Fővárosi Lapok, 1890. december (27. évfolyam, 330-358. szám)

1890-12-25 / 353. szám

a következők: »Őszi táj« Bihari Sándortól, »Nagy­szeben vidékéről« báró Ehrmann Tivadartól, »Alkony« Gyulai Lászlótól, »Elázva« Kacziány Ödöntől, »Ha­mupipőke« Mannheimer Gusztávtól, »Halász« Szir­mai Antaltól és »Bethlen-bástya« Telepy Károlytól. A társulat művásárló bizottsága még ezután is fog a tagok közti kisorsolásra néhány képet válogatni. A sorshúzást a tagok javára jövő vasárnap, délután 3 órakor tartják meg. Az 1 fztos sorsjegyekből is már több száz kelt el, úgy hogy e célra is még több nyeremény vásárolható. E kis sorsolás húzása a kiál­lítás után, január 31-én lesz, addig sorsjegyek a pénztárnál kaphatók. * A szabadság-szobor tervére ez év végén jár le a hirdetett pályázat. Mint olvassuk, a szoborbi­zottság a pályázati feltételekhez szigorúan ragaszko­dik s így, ha esetleg a szobrászok körében felmerülne az az óhajtás, hogy a határidőt meghosszabbítsák, azt semmi körülmény közt sem teljesítnék. A pálya­­műveket egy ideig a józsefvárosi reáliskola egyik he­lyiségébe, később azonban, hogy a közönség is meg­tekinthesse, valamely alkalmasabb helyre szállítják. A képzőművészeti társulat fel is ajánlotta a műcsar­nok legnagyobb termét. Művészkörökből a szoborter­vekre vonatkozólag csak annyi szivárgott ki, hogy többen az oktogon-térre akarják műveiket felállít­­tatni, míg mások a pályamű mintázásánál az új or­szágház előtti teret tartották szem előtt. * A debreceni színház új bérletét 1891. jú­nius 1-étől 1894. június 1-éig terjedő három évre hirdetik. A színigazgató 5000 frt készpénz segélyt kap évenkint, két vagy több részletben, de csak ha a színházi bizottság arra méltónak ítéli. Ezer forintot minden esetre csak a szinidény végével fizetnek ki. A színigazgató ingyen színházat és fűtést is kap, to­vábbá a kezelő­személyzet fizetéséhez bizonyos áta­lányt. Ennek fejében köteles 10.000 frt értékű bizto­sítékot nyújtani, szerződtetett tagjainak névsorát de­cember végéig és március 10-éig bemutatni, az isme­retlen tagokat, szerződtetés előtt, vendégszerepeltetni. Előadásokat hetenkint hat napon tarthat, a szünna­pokon rendezhet nép- vagy gyermekelőadásokat. * A »Kis Lap« gyermekújság karácsonyi száma van lapunk mai számához mutatványkép mellékelve. Sok olvasónak a gyermekkori édes emlékek mosolyát fogja ajkára csalni, mert a­kik ma fiatal anyák, bol­dog családapák, azoknak már szintén kedves barát­­juk, hetenként sóvárogva várt kellemes szórakoztató­­juk volt. Forgó bácsi »Kis Lap«-ja, a magyar ifjúsági irodalom e legrégibb, legjobban bevált köz­lönye. Huszadik esztendeje immár, hogy Forgó bácsi a magyar gyermekvilágnak legkedvesebb oktatója, szórakoztatója. Erős nyomot vágott a »Kis Lap« s utána megindult több hasonló vállalkozás, de a haladó idővel a Forgó bácsi »Kis Lap «-ja is folyton haladva mindig legelős marad, most útmutatónak, úgy mint régente úttörő volt. Nagyobb örömet szülők nem igen szerezhetnek gyermekeiknek, mint ha be­sorozzák őket Forgó bácsi hívei közé. Céltudatos módon nyújt nekik a »Kis Lap« hetenként olyan olvasmányt, mely a­míg egyrészt érdekességével leköti figyelmüket, másrészt minden professzorkodó komolykodás nélkül szinte észrevétlenül hinti szí­vükbe a jónak, nemesnek, jó ízlésnek és igazi magyar­ságnak érzéseit, elméjüket pedig bő ismeretkörrel tágítja. A zamatos magyar prózai és verses dolgoza­tokat művészi rajzok sokasága kiséri, az Athenaeum­­társulat pedig nagy csínnal állítja ki a lapot, mely­nek ára negyedévre 1 frt 40 kr. * Marlitt regényei magyar nyelven. A Sin­ger és Wolfner-cég új fordításban, képekkel kiadja Marlitt jobb regényeit, melyek a magyar női közön­ség