Fővárosi Lapok 1890. május (119-148. szám)
1890-05-20 / 138. szám
A menetrend az átutazó s a helyi forgalomra egyaránt kiváló figyelemmel van. * Dunafürdő a Margitszigeten. József főherceg elhatározta, hogy a Margitszigeten a nagy szigettel már összeolvadt kis sziget budai partján, minden kényelemmel berendezett dunafürdőt létesít. A fürdőnek kellemes, langyos vize lesz, mert belevezetik a margitszigeti forrás ásványos meleg vizét. Lesz ily fürdő urak és hölgyek számára s bizonyára élénk vonzereje lesz. * Az állat- és növényhonositó társaság, mely a budapesti állatkertet fentartja, dr. Szabó József elnöklete alatt tartotta meg évi közgyűlését. Az állatkert, mint az elnök megnyitó beszédében kiemelte, mos már huszonnegyedik éve áll fenn s a városligetnek az a része, mely addig ugyancsak elhagyott dísztelen terület volt, most a legszebb parkok egyike. Dr. Szabó József tetszés közt vázolta a módokat is, melyekkel a társulat a kitűzött feladatot elérni törekszik. Az évi jelentés szerint tavaly 254,117 személy látogatta meg az állatkertet, a bevétel 49,322 frt volt, a kiadás 48,095 frt, az állatok száma 1082 darab, értékük 36,665 frt. A gyűlés jóváhagyta a jelentést és köszönetet szavazott Serák Károly igazgatónak. A közgyűlést kedélyes lakoma követte. * Halálozások. Szily Antal királyi ítélőtáblás bíró szombaton hirtelen halállal elhunyt, élete 49-dik évében. Temetése vasárnap a bírói kar meleg részvéte mellett ment véghez. Szily Kálmán akadémiai főtitkár testvéröcscsét gyászolja az elhunytban. — Kávásy Pál, Mármarosmegye volt főszámvevője, Budapesten hosszas szenvedés után meghalt, 54 éves korában. Elhunytáról a megye tisztikara külön gyászlapot adott ki. —Bajkay Jenő, az első magyar ált. biztosító-társaság osztályfőnöke, élete 48 dik, házassága 14-dik évében ,meghalt s temetése tegnap délután ment véghez. Özvegye szül. Tarczaly Berta úrnő és két gyermeke gyászolja. * Köszönet-nyilvánítás. »Felejthetlen férjem, illetőleg atyánk, apósunk és nagyatyánk dr. Stoczek József elhunyta alkalmából közelről és távolról szinte elárasztottak bennünket nagy fájdalmunkat csillapító, meleg együttérzésről tanúskodó részvétnyilatkozatokkal. Nemcsak udvariasság szabta kötelességünknek, hanem szíveink sugallatának teszünk eleget, midőn ez után fejezzük ki köszönetünket és hálánkat a résztvevő magánosok és testületek előtt. Kiváló tisztelettel — Stoczek Józsefné szül. Wetzel Antónia mint özvegy, Stoczek Miklós és özvegy Philippovich Mihályné mint gyermekek, Stoczek Miklósné szül. Celebrini Carmela mint meny, Stoczek Bruno, Stoczek Kamilla és Philippovich Emil mint unokák.« * Hűtlen postagalamb. A postagalambok hűséges nemzetségében nagy felháborodás uralkodhatik, mert már köztük is akadt sikkasztó. A napokban ugyanis dr. Dirner Gusztáv kitűnő tenyésztőnk dacába idegen postagalamb repült. Lábára kis levél volt erősítve, melyet május 13-án intézett egy »Sándor« »kedves Ami«-jához. E szerint ez az idegen galamb nem szolgáltatta kézhez a rábízott levelet, haza sem röpült s útközben kötött ismeretség kedvéért megfeledkezett kötelességéről. Ilyen súlyos botlás remélhetőleg ritkán esik meg a szárnyas postások közt. * Ifjabb nagy strike tört ki a fővárosban: az épületasztalos-segédeké. Huszonnégy műhelyben már mintegy hatszázan hagyták abba a munkát s további 200 segéd is alkalmasint csatlakozik a strikehoz, ha a munkaadók nem teljesítik követeléseiket. E legújabb strike kellemetlen helyzetbe hozza az épületasztalosokat, kik nem teljesíthetik az építkezéseknél elvállalt munkálatokat. A nagyobb cégeknél: Madary, Thék, Csepreghy, Michl, Huzen, Kovács, Melkó és mások műhelyeiben pihen a