Fővárosi Lapok, 1891. április (28. évfolyam, 89-118. szám)

1891-04-29 / 117. szám

gondolatait kellőkép feldolgozni és értelmesen­­fel­használni ismereteit. Ha nem, szóbeli vizsgálatra nem bocsáthatható. Ha egy tanuló egy kérdésből elégtelen érdemjegyet kapott, tehát az egyik sarkala­tos kérdésben teljesen tájékozatlan, megbuktatandó, ha más kérdésből meg is tudott felelni. A nyolcadik osztály tanjegyei csupán kétes esetekben szolgálhat­nak tájékoztatóul. A hazai történelemre vonatkozó kérdéseknél a világtörténeti eseményekben való tájé­kozottság és a földrajzi ismeretek is meg­vizsgálandók s az erre kapott feleletek szintén betudandók az ér­demjegy megállapításánál sat. "* A nemzeti színház nyugdíjintézetének kormányzó választmánya a módosított alapszabályok értelmében 10 tagból fog állni. Ezek közül négyet a belügyminiszter nevez ki, hatot pedig az intézet fog választani. A belügyminiszter a négy tagot már ki is nevezte s ezek: Stesser József miniszteri tanácsos, Fenyvessy Ferenc orsz. képviselő, Paulay Ede igaz­gató és­­Payer Ede min. titkár. * A Baross-utca kérdése :ma kerül ismét sző­nyegre a főváros közgyűlésén , alkalmasint le fog tűnni a napirendről. A fővárosi egylet tegnapi érte­kezletén az elnöklő Királyi Pál tudatta, hogy illeté­kes helyről kapott fölszólítás következtében Ba­ross Gábor miniszter személyesen megjelent a polgármesternél, kérve őt, tekintsék ez ügyet befeje­zettnek ; a miniszter a díszpolgárrá történt megvá­lasztással nagyon megtisztelve érzi magát s bár­mily kitüntetés volna is az utcának az ő nevéről való elnevezése, mégis kéri, hogy attól­, a­mi már is kelle­metlenségeket okozott, álljanak el Az értekezleten többen szóltak a dologhoz pro és kontra, volt támadás a közmunkatanács ellen s végül abban állapodtak meg, hogy a fővárosi egylet sajnálattal veszi tudomásul a közmunkatanács átiratát, a mai közgyűlésen pe­dig a tagok szóljanak ki ki legjobb meggyőződése szerint. * A nőképző-figylet közgyűlése napirendjének egyik pontja volt a választmány kiegészítése is. A megválasztott tagok sorában azonban több nevet hibásan közöltek. A megválasztottak: Petheő Rik­­hárdné szül. Pongrátz Ilona bárónő, Szontagh Ta­­másné és Bókay Jánosné úrnők. * Elutasított kérelem. A fővárosi munkások egy része nevében dr. Csillag Zsigmond engedélyt kért a főváros tanácsától, hogy május 1-én a város­ligeti aréna előtti mezőn tarthassák meg a munkás­gyűlést. A tanács tegnap megtagadta a terület áten­gedését. Egyébiránt keveset ért volna a kérelmezők­nek a terület átengedése is, mert a belügyminisz­ter az egész országra kiterjedőleg megtiltott minden­nemű nyilvános gyűlésezést és tüntetetést ezen a napon. * Sok látnivaló lesz az agyagipar-kiállításon, melyet most rendeznek a városligeti iparcsarnokban. Országos kiállítás számba fog mehetni s kisebb tár­gyakon : kályhákon, vázákon, edényeken és dísztár­gyakon kívül hatalmas építmények is lesznek cement­ből, betonból és terrakottából. Ehhez hasonló kiállí­tás e nemben még nem volt Magyarországon. Az iparcsarnok előtt cementből hidat is építenek. A vi­déki agyagiparosoktól nagy számmal érkeznek igen szép és meglepően olcsó dísztárgyak. Külföldről a a munkagépek a napokban jönnek meg. Németh Imre mint tanácsos, a kereskedelmi múzeum igazga­tója egy sereg munkás élén maga fárad napestig a rendezés munkájában s remélhető, hogy a kiállítás május 15-dikén meg lesz nyitható.