kezén a régibb fordításban már nem forognak. A füzetes kiadásból eddig két kötet vált teljessé s azok most díszes kötésben is kaphatók. A két kötet: »A vén kisasszony titka« és »Gizella grófné«. A művek bátran adhatók serdülő leányok kezébe. * Magyar népmesék az ifjúság számára. Lampel Róbert (Wodianer F. és fiai) kiadásában egy igen ajánlható ünnepi ifjúsági irat jelent meg. »Magyar népmondák« vannak benne feldolgozva az ifjúság számára s a színes képeket Ebner Lajos festőnk rajzolta hozzájuk. Radó Vilmos hazánk nép­­mondáiból 31-et válogatott össze különböző vidékről s az ifjúságot érdeklő modorban beszéli el valameny­­nyit. A kemény kötésű kötet ára 2 frt 80 kr. * Egy Buschiáda magyarul. Busch Vilmos, a torzkép rajzoló és verselő, kedvelt humoristája a németségnek. Nemcsak képei, hanem versei is logi­kailag és nyelvtanilag fejükre vannak gyakran állítva, de ép a fonákság nála egyik eszköze a komikai ha­tásnak. Ismert az a verses gyermekhistoria, mely »Max und Móric,«két vásott rossz kölyök csínyeit és pusztulását adja elő. Ezt a történetet C­zik­lay Lajos magyarita elég ügyesen s az eredeti 96 torz­rajzával kiadta »Marci és Miska« (két lurkó furfangjai) címen. A kemény kötésű könyv 1 frt 80 krért kapható. Gyermekeknek talán örömük lesz benne. * Egy új gyermekvers-költő. »Gyöngy­virágok« címmel egy kötet eredeti gyermekvers jelent meg Singer és Wolfner kiadásában. A versek szerzője: Hetyey Gábor. Egészen új név, de könnyen gördülő, tartalmilag és formailag össze­­hangzó költeményei arról tanúskodnak, hogy Hetyey már régóta áldoz titokban a gyermekköltészet múzsá­jának. Ihlettséggel, művészi gonddal itt kedves Ver­sek ezek, egytől egyig a gyermekélet játszi jelenetei­nek derűjével bevonva. Nem kell ezeket nagy fejtörés­sel tanulnia a gyermeknek, észre se veszi: belopózik a szivébe. Meg sem álmodja, tudja, mint a vízfolyás. S a mi fő: nemzeti formákban, nemzeti szellemben vannak írva. Hetyeg — mint a könyvhöz írt elősza­vában Pósa Lajos elismerőleg mondja róla, a nép­költés egyszerű, romlatlan nyelven beszél, annak a színével fest, annak az illatával hatja át a lelket, a hazai föld tiszta levegőjét árasztja a gyermekvilágra. A családi körből, a játszó helyről, a természet, törté­nelem, a mesék, regék világából, mindenünnen magyar fantáziát, magyar érzést, magyar gondolkozást fa­kaszt föl. Könyve, úgy költői, mint paedagógiai szempontból, figyelemre méltó tehetség terméke s az újabb időben szépen fejlődő gyermekköltészetnek határozottan gyarapodására válik. A rajzokkal díszí­tett könyv ára 1 írt 40 kr. * Humoros regény. Nemrég jelentettük, hogy Gáti Győző egy irányregényt írt a néptanítók sa­nyarú sorsáról, elszomorító képekben mutatva be őt, mint a »Hivatás áldozatá«-t. Városi Gyulától most egy humoros regény látott napvilágot »V­ö­­rös Dániel« címmel, melyben a néptanító életé­nek derültebb oldalait ismerjük meg. A község de­rék lelkésze, meg egy ügyvéd szintén szerepet ját­szanak a történetben, mely azonban kissé el van nyújtva két kötetre. Az előadás terjengős, a humor ere nagyon vékony. Sok paedagógiai és társadalmi kitérés, párbeszéd sat. van közbeszőve, a legtöbb Vö­rös tanító szájába adva, ki ir is egy uj neveléstant. A mű főleg a néptanítók körében számíthat érdek­lődésre. Ára 1 forint 80 kr és kapható a szerzőnél Lugoson. * Táncok könyve. Herczenberger József pécsi tánctanító »Tánc-szalon« című könyvecskét adott ki a táncról, fajairól és tanításáról. Előbb illemsza­bályokat közöl s egy intést a szülőkhöz, majd a »tár­salgó«, »cotillon«, »körmagyar«, »francia és udvari négyes« nevű táncok leírását számos új figurával és magyarázó ábrával. A leírások könnyen megérthe­­tők. A táncosok