Fővárosi Lapok 1890. június (149-178. szám)
1890-06-01 / 149. szám
Hosszú és Vedress, kik hozzájárultak az előadás sikeréhez. * Halmai Imre színtársulata, mely télire a miskolci színházban fog játszani, Ibsennek »A társadalom támaszai« című darabjával fejezte be rimaszombati idényét. Onnan Salgó-Tarjánba mentek, a nyár többi részét pedig Szentesen töltik. A társulat jobb erői: Kis Pista baritonista, Sziklai komikus, Morvai szerelmes színész, Szilágyi Dezső bonvivant, Breznai Anna fiatal drámai színésznő,Lénárdné anyaszínésznő, Halmainé asszony és Margó Zelma k. a. operetteprimadonnák. Remélik, hogy a jövő téli sarson minden baj nélkül fog lefolyni. * Vidéki hangversenyek. Jászberényben sikerült hangverseny volt a nőegylet felállítandó árvaháza javára s a temetőben levő honvéd-siremlék kijavítására. A sikert biztositó K. Markovits Ilka asszony művészi éneke, melyet a termet szorongásig megtöltő közönség zajos tapssal és virágesővel fogadott. Közreműködtek még: »Riszner Anilla k. a. szavalattal, Farkas János és Vidéki Ödön hegedűvel, Olgyai Kálmán zongorajátékkal, megérdemelt elismerés mellett. A hangversenyt társas lakoma követte. — A kolozsvári zene-konzervatórium tanára, id. Farkas János és növendékei Finály Gábor, Náthán Regina és Irén kisaszszonyok Gyulafehérvártt hangversenyt rendeztek, szépszámú közönség előtt. A jelenlévők élvezettel hallgatták Farkasnak hegedűjátékát, mihez Finály Gábor ügyes zongora-kíséretet szolgáltatott. Náthán Regina és Irén kisasszonyok bravourral adták elő cimbalmon a legnehezebb darabokat s összjátékuk kifogástalan volt. Tapsból és éljenzésből kijutott bőven az összes szereplőknek. * Apróbb hírek. A »Magyar Föld« szerkesztését ideiglenesen Kacziány Géza tanár vette át. — A népszínházban ma és holnap az énekkarok és a technikai személyzet javára tartanak előadást, szintehozva a »Hököm Mátyás«-t, e népszerű látványosságot, melynek legutolsó előadásaira is nagy közönség gyűlt össze a népszínházban. — A városligeti nyári színházban pénteken adják elő először a »Fenegyerekek« című németből magyarított bohózatot, melyben föllép Szirmai Imre, a népszínház tagja is. — Torlagi Adolf, a budai színkör kedvelt komikusa, októbertől a népszínházhoz szerződött. — Brassóba Komlós Gyula színtársulatához, szerződött nyárára a népszínháztól Németh József, Csongori Mariska k. a. és néhányan a karszemélyzetből ; vendégszerepelni fog ott párszor F. Hegyi Aranka asszony és Hunyadi is. A nagyváradi képkiállítás rideg közönynyel találkozik s az egyik ottani lap fel is jajdul, miért nem hívták föl a közönség figyelmét ünnepélyes megnyitással, miért nem nézi a kiállítást az intelligens hivatalnok-világ sat. * Pályázati hirdetés. A budapesti tanítótestület a maga tagjai számára pályázatot hirdet. A pályakérdés ez : »Melyek azon nemzeti történelmi mozzanatok, melyeket a népiskolákban részletesebben lehet és kell tanítanunk, hogy a történelmi oktatás helyesen felfogott céljainak eleget tegyünk.« A relativ legjobb, de irodalmi becscsel biró munka jutalma fiz db cs. és kir. arany a Békey Imre-alapítványból. A beküldési határidő 1890 évi szeptember 15-dike; az eredményt 1890 november 5-én, Imre napján hirdetik ki. A pályázó munkák jelige alatt, a jeligés levélkék mellékletével s idegen kézírással küldendők Jeny József elnökhöz (IX. kerület, Bakács-téri iskola) vagy Szőke István titkárhoz (I. ker., városmajor utca 31. sz.) Az értekezés terjedelme egy nyomtatott íven innen ne maradjon ; a mű a szerző tulajdona marad, köteles azonban arra, hogy valamelyik