Fővárosi Lapok, 1891. augusztus (28. évfolyam, 209-238. szám)

1891-08-22 / 229. szám

zók a közoktatásügyi minisztériumhoz címzett folya­modványukat augusztus 20-dikától számított hat heti záros határidő alatt nyújthatják be az orsz. képző­­művészeti tanácsnál (Budapesten, Andrássy­ út 69. sz.) . A zug-kisdedóvó intézetek ellen, melyek germanizáló munkát végeznek, az ó­budai elöljáró­ság dicséretes erélylyel jár el. Az iskolaszék figyel­meztetésére megvizsgálta Pitt Mária (igazi nevén Vandermatten Mária) matróz-utczai kisdedóvó inté­zetét. A tulajdonosnő előadta, hogy intézete úgy ke­letkezett, hogy a szomszédasszonyok, mikor munkába kellett menniök, gondozás végett hozzá adták gyer­mekeiket, kiknek száma így felszaporodott tizenhatra. Pitt Mária, ki egy szót sem tud magyarul s a gyer­mekekkel németül beszélt, azt hitte, hogy »jótékony­ságot« gyakorol. Az elöljáróság megszüntette a zug­intézetet és ezentúl figyelemmel fogja kisérni a neta­lán keletkező vagy már éppen létező hasonló germa­nizáló fészkeket. * Halálozás. Tegnap délután négy órakor te­mették el ifj. Deutsch Mórt, a Czettel és Deutsch­­féle könyv- és műnyomó intézet alapítóját, ki már huzamos­ idő óta betegeskedik. Nyáron Hallban ke­resett gyógyulást, honnan egyik bécsi szanatóriumba szállították, a­hol szerdán hunyt el 51 éves korában, anyja, özvegye, testvérei és sok rokona bánatára. A hatvanas évek közepén kezdett a fővárosunkban mint nyomdász és kiadó működni, tevékenyen és sok becsvágygyal. Ő volt a »Borsszem Jankó« első kiadója, továbbá a »Magyarország és a Nagy­világ« képes közlönye s a »Kis Lap« gyermek­lapé. Könyveket is adott ki, többi közt az illusztrált »Koronázási Album«-ot. A vállalkozás túl is ragadta s anyagi zavarokba esett. Szívósan, sokáig kellett küz­denie, mig ismét talpra állhatott s létre hozta ama nagyobb intézetet, melyben a színnyomást magas fokra emelték, úgy hogy külföldről is számos meg­rendelés gyarapítja ez intézetet. Az anyagi bajokkal való küzdelem és a sok munka merité ki az ő erejét s ennek lett betege és áldozata akkor, midőn már a sok bajon átesett. * Temetés. Paulovics Lászlónak, Buda városa egykori főpolgármesterének hült tetemét tegnap helyezték örök nyugalomra a vízivárosi fő­utcai halottasházból. A temetésre nagyszámú s elő­kelő közönség gyűlt össze. Ott voltak : Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly alpolgármester, Al­­ker Gusztáv, Matuska Alajos és Kun Gyula tanács­nokok, számos fővárosi bizottsági tag, Osztoics Mi­hály és Hampl Sándor kerületi elöljárók, továbbá a budapesti lövész-egyesület képviseletében, melynek a boldogult tiszteletbeli főlövészmestere volt, Érczhe­­gyi Ferenc és Krause Nándor. A gyászszertartást Dömötör Endre vizivárosi plébános végezte, nagy se­gédlettel, azután a koszorúkkal borított koporsót négylovas gyászkocsin kiszállították a vizivárosi te­metőbe, hol a családi sírboltba helyezték.­­ Az országos tűzoltó szaktanfolyam hallga­tására sokan jelentkeztek. A tanfolyam, mely tegnap kezdődött és bezárólag szeptember 5-dikéig tart, két részből áll: a gyakorlati és elméleti részből. A vizs­gálatok szeptember 6, 7 és 8-dik napjain lesznek. Az utolsó napon nagy összgyakorlatot tartanak. * Kossuth-ünnepély lesz Lajos napján a re­­douteban. Alkalmi szónoklat mondására Justh Gyula orsz. képviselőt kérték fel, míg Hentaller Lajos a Kossuth-kultusz jelentőségéről fog beszélni. Három dalegylet elő fogja adni a »Szózat«-ot, »Hymnusz«-t és a »Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos« kezdetű dalt. A rendezőség alkalmi lapot is ad ki. * A hivatalnoki fizetések javítása érdekében, mint írják, négy törvényjavaslat fekszik egyszerre a pénzügyminiszter előtt. Az egyik szerint, mely talán elfogadásra is számíthat, az alsóbb hivatalnokok a fővárosban évi 200 frt fizetésemelést kapnának, lakás­pénzük pedig 40°/o-kat