­­ A vasárnapi munkaszünet megvalósítását szabályozó miniszteri rendelet tervezete most élénk megvitatás tárgya iparos és kereskedői körökben. Budapesten a kereskedő-ifjak önsegélyző egylete mozgalmat indított, hogy a fűszerkereskedések és szatócsüzletek vasárnap csak déli 12 óráig, ne pedig egész nap maradjanak nyitva. E tárgyban az ország érdekeltjeit gyűlésre akarják egybehívni. A buda­pesti szatócs-ipartársulat és a kecskeméti kiskeres­kedők ipartársulata ugyanezt akarja. Más keres­kedők pedig azt óhajtanák, hogy a karácsonyi ünne­pet megelőző vasárnapra, mikor a közönség sokat vásárol, üzleteik kivételesen nyitva maradhassanak. Az orsz. iparegyesület terjedelmes feliratot fog in­tézni a kereskedelmi miniszterhez , egyebek közt kérve a vasárnapi üzem kivételes megengedését az üveg- és tészta­gyártás bizonyos részeinél és azt, hogy a fűszer-, bor-, csemege-, tbea és liszt-kereskedések vasárnap délután zárva maradjanak. * Egyletekből. A Tisza Kálmánná szül. De­genfeld Ilona grófnő védnöksége alatt álló »Ta­hi­­­h­a« jótékony nőegylet ma délután négy órakor tartja évi közgyűlését a Deák-téri ev. gimnáziumban. A gyűlés tárgyai: elnöki megnyitó és jelentések. — Az ötödik kerületi kisdedóv­ó-e­g­y­l­e­t közgyűlése május 3-dikán délelőtt 11 órakor lesz a lipótvárosi kaszinó helyiségében. — Az orsz. ma­gyar izr. tanitóegylet felhívásának, melyről mi is megemlékeztünk, már­is kedvező hatása mutat­kozik. Mint a választmány tegnapi ülésén jelenték, eddig mintegy 2000 frt folyt be adományokból. Az egylet októberben megüli fennállásának negyedszá­zados évfordulóját- Egy héber tanférfiúval magyar imakönyvet irat, melyet tankönyvül fog ajánlani. — A budapesti fogorvosok egyesülete augusztusban kongresszusra hívja egybe, Magyar­­ország és Ausztria fogorvosait. A bécsi fogorvosok egylete már tudatta részvételét. * A május elseje elsen megindult mozgalom­hoz legújabban az összes fővárosi gépgyárak és vas­úti műhelyek vezetőségei is csatlakoztak és egyértel­­műleg elhatározták, hogy május elsején nem szüne­telnek. Épp úgy dolgozni fognak e napon az állami gyárak is és azoknak a munkásoknak, kik május el­sején alapos ok nélkül elmaradnak a munkától, e gyárak egyike sem ad többé foglalkozást. * Sikertelen kísérlet. A közúti vasúttársaság­­igazgatósága kísérletet tett, hogy a kocsisok tülökje helyett nem lehetne-e inkább jelzésül a csengettyűt alkalmazásba venni. Próbául egy Újpestig közlekedő kocsit rendeztek be ily módon. A kísérlet azonban egyáltalán nem vált be, mert kitűnt, hogy az amúgy is nagyon elfoglalt kocsisok sokkal könnyebben tud­nak bánni a fülökkel, mint a csengettyűvel. Most te­hát, a bécsiek példája után, síppal akarják ellátni a kocsisokat is. Az ide vonatkozó próbákat már leg­közelebb megtartják a kerepesi- és üllői-úti vonalon. Egyidejűleg — próbaképen — a lovak csengettyűjét is megszüntették, a­mit bejelentettek a főkapitány­nál. A fővároshoz kérvényt intéztek a szabályrende­letnek ez értelemben leendő megváltoztatása végett. * Megpecsételt adókönyvek. Egy fővárosi ügyvéd megbízta segédét, hogy 1860 frtnyi hátbér­adóját fizesse be. A minap azonban adó-intést kapott az 1860 írtra vonatkozólag. Kitűnt, hogy az ügyvéd­segéd elsikkasztotta ez összeget és az adókönyvben valamennyi aláírást hamisította. Az ügyvédnek, kit hűtlen segéde azóta el is hagyott, újra meg kellett fizetnie ez összeget. A tanács ily hamisítások elkerü­lése végett elrendelte, hogy adóbefizetésnél jövőre az adókönyveket, a hivatalos aláírásokon kívül, a hiva­talos pecséttel is el kell látni. Az adófizetőknek jó lesz ez újítást tudomásul venniök és a szerint el­­járniuk.