tanügyi lapban, lehetőleg a »Népnevelők Lapjá«-ban közölje. évre hanyatlott ez utolsó években, s azok is, akik szerették, utoljára már kivonták számára a szabadulást. Mikor kiszenvedett, nagy részvéttel temették el. Temetését a vállalkozó, a jó öreg Aul József, minden díj nélkül rendezte, tudva, hogy kit temet. Egy emberi romot temetett, de amely egykor, sokáig díszes erősség volt, mígnem a viharos idők kegyetlenül nem bántak vele. Koporsója fölött két püspök: Török Pál és Székács József mondtak búcsúbeszédet s a református ifjúság és a nemzeti szinház énekkarai zengtek gyászdallamokat. Fiatalabb költők emlékversben fejezték ki érzésüket. Sirja azonban a kerepesúti temetőben sokáig jeltelenül állt, mígnem 1876-ban özvegye, ki a forradalom vihara óta nem látta, emlékkövet állíttatott hamvai fölé. Neve és sorsa nincs elfeledve, írnak róla olykor emlékjegyzeteket. De csak kevesen olvassák műveit, melyeket utoljára Aigner Lajos adott ki, megírva életrajzának vázlatát is. Leghíresebb művét, az »Arany trombitáit az idő, szerencsés fordulata szorta háttérbe, habár annak egyes részei, (például a huszárokról szóló, a népies költészet elavulhatlan fényével bírnak. De az a láz, az a szellem, mely benne uralkodik, nem szólhat a mai időhöz többé. Mindig nevezetes irodalomtörténeti emléke marad azonban a lágy tűzpróba ama idejének, melyben »trombitahangokon ágyukkal beszéltünk« azzal a hadsereggel, mely ezentúl vész idején a mi fiainkkal együtt fogja védeni a hazát és trónt. A mai boldogabb kor gyermekei azonban ne feledjék ama viharos idő áldozatait. Hazaszeretetüknek estek ők martalékul, míg most a hazaszeretet a boldogulás szárnya. De bármennyire kedvezőn fordult is közéletünk folyama, nem volnánk méltók a sor jóságára, ha felednék azokat, kik lelkesedésük miatt voltak kénytelenek töviskoszorút viselni. Ilyen hazafias költő emlékének nyújtnak ma Borossebesen babérkoszorút. Legyünk együtt az ünnepelőkkel gondolatunkban és érzésünkben ! 1100 Képviselőház. (Május 31-diki ülés.) (M.) Dagály után apály. A Kossuth-vita alatt a karzat is, a terem is ugyancsak tele volt, míg tegnap már lenn is, fenn is sokkal több üres helyet láttunk, mint embert. Az ülés elején gr. Szapáry Gyula kormányelnök benyújtotta az állami számvevőszék negyedévi jelentését az előforduló túlkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról. Thaly Kálmán a millennium ügyében szólalt fel, hogy t. i. a honalapítás ezredéves ünnepének megöléséről mint gondolkozik a kormányelnök.Tisza Kálmán öt évvel ezelőtt az, uj országház megnyitását ez ünnepre helyező kilátásba, s egyszersmind az akadémiához fordult az ünnep esztendejének megállapítása végett. Az akadémia az 1894-dik évet jelölte ki. A szóló kérdi a kormányelnököt, hogy osztozik e elődjének kijelentésében s szándékozik-e ez ünnepről ősszel, vagy amikor lehet, előterjesztést tenni a törvényhozásnak, hogy az egész állam ülje meg az államépítés nagy ünnepét. A kormányelnök kijelente, hogy meg fogja tenni előterjesztését, mert maga is szükségesnek tartja, hogy a törvényhozás hozzájáruljon ez ünnep megtartásához. (Helyeslés.) Schiparcz Gyula előadó beszéde után a Ház elfogadta azt a módosítást, melyet a főrendiház a görög nyelvi törvényjavaslaton tett. Voltakép ez nem egyéb, mint az egyik szakasz eredeti szövegének helyreállítása. Következett az italmérési jövedék törvényének kiegészítési javaslata, melyet Hegedűs Sándor előadó ajánlott elfogadásra. A cél az előforduló jövedékcsonkítások elhárítása. Nagyon megszaporodtak a nagyszeszkereskedők