Fővárosi Lapok 1889. június (149-176. szám)

1889-06-06 / 154. szám

oltárhoz vezette Gotthárd Ida kiasszonyt, Gothárd Zsigmond sztápai birtokos leányát. Násznagyok Ágh Ferenc ügyvéd és Telegdy Károly kir. járásbiró voltak, nyoszolyó asszonyok Ágh Ferencné és Te­legdy Károlyné­­úrnők, nyoszolyóleányok Gothárd Irma és Matild, Ágh Vilma, Telegdy Ida, Fekete Te­réz és Ilona s Végh Ilona kisasszonyok. — U­j­ Ara­­don Wéber György e napokban tartotta esküvőjét Lichtig Irén kisasszonynyal. — Berettyó-Uj­­faluban Boross Gyula gyógyszerész jegyet vál­tott Gruden Margit kisasszonynyal, Szakáll Pál járásbiró unokahugával. ** A kassai dóm restaurálása most gyorsab­ban foly. A vallás és közoktatásügyi minisztérium Bubics Zsigmond kassai püspököt a kassai dómépí­­tést felülbíráló bizottság tiszteletbeli elnökéül ne­vezte ki. Ugyanez ügyben jártak a minap Szalay Imre min. osztálytanácsos és Steindl Imre művezető Kassán és felülvizsgálták az építést. A kassaiak sok szép reményt fűznek ez újabb fordulathoz. A minisz­teri tanácsos lehető gyors építést helyezett kilátásba s igy valószínűleg még a jelenlegi püspök fog az uj dómban celebrálhatni. ** Iskolai hangverseny. A kolozsvári felsőbb leányiskola önképző­köre e napokban tartotta évzáró ünnepélyét a redouteban. Válogatott műsora méltó volt e jónevű iskolához s legjobban ta­núskodott arról a jó ízlésről, melyben e derék intéze­tet kiváló igazgatója D­e Gerando Antonina, e fenkölt szellemű hölgy vezeti. Az ünnepély, melyet kizárólag női közönség hallgatott végig, igazán zárt­körű volt. Az első osztály éneke után Zsiga Margit k. a. titkári jelentést olvasott fel. A műsor egyik figyelemre méltó pontját Beriot I. G koncertje ké­pezte, melyet hegedűn Berger Hana k. a. negyedosz­­tályú növendék adott elő, könnyed és ügyes játéká­val kellemesen lepve meg a hallgatóságot. Tetszett a melodráma is Vörösmarty »Szép Ilonkája« Erkel ze­néjével, melyet Csipkés Ilona és Zsiga M. kisasszo­nyok összevágóan és értelemmel adtak elő. Színdarab is volt, a »Virágfakadás« Murai Károly­tól­ játszot­ták : Medveczky Nella, Berger Ilona, Liptai Matild, Prileszky Mara kisasszonyok, kik mindnyájan ügyes műkedvelőknek bizonyultak. A közönség a legjobb benyomással távozott. ** Halálozások. Losoncon hétfőn meghalt Kovárcz Emil, tehetséges zenész, az állami tanító­képző intézet ének- és zenetanára, az országos dalár­­egyesület másod é­s a losonci dalegylet vezér­kar­nagya, élete 57-dik évében.­­Kolozsvárit teg­nap ment véghez Deáky Albertné szül. Tamásy Etelka asszony temetése. A boldogultat, ki 31 éves korában tüdővésznek lett áldozata, férjén kívül három fia gyászolja, úgyszintén szülei, testvére és számos rokon. — Kassán e hó 4-dikén elhunyt Ries Hermina asszony, Ries Lajosnak, a »Kassai Szemle« szerkesztőjének neje, élete 37-dik évében. Mint írónő is fellépett s az akadémiai Teleki-pályá­zaton »A rokonok«, a kolozsvári legutóbbi pályá­zaton pedig »Az örökség« című színműveivel dicsé­retet aratott. A kassai színházban több darabját elő is adták. — Sepsi-Szentgyörgyön meghalt Kün­le József ügyvéd, volt orsz. képviselő, 56 éves korában. Idegen eredetű volt, a szabadságharc után költözött a székelyföldre s egyik legkiválóbb székely családba házasodván, teljesen magyar lett nyelvben és gondolkodásban, osztatlan becsülést vívott ki s az 1875-diki országgyűlésre képviselőnek is megválasz­tották. Buzgó és áldozatkész támogatója volt minden kulturális ügynek s több közmivelődési, jótékonysági intézet egyik lelkes vezetőjét gyászolja benne. — Rozsnyón elhunyt dr. Madarász Rezső megyei t. főorvos, 67 éves korában. ** Paraszt-drámák. Lippa közelében, a ké­kesi erdő mellett Zsiván Mojsze földműves ártat­lanul egy házassági dráma áldozatául esett. A­mint a mezőn dolgozott, egyszerre háta mögé került Cso­­kaj Mojsze s fejszéjével