túlságos élénkségén lehetett csak észrevenni némi elfogadást. Ha más operában is így meg tudná nyerni a tetszést, a hőstenor betöltetlen szerepkörére nem igen kívánnánk mást. A többi szereplők közül csak Ney (Wotan,) Maleckyné asszony (Sieglinde) és a nyolc walkür személyesítői álltak vele egy sorban. Szilágyi Arabella k. a. (Brunhilda,) a tolakodó claque ellenvéleménye dacára, meglehetősen distonált és eltért Wagner stíljétől. A technikai effektusok : a párbaj s a légben ketté tört kard, a walkürök lovaglása és a tűzvarázs jól sikerültek. A főbb szereplőkkel együtt kihívták Mahler igazgatót is. Telt ház. *A „Nyelvőr“ áprilisi füzete megjelent. Több érdekes cikk és szómagyarázat van benne; nemcsak a filológus, a művelt nagyközönség is haszonnal olvashatja a füzetet. Legérdekesebb benne a szerkesztő Szarvas Gábor cikke: »Akik a magyar nép nevében beszélnek«, melyet írója szívességéből már tegnapi számunkban közöltünk. Ugyanő még több szómagyarázatot közöl a füzetben, leghosszabban beszélve a »dédelget« szó eredetéről. Joannovics György folytatja a »Hangsúly«-ról írt tanulmányát; Barbados Róbert a névmások és személynevek jelentéséről értekezik; Steuer János bizonyítgatja ama megtámadt állítását, hogy a székelyek beszédében sok az oláh hatás s ezen kívül még három szómagyarázatot közöl. Nagyszigeti Kálmán azt írja, hogy a toaszok ősi »szállók az urnák« kifejezése eredetileg a latin, »salve« volt. Ezek után népnyelvi mutatványok következnek, többek közlésében. * „Protestáns Szemle“ cím alatt indul meg a protestáns irodalmi társaság évnegyedes folyóirata. A folyóirat két részből fog állani: az elsőben értekezések, bírálatok és tudományos cikkek lesznek. A második rész egyháztörténelmi monográfiákat fog magába foglalni. Az első ily monográfiát Zsilinszky Mihály írja »A linci békekötésről.« “ Új színigazgatók. A magyar színészegylet központi igazgatótanácsa újabban Krecsányi Ignác, Homokai László, Gerőfi Andor, Polgár Gyula és Sághy Zsigmond számára adott színigazgatói engedélyt. Eddig tehát összesen 12 igazgató van az országban. Tavaly ilyenkor már 35 volt. Ezek közül többen nem is folyamodtak, többeknek pedig azért nem engedték a színigazgatóságot, mert hátralékaikat nem fizették meg, így a vidéki színészek helyzete az idén igen válságos lesz. * Jutalomjátékok: Krecsányi Ignác színtársulata végére jár a pozsonyi saisonnak, melyet jutalomjátékokkal frissítenek fel. Két távozó kedvencnek bucsuzása is most van. Somlóné Vadnai Vilma asszony Vidor Pál új népszínművében, az »Ingyenélők«-ben tartá jutalomjátékát, szorongásig telt ház, taps és virágözön mellett. Maga a darab is nagyon tetszett. Ma Kalmár Piroska k. a., a távozó naiva lép fel a »Váljunk el!«című vígjátékban s a pozsonyiak lelkes ovációkra készülnek. A fiatal színésznő legközelebb a nemzeti színházban fog vendégszerepelni. * Apróbb hírek: »Figaro lakodalma« legközelebb uj betanulással kerül színre az operaházban ; a betanítást Mahler igazgató vezeti. — Az akadémia második osztálya által kiküldött bizottság a .3000 frtos Fáy-jutalomra ezt a kérdést ajánlá : »A magyar államjog mai érvényben.