­­ A közúti vasúttársaság nyári menet­rende kielégíti a főváros közrendészeti bizottságát. A tegnapi ülésen hangzott egy-két kifogásoló meg­jegyzésre Jelinek Henrik lóvasúti vezérigazgató kijelente, hogy a közvágóhídi vonalon nagyobb kocsik fognak járni és nagyobb számmal mint most, mihelyt engedélyt kapnak, hogy a közvágóhídtól a soroksári­utcáig terjedő vonalrészen kettős sínpárt rakhassa­nak le. Az iránt is fog intézkedés történni, hogy a vágóhidharasztis helyi érdekű vasúthoz csatlakozó kocsik utasai nem mint eddig csak a Károly-kaszár­­nyáig, hanem jegyek további érvényessége mellett az osztrák-magyar államvasút pályaházáig mehessenek. * Megszüntetett parádé. A fővárosban sok félreértésre adott okot egyes tűzoltótestületek külön­böző rangjelzése. Voltak egyes parancsnokok, kik valóságos ezredesi, sőt tábornoki rangjelzést hasz­náltak. A budapesti magán és gyári tűzoltótestületek szövetsége hétfőn tartott gyűlésén száműzte az arany­gallért s egységes rangjelzésben állapodott meg. A parancsnokok egyszerű posztógallért fognak viselni és pedig a századparancsnok (főparancsnok) három, az osztályparancsnok két és a szakaszparancsnok egy csillaggal, illetőleg rózsával. * Halálos bánat. Marchall Józsefné, magyar államvasúti főmérnök neje, tegnap reggel forgó­pisz­toly­lyal halántékon lőtte magát. Férje, ki éppen reg­gelizett, a lövés zajára rémülten futott hozzá, de már halva találta. A szerencsétlen asszony, múlt évi no­vember óta, mikor 10 éves leánya meghalt, folyvást búskomor volt és azt említette, hogy ő is leánya után megy. Férje lehetőleg vigyázott rá, tegnap azonban a bánkódó anya egy őrizetlen pillanatban csakugyan követte gyermekét a halálba. * Rövid hirek. A király ő felsége a csömörlői görög kath. hitközségnek egyházi és iskolai célokra száz forintot ajándékozott. — A Szent István társulat választmánya holnap, csütörtökön délután négy órakor, a Szent László-társulat választmánya pedig szintén holnap délután 8/45-kor tart ülést. — Az angol kis­asszonyok lipót utcai templomában a májusi ájtatosságok mindennap reggel hat órakor és délután hat órakor lesznek. — A fővárosi tanács javasolni fogja a közgyű­lésnek, kérje meg a kereskedelmi minisztert a Margit­­hídon fölül rakpart kiépítésére, mert a mostani rakpar­tok már nem elégségesek. — A vígszínház telke dolgá­ban írják, hogy a főváros intéző körei szintén kívána­tosnak tartják egy új színház építését, de olyformán, hogy a nemzeti színház részére épüljön diszes palota s a mostani nemzeti színház legyen aztán másodrendű fajokat mivelő színház. — A fővárosi görög katholikusok abban kezdenek fáradozni, hogy önálló egyházközséget alakítsanak, plébániával és templommal; az építkezés költségeire országos gyűjtést rendeznének. — Az egye­temi könyvtárnál 700 frt fizetéssel és 200 frt lakpénzzel javadalmazott könyvtártiszti állás töltendő be s folya­modni május végéig lehet, az egyetem rektorához. — A 32-dik sorezred tartalékosai tegnap vonultak ki jegy­ Vidék. ** Választási mozgalom. Versecen legköze­lebb képviselőválasztás lesz, miután a város eddigi képviselője, Grecsák Károly királyi táblai bíróvá lett. A polgárság zöme már meg is állapodott, hogy Szögyény Marich László minisztert kéri föl a jelöltség elfogadására. Az ellenzék is készül jelöltet állítani, de kilátásai nem kedvezőek. ** Installáció tíz városban. Nagy a mozgás, készülődés a vidéki ítélőtáblák székhelyein. Az új táblák a jövő héten kezdik meg működésüket s ja­vában folyik a rendezkedés. Az épületek a legtöbb helyen már teljesen rendben vannak, az elnökök na­pok óta végzik az előmunkálatokat s a bírák is nagy részt már átköltöztek új állomásukra. De nemcsak a bíróságok, hanem az illető városok is készülnek, hogy méltóan üdvözöljék a táblákat, melyekért oly kemény harcot vívtak. A jövő hétfőn és kedden tartandó ünnepélyes megnyitó üléseknél jelen lesznek a többi polgári hatóságok főképviselői is, a táblák elnökei meghívással felelvén a városoktól kapott üdvözlő ira­tokra. És természetesen mindenütt lesz banker. Ko­lozsvárit, Pécsett, Marosvásárhelytt, Győrött sat, a polgárság rendezi a diszlakomát s a