emeltetnék. A felemelt fizetési hányadot 1892 júliusig nem fizetnék ki, hanem a ja­nuár elsejétől július elsejéig járó teljes összeg egy­szerre kerülne kifizetésre. Ezzel a hivatalnokok na­gyobb összeghez jutnak, melylyel netaláni adósságaik­tól megszabadulhatnak. * A vasárnapi munka­szünet dolgában jövő kedden az orthodox zsidók tartanak Budapesten orszá­gos értekezletet. Panaszuk, mint ismeretes az, hogy ők nem bírhatják ki a versenyt s meg sem élhetnek, ha hetenként két napon szünetelnek. Már­pedig szom­baton vallásuk, vasárnap a törvény tiltja a munkát. A gyűlést rendező bizottsághoz vagy húszezer zsidó kereskedőtől és iparosoktól érkezett hatóságilag hite­lesített bizonyítvány arról, hogy megtartják a szom­batot. A bizottság alaptalannak mondja azt a fölte­vést, mintha a zsidók azt kívánnák, hogy ők nyitva tarthassák üzleteiket akkor, mikor a nem-zsidók kénytelenek szünetelni. Csak a végrehajtási rendelet módosítását kívánják, hogy megélhessenek. Több kül­földi törvényre hivatkoznak, bizonyságul, hogy ez lehetséges. * Az első magyar istentisztelet. A buda­foki róm. kath. templomban Szent-Isván napján volt az első magyar istentisztelet. Haller Iván plébánosé az érdem, hogy Budafok német lakossága most már nem idegenkedik a magyar szótól. A csütörtöki isten­tiszteleten, melyen magyar hitszónoklat és magyar ének hangzott, ott volt a város értelmisége és a ki­rályi családi javakhoz tartozó kegyúri uradalom kép­viseletében Roth Ignác kir. tanácsos jelent meg. Mise után diszebéd volt a plébánosnál, kit az utóbb tisztelgett küldöttségek nevében Horváth állomás­főnök üdvözölt. * Végzetes féltékenység. Egy Hering Her­mina nevű 27 éves leány állt tegnap, gyilkossággal vádolva, a pestvidéki törvényszék előtt. Féltékeny volt és féltékenységből megölte azt az ifjút, kihez teljes szívvel vonzódott. Tavaly együtt voltak alkalmazva dr. Patai József gombai földbirtokosnál, a leány mint komorna, a fiatal ember, Szerencsy Árpád, mint gaz­dasági gyakornok. Viszonyukhoz nem férhetett rosz­­szaló szó, ezért tűrte az uraság is. Szerencsy ismétel­ten házasságot ígért a leánynak, de ez észrevette, hogy a fiatal­ember mindjobban elhidegül iránta. Hitében megerősítette a kulcsát, ki a leány állítása szerint folyvást üldözte szerelmével és áskálódott Szerencsy ellen. Ez sűrűn ellátogatott Pándra szüleihez és a kulcsár mindannyiszor elhitette a leánynyal, hogy Szerencsy máshol udvarol. A­ leány bosszút for­ralt, Budapesten revolvert vásárolt s ebből két­szer rálőtt Szerencsyre, ki belehalt sebeibe. A leány azután maga ellen forditá a fegyvert, de a lövés nem talált. A tegnapi végtárgyaláson a vádlott elmondta, hogy a fővárosból odajárt lapok egyikében olvasott regényt, melyben féltékenységből gyilkosságra vetemedett nő szerepelt. Ugyanaz­nap este, mikor Szerencsyt megölte, panaszkodott előtte, hogy beteg. A fiatal­ember azonban magára hagyta. Patay föld­­birtokos fia, dr. Patay Ferenc, tisztességes leánynak mondta a vádlottat. A kulcsár tagadta mindazt, a­mit ellene a leány felhozott. A védő hivatkozott a törvény­­széki orvosokra, kik betegesnek találták a leányt, to­vábbá Krafft-Ebing tanárra, kinek véleménye szerint ily állapotban a beteg a külső behatásoknak nagy mértékben van alávetve. A törvényszék emberölés bűntette miatt a vádlottat 7 évi fegyházra ítélte. Ez ellen a védő is, a közvádló is felebbezett, ez utóbbi a tett minősítése miatt. * Görbe út, Wendelszki Ferenc újpesti lakos tulajdonkép lakatos s 27 éves lévén bírná is a mun­kát. De nem kívánt egyenes uton boldogulni, ha­nem ezüst forintosok hamisítására adta magát, úgy vagy kilenc darabot, kedvese és kis húga segélyével, túl is hírt adni. De a tizediken rajtavesztett. A ház­motozásnál megtalálták a mintát, több hamis pénz­zel s tegnap mind a hármukat befogták. * Életuntak. A városligeti iparcsarnok keleti