gyalu. Csak két épületasztalos teljesítette munkásainak kívánságait s azok műhelyeiben rendesen dolgoznak. A strikkolók egyébként nyugodtan viselkednek és kimondták, hogy a miniszteri rendelet értelmében tartózkodnak a tömeges gyülekezéstől. Kisebb csoportokban tekintik meg a múzeumot, képtárat sat, felkeresnek különböző kiránduló helyeket s mindennap beküldik jelentősöket stáció-utcai helyiségekbe. E helyiségben tegnap reggel mintegy harmadfélszázan gyűltek össze, hogy megtudják az ipartestületi határozatot. De mikor egyikök felállt a rögtönzött emelvényre és beszédbe kezdett, a rendőrség kiküldöttje megtiltotta a beszéd folytatását s a munkásokat szétoszlásra szólította fel. Ez jelentéktelenebb szóváltás után meg is történt. Ami a munkaadókat illeti, ezek nem ellenzik épen a bér fölemelését, de a munkaidő leszállításába nem egyeznek bele. * Közönyösség. A magyar gazdatisztek és erdészek segélyegyletének tegnap délelőtt lett volna közgyűlése a Köztelken. Az alapszabályok értelmében a választmány tagjain kívül 25 tag jelenléte szükséges ahhoz, hogy a gyűlés határozatképes legyen. Bujanovich Sándor elnök azonban sajnálattal jelentette ki, hogy a gyűlés megtartását újólag elodázni kénytelen. A jövő közgyűlést a jövő hónap derekán fogják megtartani a tagok számára való tekintet nélkül. * Az útlevélgyáros, Neogrády Ágoston bűnperében lényeges fordulat állott be. A végtárgyaláson, mint ismeretes, Visontai védő kérelmére elrenrendelték a vádlott elmeállapotának megfigyelését. Hír szerint a törvényszéki orvosok Neogrády Ágostont tébolyodottnak mondják. E véleménynek természetesen az lesz a következése, hogy az annak idején nagy port fölvert bűnügyben megszüntetik a bűnvádi eljárást. * Düledező iskola. Az újpesti polgári leányiskola helyisége beomlással fenyeget. Az épületet a napokban a közoktatásügyi miniszter megbízásából egy főmérnök megvizsgálta. A vizsgálatnak az lett az eredménye, hogy az iskolát áthelyezték a szomszéd házba. * 10,000 frtos lopás: Valentin Dávid bérlőnek még múlt hó 24-én a »Fiume« nevű hajón kilopták zsebéből tárcáját, melyben 10,000 frt volt. A rendőrség most elfogott egy Weinfeld Ignác nevű utazó zsebmetszőt, kire alapos gyanú hárul, hogy ő lopta el a pénzt. Weinfeld ismeretes tolvaj, ki lopásért már hét ízben volt büntetve. A lopás elkövetésekor Valentin közelében egy sarokban látták ülni, alvást színlelve. A vizsgálat folyik ellene. * Rövid hírek. Az egyetemi leckepénz rendszerének megváltoztatása tárgyában enquéte volt gróf Csáky Albin miniszter elnöklete alatt s a miniszter által készített javaslatot elfogadták még azok is, kik az eddigi rendszernek voltak hivei. — A képviselőház most alakított vízügyi bizottsága báró Nikolics Fedort választotta elnökké s dr. Darányi Ignácot alelnökké. — A budapesti lövészegylet választmánya elhatározta, hogy testületileg vesz részt a német lövészünnepélyben, melyet julius 6-án tartanak meg Berlinben. — Az újlaki kath. polgárok értekezletén Sagmüller József mostani helyettes-lelkészt jelölték ki a plébánosi állásra. — A honvéd-feruhatár céljaira átadandó telek bocsárát a főváros pénzügyi bizottsága újabban négyszögölenként nyolc forintban állapította meg. — A középiskolai tanáregylet ma délutáni szakosztályi ülésén Szerelemhegyi Tivadar tart előadást a latin irodalom szemléltető tanításáról. A magyar cukoripar-részvénytársaság elhatározta, hogy szerencsi cukorgyárát 650,000 frtnyi költséggel kibővítteti, úgy hogy jövőre naponként tízezer méter mázsa répát fog földolgozhatni. — Az önkéntes mentők társulatának közgyűlése alkalmából nyolcvan darab aranyat osztottak ki a buzgóbb működő tagok közt. — A kereskedő ifjak társulata pünkösd vasárnapján kirándulást rendez Esztergomba, az ottani kereskedő ifjúság majálisára s jelentkezni péntekig lehet; az utazás vasúton történik.