Fővárosi Lapok, 1890. október (27. évfolyam, 270-300. szám)
1890-10-17 / 286. szám
l nagy hatalommá lenni. Az első kötet a legrégibb időktől 1362-ig, Dimitrij Konstantinovics nagyfejedelem haláláig, a második kötet ettől 1598-ig, I. Fedor cár, Boris Gudonov és az ál-Dimitri haláláig terjed. A művelődési viszonyok, belviszonyok külön fejezetekben méltatvák. Kívánatos, hogy a munka befejező kötetei ne késsenek soká. * Operaház. Az »Álarcos bál« tegnapi előadására csak közepes számmal jelent meg közönség, tíz napon belül már másodszor hallhatta e dalművet. És mi más volt e dalmű a minap. Prevost Henrik (gróf) szerepének minden árnyalatát elhanyagolta. Kár, hogy a sors e pompás hangú énekessel másrészt oly mostohán bánt, még mindig nem akar előtte feltárulni a finom érzék, az előadás nemesebb hatáseszközeinek világa. Hogy a játékáról is szó legyen, pl. a harmadik felvonásbeli kettősben Szilágyi Bella kisasszonynyal, Amália ábrázolójával együtt a legellentétesebb álláspontra helyezkedett: a megmerevedet gróf mellett ott láttuk Rénét, a titoknak szenvedélyesen gesztikuláló hitvesét, kinek semmikép sem sikerült beléje életet önteni. Szilágyi kisasszony elevensége és szép megjelenése nem kárpótolhatott hangjának számos fogyatékáért és zenei inkorrektségeiért. Mikor akcentusainak a legdrámaibb színezetet kívánja kölcsönözni, akkor tűnik csak ki igazán fogyatékossága.Hilgermann Laura aszszonynak kár volt odaadni Ulrika jósnő, épen nem reája szabott szerepét, melyben maga is hallhatólag és láthatólag kényelmetlenül érezte magát. A két összeesküdt szerepét Szendrői és Takács éneklék. Mennyivel szívesebben hallgatta volna a közönség ez utóbbit és nem a fuldokló Manheltot Réné szerepében. Mint Silvano matróz Veres, az újonnan szerződtetett baritonista, harsogtatta egész hangtömegét, melynek idomitását természetesen elől kell kezdeni, de legalább nem lesz kárbaveszett munka. A zenekart Mahler Gusztáv igazgató vezényelte. A második felvonás fináléjában az énekesek serege erősen ingadozott. * A hangverseny-idény az orsz. zeneakadémia jövő szerdai Liszt-estélyével nyílik meg. Első felében három világhírű művész fog a redouteban hangversenyezni. Gura Eugéna kitűnő ballada- és Wagner-énekes, D’Albert Jenő zongoraművész s utána Rosenthal Mór zongoraművész, ki New Yorkban egymásután 28-szor hangversenyezett. E három hangversenyre előjegyzéseket már most elfogad Rózsavölgyi és társa udvari zeneműkereskedése. A Krancsevics-féle vonósnégyes társaság, Krancsevics, Pinkus, Sabathiel és Bürger, az idén négy hangversenyt rendez. Az első december 12-én lesz, a második pedig Beethoven-estélyűl van tervezve s akkor előadásra kerül a híres Kreutzerszonáta és a septett. Az egyes hangversenyeken Adlerné Goldberger Vilma, Sárváry Irma, Rosenthal Móric és Schönberger Benno működnek közre zongorán. * A földrajzi társaság jövő csütörtökön 5 órakor, az akadémia heti üléstermében felolvasó ülést tart. Tárgyai: »Raoul Chélard könyve Magyarországból« dr. Jankó Jánostól, »Khináról, különös tekintettel kereskedelmére« Faragó Ödöntől. * »Vitézül és hűséggel.« Ez alatt a jelszó alatt megjelent a 38-dik számú Mortináry-ezred története, kivonatban a kiadás alatt levő részletes ezred-történetből. A füzet a legénységi és altiszti iskoláknak van szánva s magyar nyelven is közrebocsátották. Ez tehát a második budapesti ezred, melynek története megjelent magyarul is (az első a házi ezred története volt Szabó M. Ferenc tollából). A füzet népies hangon van írva s a bakákban fejlesztheti a katonai szellemet. * Egyház zenetörténeti előadás. A harmadik templomi hangverseny, melyet az egyházi zene remekeinek buzgó előadói, a