Fővárosi Lapok 1890. május (119-148. szám)

1890-05-20 / 138. szám

A menetrend az átutazó s a helyi forgalomra egyaránt kiváló figyelemmel van. * Dunafürdő a Margitszigeten. József fő­herceg elhatározta, hogy a Margitszigeten a nagy szigettel már összeolvadt kis sziget budai partján, minden kényelemmel berendezett dunafürdőt létesít. A fürdőnek kellemes, langyos vize lesz, mert beleve­zetik a margitszigeti forrás ásványos meleg vizét. Lesz ily fürdő urak és hölgyek számára s bizonyára élénk vonzereje lesz. * Az állat- és növényh­onositó társaság, mely a budapesti állatkertet fentartja, dr. Szabó József elnöklete alatt tartotta meg évi közgyűlé­sét. Az állatkert, mint az elnök megnyitó beszédében kiemelte, mos már huszonnegyedik éve áll fenn s a városligetnek az a része, mely addig ugyancsak el­hagyott dísztelen terület volt, most a legszebb par­kok egyike. Dr. Szabó József tetszés közt vázolta a módokat is, melyekkel a társulat a kitűzött feladatot elérni törekszik. Az évi jelentés szerint tavaly 254,117 személy látogatta meg az állatkertet, a be­vétel 49,322 frt volt, a kiadás 48,095 frt, az állatok száma 1082 darab, értékük 36,665 frt. A gyűlés jó­váhagyta a jelentést és köszönetet szavazott Serák Károly igazgatónak. A közgyűlést kedélyes lakoma követte. * Halálozások. Szily Antal királyi ítélő­táblás bíró szombaton hirtelen halállal elhunyt, élete 49-dik évében. Temetése vasárnap a bírói kar meleg részvéte mellett ment véghez. Szily Kálmán akadé­miai főtitkár testvéröcscsét gyászolja az elhunytban. — Kávásy Pál, Mármarosmegye volt­ főszámve­vője, Budapesten hosszas szenvedés után meghalt, 54 éves korában. Elhunytáról a megye tisztikara külön gyászlapot adott ki. —Bajkay Jenő, az első magyar ált. biztosító-társaság osztályfőnöke, élete 48 dik, házassága 14-dik évében ,meghalt s te­metése tegnap délután ment véghez. Özvegye szül. Tarczaly Berta úrnő és két gyermeke gyászolja. * Köszönet-nyilvánítás. »Felejthetlen fér­jem, illetőleg atyánk, apósunk és nagyatyánk dr. Stoczek József elhunyta alkalmából közelről és távolról szinte elárasztottak bennünket nagy fájdal­munkat csillapító, meleg együttérzésről tanúskodó részvétnyilatkozatokkal. Nemcsak udvariasság­ szabta kötelességünknek, hanem szíveink sugallatának te­szünk eleget, midőn ez után fejezzük ki köszönetün­­ket és hálánkat a résztvevő magánosok és testületek előtt. Kiváló tisztelettel — Stoczek Józsefné szül. Wetzel Antónia mint özvegy, Stoczek Mik­lós és özvegy Philippovich Mihályné mint gyermekek, Stoczek Miklósné szül. Celebrini Carmela mint meny, Stoczek Bruno, Stoczek Kamilla és Philippovich Emil mint unokák.« * Hűtlen postagalamb. A postagalambok hűséges nemzetségében nagy felháborodás uralkod­­hatik, mert már köztük is akadt sikkasztó. A napok­ban ugyanis dr. Dirner Gusztáv kitűnő tenyésztőnk dacába idegen postagalamb repült. Lábára kis levél volt erősítve, melyet május 13-án intézett egy »Sán­dor« »kedves Ami«-jához. E szerint ez az idegen galamb nem szolgáltatta kézhez a rábízott levelet, haza sem röpült s útközben kötött ismeretség ked­véért megfeledkezett kötelességéről. Ilyen súlyos bot­lás remélhetőleg ritkán esik meg a szárnyas postá­sok közt. * Ifjabb nagy strike tört ki a fővárosban: az épületasztalos-segédeké. Huszonnégy műhelyben már mintegy hatszázan hagyták abba a munkát s további 200 segéd is alkalmasint csatlakozik a strikehoz, ha a munkaadók nem teljesítik követeléseiket. E leg­újabb strike kellemetlen helyzetbe hozza az épület­­asztalosokat, kik nem teljesíthetik az építkezéseknél elvállalt munkálatokat. A nagyobb cégeknél: Ma­­dary, Thék, Csepreghy, Michl, Huzen, Kovács, Melkó és mások műhelyeiben pihen a gyalu. Csak