Fővárosi Lapok, 1891. január (28. évfolyam, 1-31. szám)

1891-01-21 / 21. szám

lottat, mire mohamedán rítus szerint beszentelték és tölgyfa koporsóba tették, melyet közvetlenül a teme­tés előtt érckoporsóba helyeznek és beforrasztanak. Konstantinápolyból rendelet érkezett a holttest átvi­telére. Mint mondják, Nothnagel tanár vér­átöm­­lesztéssel akart a pasán segíteni, egyik fia kész is volt fél liter vért kibocsátani magából, de ezt vallási tekintetekből még sem merték megtenni s igy e men­tésmóddal felhagytak. *** A boh­ózatiró daelluma. Zappert Bruno, a bécsi ismert bohózatiró megsértődött Albinnak, a Carl-szinház tagjának egy nyilatkozata miatt. Nyom­ban lovagias elégtételt kért a személyes bátorságáról ismert színésztől, ki azt nem is tagadta meg. A segé­dek megállapíták az igazi ólomgolyókkal és hamisí­tatlan durranással véghezmenendő párbaj feltételeit és a kitűzött időben ők is, a felek is, az orvosok is megjelentek a színhelyen. Ekkor Zappert, ki úgy lát­szik, nem barátja a fölösleges vérontásnak, a piszto­lyokon különböző kifogásolni valót talált. Mindenek­előtt kissé ki akarta próbálni a lövöldöző szerszámo­kat, de e kívánságára sem ellenfelének segédei, sem saját emberei nem állhattak rá. A vége az lett, hogy mindkét fél segédei gyávasági nyilatkozatot állítottak ki a bohózatíró ellen, a­ki egyébiránt e mellett a leg­jobb egésségnek örvend, mert úgy látszik, az életben is bohózatnak vette, a­mit mások komolyan szoktak végezni. *** Cseh nyájaskodások. A csehországi tar­tománygyűlésen tegnap végre elintézték a kiegye­zési javaslatok elsejét, a gazdasági tanácsról szólót. De ezt megelőzőleg hétfőn ismét a zajos jelenetek kerül­tek napi­rendre. Már mikor a tartományi főmarsall kihirdette, hogy a gazdasági tanácsról szóló javaslat a második olvasásban is meg van szavazva, az ifjú­­csehek éktelenül pisszegtek. Az is zajos méltatlan­kodást keltett köztük, hogy a többség elvetette javas­latukat, mely szerint a kormány csak a többi kiegye­zési javaslatok elintézése után terjessze fel szente­sítésre a gazdasági tanács törvényét. Tilscher és Herold ifjú csehek mind­ képzelhető rosszat fogtak rá Riegerre, de a németeket, nevezetesen Plenert sem kímélték. Vasary, kit viszont az a csehek támadtak meg, Riegert, Zellhammert és Mattust, kik a kiegye­zési pontozatokat aláírták, a cseh nép árulóinak nevezte. Az ó cseh képviselők élesen elítélték a Rieger ellen rendezett utcai tüntetéseket és felszól­ták az ifjú-cseheket, hogy válogassák meg jobban politikai eszközeiket. Sem a konzervatív nagybirtokosság, mondták az ó-csehek, sem a német konzervatívok vagy a lengyelek és a morvaországi csehek nem akar­nak tudni semmit, az ifjú-csehekkel való szövetkezés­ről. Kob­ala még egyszer kijelente, hogy az ó-csehek nem mondanak le mandátumaikról és megmaradnak követelésük mellett, hogy a kúria­ törvényt, valamint a nem-hitbizományi nagybirtokosság választási reform­ját a tartománygyűlési általános választási reform­mal egyidejűleg tárgyalják. Tegnap, mikor a gazda­sági tanácsról szóló javaslatot 153 szóval 53 ellen harmadszor és végleg megszavazták, Rieger ismé­telte a Kvb­ala-féle nyilatkozatot, melylyel az ó-csehek voltakép elejtik az egész kiegyezést, mert az az együttes tárgyalás nem fog megtörténhetni s az ó-csehek e nyilatkozata is csak az ifju-csehek újabb sikere. Pedig az ilyen két­kulacsossággal az ó-csehek nem engesztelik meg a felizgatott tömeget, mint azt a minapi tüntetés is mutatta, melynél a tüntetők nemcsak hólabdákkal, de kövekkel is dobálóztak. Egy ablakot be is vertek és a kő ép akkor röpült be Rie­ger szobájába, mikor ez nejével együtt a vacsoránál ült. Ha az ablakredőny