Fővárosi Lapok, 1890. október (27. évfolyam, 270-300. szám)

1890-10-17 / 286. szám

l nagy hatalommá lenni.­­ Az első kötet a legrégibb időktől 1362-ig, Dimitrij Konstantinovics nagyfeje­delem haláláig, a második kötet ettől 1598-ig, I. Fedor cár, Boris Gudonov és az ál-Dimitri haláláig terjed. A művelődési viszonyok, belviszonyok külön fejezetekben méltatvák. Kívánatos, hogy a munka befejező kötetei ne késsenek soká. * Operaház. Az »Álarcos bál« tegnapi előadására csak közepes számmal jelent meg közön­ség, tíz napon belül már másodszor hallhatta e dal­művet. És mi más volt e dalmű a minap. Prevost Henrik (gróf) szerepének minden árnyalatát el­hanyagolta. Kár, hogy a sors e pompás hangú éne­kessel másrészt oly mostohán bánt, még mindig nem akar előtte feltárulni a finom érzék, az előadás ne­mesebb hatáseszközeinek világa. Hogy a játékáról is szó legyen, pl. a harmadik felvonásbeli kettősben Szilágyi Bella kisasszonynyal, Amália ábrázolójával együtt a legellentétesebb álláspontra helyezkedett: a megmerevedet gróf mellett ott láttuk Rénét, a titoknak szenvedélyesen gesztikuláló hitvesét, kinek semmikép sem sikerült beléje életet önteni. Szi­lágyi kisasszony elevensége és szép megjelenése nem kárpótolhatott hangjának számos fogyatékáért és zenei inkorrektségeiért. Mikor akcentusainak a leg­drámaibb színezetet kívánja kölcsönözni, akkor tűnik csak ki igazán fogyatékossága.Hilgermann Laura asz­­szonynak kár volt oda­adni Ulrika jósnő, épen nem reája szabott szerepét, melyben maga is hallhatólag és láthatólag kényelmetlenül érezte magát. A két összeesküdt szerepét Szendrői és Takács éneklék. Mennyivel szívesebben hallgatta volna a közönség ez utóbbit és nem a fuldokló Manheltot Réné szerepé­ben. Mint Silvano matróz Veres, az újonnan szer­ződtetett baritonista, harsogtatta egész hangtömegét, melynek idomitását természetesen elől kell kezdeni, de legalább nem lesz kárbaveszett munka. A zenekart Mahler Gusztáv igazgató vezényelte. A második fel­vonás fináléjában az énekesek serege erősen inga­dozott. * A hangverseny-idény az orsz. zeneakadé­mia jövő szerdai Liszt-estélyével nyílik meg. Első fe­lében három világhírű művész fog a redouteban hangversenyezni. Gura Eugén­a kitűnő ballada- és Wagner-énekes, D’Albert Jenő zongoramű­vész s utána Rosenthal Mór zongoraművész, ki New­ Yorkban egymásután 28-szor hangversenye­zett. E három hangversenyre előjegyzéseket már most elfogad Rózsavölgyi és társa udvari zenemű­kereskedése. A Krancsevics-féle vonós­négyes társaság, Krancsevics, Pinkus, Sabathiel és Bürger, az idén négy hangversenyt rendez. Az első december 12-én lesz, a második pedig Beethoven-estélyűl van tervezve s akkor előadásra kerül a híres Kreutzer­­szonáta és a septett. Az egyes hangversenyeken Adler­­né­ Goldberger Vilma, Sárváry Irma, Rosenthal Móric és Schönberger Benno működnek közre zongorán. * A földrajzi társaság jövő csütörtökön 5 órakor, az akadémia heti üléstermében felolvasó ülést tart. Tárgyai: »Raoul Chélard könyve Magyaror­szágból« dr. Jankó Jánostól, »Khináról, különös te­kintettel kereskedelmére« Faragó Ödöntől. * »Vitézül és hűséggel.« Ez alatt a jelszó alatt megjelent a 38-dik számú M­o­rt­i­n­á­r­y-e­z­r­e­d története, kivonatban a kiadás alatt levő részle­tes ezred-történetből. A füzet a legénységi és altiszti iskoláknak van szánva s magyar nyelven is közrebo­csátották. Ez tehát a második budapesti ezred, mely­nek története megjelent magyarul is (az első a házi ezred története volt Szabó M. Ferenc tollából). A füzet népies hangon van írva s a bakákban fejleszt­heti a katonai szellemet. * Egyház zenetörténeti előadás. A harmadik templomi hangverseny, melyet az egyházi zene reme­keinek buzgó