budai Mátyás-templom énekkara és karnagyuk, Vavrinecz Mór tegnap rendeztek a budavári helyőrségi templomban, és oly díszes és ájtatos közönség előtt folyt le, mint a megelőzők. Tíz zeneszerző különböző művét hallottuk, a templomi ének klasszikus egyszerűségű mesterétől, Palestrinától kezdve egész a modern légkörtől áthatott Saint-Saensig. Az olasz egyházi zeneszerzők a 16-dik században Palestrina nyomdokain haladnak s a mester »Gloriá«-ja a Marcel pápa miséjéből, a dallam kidolgozását tekintve Croce Giovanni motette-jétől keveset különbözik. De már Agazzari és Pitoni világias elemeket kevernek »acapella«-karaikba, a 18-dik századbeli Righini »Te Deum«-ának magánszólama, melyet Vavrineczné Farkas Ilona úrnő énekelt, szinte operaszerű. A magyar zeneszerzőkhöz vezetett át két régi magyar dal, az »Angyaloknak nagyságos asszonya« és az »Ének Szt.László királyról«, melyeket régi kódexekből Bogisich Mihály fejtett meg. Egyszerű, magyaros dallamuk mély benyomást tett. Beliczay, Szabó Xavér és Liszt Ferenc motettjei és himnuszai a régi mesterek nyomdokait követik, helyes érzékkel. Saint-Saens »Ave Máriá«-ja, melyet Baróti Jenőné szül. Kárffy Ilka asszony énekelt erőteljesen, koncertszerű, de szép szerzemény. * A »Földtani Közlöny« legújabb füzetét több mint száz oldalon Böckl János dolgozata foglalja el néhai Zsigmondy Vilmosról, ki a földtani társulatnál az alelnöki tisztet töltötte be, a szakirodalom egyik jeles művelője volt és kinek halálával a közélet és a bányászat jelentékeny veszteséget szenvedett. Böckh ismerteti Zsigmondy életét, működését, részletesen elmondva alkotásainak egész történetét, melynek megvilágítására számos mellékletet közöl. A füzetben e cikk német kivonata is olvasható és mellékelve van Zsigmondy arcképe is. * A debreceni »Csokonai-kör« irodalmi szakosztálya nov. 17-dikén, a Csokonai Vitéz Mihály születésének évfordulóján kezdi meg működését ünnepélyesen, irodalmi felolvasással. Ezzel tényleg és nyilvánosan belefog feladatának betöltésébe. Célja irodalmi színvonalon álló felolvasásokkal nemesítőleg hatni, ébren tartani, terjeszteni a közönségben a szellemi termékek iránt az érdeklődést s hathatós ösztönt nyújtani arra is,hogy ezek az erők minél tevékenyebb és termékenyebb működésben legyenek. E mellett összegyűjti mindazt, ami csak összegyűjthető Csokonai életével, működésével vonatkozásban állott tárgyakból. Gondozza, fentartja, tovább fejleszti azokat az emlékeket s a környező kerteket, melyeket Debrecen város közönségének kegyelete és áldozatkészsége a hatvanas években emelt. A város szépüléséért megtesz mindent. Ily széles munkakör, a tevékenységnek ilyen sok, különböző ága nagyon sok munkást kiván s a sok munkástól ügybuzgalmat, lelkesedést. Évkönyvek kiadása, estélyek rendezése szintén programútán van. A Csokonai-kör az egész Debrecenért alakult és kíván működni; illő, hogy ebben a működésben, ennek a működésnek a támogatásában egész Debrecen részt vegyen. * Apróbb hírek. Az orsz. zeneakadémiánál november elsején zongoratanárképző tanfolyam kezdődik, a helyes zongoratanítás és gyakorlás elsajátítására; a tanfolyam két évre terjed s a zeneakadémiát végzett növendékeket vesznek fel rá, a tandíj 50 frt. — A népszínház tizenöt évi fenállásának évfordulója tegnapelőtt volt s a lefolyt évben 13 újdonságot hozott színre, 88 estén adott népszínművet, 108-an operettet; tizenöt év óta 309 eredeti és fordított darabot hozott színre 5155 estén, miből a magyar népszínműre 1608 egész este esik, operettet 2194 estén adtak. — Tollagi Adolf, a népszínház újonnan szerződtetett tagja a jövő hétfőn bemutatandó »Színi tanoda« című új darabban fog először föllépni. — Bürger