és tánctanítók számára készült saisonszerű könyvecske a Lampel Róbert-féle (Wo­dianer F. és fiai) könyvkereskedésben kapható. * Apróbb h­írek. A természettudomá­nyi társulatnak január 9-én, 16-án és 23-án tartandó estélyein Söpkéz Nándor gépészmérnök nép­szerű előadást fog tartani »Az elektrotechnika újabb vívmányairól« ; a belépti jegyeket jan. 8-án és 9-én adják ki. — A népszínházban F. Hegyi Aranka asszony, ki már kigyógyult makacs köhögéséből, pénte­ken lép fel először a »Színi tanodá«-ban; Megyeri Dezső operetté­je »A katonás kisasszony« jövő ked­den kerül színre először.­­ A népszínházi bi­zott­s­ág által »Március 15-diké«-t dicsőítő látványos darabra hirdetett pályázat ehó végén jár le; bírálók Király Pál elnök, Balogh Pál, Berczik Árpád, Evva Lajos és Németh József lesznek. — Polonyi Ele­mér zongoraművész közelebb a miskolci színházban­­ ad hangversenyt. — Halmai Imre színtársulata egy hétre Sátoralja-Ujhelybe ment játszani Miskolc­sem szeret, mi a kormánytól ered. Olyanok is vannak, kik azt hiszik, hogy a mai időben úgyis fennállhat egy középiskola, mint a század elején, mikor a két felsőbb osztály tanára — egy-két subrectorral — egyszersmind a ref. egyház papja volt. Működött itt 1841—44-ben nekem is egy ilyen pap-tanár jó bará­tom : Sipos Sámuel, kinek igen szomorú sorsa lett. Jó készültségű, erőteljes, harminc éves férfi volt, kit szeretett nejének halála búskomolylyá tett. Napon­ként kijárt a sírjára keseregni. Egyszer ép hitszónok­lat közben tört ki rajta az őrültség s agylágyulásba esve, nemsokára neje mellé temették. A mai tanárok derék, buzgó tanférfiak s közülök hat Erdélyből került ide. Tavaly egyet Csurgó is adott Nagy-Enyednek. A gimnáziumban tavaly 231-en tanultak, az idén pedig 238-an, mely számban a kath. tanulók száma huszonkettővel több, mint a reformá­tusoké. Ez iskola jó anya a szegény sorsú tanulókhoz, mert az utolsó öt évben 737-nek adott 5174 darab tankönyvet 6537 frt értékben, ruhafélét s egyéb se­gélyt pedig 95-nek 637 frt értékben, még pedig fele­kezeti különbség nélkül. Van tápintézete is, melybe tavaly 141 tanuló járt, az idén pedig 133 jár. Az élelmezés tíz havi díja ötven forint, melyet két rész­letben kell befizetni. Olcsóság e különben nem va­lami olcsó városkában. A díjért kap az ifjú elég kenyeret, ebédre levest és főzeléket hússal, este pedig vagy húst vagy tésztát. A néptanítókat képző intézetben hat tanár működik s jelenleg 63 a növendékek száma. Az öt holdnyi nagy kertben az ifjúság maga dolgozik; zöld­séget, gyümölcsöt és szőlőt termel, méhészettel és selyemtenyésztéssel is foglalkozik. A gyakorló isko­lába 41 fiú és 69 leány jár. A két tanintézet háromszáz növendéke nagy élénkséget vegyít a kis városkába. Örvendetes látni, hogy a gróf Festetich György áldozatkész magvetése után, két év hijján száz esztendő alatt, milyen áldott az aratás. Lelke benső gyönyörrel telnék el, ha ezt láthatná. Arról meg nem tehet, hogy a kik láthat­nák, valami egyébbel törődnek s nem néznek erre. Hőke Lajos: Füzete­k. »Magyarország útirajzokban.« — Füzet a Ivádh-féle gyógy­módról. — »Egésség.« »Magyarország útirajzokban.« A Borostyáni Nándor szerkesztésében megindított honismertető fü­zetek, melyek első­sorban a touristák számára irvák, most a Révai-testvérek bizományába mentek át. E cég szétküldte az eddig megjelent kilenc füzetet, melyben a hazai nagyközönség és a külföld (minden­­ füzet kiadatik francia, angol és német nyelven is) elő­ször kap teljes leírást és a touristákat érdeklő ada­tokat. Rövid foglalatban a történelmi és geográfiai tudnivalók is megtalálhatók bennük. A sűrű illusz­trációk növelik a kiadványok kapósságát. A leírás mindig a főbb közlekedési