« — Az orsz. zeneakadémia két jeles tanára, Popper Dávid és Thomán István, visszatértek hangverseny-körútjukból. Fővárosi hírek. * Tirágvasárnap ünnepén tegnap, ha nem egészen tavasziasan enyhe, de mosolygó, derült idő kedvezett a fővárosnak. Nagy közönség hullámzott a templomokban, hol a barka-szentelés szertartása vezette be a húsvéti ájtatosságok sorát. Az időjelző intézetek derült, csöndes időt jósolnak a nagyhétre, a templomlátogatások napjaira. A már közlöttek után még megemlítjük, hogy az egyetemi templomban nagypénteken dr. Való Simon mond szentbeszédet s nagyszombaton itt délután négy órakor lesz a feltámadási körmenet, husvét két ünnepnapján pedig délelőtt tizenegy órakor a nagymise. A terézvárosi templomban a nagyheti szertartásokat a szokásos rendben tartják meg. Husvét első és másodnapján reggel hat órakor mise lesz tót énekkel, kilenckor német prédikáció, a tíz órai nagymise után pedig magyar szentbeszéd. A zöld fa-utcai szerb templomban nagycsütörtökön délelőtt tíz órakor lesz nagymise, este könyörgés, nagypénteken délután három és hét órakor szintén könyörgés, nagyszombaton délután egy órakor nagymise, húsvét vasárnapján pedig hajnali három órakor a feltámadási ünnep, körmenettel s délelőtt tíz órakor nagymise. * Tisztelgések. A pénzügyminisztériumban tegnap délben folytak le egyrészt a búcsúzó, másrészt az üdvözlő tisztelgések. Tisza Kálmán kormányelnök, ki eddig a minisztériumot vezette, először a pénzügyi közigazgatási bíróság tagjait fogadta, kiknek nevében Madarassy Pál elnök mondott rövid beszédet, melyre a kormányelnök szívélyes szavakkal felelt. Aztán a minisztérium tisztikara vonult be s ennek nevében Wekerle Sándor beszélt, kiemelve, hogy két évvel ezelőtt, mikor Tisza Kálmán a pénzügyi tárca vezetését átvette, ha nem is reménytelenül, de kétségek közt fogtak munkához, míg most, midőn a távozó miniszter megjelölte a kibontakozás útját, önérzetes bizalommal folytatják. Tisza Kálmán kormányelnök viszont a tisztikar nagy buzgalmát, odaadását emelte ki és köszönte meg, végül megjegyezve, hogy a pénzügyminisztérium élén most oly férfiút lát, kit minden irányban ismerni és becsülni tanult meg. A kormányelnök a tisztikar élénk éljenzése közt távozott, aztán Wekerle Sándor pénzügyminiszter üdvözlése következett. A tisztikar nevében Márffy Ágoston üdvözölte a minisztert, ki válaszában bizalmukat, támogatásukat kérte, rámutatva a nagy feladatokra, melyek a pénzügyi kormányzatnak majd minden ágában megoldandók, fontos törvények végrehajtása, régi törvények korszerű átalakítása és egy az állam és a polgárok igényeinek egyaránt megfelelő, a kor színvonalán álló pénzügyi közigazgatás megteremtése. Kérte az őszinte véleménynyilvánítást és őszinte bizalmat, ígérve, hogy szintén ezt fogja mindig szem előtt tartani. Szavait lelkesen megéljenezték s a miniszter végül kezet fogott a jelenvoltakkal. * A tavaszi világkiállítás megnyitása, április 27-én, ünnepélyes lesz. A védnök József főherceg megígérte, hogy ha teheti, jelen lesz a megnyitáson maga is, nejével, Klotild főhercegasszonynyal. Ha pedig a főherceget valami előre nem látott dolog akadályozná a megjelenésben, akkor idősebbik fia, ifjabb József főherceg fogja őt képviselni a megnyitó ünnepélyen. A kiállítás sikerét biztosítottnak mondják. Van elég díj is. A király ő felsége 50ranyat, József főherceg 10 aranyat, a