nem fogja fel a követ, Rie­­gernek könnyen baja eshetett volna. *** Ausztriai hírek. Erzsébet királyné ő felsége ma néhány napra Münchenbe rándul édes­anyjának, Ludovika hercegnőnek látogatására. — Jenő főherceg Berlinbe megy, hogy ott mint királyunk képviselője legyen jelen jövő vasárnap a német császári pár újszü­lött fiának keresztelésénél. — Dragomis, a távozó bácsi görög követ, az első osztályú vaskoronarendet kapta. — A lembergi egyetemet, hír szerint, már rövid idő múlva kiegészítik orvosi karral. — Orth János sorsa tekinteté­ben ismét kezdenek kissé reménykedni, mert hír érke­zett egy másik hajóról, mely ugyanazt az utat 190 nap alatt tette s épen abban a viharos időben , így tehát még Orth János hajója is előkerülhet. — A gráci szín­házi cenzúra még a burgszínházénál is aggódóbb; Grác­­ban minap tudvalevőleg megtiltották a Bulda »Elvesz­tett paradicsomiénak előadását, de a burgszínház intendánsi hivatala fölülvizsgálta a dolgot s úgy találta, hogy a tilalomra semmi ok sincs; a darabot most már elő is fogják adni. A Schmerling lovag állapota jobbra fordult, ellenben gróf Bylandt-Rheydt volt­ hadügy­miniszter és Schmidt építész állapota nagyon aggasztó.­­ A kereskedelemügyi tárgyalások a német meghatalma­zottakkal Bécsben szorgalmasan folynak, gyakran két­szer is napjában s valószínű, hogy hat hét alatt véget érnek; néhány igen fontos tételre nézve nem tudtak megegyezésre jutni s ezeket egyelőre függőben hagy­ták. — A chlumeci cukorgyár, mint Prágából jelentik, tegnapelőtt leégett; a raktárt azonban megmentették. — A bécsi néptanítók ellen az országos iskolatanács 147 fenyegető leiratot bocsátott ki a kerületi iskolaszékek­hez, kijelentve, hogy a legszigorúbban fogja büntetni az olyan tanítókat, a­kik antisemitáskodva, megfeledkeznek tanítói hivatásuk nemes voltáról. Külföld. *** A »Váljunk el« eredeti beír, mint egy len­gyel lap írja, Berlinben történt meg. Egy ottani je­les színész valóban volt a nejétől, ki talált magának rögtön egy férj-jelöltet. De a válóper tárgyalása alatt sokszor össze kellett jönni a házasfeleknek és ilyen­kor megesett, hogy emlegetni kezdték az elmúlt szép időket. Lassan kint valóságos regény fejlődött ki köz­tük és a váló férj gyakran volt kénytelen elrejtőzni a jövendő férj elől. E helyzet annyira tetszett neki, hogy később elbeszélte egy ismerősének, egy ismert nevű berlini vígjátékirónak. Ez is nagyot nevetett rajta és Párisba utaztában elmondta Sardounak. A helyzet annyira újszerű volt, hogy a berlini író nem merte feldolgozni. Nem is gondolta, hogy valaki ké­pes legyen rá s csak Sardou »Váljunk el« című víg­­játéka juttatta eszébe, milyen pompás vígjátéki anya­got szalasztott el könnyelműen. *** Magyar hegedűs külföldön. Parisban Lederer Dezső ott lakó hegedűs hazánkfia, egyre nagyobb sikereket ér el. Múlt pénteken közre­működött azon a fényes, jótékony célú hangversenyen, melyet a francia igazságügyminiszter rendezett. Február 3 án Lederer maga rendez hangversenyt az Erard-teremben, elsőrangú művészek közreműködé­sével. Júniusban Londonba megy, a­hol több hang­versenyt rendez. *** Sarah Bernhardt e hó 23-án utazik el nagy körútjára, mely Amerika és Ausztrália nagyobb városaira, 1893-ban pedig Európára fog kiterjedni. Egy hirlapíró előtt, ki meglátogatta, elmondta, hogy csak három szerepben lép fel, »Theodorá«-ban, »Toscá«-ban és »Kleopátrádban. Nagy kényelem­mel fog utazni, külön vonat állván rendelkezésére, mely neki és 22 tagú társaságának a legnagyobb szabadságot engedi. Ha tetszik, megállanak akárhol a prairieken. Ott labdázással vagy céllövéssel mulat­hatnak. Ha pedig a vaggonok bútorait összetolják, zongora mellett táncra