előadói, a budai Mátyás-templom ének­kara és karnagyuk, Vavrinecz Mór tegnap rendeztek a budavári helyőrségi templomban, és oly díszes és ájtatos közönség előtt folyt le, mint a megelőzők. Tíz zeneszerző különböző művét hallot­tuk, a templomi ének klasszikus egyszerűségű meste­rétől, Palestrinától kezdve egész a modern légkörtől áthatott Saint-Saensig. Az olasz egyházi zen­e­­s­z­e­r­z­ő­k a 16-dik században Palestrina nyomdo­kain haladnak s a mester »Gloriá«-ja a Marcel pápa miséjéből, a dallam kidolgozását tekintve Croce Gio­vanni motette-jétől keveset különbözik. De már Agazzari és Pitoni világias elemeket kevernek »aca­­pella«-karaikba, a 18-dik századbeli Righini »Te Deum«-ának magán­szólama, melyet Vavrineczné­ Farkas Ilona úrnő énekelt, szinte operaszerű. A magyar zeneszerzőkhöz vezetett át két régi magyar dal, az »Angyaloknak nagyságos asszonya« és az »Ének Szt.­László királyról«, melyeket régi kódexekből Bogisich Mihály fejtett meg. Egyszerű, magyaros dallamuk mély benyomást tett. Beliczay, Szabó Xavér és Liszt Ferenc motettjei és himnuszai a régi mesterek nyomdokait követik, helyes érzékkel. Saint-Saens »Ave Máriá«-ja, melyet Baróti Jenőné szül. Kárffy Ilka asszony énekelt erőteljesen, koncert­szerű, de szép szerzemény. * A »Földtani Közlöny« legújabb füzetét több mint száz oldalon Böckl János dolgozata foglalja el néhai Zsigmon­dy Vilmosról, ki a földtani társulatnál az alelnöki tisztet töltötte be, a szakiro­dalom egyik jeles művelője volt és kinek halálával a közélet és a bányászat jelentékeny veszteséget szen­vedett. Böckh ismerteti Zsigmondy életét, működését, részletesen elmondva alkotásainak egész történetét, melynek megvilágítására számos mellékletet közöl. A füzetben e cikk német kivonata is olvasható és mellékelve van Zsigmondy arcképe is. * A debreceni »Csokonai-kör« irodalmi szak­osztálya nov. 17-dikén, a Csokonai Vitéz Mihály szü­letésének évfordulóján kezdi meg működését ünnepé­lyesen, irodalmi felolvasással. Ezzel tényleg és nyil­vánosan belefog feladatának betöltésébe. Célja iro­dalmi színvonalon álló felolvasásokkal nemesítőleg hatni, ébren tartani, terjeszteni a közönségben a szel­lemi termékek iránt az érdeklődést s hathatós ösztönt nyújtani arra is,hogy ezek az erők minél tevékenyebb és termékenyebb működésben legyenek. E mellett ös­­­­szegyűjti mindazt, a­mi csak összegyűjthető Csoko­nai életével, működésével vonatkozásban állott tár­gyakból. Gondozza, fentartja, tovább fejleszti azokat az emlékeket s a környező kerteket, melyeket Debre­­cen város közönségének kegyelete és áldozatkész­sége a hatvanas években emelt. A város szépüléséért megtesz mindent. Ily széles munkakör, a tevékeny­ségnek ilyen sok, különböző ága nagyon sok munkást kiván s a sok munkástól ügybuzgalmat, lelkesedést. Évkönyvek kiadása, estélyek rendezése szintén pro­gramútán van. A Csokonai-kör az egész Debrecenért alakult és kíván működni; illő, hogy ebben a műkö­désben, ennek a működésnek a támogatásában egész Debrecen részt vegyen. * Apróbb hírek. Az orsz. zeneakadé­mián­ál november elsején zongoratanárképző tan­folyam kezdődik, a helyes zongoratanítás és gyakor­lás elsajátítására; a tanfolyam két évre terjed s a zeneakadémiát végzett növendékeket vesznek fel rá, a tandíj 50 frt. — A népszínház tizenöt évi fenállásának évfordulója tegnapelőtt volt s a le­folyt évben 13 újdonságot hozott színre, 88 estén adott népszínművet, 108-an operettet; tizenöt év óta 309 eredeti és fordított darabot hozott színre 5155 estén, miből a magyar népszínműre 1608 egész este esik, operettet 2194 estén adtak. — Tollagi Adolf, a népszínház újonnan szerződtetett tagja a jövő hétfőn bemutatandó »Színi tanoda« című új darabban fog először