bejárata előtt tegnap este két fiatal­ember halánté­kon lőtte magát. Az egyik szörnyet halt, mig a másikat eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kór­­házba. A rendőri jelentésből az tűnik ki, hogy az életuntak péksegédek, egy leányt szerettek, ki azon­ban egyiknek érzelmét sem viszonozta. Mind a ketten levelet hagytak hátra, az egyik szüleitől, a másik kedvesétől búcsúzik benne. * Rövid hírek. A földmivelésügyi miniszter fel­hívta a főváros közönségét, küldje ki meghatalmazottjait a budakeszi erdővételről szóló szerződés megkötésére. — A kath. tanítók országos értekezletének üdvözlő távirataira Samassa József egri érsek és Májer István esztergomi érseki helytartó szívélyes köszönő táviratokkal feleltek. — A bel­ügyminiszter leírt a főváros közönségéhez, hogy a végle­ges vízvezetéki mű ügyének mostani állásáról részle­tes jelentést terjeszszen föl. — A versenyúszás a nem­zeti uszodában nem ma lesz, hanem holnap, vasár­nap. — A magyar francia biztosító társaság tisztikara testületileg igen melegen búcsúzott el Robicsek Henrik vezér­titkártól, ki ez állását elhagyja s egy másik intézetnél igaz­gatói állást foglal el. — A »pillanatnyi kifogó« készülékével, melyet Hegedűs­­ Aladár hajóskapitány talált ki, ma délután öt órakor tartanak próbát az ügetőversenytéren s az érdek­lődőket szívesen látják. — Az ötödik kerületi főgimnázium­ban szeptember 1—3-dik napjain lesznek a beiratások, még pedig 1-én és 2-án a volt­ növendékeké és az első osztályba belépőké, 8-án pedig, a mennyiben hely marad, a vidéki és fővárosi más intézetekből átlépő növendékeké. — A Riunione adriatica budapesti irodafőnökét, Schaffer Miksát, lakásán szélhüdés érte s csak két nap múlva találták meg holtan. — A pénzintézetek nyugdíjintézetének közgyűlését szeptember 30-án tartják meg. — Az Erzsébet-sósfürdőben a múlt hónap végéig 495 vendég fordult meg. 1699 Iskolai „Értesítő“-k. Az alább ismertetett négy ref. középiskola évi jelentéseit egy napon hozta meg nekünk a posta. Együtt is szólunk tehát róluk. Külön értekezés egyik­ben sincs, tehát e hiányban is egyeznek. A kis­kun­halasi ref. líceum, melynek értesítő­jét Csontó Lajos igazgatótanár szerkesztette, a lefolyt tanévvel nevezetes változást ért meg. A régi szűk épület helyett a modern követelményeknek tel­jesen megfelelő új iskolaházat építtet számára a ref. egyház, 25.000 főt segélyt adott a kormány, gyűjté­sekből eddig 10,101 frt folyt be (az értesítő közli az adakozók névsorát is) s az egyház megkezdette a tégla­vetést. Az új épület a közoktatási minisztériumban készült terv szerint épül a felhagyott temetőben. Ez évben még felépítik a külső falakat s felrakják a tetőt, az építést a jövő évben talán befejezhetik. A tanulók száma 244 volt, köztük 86 újon jött (218 magyar, 15 német, 9 szerb és 2 román). Erkölcsi maguk viselete jó volt, szorgalmuk kielégítő. De az értesítő panaszo­san említi, hogy míg a »jeles« és »jó« osztályzatú tanulók száma aránylag csekély, a túlnyomó rész »elégséges« vagy »elégtelen« osztályzatot kapott. Ott is az az oka, hogy a szülők magukra hagyják a tanu­lókat, nem ellenőrzik, nem buzdítják, serkentik őket szorgalomra s a tanári kart keveset támogatják. Taní­tott 12 tanár és 5 hitoktató; a szabadkézi rajzot 16 tanuló, az éneket 26 tanulta. Érettségi vizsgálatot 20-an tettek. Ösztöndíjt, segélyt 28 tanuló élvezett, a tápintézet jótéteményeiben 72 részesült. Az intézet felszerelése is gyarapodott, a tanári könyvtárban van 28,602 kötet, az ifjúsági könyvtárban 640. Az ifjúság közt fennállott egy önképző­kör, segélyegylet és zenekar. A kecskeméti ref .főgimnázium értesítőjét Csabai Imre igazgató szerkesztette. Évi jelentésében különö­sen két körülményt említ meg örömmel: az intézetet 25 évvel ezelőtt elhagyott ifjak ünnepélyes találkozá­sát és Szász Károly ref. püspök három napi látoga­tását. A tanári