két épü­letasztalos teljesítette munkásainak kívánságait s azok műhelyeiben rendesen dolgoznak. A strikkolók egyébként nyugodtan viselkednek és kimondták, hogy a miniszteri rendelet értelmében tartózkodnak a tö­meges gyülekezéstől. Kisebb csoportokban tekintik meg a múzeumot, képtárat sat, felkeresnek különböző kiránduló helyeket s mindennap beküldik jelentősö­ket stáció-utcai helyiségekbe. E helyiségben tegnap reggel mintegy harmadfélszázan gyűltek össze, hogy megtudják az ipartestületi határozatot. De mikor egyikök felállt a rögtönzött emelvényre és beszédbe kezdett, a rendőrség kiküldöttje megtiltotta a beszéd folytatását s a munkásokat szétoszlásra szólította fel. Ez jelentéktelenebb szóváltás után meg is történt. A­mi a munkaadókat illeti, ezek nem ellenzik épen a bér fölemelését, de a munkaidő leszállításába nem egyeznek bele. * Közönyösség. A magyar gazdatisztek és erdészek segélyegyletének tegnap délelőtt lett volna közgyűlése a Köztelken. Az alapszabályok értelmé­ben a választmány tagjain kívül 25 tag jelenléte szükséges ahhoz, hogy a gyűlés határozatképes legyen. Bujanovich Sándor elnök azonban sajná­lattal jelentette ki, hogy a gyűlés megtartását újólag elodázni kénytelen. A jövő közgyűlést a jövő hónap derekán fogják megtartani a tagok számára való tekintet nélkül. * Az útlevélgyáros, Neogrády Ágoston bűn­perében lényeges fordulat állott be. A végtárgyalá­son, mint ismeretes, Visontai védő kérelmére elren­­rendelték a vádlott elmeállapotának megfigyelését. Hír szerint a törvényszéki orvosok Neogrády Ágos­tont tébolyodottnak mondják. E véleménynek termé­szetesen az lesz a következése, hogy az annak idején nagy port fölvert bűnügyben megszüntetik a bűnvádi eljárást. * Düledező iskola. Az újpesti polgári leány­iskola helyisége beomlással fenyeget. Az épületet a napokban a közoktatásügyi miniszter megbízásából egy főmérnök megvizsgálta. A vizsgálatnak az lett az eredménye, hogy az iskolát áthelyezték a szomszéd házba. * 10,000 frtos lopás: Valentin Dávid bérlő­nek még múlt hó 24-én a »Fiume« nevű hajón kilopták zsebéből tárcáját, melyben 10,000 frt volt. A rendőr­ség most elfogott egy Weinfeld Ignác nevű utazó zsebmetszőt, kire alapos gyanú hárul, hogy ő lopta el a pénzt. Weinfeld ismeretes tolvaj, ki lopásért már hét ízben volt büntetve. A lopás elkövetésekor Va­lentin közelében egy sarokban látták ülni, alvást színlelve. A vizsgálat folyik ellene. * Rövid hírek. Az egyetemi leckepénz rendszeré­nek megváltoztatása tárgyában enquéte volt gróf Csáky Albin miniszter elnöklete alatt s a miniszter által készí­tett javaslatot elfogadták még azok is, kik az eddigi rendszernek voltak hivei. — A képviselőház most alakí­tott vízügyi bizottsága báró Nikolics Fedort választotta elnökké s dr. Darányi­ Ignácot alelnökké. — A budapesti lövészegylet választmánya elhatározta, hogy testületileg vesz részt a német lövészünnepélyben, melyet julius 6-án tartanak meg Berlinben. — Az újlaki kath. polgárok értekezletén Sagmüller József mostani helyettes-lelkészt jelölték ki a plébánosi állásra. — A honvéd-feruhatár céljaira átadandó telek bocsárát a főváros pénzügyi bi­zottsága újabban négyszögölenként nyolc forintban álla­pította meg. — A középiskolai tanáregylet ma délutáni szakosztályi ülésén Szerelemhegyi Tivadar tart elő­adást a latin irodalom szemléltető tanításáról.­­ A magyar cukoripar-részvénytársaság elhatározta, hogy szerencsi cukorgyárát 650,000 frtnyi költséggel kibő­­vítteti, úgy hogy jövőre naponként tízezer méter mázsa répát fog földolgozhatni. — Az önkéntes mentők társula­tának közgyűlése alkalmából nyolcvan darab aranyat osztottak ki a buzgóbb működő tagok közt. — A keres­kedő ifjak társulata pünkösd vasárnapján kirándulást rendez Esztergomba, az ottani kereskedő ifjúság majálisára s jelentkezni péntekig lehet; az utazás vasúton történik.