vonalak irányát követi. Eddig megjelentek: »Budapestről Bécsbe« a magy. kir. államvasutak és az osztrák-magyar államvasut vonalain, 44 rajzzal és egy térképpel; »Budapesttől Oderbergig« Siegmeth Károlytól, 19 rajzzal és egy térképpel; »A magas Tátra« Siegmeth Károlytól, 60 képpel; »Nyugati Magyarország« dr. Sziklay János­tól és Krauss Nándortól, 19 rajzzal és egy térképpel; »A Dunától a Quarneróig« dr. Kenedi Gézától, 22 képpel; »A magyar Keleti Kárpátok« Siegmeth Károlytól, 23 rajzzal és egy térképpel; »A magyar Alföldön« dr. Sziklay Jánostól, 23 képpel; »Erdély« Bell F. Á. tól, 32 képpel és egy térképpel; »Délma­­gyarország« dr. Sternberg Adolftól és Sziklay János­tól, 23 képpel és egy térképpel. A vállalatot folytatják. Dr. Pávai Vajna Gábor pozsonyi kórházi főorvos tájékoztató füzetet adott ki »A tuberkulózis gyógyí­tásáról Koch rendszere szerint.« Ez magyar nyelven a legelső mű, mely népies modorban, alaposan tájé­koztatja a nagy közönséget a gyógymód mai állás­pontja felől. Bevezetőleg szól arról a feltűnésről és hiú reménykedésről, melyet Koch felfedezésének híre keltett. Azonban, szerinte Koch dicsőítése még nagyon is korai volt, mert felfedezését a gyakorlati életben biztos eredmény eddig még nem szentesítette. A felfedezés hírére a füzet írója is Berlinbe utazott és több , klinikán tanulmányozta a Koch-féle beoltásokat. Észleleteinek eredményei a következők: tény, hogy Koch szerének a lupusra van hatása, a beteg négy-öt heti kezelés után javul, de még eddig egyetlen egy beteg sem gyógyult meg. Az izületi tuberkulózis egy esetében sem ismeretes tökéletes gyógyulás s így egyelőre a sebészi beavat­kozás nem nélkülözhető. A tüdővésznél, a kísérletek és tapasztalatok elégtelen volta miatt, biztos véle­ményt még nem mondhatni. Koch kétségkívül nagy szolgálatot tett az emberiségnek, de egyúttal a tudo­mánynak is, mert megmutatta a biztos utat, melyen a tuberkulózis gyógyítását tovább kell fejleszteni. Felfedezésének a mostani tüdővészes bete­gek azonban már alig veszik hasznát, mert kipróbálására évek kellenek. Várjuk be nyu­godtan a Koch-féle gyógymód fejlődését és biztos sikerét. Nem szabad szem elől téveszteni, hogy az egész még csak kísérletezés, melyhez vérmes re­ményeket fűzni egyelőre még nagyon is korai volna, bármit mond is a berlini reklám. A tüdővész gyógyítá­sának ideje el fog jönni, de ma még erre várnunk kell! »Egésség.« Az orsz. közegésségi egylet köz­lönyéből az ez idei hatodik füzet fekszik előttünk. A cikksort Müller Kálmán dolgozata nyitja meg »A tuberkulózis gyógyításáról;« ezt a szerző a közegésségi egylet szakülésén mutatta be. S­e­n­n­y­e­i József az alsó-zempléni lakóházak egésségi ártal­mairól szól. Nékám Lajos a fürdőügyi kongresz­­szus kapcsán a fürdőkről írt csevegést. A rövidebb közlemények sorában érdekes a cikkei a haj növésé­ről és ápolásáról. Megcáfolják azt az elterjedt hitet, hogy a haj gyakori nyírása serkenti a növést. A haj a nyírás után nem erősbödik, a hajszálak nem is sza­porodnak, a nyírás után a haj csak gyorsabban nő. Egy másik közlemény a sterilizált tej veszélyeire fi­gyelmeztet. Ily tej, melyet főleg csecsemők és kisde­dek táplálására árulnak nagy városokban, így Buda­pesten is, esetleg kárt okozhat a csecsemőknek. Mivel a kereskedők sterilizálása tökéletlen, a megmaradó csirák a zárt edényben szerfölött felszaporodhatnak s egésségtelenebbé teszik a tejet, mint a­milyen a nem­sterilizált, hanem pusztán felforralt friss tej. A lip­csei dr. Kohlmann egy üveg sterilizált tejet megvizs­gálva, 350,000 baktériumot talált egy köbcentiméter tejben, holott az egyszerűen felforralt tej köbcenti­méterjében a baktériumok száma csak 157 volt. Ml 2634

Next