kar 11 rendes és 5 segédtanárból állott. A rendkívüli tantárgyak voltak: francia nyelv, gyorsírás, egésségtan, zene, ének. Járt az iskolába 243 tanuló, 220 magyar, tiz-tíz román és szerb, 8 német; 95 jött más megyékből. »Jeles« bizonyít­ványt kapott 23, »jót« 51, »elégségest« 107, »elég­telent« 54 tanuló. A görög nyelv tanulása kötelező volt, de jó eredménynyel is tanították: 27 tanuló közül csak egy bukott meg; a latin nyelvben már nem volt oly nagy a tanulók buzgalma. Érettségi vizsgálatra 34-en jelentkeztek, köztük 12-en készültek gyakorlati pályára. Az intézet szertárainak és gyűj­teményeinek gyarapodása részletesen ki van mutatva. A tápintézetben 7­0 tanuló nyert olcsó ellátást; se­gélyben, jutalomban 100-nál több tanuló részesült ezer főr intőt meghaladó összegig. Az ifjúsági ön­képző- és gyorsíró­kör tevékeny munkásságot fejtett ki. A jelesebb növendékek a tanév folyamán több nyilvános előadást, hangversenyt tartottak. A csurgói ref. főgimnázium értesítője élén a görög­ pótló tanításra vonatkozó miniszteri intézke­dés olvasható. Az iskola 5-ik osztályából 16 növen­dék jelentkezett rá, de csak közepes szorgalmat ta­núsított ; a görög nyelv tanulásában annál nagyobb az elért eredmény. Dr. Vida Károly igazgató jelen­tése olyan panaszt tartalmaz, melyet jó volna a szü­lőknek megszívlelniök. Azt mondja, hogy az intéze­tet változtató tanulók sok idegen szokást hoznak az intézetbe s valóságos küzdelmet kell folytatni ezek kiküszöbölésére. S mégis sok esetben nincs eredmé­nye a tanárok igyekezetének, mert a szülők elrontják fiaikat. Íme csak egy pár példa: a tanári kar azon van, hogy a taníttatás minél kevesebbe kerüljön a szülőknek, ezért áll fenn az olcsó köztartás, a segély­egylet pedig könyvvel és ruhával látja el a szegény tanulót; de a szülő havi pénzt dugdos fiainak, pazar­lásra szoktatja őket s a »sovány kosztra« való panasz olvastára küldi a sok zsiros ételt sat. Tanított az is­kolában 18 tanár és hitoktató. A tanulók száma 241 volt, köztük 96 róm. kath., 79 ref., 34 izr., 221 ma­gyar, 4 horvát, a legtöbb földbirtokos, tisztviselő és más értelmiségi szülő fia. Tanulásuk eredményét ille­tőleg kielégítő az eredmény, »elégtelen« érdemjegyet 54-en kaptak. Jótéteményt, köztartást, segélyt, ju­talmat sat, sokan élveztek. Az ifjúság közt fennállott a »Csokonai-önképzőkör«, a segélyegylet és a zene­kar. Rendeztek több ünnepélyt is. Államsegélyből és a ref. egyház részéről 22.000 frt áll rendelkezésre egy új iskolaépület emeléséhez. Szokásban van ez in­tézetnél a tanulmányi kirándulás is. A szatmár­németi ref. felsőbb leányiskola érte­sítőjét Fülöpné­ Szargary Erzsébet igazgatónő szer­kesztette, a­ki közli azt a beszédét is, melylyel a tan­évet megnyitotta és melyben a felsőbb leányiskolák feladatát körvonalazza. A tanítás és nevelés mellett nagy fontosságu lévén a vallás-erkölcsi nevelés, az iskola növendékei szorgalmasan jártak az istentiszte­letre. Nevezetes esemény volt az iskola életében a tiszántúli ref. egyházkerület küldötteinek látogatása, minthogy ennek következtében szavazott meg a kerü­leti közgyűlés 10.000 frt tőkét és ezer forint évi já­rulékot az intézet javára. A növendékek zene- és ének­ tanulmányai bemutatására s a nyilvánosság előtti szereplésükhöz való szoktatás kedvéért rendez­tek hangversenyt és iskolai majálist. A jövő tanévtől fogva lesz ez iskola mellett elemi leányiskola is, ama szülők kedvéért, kik leánykáikat sem a zsúfolt népisko­lába járatni, sem az egyoldalú házi nevelésben része­síteni nem akarják. Járt az iskolába 69 növendék, a kézimunka-iskolába 55, benlakó (havi díj 22 frt; a tandíj 26, 30 és 36 frt a növendékek illetősége sze­rint) volt itt. A tanulás dicséretes szorgalommal folyt, meglepő csak az, hogy a második és ötödik osz­tályban »elégtelen« érdemjegyet találunk a nyelvek­ből, még a magyar nyelvből is.

Next