budapesti vendéglősök egylete 100 frtot, Emich Gusztáv 5 aranyat adtak s érkeztek kisebb adományok is. A kertészeti egylet tegnapi választmányi ülése, nagy örömmel hallgatta e jelentéseket, melyeket az elnöklő gróf Csáky László tett meg. Ezenkívül még két határozatot hoztak: hogy az egylet közgyűlését e hó 28-án tartják a városligeti vendéglőben , s hogy gróf Szapáry Gyula minszterhez üdvözlő iratot intéznek. * Az államtitkárok kérdése már a legközelebbi napokban szintén el lesz intézve. Hogy Teleszky István megmarad az igazságügyi minisztériumban s hogy Láng Lajos orsz. képviselő elvállalja a pénzügyi államtitkárságot, már ismeretes. A földmivelési-, ipar- és kereskedelmi minisztériumban Fejér Miklós lesz az államtitkár. Eddig mint miniszteri tanácsos a pénzügyminisztériumban az államjószágok igazgatásának élén állt. Az eddigi államtitkár, Matlekovits Sándor, kinek lemondását gróf Szapáry Gyula miniszter elfogadta, huszonkét évi állami szolgálat után nyugalomba lép. A belügyi államtitkári állás jelöltjeiről még eltérő hírek keringenek s Tibád Antal mellett Szalavszky Gyula nyitramegyei és Kállay Albert szegedi főispánokat is emlegetik. * Emlékkoszorú. Az egyetem joghallgató ifjúsága, mint említettük, elhatározta, hogy emléktárgyat nyújt át volt tanárának. Szilágyi Dezső igazságügyi miniszternek. Az elhatározást gyorsan követte a megvalósítás: tegnap nyolc egyetemi polgárból álló küldöttség tisztelgett a miniszternél s átnyújtotta az emléktárgyat: arany szalaggal átkötött díszes ezüst babérkoszorút. A szalagra e fölirás van bevésve: »Hallgatóid tisztelete és szeretetének jele 1887—88,1888—89.« A küldöttség nevében Andrascsik Endre mondott meleghangú beszédet, melyre a miniszter igen szívélyesen felelt, őszinte örömét fejezve ki a megemlékezés fölött, mely az ifjúság lelkesedéséből és ragaszkodásából eredt. * Rendjelek adományozása. A király ő felsége verebi Végh János budapesti ítélőtáblás bírónak a zeneakadémia körül alelnöki minőségében szerzett érdemei elismeréséül a harmadosztályú vaskorona-rendet díjmentesen adományozta. Alaghi Dezső pedig a zirci cisztercita-rend tagja és a székesfejérvári főgimnáziumi tanár, a tanügy és közügyek terén kifejtett buzgó és sikeres tevékenysége elismerésül, a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. * Személyi hírek. A király ésfelsége legutóbbi budapesti időzése alkalmából 4,500 frtot ajándékozott a budapesti szegények és szűkölködők segélyezésére. — Szilágyi Dezső igazságügyi miniszter, egy jogi szaklap közlése szerint, az előde által a képviselőházban előterjesztett törvényjavaslatokat mind magáévá teszi, kivéve a bűnvádi eljárásról szóló javaslatot. — Haynald Lajos bibornok-érsek ez évben tartja arany-miséjét s már több felé készülődések folynak a bíboros főpap ünneplésére. — Helfy Ignác orsz. képviselő, ki egy idő óta gyöngélkedett, üdülés végett Olaszorságba utazott s a húsvéti ünnepet Kossuth Lajosnál tölti. — Ormós Zsigmond temesmegyei főispán, hir szerint beadta temodását. * A magyar gazdasszonyok orsz. egylete közgyűlésén, mely a lipót utcai városháza első emeleti társalgó termében volt, az egylet tagjai szép számmal jelentek meg. Ott voltak többek között: gr. Batthyány Gézáné szül. Batthyány