s ellenőrzés hiányában a jövedék bevétele csökkent, mivel a fogyasztás így adómentes szeszhez juthatott; továbbá a törvényben nem eléggé világos a nyílt községek közti forgalomra vonatkozó határozat, sem zárt helyen nincs kellőleg szabályozva a gyarmatáru kereskedők italeladási joga. A javaslat e bajokon segítni kíván. A szesz-nagykereskedést is engedélyezési rendszerhez köti s nagyobb ellenőrzés alá veti. A nem eléggé világos rendelkezéseket kiegészíti. Továbbá a jövedék ellenőrzése elleni minden kihágást jövedéki kihágásnak tekinti s e szerinti büntetést szab rá, sat. Molnár József rossznak találja, hogy a szeszkereskedőkre a miniszter a könyvvezetés kijelölt módját kényszeríti, s hogy a mezőgazdák maguk és cselédjeik használatára adómentes szeszt csak pénzügyi hatóság engedélye mellett kaphatnak. Említett a szóló egyéb kifogást és aggodalmat is, s míg megnyugtató választ nem kap, a javaslatot nem fogadja el. Gaál Jenő (pécskai) körültekintés hiányát látja a javaslatban. A miniszter minden panaszt meghallgatott, csak a szeszkereskedőkét és gazdasági egyletekét nem. A szeszkereskedők nagy része vissza is fog vonulni az üzlettől, mely aztán az italmérési jog bérlőinek monopóliuma lesz, a fogyasztók és szesztermelők kárára. A szóló határzati javaslatot nyújta be, hogy a javaslatot vegyék le a napirendről. Wekerle Sándor miniszter védte a törvényjavaslatot s a maga eljárását. Elmondta, hogy a tervbe vett változtatások az állam jövedelmét biztosítják, másoknak pedig nem esnek kárára. Elmondta, hogy intézkedéseinél a községek érdeke iránt méltányos volt s kérte a javaslat elfogadását. Horánszky Nándor a javaslatban súlyos rendelkezéseket lát s azokat fejtegette és bírálta. Azt mondá, hogy így a lakosság az italmérési haszonbérlők mononopoliuma alá jut. (Helyeslés balról.) Másnemű, helyesli intézkedésekre van szükség. A szóló a Gaál Jenő indítványára szavaz. Szederkényi Nándor is ellenzi a javaslatot, melyben a minisztert csupán merev kincstári érdekek vezették. Polonyi Géza helytelenítő, hogy az utosó napokban nyakra-főre akarnak áthajtani ily fontos törvényjavaslatot. A minisztert kéri, hogy korlátozza a kocsmák nagymérvű elszaporodását, s gátolja meg azt, hogy Pozsony tájára oly roppant mennyiségű sört hoznak be Ausztriából. A szóló bírálta a javaslat egyes pontjait s ellene nyilatkozott. A vita itt félbe szakadt, s lévén még egy pár szónok, a tárgyalást hétfőn folytatják. Spóner Andor interpellációt intézett a pénzügyminiszterhez, a túltermelés baját állandósító szeszadó-törvény módosítása végett. A miniszter azonnal azt feleli, hogy ősszel előterjeszthetni remél oly javaslatokat, melyek a szesztermelésnek javára fognak szolgálni. Spóner Andor ezt köszönettel vette tudomásul. Fővárosi hírek. * A Stefánia gyermekkórház-egylet javára elnöke, gróf Zichy Ágost fiumei kormányzó, az egylet félszázados fennállása alkalmából 500 forintos alapítványt tett. A választmány legutóbbi ülésén elismerő köszönettel vették ezt tudomásul, aztán elhatározták, hogy az évi közgyűlést június 15-én délelőtt 10 órakor tartják meg az egyleti intézet üllői úti helyiségében. Az elnökség és a választmány tagjainak kijelölése végett Morlin Imre elnöklete alatt bizottságot küldtek ki. Morlin Imre a választmányi ülésen bemutatta az egylet félszázados működéséről szóló jelentést is, melyet helyesléssel fogadtak. * A nemzetközi madártani kongresszus bizottsága, melyet gr. Csáky Albin miniszter nevezett ki, tegnap tartotta alakuló gyűlését a műegyetemen. Jelen voltak: Szalay Imre, Bedő