föllépni. — Bürger Zsig­­m­­on­d, operánk jeles gordonkása, nagyobb külföldi hangverseny-körútra indul Belgiumba és Német­országba. — Ligeti Vilmos fiatal komikus vi­rágvasárnaptól másfél évre a népszínházhoz szerző­dött. — N­a­g­y-S­zen­t-M­i­k­l­ó­s­o­n most Jeszenszky Dezső színtársulata játszik s előadásait már azért is látogatják, mert az igazgató a város szülötte, hol apja ismert ügyvéd volt. Fővárosi hirek. * Tisztelgés. Herceg Lobkovitz Rudolf hadtestparancsnok tegnap fogadta a tisztikar tisztel­gését. A közös hadseregbeli törzstisztek a tiszti ka­szinóban gyűltek össze s gróf Uexku­ll-Gyllebrand altábornagy üdvözölte az uj parancsnokot. Herceg Lobkovitz szives szavakkal mondott köszönetet, meg­jegyezve, hogy oly kiváló tábornokok után, minek báró Edelsheim-Gyulay Lipót és gróf Pejacsevich Miklós voltak, némi aggódással foglalja el helyét; de iparkodni fog, hogy a hadtest kitűnő katonai szel­lemét és harckészségét fentartsa és ápolja; ehhez kéri a tisztikar támogatását.­­ Félórával később ugyanott a honvéd­ tisztikar bemutatása kö­vetkezett. Kubinyi altábornagy végezte a bemutatást s a herceg igen szívélyesen fogadta a honvédtiszteket, kikhez körülbelől e szavakat intézte: »Szívből üdvöz­löm önöket, uraim és köszönöm figyelmüket. Legye­nek meggyőződve, hogy törekvésem lesz, hogy a bu­dapesti helyőrségben a benső bajtársi szellemet ápol­jam s ehhez kérem szives támogatásukat.« E tisztel­gések után a hadtestparancsnok a várba kocsizott s ott a főtisztek, tábori papok, katonaorvosok s kato­nai hivatalnokok bemutatása következett. * Tanfelügyelők értekezlete volt tegnap délután az újvilág­ utcai állami leányiskola helyisé­gében. Az értekezleten huszonkét vidéki tanfelügyelő vett részt s Koós Ferenc brassói tanfelügyelő viselte az elnöki tisztet. Jegyzője az értekezletnek, mely nem volt nyilvános, dr. Havass Gyula beszter­cei, előadója pedig Sebesztha Károly zólyomi tan­­felügyelő volt. Elhatározták, hogy ezentúl évenként tanfelügyelői kongresszust tartanak egy paedagó­­g­i­a­i és egy gyakorlati közigazgatási kérdés megvitatására, még­pedig minden évben más-más helyen; az első kongresszus Buda­pesten lesz, a jövő év május havában. Megállapítot­­ták az első kongresszus tárgyait is. A gyakorlati kérdés a tanfelügyelő hatáskörének kibővítését és anyagi helyzetének megvitatását öleli fel. E kérdés előkészítésére bizottságot küldtek ki, melynek tagjai Tóth József elnöklete alatt Verédy Károly, Vargyas Endre, Sebesztha Károly, Barthu Rezső, Groó Vil­mos tanfelügyelők és Csánki Miklós segédtanfel­ügyelő. A kongresszus paedagogiai kérdése Verédy Károly fővárosi tanfelügyelő indítványára a nyelv­­oktatás terén észlelhető ama visszásság lesz, mely az elemi iskolai és középiskolai oktatás között ta­pasztalható s mely főleg ama körülményből ered, hogy a nyelvoktatás ez idő szerint nem egyöntetű, mert a neologia és orthologia egymással harcot vív s ezt tankönyveink utján beviszik az iskolákba. Az ér­tekezletnek esti nyolc órakor lett vége. A tanfelügye­lők ma délelőtt gr. Csáky Albin miniszternél fognak tisztelegni. A Pest megye évnegyedes közgyűlése tegnap ért véget. Kisebb ügyeket intéztek el, egyebek közt 200 frtot szavazva meg az Aszódon létesítendő pro­testáns leánynevelő-intézetre. Történt egy rektifikáló fölszólalás is: Földváry Miklós szólalt fel az ellen, hogy a lapok a pótadó elvetését az állami köz­­igazgatás elleni tüntetésnek mondták; a felszólaló­k még mások is, kik a javaslat ellen szavaztak, épen hívei a közigazgatás államosításának. Az elnöklő al­ispán is megjegyzi, hogy a szavazásnál magasabb politikai szempontok nem szerepeltek, a tagok párt­különbség nélkül szavaztak pro és kontra.