kerekedhetnek. Arra, hogy a Sandwich-szigeteken Pomaré királynő előtt játszhat, Sarah Bernhardt már előre örül. Amerika nagyobb városaiban minden művelt ember tud valamit fran­ciául, a­kik pedig nem tudnak, azok elolvassák a darab fordítását s előadás közben a művésznő sajátságos gyönyörrel hallgatja a könyvlapok fordítása által okozott csörgést. Társulatában van néhány első rangú erő, mint Mea, Gilbert, Sayler színésznők, Pleury, Dugnesne, Dervent színészek sat. Hosszú útjára 80 nagy ládát visz magával, 45-be a színpadi jelmezek csomagolják. Minden előadás után 3000 frankja van biztosítva, továbbá a bevételek egyharmada és heten­­kint ezer frank a vendéglői számlákra. A hosszú körút­ból másfél millió jövedelmet remél. *** A politizáló Natália, Natália védnöksége alatt hölgybizottság alakult. Gyűjtéseket fognak ren­dezni Szerbiában és Montenegróban a »Velika Ser­­bija« politikai egylet javára. A befolyó pénzből első­sorban egyleti zászlót szereznek. *** A belga alkotmány-revízió ügyében teg­nap nagy tüntetés volt Brüsszelben. A tüntetők — mintegy négyezren — manifesztumot adtak át a vá­rosházán és azután szétoszottak. A demonstráció, melyről azt hitték hogy igen nagy arányokat fog öl­teni, egészen nyugodtan folyt le. *** Katasztrófa a jégen. Hananban a befa­gyott Majnán közelebb nagy izgalom támadt. Egy régi szokásnak hódolva, egy pintér hordót készített a jégen, mit a kiváncsiak egész tömege nézett. A to­longás közben a nagy embercsoport alatt beszakadt a jég és mintegy ötvenen beleestek a vízbe. Ma vala­mennyit kimentették és a közeli partra vitték. *** Az orosz zsidóüldözés munkája folyik tovább. Most módosítani akarják az 1838-ból szár­mazó amaz intézkedést, hogy az orosz hadseregben szolgált zsidó alattvalók gyermekei, unokái és unoka­­öcscsei szabadon lakhatnak a két fővárosban, Szent- Pétervártt és Moszkvában. A módosítás szerint e jo­got a zsidó katonák gyermekeire fogják korlátozni. Legújabban az igazságügyminiszter elrendelte, hogy Szentpétervárit, Moszkvában és Varsóban a zsidó ügyvédek száma semmi esetre se múlja felül az ott működő ügyvédek számának tizedét. Ugyan a városokban nem alkalmazhatók sem zsidó segédügy­védek, sem zsidó magántanárok. *** Halálozások. Coquille Viktor, a két legtekintélyesebb francia napilapnak, a »Monde«­­nak és az »Univers«-nek legrégibb munkatársa, el­hunyt Párisban, 70-dik évében. A pápaság világi uralmának törhetetlen harcosa volt mindhalálig. — Bancroft György amerikai historikus és tudós meghalt Washingtonban, élete 91-dik évében. Mint politikus is kivált. Ama kevés kortárs közé tartozott, ki Goethét még ismerte. — Rochow-Plessow János, a porosz urakházának első alelnöke, elhunyt Berlinben. Külföldi hírek. Parisban az osztrák-magyar kolónia jövő szombaton tartja meg nagy táncvigalmát ; a háziasszonyi tisztséget gróf Hoyosné úrnő­, a nagy­követ neje vállalta el, a rendezőség élén pedig herceg Hohenlohe és Szilvinyi katonai attadhé állanak. — Rampolla bibornok pápai államtitkár hosszabb levélben gratulált Windhorstnak születésnapjára, tudatva, hogy a pápa is szerencsekívánatait és apostoli áldását küldi.