agyoncsapta. Ép akkor ér­kezett oda Zsiván felesége, ki addig üldözte a gyil­kost, mig az után szembejövők elfogták. S aztán ki­derült, hogy Csokaj tulajdonképen nem is Isivánt akarta megölni, hanem Koszti Jánost, kire régóta gyanakodott, hogy a feleségével viszonya van. A gyilkos fogva van. Lovasberényben meg éjféli párbaj folyt bicskával egy szerelmes legény s egy irigyelt férj közt. Szoboszlai János szerelmes volt egy szép leányba, a­ki azonban a Szűcs János fele­sége lett a múlt farsangon. A szerelmes legény se­hogy sem tudott belenyugodni ebbe a fordulatba. Csütörtökön éjfélkor összetalálkozott az irigyelt férj­jel az utcán s a rég forrongó düh teljes erővel kitört belőle. Szoboszlai lábon szúrta boldogsága elrabló­ját, de viszont Szűcs úgy megszúrta a füle alatt Szo­­boszlait, hogy a szerencsétlen szerelmes még bele is halhat. Az éjjeli párbajba belesegédkedtek barátaik : Südi József és Südi István is, kik szintén kikapták a maguk porcióját egy-egy szúrás alakjában. Most mind a négyet gyógyítják. A csendőrség vezeti a vizsgálatot s a szerelmi dramolett a vádlottak padján fog végződni. A harmadik dráma forrása egy meg­csalt férj boszuja s a temesmegyei Iktáron tör­tént. Bukován Konstantin tizennégy kés-szúrással megölte a felesége szeretőjét, Páva Simont. A mende­mondák fölkeltették a férj gyanúját s lest vetett. Azt mondta a feleségének, hogy bemegy Temesvárra, de otthon maradt s este lesbe állott a maga udva­rán. Éjfélkor aztán kopogott Páva Simon s az asz­­szony ajtót nyitott neki, de a belépőt a férj fogadta, ki tizennégyszer mártotta a csábitó keblébe a kést, mialatt a hűtlen asszony elszaladt. A férj aztán megmosdott, felöltötte ünneplőjét, behajtott Bé­kásra s reggel önként jelentkezett a járásbíróságnál. ** Halálos zuhanás a vonatról. A Kolozs­vár felé igyekvő vonatról Rév és Brátka állomások közt egy utas kibukott a kinyílt ajtón. Éjszaka volt, a szerencsétlenséget nem vették észre s a lezuhant utast csak reggel találták meg. Bevitték Révre s ott meghalt, mielőtt eszméletre tért volna. Szászországi iparos volt, ki Bécsből a bükszádi üveggyárba akart utazni. A vasúti igazgatóság vizsgálatot rendelt el, hogy nem terhel-e valakit mulasztás. ** Eleinek dúlása. Pusztító zivatarok felől ismét érkezett több hír. Temesvártt orkánszerű vihar dühöngött, több házban és ültetvényben okozva jelentékeny kárt. A villámcsapások is sű­rűek. Niko-­­­i­n­c­e temesmegyei faluban a villám a templomba ütött, leszakította pléh födelét, lyukat vert a falon s egy a torony alá menekült parasztot sújtott le. A paraszt életben marad. Beélen már rosszabbul járt Zan Tódor földbirtokos. Míg a mezőn volt, vihar lepte meg, mely elől egy tölgyfa alá menekült, a vil­lám beütött a fába . Zan teljesen összeégve, holtan rogyott össze. Özvegyet és négy kis gyermeket hagyott hátra. Esztergomban a nagy zápor elöntötte a város környékét, a termésben nagy kárt téve. A ha­tárban jéggel vegyest hullt a zápor, a szőlőket igen megrongálva. A vihar a megye nagy részében hosz­­szabb ideig dúlt és mindenfelé jelentékeny kárt oko­zott. A székely­udvarhelyi tűzről írják, hogy este 10 órakor, özv. Derzsi Károlyné házában ütött ki. A város lakosságát félre­vert harangok riasztották fel s a rémület annál nagyobb volt, mert szeles idő járt. A tűz belekapott a kollégiumi épület hátsó szárnyába s csak nagy erőfeszítéssel menthet­ték meg a porrá égéstől. A vidéken ismét gyakrab­ban fordulnak elő tűzesetek. H­á­m­o­s biharmegyei községben délben ütött ki a tűz és a gazdag község alsó részét majdnem teljesen elhamvasztotta. Tizen­három ház, melléképületekkel és takarmánynyal lett a lángok áldozatává. M­o c­s­­­r­e a községben Goldis Antal terjedelmes gazdasága égett le. A lángok a község házaira is átcsaptak és négy lakóház porrá égett. A temesmegyei Kalácsa