Zsigmond, operánk jeles gordonkása, nagyobb külföldi hangverseny-körútra indul Belgiumba és Németországba. — Ligeti Vilmos fiatal komikus virágvasárnaptól másfél évre a népszínházhoz szerződött. — Nagy-Szent-Miklóson most Jeszenszky Dezső színtársulata játszik s előadásait már azért is látogatják, mert az igazgató a város szülötte, hol apja ismert ügyvéd volt. Fővárosi hirek. * Tisztelgés. Herceg Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnok tegnap fogadta a tisztikar tisztelgését. A közös hadseregbeli törzstisztek a tiszti kaszinóban gyűltek össze s gróf Uexkull-Gyllebrand altábornagy üdvözölte az uj parancsnokot. Herceg Lobkovitz szives szavakkal mondott köszönetet, megjegyezve, hogy oly kiváló tábornokok után, minek báró Edelsheim-Gyulay Lipót és gróf Pejacsevich Miklós voltak, némi aggódással foglalja el helyét; de iparkodni fog, hogy a hadtest kitűnő katonai szellemét és harckészségét fentartsa és ápolja; ehhez kéri a tisztikar támogatását. Félórával később ugyanott a honvéd tisztikar bemutatása következett. Kubinyi altábornagy végezte a bemutatást s a herceg igen szívélyesen fogadta a honvédtiszteket, kikhez körülbelől e szavakat intézte: »Szívből üdvözlöm önöket, uraim és köszönöm figyelmüket. Legyenek meggyőződve, hogy törekvésem lesz, hogy a budapesti helyőrségben a benső bajtársi szellemet ápoljam s ehhez kérem szives támogatásukat.« E tisztelgések után a hadtestparancsnok a várba kocsizott s ott a főtisztek, tábori papok, katonaorvosok s katonai hivatalnokok bemutatása következett. * Tanfelügyelők értekezlete volt tegnap délután az újvilág utcai állami leányiskola helyiségében. Az értekezleten huszonkét vidéki tanfelügyelő vett részt s Koós Ferenc brassói tanfelügyelő viselte az elnöki tisztet. Jegyzője az értekezletnek, mely nem volt nyilvános, dr. Havass Gyula besztercei, előadója pedig Sebesztha Károly zólyomi tanfelügyelő volt. Elhatározták, hogy ezentúl évenként tanfelügyelői kongresszust tartanak egy paedagógiai és egy gyakorlati közigazgatási kérdés megvitatására, mégpedig minden évben más-más helyen; az első kongresszus Budapesten lesz, a jövő év május havában. Megállapították az első kongresszus tárgyait is. A gyakorlati kérdés a tanfelügyelő hatáskörének kibővítését és anyagi helyzetének megvitatását öleli fel. E kérdés előkészítésére bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Tóth József elnöklete alatt Verédy Károly, Vargyas Endre, Sebesztha Károly, Barthu Rezső, Groó Vilmos tanfelügyelők és Csánki Miklós segédtanfelügyelő. A kongresszus paedagogiai kérdése Verédy Károly fővárosi tanfelügyelő indítványára a nyelvoktatás terén észlelhető ama visszásság lesz, mely az elemi iskolai és középiskolai oktatás között tapasztalható s mely főleg ama körülményből ered, hogy a nyelvoktatás ez idő szerint nem egyöntetű, mert a neologia és orthologia egymással harcot vív s ezt tankönyveink utján beviszik az iskolákba. Az értekezletnek esti nyolc órakor lett vége. A tanfelügyelők ma délelőtt gr. Csáky Albin miniszternél fognak tisztelegni. A Pest megye évnegyedes közgyűlése tegnap ért véget. Kisebb ügyeket intéztek el, egyebek közt 200 frtot szavazva meg az Aszódon létesítendő protestáns leánynevelő-intézetre. Történt egy rektifikáló fölszólalás is: Földváry Miklós szólalt fel az ellen, hogy a lapok a pótadó elvetését az állami közigazgatás elleni tüntetésnek mondták; a felszólalók még mások is, kik a javaslat ellen szavaztak, épen hívei a közigazgatás államosításának. Az elnöklő alispán is megjegyzi, hogy a szavazásnál magasabb politikai szempontok nem szerepeltek, a tagok pártkülönbség nélkül szavaztak pro és kontra. Ezzel szemben a tudósítás írója megjegyzi, hogy a megyei költségvetés tárgyalásánál dr. Freisinger Lajos erősen kikelt a közigazgatás államosítása ellen, kijelente, hogy a haldokló vármegyének semminemű pótadót sem szavaz meg, leckéztette az újságírókat, kik szakismeret nélkül dicsőítik az államosítást s a gyűlés zajosan megéljenezte a beszédet, sokan pedig kiálták : »Nem is szavazzuk meg!