— A kerepesi uti temetőben néhai Visi Imre egykori tanulótársai, kik évenként találkozni szoktak, vasárnap szép koszorút helyeztek oly korán elköltözött társuk sírjára, »Ifjúkori barátaid« felírással a fehér selyem szalagon. A villamos vasutakon tegnap végezték Vörös László osztálytanácsos vezetése mellett a közigazgatási bejárást annak megállapítása végett, hogy a stáció utcai és nagykörúti vonalakat miként kapcsolják össze; a bizottság az előterjesztett terveket megfelelőknek találta. — A stációutcában fennállott magyar munkás-asztaltársaság feloszlott és megmaradt pénzén tegnap három szegény gyermeket ruházott fel. 1017 — Csángó-magyar egyesület. (Évi közgyűlés, május 19-én.) A csángó-magyar egyesület tegnap tartotta meg évi közgyűlését a régi városháza tanácstermében. Az elnök gróf Teleki Géza akadályozva lévén a megjelenésben, Kamermayer Károly alelnök-polgármester vezette a közgyűlést. Ott voltak többek közt herceg Odescalchi Artur alelnök, Czorda Bódog államtitkár, Királyi Pál orsz. képviselő, Gerlóczy Károly alpolgármester, Gelléri-Szabó János, dr. László Mihály, Trebitsch Ignác igazgatósági tagok sat. Az igazgatótanács jelentése szerint az egyesületnek nagyobb dolgok véghezvitelére sem anyagi körülményei, sem az idők nem kedveztek. A betelepített aldunai székelyek sorsát az egylet folyton támogató figyelemmel kiséri, a künnmaradtakat pedig iskoláik és templomaik fenntartásában segélyezi, magyarságukban erősíti. Az aldunai telepítés bármennyi nehézséggel járt s bármily készületlenül, elhamarkodva történt is, ma már mégis megnyugvással tekinthetni a letelepített székelyekre, kiknek sorsát a nemzet a kormánynyal kezet fogva biztosította. Végre templomaik is fölépültek, iskoláikban tanítanak s nemsokára már papokat is kapnak, kikre szép hivatás vár: a székely testvérek összes erkölcsi java fölött őrködni, őket tanácsaikkal gyámolítani és határszéli otthonukban az anyaföldhöz való ragaszkodást és szeretetet ápolni, nevelni és fészkeikben a megelégedés magvát elhinteni. Ha elébb kapnak lelkipásztorokat, bizonyára alig hallunk időnkint nyugtalanító híreket sorsukról, melyekben ha van is némi igaz, alapjukban mégis túlzottak. A jelentés hibáztatja a kormány közegei által emelt követeléseket a kincstártól előlegezett épületfákra nézve és ama reményt fejezi ki, hogy a kormány ismert áldozatkészsége az épületfa visszatérítésénél nemcsak nem fog nehézséget okozni a kezdet bajaival küzdő székelyeknek, hanem nagylelkűen fölmenti őket a visszatérítés súlyos terhe alól. A jelentés említi, hogy a Bukovinszky József-féle 14,000 frtos alapítvány, melyet nevezett a csángó-magyarok javára hagyott, még ma sincs az egyesület kezében. A kormány az egyesület régebbi fölhívására Déva mellett 20 bukovinai székely család közt (118 lélekkel) földeket osztott ki s igy újabb magyar telepnek vetette meg alapját. A Rökk-féle alapítványok kamataiban az aldunai és aradmegyei székely telepek ama lelkészei és tanítói részesülnek, kik a csángó magyarok nevelése és oktatása körül érdemeket szereztek. A pénzadományokon kívül az egyesület a Szt.István társulat adományából a bukovinai andrásfalvi ref. népiskolának 320 darab iskolai könyvet és fali táblákat küldött. Az egyesület a jelentésben fölhívja a nemzetet és különösen a pénzintézeteket az egyesület támogatására. Maga az egyesület tavaly a következő nagyobb adományokkal járult keleti véreink segélyezéséhez : a Bukarestben felállított magyar róm. kath. plébánia és