­­— A kerepesi­ uti temetőben néhai Visi Imre egykori tanulótársai, kik évenként talál­kozni szoktak, vasárnap szép koszorút helyeztek oly korán elköltözött társuk sírjára, »Ifjúkori barátaid« felírással a fehér selyem szalagon.­­ A villamos vas­utakon tegnap végezték Vörös László osztálytanácsos vezetése mellett a közigazgatási bejárást annak meg­állapítása végett, hogy a stáció­ utcai és nagy­körúti vonalakat miként kapcsolják össze; a bizottság az elő­terjesztett terveket megfelelőknek találta. — A stáció­utcában fennállott magyar munkás-asztaltársaság fel­oszlott és megmaradt pénzén tegnap három szegény gyermeket ruházott fel. 1017 — Csángó-magyar egyesület. (Évi közgyűlés, május 19-én.) A csángó-magyar egyesület tegnap tartotta meg évi közgyűlését a régi városháza tanácstermében. Az elnök gróf Teleki Géza akadályozva lévén a megje­lenésben, Kamermayer Károly alelnök-polgármester vezette a közgyűlést. Ott voltak többek közt herceg Odescalchi Artur alelnök, Czorda Bódog államtitkár, Királyi Pál orsz. képviselő, Gerlóczy Károly alpol­gármester, Gelléri-Szabó János, dr. László Mihály, Trebitsch Ignác igazgatósági tagok sat. Az igazgató­tanács jelentése szerint az egyesü­letnek nagyobb dolgok véghezvitelére sem anyagi körülményei, sem az idők nem kedveztek. A betelepí­tett aldunai székelyek sorsát az egylet folyton támo­gató figyelemmel kiséri, a künnmaradtakat pedig isko­láik és templomaik fenntartásában segélyezi, magyar­ságukban erősíti. Az aldunai telepítés bármennyi ne­hézséggel járt s bármily készületlenül, elhamarkodva történt is, ma már mégis megnyugvással tekinthetni a letelepített székelyekre, kiknek sorsát a nemzet a kor­mánynyal kezet fogva biztosította. Végre templomaik is fölépültek, iskoláikban tanítanak s nemsokára már papokat is kapnak, kikre szép hivatás vár: a székely testvérek összes erkölcsi java fölött őrködni, őket ta­nácsaikkal gyámolítani és határszéli otthonukban az anyaföldhöz való ragaszkodást és szeretetet ápolni, nevelni és fészkeikben a megelégedés magvát elhin­teni. Ha elébb kapnak lelkipásztorokat, bizonyára alig hallunk időnkint nyugtalanító híreket sorsukról, melyekben ha van is némi igaz, alapjukban mégis túl­zottak. A jelentés hibáztatja a kormány közegei által emelt követeléseket a kincstártól előlegezett épületfák­ra nézve és ama reményt fejezi ki, hogy a kormány is­mert áldozatkészsége az épületfa visszatérítésénél nemcsak nem fog nehézséget okozni a kezdet bajaival küzdő székelyeknek, hanem nagylelkűen fölmenti őket a visszatérítés súlyos terhe alól. A jelentés em­líti, hogy a Bukovinszky József-féle 14,000 frtos ala­pítvány, melyet nevezett a csángó-magyarok javára hagyott, még ma sincs az egyesület kezében. A kor­mány az egyesület régebbi fölhívására Déva mellett 20 bukovinai székely család közt (118 lélekkel) földe­ket osztott ki s igy újabb magyar telepnek vetette meg alapját. A Rökk-féle alapítványok kamataiban az aldunai és aradmegyei székely­ telepek ama lelké­szei és tanítói részesülnek, kik­ a csángó­ magyarok nevelése és oktatása körül érdemeket szereztek. A pénzadományokon kívül az egyesület a Szt.­István társulat adományából a bukovinai andrásfalvi ref. népiskolának 320 darab iskolai könyvet és fali táblá­kat küldött. Az egyesület a jelentésben fölhívja a nemzetet és különösen a pénzintézeteket az egyesület támoga­tására. Maga az egyesület tavaly a következő na­gyobb adományokkal járult keleti véreink segélyezé­séhez : a Bukarestben felállított magyar róm. kath. plébánia és iskola évi szükségleteihez a Szt.