Albert, Tormay Béla, Tolnay Lajos és Keleti Károly miniszteri tanácsosok, Ráth Károly, Gerlóczy Károly, Török János főkapitány, Pulszky Ferenc, Herman Ottó, gr. Esterházy Kálmán, Csernátony Lajos orsz. képviselők és mások. Szalay Imre miniszteri tanácsos, mint a kormány képviselője, a közoktatásügyi miniszter nevében üdvözölte az egybegyűlteket. A korelnöki tiszt viselésére Pulszky Ferencet kérte föl, ki elfoglalván az elnöki széket, dr. Entz Géza tanárt szólította fel a referálásra. Entz Géza, az előkészítő bizottság elnöke, erre részletesen beszámolt a bizottság eddigi működéséről, mely arra volt irányozva, hogy a kongresszus mentői jobban sikerüljön s tudományos tekintetben maradandó nyomokat hagyjon maga után. Erre szolgálnak a pontos meteorológiai naplók és a madárvonulásokra vonatkozó megfigyelések és észleletek, melyek feldolgozva a kongresszus tudományos anyagát fogják alkotni. A gyűlés örvendetes tudomásul vette e jelentést, valamint Margó Tivadar tanár amaz írásbeli ajánlatát, hogy a vezetése alatt álló zoológiai intézetet a kongresszus idején nyitva tartja és előadási termét gyülekezési helyül engedi át. A megalakulásra kerülvén a sor, elnökké gróf Bethlen András földmivelésügyi minisztert választották meg. Alelnökök lettek Szalay Imre, Kamermayer Károly és dr. Entz Géza, jegyzővé Chernel István, a tudományos bizottság elnöke Herman Ottó, a levelező bizottságé, mely a külfölddel tartja fenn az összeköttetést, Xantus János és a gazdasági bizottságé Máday Izidor osztálytanácsos. A madártani kiállítást a tudományos bizottság fogja rendezni. Gyűlés után küldöttségileg értesiték gróf Bethlen Andrást elnökké való megválasztásáról. A miniszter köszönettel és készséggel fogadta el e tisztséget. * A görög nyelv tanításának korlátozása alkalmából báró Pirquet, az osztrák parlament egyik előkelő tagja, hosszabb levelet intézett Fenyvessy Ferenc orsz. képviselőhöz. Báró Pirquet Ausztriában egyik vezére a görög nyelv elleni mozgalomnak s elvtársai nevében is üdvözletét küldi Fenyvessy Ferencnek és mindama képviselőknek, kik a fontos reform megvalósítását előmozdították. Levelében megjegyzi: »Sajnos, hogy nekünk Ausztriában még mindig várnunk kell ez igazi reformra, melylyel Magyarország megelőzött minket.« * Választások a műegyetemen. A műegyetemen tegnap délelőtt tartották meg a tisztújító ülést. A jövő 1890/91-ik tanévre rektornak újra és egyhangúlag Klimm Mihály ez idei rektort választották meg. A mérnök, és építészeti szakosztály dékánjává Cziger Győző műépítészt, az ókori építés tanárát, a gépészmérnöki szakosztály dékánjává Föser István ez idei dékánt, s az egyetemes és vegyészeti szakosztály dékánjává dr. Ilosvay Lajos ez idei dékánt választották meg. * A berlini látogatás. Az a »kívül tágasabb«-féle üzenet, melyet Berlinből az oda készülő magyar kirándulóknak küldtek, kellő méltatásra talált Budapesten. Egyik berlini lap a »Nat. Ztg.«, kissé civilizáltabban nyilatkozik ugyan, megjegyezvén, hogy a berliniek szívesen fogják látni a magyarokat is, de ez a nyilatkozat meglehetősen lanyhán szól s tegnap fölmerült az a kérdés, vájjon helyes lesz-e, ha a magyar lövészek megjelennek a német lövészszövetség berlini ünnepélyén. Talán erre mintegy felvilágosításul teszi közzé a budapesti polgári lövészegylet a meghívót, melyet a berlini lövészünnep bizottsága nevében Forckenbeck főpolgármester díszelnök és Dirsch tanácsnok bizottsági elnök intéztek a magyar lövészekhez. E meghívó igen szíves hangon szól, kiemeli a szövetséges népek összetartozását is.