és Ökrös közsé­gekben is tűz volt, melynek Kalácsán kilenc, Ökrösön pedig tizenegy ház esett áldozatul. Ökrösön egy hat éves gyermek is a lángokban lelte halálát. A tűz gyújtogatásból eredt. Tegnapelőtt délben Szege­den, gyermekek vigyázatlansága következtében tá­madt tűz, mely az uralkodó nagy szél következtében könnyen végzetessé válhatott volna. Özvegy Fonyó Pálné gazdasága gyuladt ki. ** Testvéri kézfogás, így elmondva szép dolog, de a­hogy Hunyadmegyében, a csernamenti községekben dívik, nem mindig az: a »testvéri kéz­fogás és fogadalom« (románul: prinde frate) abból áll, hogy vallásfelekezeti különbség nélkül minden évben az iskolás gyermekek maguknak barátot vá­lasztanak s ezek a szülők jelenlétében egy kalácsot ketté törnek, egymás között megosztják, megeszik. Ezután egymásnak ünnepélyes fogadalmat tesznek, hogy sem jóban, sem pedig rosszban soha egymást el nem hagyják. Végül a szülők által előállított pálinka vagy borból addig lakomáznak, mig csak lehet. Mikor jól ittak, a fogadalmat versben eléneklik s ez igy tart egy egész napig. E testvéri fogadalomnak van aztán egy sajátságos következménye. T. i. ha a testvéri fogadalmazók egyikét valamely csínyéért hatóság elébe állítják, a másik mindig tanúként sze­repel s feltétlenül a vádlott mellett és javára tanús­kodik, akár volt jelen az esetnél, akár nem. Innen van az, hogy a csernamenti községekben a bűnvizsgá­latok eredménye számos esetben meghiúsul. ** Vidék­i h­írek. Keszthelyit a takarékpénz­tár annak emlékére, hogy Deák Ferenc ott járt iskolába, 500 frtos alapítványt tett a gimnázium egy-egy szegény sorsú tanulójának segélyezésére. — Csokonai sírja rend­behozására eddig 268 frt 79 kr. gyűlt össze Szabolcska Mihály debreceni tanárnál, nagyobbrészt hölgyek adako­zásából. — A rajec-teplici fürdő idényét pünkösd vasár­napján ünnepélyesen nyitják meg ; d. u.diszebéd lesz, este táncmulatság. — A gyöngyösi szabadelvű párt nyilatkozatot adott ki, hogy két év alatt két izgalmas választáson es­vén a város­át, a belbéke érdekében a párt ezúttal nem állít képviselőjelöltet; a választás ma lesz. — Kassán az evang. egyházközség Benczúr Géza ügyvédet válasz­totta első s dr. "Wittenberg József törzsorvost második felügyelőnek, a harminc éven át ritka buzgalommal és nagy sikerrel működött dr. Broosz Jonatánt pedig, ki egésségi okból visszavonult, tiszteletbeli felügyelőnek választotta meg.­­ A rigómezei csata emlékére a sze­­rémmegyei Baranicsa kolostorban, hol Lázár szerb fe­delem porai nyugosznak, szintén rendeznek ünnepélyt. — Liptó-Szentmiklóson befolyásos személyiségek mozgal­mat inditottak meg, hogy az állami polgári iskolával kapcsolatban kereskedelmi középiskolát létesítsenek. — Zilahon »Összetartás« címmel társaság alakult, melynek elnöke Kerekes József tanfelügyelő, alelnöke Balogh József városi főjegyző s mely a nyári idényben kirán­dulásokat és táncmulatságokat fog rendezni s az ottani népkert átalakítását már meg is kezdte. — A kivándor­lás a felső megyékből egy idő óta ismét növekszik s alig múlik nap, hogy a vasúti állomásokon fel ne tartóztat­nának Amerikába indult csapatokat. — A mármaros­­szigeti törvényszék egyenként HH­g évi fegyházra ítélt két pénzügyőrt, kik három sócsempészt megöltek. — A szegedi kórház elmebeteg-osztályából Orovecsné­ Pitay Franciska asszony, egy szegvári mérnök neje megszökött, a Tiszához futott s a vizbe ölte magát. ** Nyilatkozat. Mi alulírottuk, azon alkalomból, hogy a képviselőházban a nyilvánossági joggal biró Lahneféle tan- és nevelő intézet Sopronban törvényel­lenes és elnémetesítő tendenciákkal vádoltatott, a neve­zett intézet iránt táplált hálaérzetünk által indíttatva, kötelességünknek tartjuk, ezennel az igazságnak meg­felelően kinyilatkoztatni, hogy ezen vád teljesen alap­talan és csak téves információn alapulhat. Felszólalunk