győriek meghív­ták a minisztereket is. Elmegy-e valamelyik minisz­ter valamelyik bankerre, kétséges, mert nincs tizen­egy miniszterünk, hogy igazság kedvéért minden táb­lai bankerre legalább egy-egy jusson. ** Zimándy ünnepe. A képviselőházban egy­kor zajosan szerepelt Zimándy Ignác most mint törökbálinti plébános igazi nemes céloknak él: isko­lákat, kisdedóvó-intézeteket alapít, magyarosit, tem­plomokat restaurálta, szegényeket segélyez. Igen rövid idő alatt nagyra is nőtt a népszerűsége s múlt vasárnap, mikor születésnapja 60-dik évfordulóját érte, a község elöljárósága és tanítói kara számos fő­városi vendég jelenlétében ünnepélyesen üdvözölte. Az iskolában, kisdedóvó-intézetben külön ünnepélye­ket rendeztek Zimándy tiszteletére, ő pedig nemcsak szép szavakkal felelt, hanem még szebb tettekkel: 100 forintot adott a fiú­iskolának tanszerekre, 100 frtot szegény tanulók segélyezésére és 1000 frtot a templom kifestésére. ** A debreceni »Csokonai-kör« évi közgyűlé­sén Bakonyi Soma titkár számolt be a kör működé­séről. A kör nagy ünnepélylyel kezdte munkásságát, azután három nyilvános felolvasó ülést tartott és egy társasestélyt rendezett. Megülte Csokonai születés­­napi évfordulóját is. Most Szabolcska Mihály költe­ményeinek kiadását és egy Csokonai-szoba berendezé­sét tervezi. A kör tagjainak száma 384, bevétele 1965 frt, kiadása 1795 frt volt. A mérleg 11,585 frt tiszta vagyont mutat ki. A jövő évi költségvetésbe 2090 frt kiadást és 2095 frt bevételt irányoztak elő. Ez utóbbi összegből 1400 frtot két emlékkert fen­­tartására fordítanak. ** Moltke Magyarországon is töltött nagyon kellemes napokat. 1883-ban orvosai tanácsára föl­kereste a kárpáti fürdőhelyek gyöngyét, Tátra­­f­ü­r­e­d­e­t és ott üdült néhány hétig. A kiváló ven­dég megérkezése természetesen nagy eseménye volt Tátrafürednek. Eleinte Jármay fürdőorvos volt ál­landó kísérője a »nagy hallgató«-nak, a­kit nem egy­szer tettek beszédessé a vidék csodás szépségei. Ké­sőbb Oltványi Pál préposttal kötött Moltke baráti ismeretséget. Az öreg prépost igen gyakran kísérte női társaságba is a rideg külsejű hadvezért. Egy ízben az Anna-bálba is elhívta. Moltke látható jó kedvvel nézte a táncoló párokat s különösen a csárdás iránt érdeklődött. »Szép, szép«, igy szólalt meg végre,­»de ha választanom kellene, inkább vál­lalkoznám mégis hat katonai díszfelvonulásra, mint egy csárdásra.« Moltke és a prépost azután is meg­őrizték a jóbarátságot, miután az előbbi, tátrafüredi kúrájának befejeztével, visszatért Berlinbe. Sok leve­let váltottak még. ** Halálozások. Pozsonyban hétfőn szél­­hüdés következtében elhunyt gróf Kinsky Antalné szül. Ulsch Mária asszony, néhai gróf Kinsky Antal táborszernagy özvegye, széles körben tisztelt jóté­kony hölgy, 75 éves korában.­ Miskolcon teg­napelőtt hirtelen halállal múlt ki Branka Amos tör­vényszéki vizsgálóbíró, élete 62-dik évében. Szív­­szélhűdés érte. A szigorú jellemű, általános becsü­lésben állott férfiúban a bírói kar egyik legdere­kabb tagja szállt sírba. — Fegyvernekene nap 863 vergyakorlatra a piliscsabai táborba, hol május 9-ig maradnak. — Csecsemő-kiállítás lesz jövő vasárnap a redoute nagytermében, délután három órától hatig, három díj van kitűzve. — A budapesti törvényszék előtt ma tárgyalják a rágalmazási pert, melyet Czárán István biró inditott dr. Szörényi Lipót ügyvéd ellen, ki őt antiszemitasággal s inkorrekt eljárással vádolta.­­ Sok baj van mindig a fogtechnikusokkal; a fogorvosok egylete újra panaszt tett, hogy a fogtechnikusok min­den tilalom dacára műtéteket végeznek, a tiszti főorvos pedig bűnvádi feljelentést tett egy fogtechnikus ellen, ki egy betegnek két ép fogát törte ki, úgy hogy a pá­ciens most súlyosan beteg.

Next