­­ Ezzel szemben a tudósítás írója megjegyzi, hogy a megyei költségvetés tárgyalásánál dr. Freisinger Lajos erősen kikelt a közigazgatás államosítása ellen, ki­jelente, hogy a haldokló vármegyének semminemű pótadót sem szavaz meg, leckéztette az újságírókat, kik szakismeret nélkül dicsőítik az államosítást s a gyűlés zajosan megéljenezte a beszédet, sokan pedig kiálták : »Nem is szavazzuk meg!« És nem is sza­vazták meg. Ilyen körülmények közt a tudósító nem egészen alaptalanul láthatott összefüggést a szava­zás eredménye és a megéljenzett beszéd helyes­lése közt. * Gyász­szertartás. Az elhunyt Mocsonyi M­i­h­á­l­y koporsójára tegnap a család tagjaitól és tisztelőitől igen sok koszorú érkezett. Mivel jelenleg görög keleti román pap nincs Budapesten, az elhuny­tat itt be sem szentelték, hanem minden szertartás nélkül Foenba szállíttatták s ma ott adják meg neki a végtisztességet. A halálesetről a család a követ­kező gyászjelentést adta ki: »Mocsonyi Sándor és Mocsonyi Jenő saját, mint az utóbbi neje szül. zalabéri Horváth Teréz és gyermekeik Kata­lin, Eugenia, Péter és Sándor, továbbá Joéni M­o­­csonyi Antal és neje szül. báró Brüdern Jozefin, valamint Zenó és Géza fiaik és az előbbinek neje szül. b. Fischer Mária és ezek fia Antal; özv. foéni Mocsonyi Andrásné szül. mácsai Csernovits Laura; özv. foéni Mocsonyi G­y­ö­r­g­y­n­é szül. gyöngyösi Somogyi Ilona és ennek leányai Lívia, gr. Bethlen Andrásné és Georgine. Bis­sin­gen Nippenburg grófné nevében mélyen szo­morodott szívvel jelentik, hogy felejthetlen atyjuk, illetve apósa, nagyatyjuk, sógoruk és nagybátyjuk. Mocsonyi Mihály október 14/2-án délben, rö­vid szenvedés után, élte 79. évében istenben elhunyt. A boldogultnak hitlt tetemei október 17/5 én fognak Foen-en a gör. kel. hitvallás szertartásai szerint be­szenteltetni és örök nyugalomra tétetni. A gyász­istentiszteletek november hó 18/30-dikán fognak Foen-en és Kápolnáson a gör. keleti román szent­egyházakban megtartatni.« * A negyedik színház. A fővárosi tanács teg­nap délelőtt tartott ülésében foglalkozott a negyedik színház ügyével és tárgyalás alá vette mind az enge­délyt kérők folyamodványát, mind a közoktatásügyi bizottságnak javaslatát. Hosszabb, beható tanácsko­zás után a tanács abban állapodott meg, hogy j­a­v­a­­solni fogja a közgyűlésnek az engedély meg­­adását a következő feltételek mellett: Az engedély tartama 32 évre szól, olykép, hogy ennek letelte után a színház a főváros tulajdonába szálljon át. A színház helyéül legfeljebb 800 négyszögölnyi fővárosi terüle­tet engednek át (talán a Széchenyi-sétatéren). Az engedélyesek évenként legalább 200 magyar előadást kötelesek tartani, melyekből 150 előadásnak az okt. 1-től március végéig terjedő időszakra kell esnie; minden elmaradt magyar előadás után 500 frt bírsá­got fizetnek. Az engedélyesek annak biztosítására, hogy a színházat a telek átadásától számítva három év alatt felépítik és megnyitják, 50,000 frtot kötele­sek letenni. Ebből 25,000 frtot a színház megnyitása után visszakapnak, 25,000 frt pedig biztosítékul visz­­szamarad. Az ügy már a legközelebbi közgyűlés napirendjére kerül, még­pedig azzal a megjegyzéssel, hogy a felek kérdése csak akkor vétessék tárgyalás alá, ha a színház ügye már végleg eldőlt. * Személyi hírek. Báró Fejérv­áry Géza honvédelmi miniszter legutóbbi bécsi útja a honvédségi előléptetésekkel is összefüggött s hírlik, hogy novem­berben a tábornoki karban csak egy előléptetés lesz, ellenben a törzs- és főtiszti karban sokan fognak elő­lépni.­­ Wekerle Sándor pénzügyminiszter legközelebb enquétet fog összehívni a hitelszövetke­zetek ügyének rendezése érdekében.— Simics Ig­­nác királyi tanácsos és pénzügyigazgató, sok évi hű — 2108 —

Next