­László­­társulat utján 450 frtot adott; az erdélyi református egyház igazgató­tanácsának felügyelete alatt Romá­niában buzgólkodó missziók, iskolák és a még Buko­vinában lévő reform, székelyek támogatására említett egyháztanácsnak rendelkezésére bocsátott 900 frtot; Drusbáczky György bukovinai józseffalvi r. kath. lelkésznek, ki a bukovinai magyarságnak szentelő egész életét, csekély javadalom mellett, 100 frtot adott. Az egyesület alapvagyona 31,449 frt 14 kr., alapítványi vagyona 19,843 frt 75 kr.; összes vagyona tehát 51,292 frt 89 kr. Ez évben 5806 frt 60 kr. sza­porodás mutatkozik. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a bukaresti róm. kath. magyar plébánia és is­kola költségeinek fedezésére ez évre is 450 frtot, a romániai ref. iskola szükségleteire 900 frtot és Drus­káczky Györgynek ismét 100 frtot adjanak. A köz­gyűlés a jelentést tudomásul vette, a segélyeket meg­szavazta s az andrásfalvi ref. lelkésznek is 60 frt segélyt utalványozott. A pénztárnoknak és a szám­­vizsgálóknak megadta a felmentvényeket. A Bukovinszky-féle alapítványra nézve felter­jesztést intéznek a közoktatásügyi miniszterhez, elő­adva, hogy az alapítvány az egyesületet illeti meg. A felterjesztést gr. Teleki Géza vezetése alatt álló kül­döttség fogja átnyújtani. Az alapítvány felére ugyanis az osztrák közoktatásügyi miniszter tart igényt az osztrák csángók részére. Néhai Trefort Ágoston miniszter a jogügyek igazgatójának adta ki véleményadás végett az ügyet, mely még eddig elin­tézetlen. A közgyűlés elhatározta, hogy a belügymi­niszterhez szintén menjen küldöttség az általa lefog­lalt 3000 frt végett. A csángó-magyar­­ egyesület ugyanis még 1888. év őszén sajátjából 2000 fo­rintot és Bischitz Dávidné úrnő adományából 1000 forintot adott az alvidéki csángó telepeseknek téli élelemre, s ezt az összeget kiosztás végett a belügy­miniszternek küldte meg. A földmivelési miniszter a 3000 frtot lefoglalta a kormány által az ínséges csángóknak vetőmagra adott előleg megtérítése fejé­ben. Ezt az intézkedést a csángó-magyar egyesület igazgató­tanácsa nem találván az ő intenciójával megegyezőnek, felírt a belügyminiszterhez, hogy ren­dezze ez ügyet. A feliratnak eddig azonban sikere nem lévén, a küldöttség ezt is megsürgeti. Végül újra megválaszták a kilépett igazgató­­sági tagokat, az elhunyt Visi Imre helyébe pedig gróf Esterházy Kálmánt választották meg. Gelléri- Szabó János indítványára az egyesület tevékeny al­­elnökének, Kamermayer Károlynak, buzgó működé­séért jegyzőkönyvileg köszönetet szavaztak. Vidék. ** A Sárosy-ünnepély rendező bizottsága már mindent előkészített a június elsejei leleplezéshez. Aradon a Kölcsey-egyesület tizenegy tagja, Borosse­besen a kaszinó összes tagjai helyi bizottsággá ala­kulva mindent elkövetnek a siker érdekében. Az Aradról kiránduló társaság vasárnap reggel a ren­des vonattal indul Borossebesbe, hová 10 órakor ér­kezik. Ekkor lesz a villás­ reggeli s utána rögtön az ün­nepély, melyen az emlékbeszédet Varjassy Árpád tartja. Délben egy órakor banket, délután változatos tarkasággal népünnepély, este pedig táncestély követ­kezik. Az egész társaság hétfőn reggel ismét Aradon lesz. Részvételi jegy személyenkint 2­árt, mibe a villásreggeli, banket s egyéb apró költségek foglal­tatnak, a vasúti viteldíj Borossebesbe és vissza csak 2 frt 12 kr. Az ünnepélyen nők is részt vesznek. ** A debreceni Csokonai-kör június elsején dél­előtt a színházban matinéét rendez, melyen mint már egy ízben megírtuk, gróf Teleki Sándor, Komócsy József és Vértesi Arnold fognak felolvasni, Blaha Lujza asszony és a debreceni dalárda pedig énekelni. Befejezőül néma képletben bemutatják Jankó János

Next