iskola évi szükségleteihez a Szt.Lászlótársulat utján 450 frtot adott; az erdélyi református egyház igazgatótanácsának felügyelete alatt Romániában buzgólkodó missziók, iskolák és a még Bukovinában lévő reform, székelyek támogatására említett egyháztanácsnak rendelkezésére bocsátott 900 frtot; Drusbáczky György bukovinai józseffalvi r. kath. lelkésznek, ki a bukovinai magyarságnak szentelő egész életét, csekély javadalom mellett, 100 frtot adott. Az egyesület alapvagyona 31,449 frt 14 kr., alapítványi vagyona 19,843 frt 75 kr.; összes vagyona tehát 51,292 frt 89 kr. Ez évben 5806 frt 60 kr. szaporodás mutatkozik. Az igazgatóság azt javasolta, hogy a bukaresti róm. kath. magyar plébánia és iskola költségeinek fedezésére ez évre is 450 frtot, a romániai ref. iskola szükségleteire 900 frtot és Druskáczky Györgynek ismét 100 frtot adjanak. A közgyűlés a jelentést tudomásul vette, a segélyeket megszavazta s az andrásfalvi ref. lelkésznek is 60 frt segélyt utalványozott. A pénztárnoknak és a számvizsgálóknak megadta a felmentvényeket. A Bukovinszky-féle alapítványra nézve felterjesztést intéznek a közoktatásügyi miniszterhez, előadva, hogy az alapítvány az egyesületet illeti meg. A felterjesztést gr. Teleki Géza vezetése alatt álló küldöttség fogja átnyújtani. Az alapítvány felére ugyanis az osztrák közoktatásügyi miniszter tart igényt az osztrák csángók részére. Néhai Trefort Ágoston miniszter a jogügyek igazgatójának adta ki véleményadás végett az ügyet, mely még eddig elintézetlen. A közgyűlés elhatározta, hogy a belügyminiszterhez szintén menjen küldöttség az általa lefoglalt 3000 frt végett. A csángó-magyar egyesület ugyanis még 1888. év őszén sajátjából 2000 forintot és Bischitz Dávidné úrnő adományából 1000 forintot adott az alvidéki csángó telepeseknek téli élelemre, s ezt az összeget kiosztás végett a belügyminiszternek küldte meg. A földmivelési miniszter a 3000 frtot lefoglalta a kormány által az ínséges csángóknak vetőmagra adott előleg megtérítése fejében. Ezt az intézkedést a csángó-magyar egyesület igazgatótanácsa nem találván az ő intenciójával megegyezőnek, felírt a belügyminiszterhez, hogy rendezze ez ügyet. A feliratnak eddig azonban sikere nem lévén, a küldöttség ezt is megsürgeti. Végül újra megválaszták a kilépett igazgatósági tagokat, az elhunyt Visi Imre helyébe pedig gróf Esterházy Kálmánt választották meg. Gelléri- Szabó János indítványára az egyesület tevékeny alelnökének, Kamermayer Károlynak, buzgó működéséért jegyzőkönyvileg köszönetet szavaztak. Vidék. ** A Sárosy-ünnepély rendező bizottsága már mindent előkészített a június elsejei leleplezéshez. Aradon a Kölcsey-egyesület tizenegy tagja, Borossebesen a kaszinó összes tagjai helyi bizottsággá alakulva mindent elkövetnek a siker érdekében. Az Aradról kiránduló társaság vasárnap reggel a rendes vonattal indul Borossebesbe, hová 10 órakor érkezik. Ekkor lesz a villás reggeli s utána rögtön az ünnepély, melyen az emlékbeszédet Varjassy Árpád tartja. Délben egy órakor banket, délután változatos tarkasággal népünnepély, este pedig táncestély következik. Az egész társaság hétfőn reggel ismét Aradon lesz. Részvételi jegy személyenkint 2árt, mibe a villásreggeli, banket s egyéb apró költségek foglaltatnak, a vasúti viteldíj Borossebesbe és vissza csak 2 frt 12 kr. Az ünnepélyen nők is részt vesznek. ** A debreceni Csokonai-kör június elsején délelőtt a színházban matinéét rendez, melyen mint már egy ízben megírtuk, gróf Teleki Sándor, Komócsy József és Vértesi Arnold fognak felolvasni, Blaha Lujza asszony és a debreceni dalárda pedig énekelni. Befejezőül néma képletben bemutatják Jankó János