pedig még mielőtt a képviselőházi tárgyalások után méltán várható hivatalos vizsgálat e vád tarthatatlan voltát be fogja bizonyítani, főleg azért, mert a méltat­lanul megtámadott igazgatóságon és tanári testületen kívül e vád minket is illet, kik vagy több éven át az in­tézet növendékei voltunk, vagy pedig mint szülők, jónak láttuk gyermekeink nevelését ezen jó hírnevű intézetre bízni. A­mi pedig a vád második pontját illeti, jól tudjuk, hogy a mi időnkben is voltak ugyanazon inté­zetben kisebb-nagyobb számban ausztriai illetőségű növendékek, a­kik úgy mint azon magyar illetőségűek is, kik valamely cs. és k. katonai intézetbe való fölvé­telre előkészíttettek, mint a magántanulók, osztrák tanterv szerint nyertek oktatást. Az osztrák fiúktól társalgás útján magyar fiúk is elsajátították a német nyelvet, a nélkül hogy ez által előmenetelük a magyar tantárgyakban, vagy pedig hazafias szellemük veszé­lyeztetett volna. Ennyivel tartottuk szükségesnek a mi részünkről is az igazság kiderítéséhez hozzájárulni. Benedek Pál (Tokaj­) Bernrieder József (Hidvég, Tolna megye), özv. Bátory Pálné (Szegeden), Bogyay Pongrác törvényszéki biró (Pécs), Dárday Sándor országgy. képviselő, Daróczy Tamás (Paks), Derzsi László földbirtokos (Vértes, Bihar megye), Gosztonyi János cs. és kir. kamarás, Gosztonyi Miklós (Buda­pest), Horthy István (Kenderes), Koller Károly tanár (Budapest), Kozmata Ferenc (Budapest), Majláth József (Perbenyik), Prónay István (Romhány), báró Sennyey Miklós (II.-Cigánd, Zemplén megye), sz.-györgyvölgyi Széll Miklós (Búcsú, Vasmegye), Vésey László Szőke- Dencs, Somogymegye.­ 1146 Ausztriai hírek. *** A lancuti temetés. A galíciai lengyel fő­nemesség, a birodalmi tanács és a galiciai tartomány­gyűlés tagjai tegnap nagy számmal gyűltek össze Lancutban, hogy megadják a végtisztességet a köze­lebb Párisban elhunyt gróf Potocki Alfrédnek, a volt miniszternek és helytartónak. Lembergből két külön vonat vitte a résztvevőket Lancutba, hol a gyászoló család tagjai mind együtt voltak s hol megjelent gróf Taaffe osztrák kormányelnök, Dunajevski és Zaleski is, úgyszintén gróf Hunyady Kálmán főszertartásmes­­ter, ki a király ő felségét képviselte. A temetés a kas­tély kápolnájából délután egy órakor nagy gyászpom­pával ment véghez. A miniszterek és főurak még teg­nap visszatértek Lembergbe. *** A papyrusok tanulsága. A Rainer főher­ceg papyrus-kincseiből napról-napra több világosság derül az ókori időkre. E százados emlékek közt sok az unikum s bár még koránt sem készültek el a nagy gyűjtemény átvizsgálásával, az eddig elolvasott okmá­nyok már is nevezetes dolgokat derítettek ki, megcá­folva nem egy hagyományt, melyet a történelem­­tudomány is átvett. A gyűjtemény tudós búvára, dr. Karabacek József, érdekes előadást tartott a bécsi akadémiában a papyrusok újabb tanúság­tételeiről. Több okmány ad leírást arról, mikor az arabok el­foglalták Egyiptomot. Nem műveletlen beduinok vol­tak azok, hanem fegyelmezett, harc-edzett nép. Vas­páncélt hordtak s meg kellett válogatniok csata­lovaikat, mert egy teljes fegyverzetű arab 400 római fontot (mintegy harmadfél mázsát) nyomott. De a meghódított néppel szelíden bántak, bizonyság erre az a parancs,melyet Amru fővezér Alexandria ostroma előtt adott ki s mely kíméletre int. Egy másik irat azt a mesét cáfolja meg, hogy Amru fölgyújtatta volna az alexandriai könyvtárt. Megtudjuk továbbá a gyűjteményből azt is, hogy a történelem a fölta­lálók dicsőségét sem osztja mindig igazságosan. Bag­dadban 794-ben már országos papírgyár működött s Kelet sok századdal hamarább ismerte a papirost, mint a németek s olaszok, a­kik az elsőségért versen­genek. A Guttenberg mesterségét is gyakorolták már századokkal ő előtte. A főhercegi gyűjtemény­ben a kilencedik századból két, a tizedik századból

Next