­­ Belgrádban feltűnést kelt Garasanin volt­ miniszter legújabb föllépése : a józan haladó párt egykori vezére most azt sürgeti, alakítsanak teljesen egyöntetű radiká­lis minisztériumot, még­pedig főkép oly célból, hogy Milán királynak minden befolyását megsemmisítsék. — Az orosz sajtó nagyon boszosan nyilatkozik a­miatt, hogy a párisi főtörvényszék fölmentette Labruyevet. — Gavrilovics szerbiai őrnagy és államtanácsos, ki Belgrád­ban e napokban halt meg, 5000 frankot hagyott a kar­­lovici szerb gimnáziumra. — A svéd országgyűlés hétfőn nyilt meg s a trónbeszéd konstatálta az ország kedvező pénzügyi helyzetét és azt, hogy az összes külállamokkal jó viszonyban vannak. — Philadelphiában leégett a Dob- Son-féle szőnyeggyár s a kárt másfél millió dollárra becsülik. — Egy nantesi orvos, Béri, azt hirdeti, hogy új szert talált a güraőkór gyógyítására, ez a szer pedig nem egyéb, mint kecskevér. —­ Parnell, ki egyelőre vissza­vonul, nem igen készül hosszú pihenőre s egy beszédé­ben kijelentette, hogy ő még eléggé fiatal, meg fogja vívni a harcot Írország teljes függetlenségéért.­­ Bombahősök működtek hétfőn Livornoban s három ház­ban is robbantottak fel petárdákat; az egész ügy azon­ban csak helyi jelentőségűnek látszik. — Az angol kor­mány a chile-i partokra rendelte a Csendes-tengeren cirkáló angol hajórajt; Valparaisoból jelentik, hogy ott a kereskedelem teljesen pang. — Az indianus háború Északamerikában teljesen véget ért s Miles tábornok napi parancsban tudatta a csapatokkal, hogy a béke meg van kötve. — A »Brest« francia postagőzöst, mely Marseille és Tunisz közt közlekedik, több nap óta hiába várják Marseillebe , hajó indult a fölkeresésére. (e­l­ő­s­z­ö r.) Nemzeti színház. Évi bék­. 17. sz. Havi b. 17. sz. Január 21-én : ELEKTRA. Tragédia 5 felv. Irta Sophokles. Személyek: Nevelő Szacsvay Orestes Mihályfi Elektra Jászai M. Chrysothemis Cs. Alszegi I. Klytaemnestra Felekiné Aegisthos Császár Pylades Ráthonyi | Fái Sz. Maróthi M. Mykenei nők­­ L. Boér H.­­ Szacsvay­né I Rákosi Sz. Kezdete 7 órakor. Műsor: Csütörtök : Az egér. Péntek : Királynék harca . Szombat: Királynék harca. Vasárnap : Királynék harca . (bérletszünet.) Magy.kir. operaház 3-ik bérletszünet. Január 21-én : Parasztbecsület. Melodráma egy felvonásban. Zenéjét szerzette Mascagni P. Személyek: Santuzza Szilágyi B. Lola Ábrányiné Turiddu Szirovatka Alfia Veres Lucia Henszler H. Műsor: Csütörtök : Walkür ; Moran- Olden asszony vendég. Szombat: Próféta; Moran-Olden asszony vendég. Vasárnap : Fegyverkovács. — Bécsi keringő , új betanulás­sal. (Bérletszünet.) Népszínház. Január 21-én : Színi tanoda. Énekes vígjáték 4 felvonásban. Irta Bisson. Zenéjét szerzette Louis Gregh. Személyek: Cavénécadas igazg. Németh Valentine, leánya Csongori M Polyhimnie, testv. Csatai Zs. Beaubignac Kassai Szeleburdi Raoul Szirmai Szimpliciusz Tollagi Gated­ou, bérlő Horváth Suzette, huga Serédi S. Tambourine F. Hegyi A . Raquette -Béni 1. A sziget őre Sántha Plaupin, kapus Újvári Terv. biztos Lubinszki Gusztáv Márton Kezdete 7 órakor. Műsor: Csütörtök : Postás Klári. Péntek: Tündérlak Magyar­honban. Szombat: Denevér , új bétán. Vasárnap : Denevér. „ CSÁRDÁS. Eredeti ballet 3 felvonásban 4 képben. írták : Mazzantini L. és Zárai L. Zenéjét szerző Szto­­janovits Jenő. Kezdete 7 órakor. Vár­szín­ház. Ma, szerdán, zárva. Műsor: Csütörtök . Buborékok. Felelős szerkesztő: Vadnai Károly. Szerkesztői üzenetek: M. B­e­ának. A mese kigondolásából a lelemény, kidolgozásából pedig az elevenség és simaság hiányzik. Több évvel ezelőtt megüzentük már, hogy az Írogató kedv kielégítésére egyéb forma is létezik, mint a vers ; azóta minden küldemény igazolta, hogy volt okunk ez üzenetre. Más nemben kétségkívül kaptunk volna már közlésre méltót. »Tanács.« A három melléklet közül egyik sem kiadni való. Verses tollpróba valamennyi. Az elsőnek hat strófájában fekete szemüvegen nézi az életet, de az utolsóban hirtelen leteszi a szemüveget s rózsaszínben látja a világot. A többiben nincs ilyen fura fordulat, de poézis sincs. Az egyik sekélyes önbuzdítgatás, a másik sekélyes panaszkodás; szívnek, léleknek semmi tüze. Sokkal többet ér mástól olvasni jót, mint ilyeket irkálni.

Next