« És nem is szavazták meg. Ilyen körülmények közt a tudósító nem egészen alaptalanul láthatott összefüggést a szavazás eredménye és a megéljenzett beszéd helyeslése közt. * Gyászszertartás. Az elhunyt Mocsonyi Mihály koporsójára tegnap a család tagjaitól és tisztelőitől igen sok koszorú érkezett. Mivel jelenleg görög keleti román pap nincs Budapesten, az elhunytat itt be sem szentelték, hanem minden szertartás nélkül Foenba szállíttatták s ma ott adják meg neki a végtisztességet. A halálesetről a család a következő gyászjelentést adta ki: »Mocsonyi Sándor és Mocsonyi Jenő saját, mint az utóbbi neje szül. zalabéri Horváth Teréz és gyermekeik Katalin, Eugenia, Péter és Sándor, továbbá Joéni Mocsonyi Antal és neje szül. báró Brüdern Jozefin, valamint Zenó és Géza fiaik és az előbbinek neje szül. b. Fischer Mária és ezek fia Antal; özv. foéni Mocsonyi Andrásné szül. mácsai Csernovits Laura; özv. foéni Mocsonyi Györgyné szül. gyöngyösi Somogyi Ilona és ennek leányai Lívia, gr. Bethlen Andrásné és Georgine. Bissingen Nippenburg grófné nevében mélyen szomorodott szívvel jelentik, hogy felejthetlen atyjuk, illetve apósa, nagyatyjuk, sógoruk és nagybátyjuk. Mocsonyi Mihály október 14/2-án délben, rövid szenvedés után, élte 79. évében istenben elhunyt. A boldogultnak hitlt tetemei október 17/5 én fognak Foen-en a gör. kel. hitvallás szertartásai szerint beszenteltetni és örök nyugalomra tétetni. A gyászistentiszteletek november hó 18/30-dikán fognak Foen-en és Kápolnáson a gör. keleti román szentegyházakban megtartatni.« * A negyedik színház. A fővárosi tanács tegnap délelőtt tartott ülésében foglalkozott a negyedik színház ügyével és tárgyalás alá vette mind az engedélyt kérők folyamodványát, mind a közoktatásügyi bizottságnak javaslatát. Hosszabb, beható tanácskozás után a tanács abban állapodott meg, hogy javasolni fogja a közgyűlésnek az engedély megadását a következő feltételek mellett: Az engedély tartama 32 évre szól, olykép, hogy ennek letelte után a színház a főváros tulajdonába szálljon át. A színház helyéül legfeljebb 800 négyszögölnyi fővárosi területet engednek át (talán a Széchenyi-sétatéren). Az engedélyesek évenként legalább 200 magyar előadást kötelesek tartani, melyekből 150 előadásnak az okt. 1-től március végéig terjedő időszakra kell esnie; minden elmaradt magyar előadás után 500 frt bírságot fizetnek. Az engedélyesek annak biztosítására, hogy a színházat a telek átadásától számítva három év alatt felépítik és megnyitják, 50,000 frtot kötelesek letenni. Ebből 25,000 frtot a színház megnyitása után visszakapnak, 25,000 frt pedig biztosítékul viszszamarad. Az ügy már a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerül, mégpedig azzal a megjegyzéssel, hogy a felek kérdése csak akkor vétessék tárgyalás alá, ha a színház ügye már végleg eldőlt. * Személyi hírek. Báró Fejérváry Géza honvédelmi miniszter legutóbbi bécsi útja a honvédségi előléptetésekkel is összefüggött s hírlik, hogy novemberben a tábornoki karban csak egy előléptetés lesz, ellenben a törzs- és főtiszti karban sokan fognak előlépni. Wekerle Sándor pénzügyminiszter legközelebb enquétet fog összehívni a hitelszövetkezetek ügyének rendezése érdekében.— Simics Ignác királyi tanácsos és pénzügyigazgató, sok évi hű — 2108 —