Emma grófnő pártfogónő, özv. Damjanich Jánosné szül. Csernovics Emilia úrnő elnök, Hollán Ernőné szül. Békássy Antónia úrnő alelnök, gróf Pálffy-Daui Lipótné, Vadnay Károlyné, Hegedűs Sándorné, Fassó-Moys Sándorné, Földváry Emilia, Kralovánszky Istvánná, Sághy Gyuláné, Liszy Istvánná, Adler Antalné, Feleki Miklósné, Grucz Albertné, Lord Lajosné, Wiederspan Nándorné úrnő választmányi tagok, továbbá: Király Pál, Frey József, Czanyuga József tiszteletbeli tagok és még számosan. A közgyűlést Damjanich Jánosné úrnő nyitotta meg rövid beszéddel. Ezután Mayer György titkár terjeszte elő a választmány évi jelentését, melyet tegnap részletesen ismertettünk. Az egyletnek jelenleg 10 rendkívüli alapítója (13 ágyalapítványnyal), 345 rendes alapítója, 163 rendes és 41 pártoló tagja van, összesen 559. A közgyűlés Kralovánszky Istvánné úrnő iránti elismerés jeléül, a miért az általa kezdett perselygyűjtés oly sokat jövedelmezett, az egyleti árvaházban felállított ágyalapitványi táblák egyikére nevét iktatja s kimondta azt is, hogy ez alapítványi helyre a kijelölési jog élethossziglan Kralovánszkyné úrnőt fogja illetni. Ezután Király Pál orsz. képviselő szép beszédben fejezte ki a közgyűlés köszönetét a választmány és elnökség buzgó és sikeres fáradozásaiért. Hollán Ernőné úrnő bejelenté, hogy a gyűjtő bizottság elnökévé gróf Batthyány Lajosné szül. Andrássy Hona grófnőt kérték fel, ki azt elfogadta. Végül újra megválasztották a választmány 80 tagját, gróf Batthyány Gézát pedig tiszteletbeli tagnak választották meg. * A sorsjegy-tulajdonosok tömegesen tódulnak a fővámházba, hogy a Bécsből kiküldött osztrák pénzügyi tisztviselőkkel lebélyegeztessék sorsjegyeiket. Az első két napon 54.000 darab sorsjegy esett át e procedúrán s a munka oly óriási, hogy az osztrák kormány tíz újabb hivatalnokot küldött Budapestre, az ottani pénzügyi hatóság pedig tíz segédmunkást bocsátott rendelkezésre. Délutánonként az osztrák hivatalnokok az egyes bankcégek helyiségeiben végzik a nagyobb tömegű sorsjegyek bélyegzését. * Eiffel Budapesten. A párisi világkiállítás unikumának, a háromszáz méteres toronynak tervezőjéről érdekes dolgot írnak. Néhány évig tartózkodott Budapesten s itt végezte az első nagyobb mérnöki feladatot. A Margit-hid építését vezette, mestere Gouins Ernő francia mérnök tervei szerint. A nagy munka négy évig (1872—1876) tartott s Eiffel az alatt nyaranta a Margitszigeten lakott. Egy magyar hírlaptudósító előtt maga említi ezt a napokban. Magyarországról s népéről általában kedvezően nyilatkozik. Dicséri Budapest fekvését, de úgy emlékszik, hogy a város egyes részei nagyon piszkosak. Azóta persze sok történt Budapesten ez iránt is. 1 761 mely fényes anyagi és erkölcsi eredménynyel járt; a szultán a művészeti éremmel és rendjelekkel tüntette ki őket. — A gyapju utcai színházban most Baumeister, a burgszínház tagja és leánya vendégszerepelnek. — Vidor Pál, a népszínház tagja, lemondott a színész-egylet központi igazgató-tanácsosi állásáról. — Aradon »Malvin« című eredeti drámát adtak Meszlényi Antaltól, de megbukott; hősei egy hamis játékos, sikkasztó s egy magáról megfeledkezett grófkisasszony; a darab személyei annyira utálják és unják egymást, hogy végre a közönség is megunja.