Fővárosi Lapok, 1891. augusztus (28. évfolyam, 209-238. szám)
1891-08-22 / 229. szám
zók a közoktatásügyi minisztériumhoz címzett folyamodványukat augusztus 20-dikától számított hat heti záros határidő alatt nyújthatják be az orsz. képzőművészeti tanácsnál (Budapesten, Andrássy út 69. sz.) . A zug-kisdedóvó intézetek ellen, melyek germanizáló munkát végeznek, az óbudai elöljáróság dicséretes erélylyel jár el. Az iskolaszék figyelmeztetésére megvizsgálta Pitt Mária (igazi nevén Vandermatten Mária) matróz-utczai kisdedóvó intézetét. A tulajdonosnő előadta, hogy intézete úgy keletkezett, hogy a szomszédasszonyok, mikor munkába kellett menniök, gondozás végett hozzá adták gyermekeiket, kiknek száma így felszaporodott tizenhatra. Pitt Mária, ki egy szót sem tud magyarul s a gyermekekkel németül beszélt, azt hitte, hogy »jótékonyságot« gyakorol. Az elöljáróság megszüntette a zugintézetet és ezentúl figyelemmel fogja kisérni a netalán keletkező vagy már éppen létező hasonló germanizáló fészkeket. * Halálozás. Tegnap délután négy órakor temették el ifj. Deutsch Mórt, a Czettel és Deutschféle könyv- és műnyomó intézet alapítóját, ki már huzamos idő óta betegeskedik. Nyáron Hallban keresett gyógyulást, honnan egyik bécsi szanatóriumba szállították, ahol szerdán hunyt el 51 éves korában, anyja, özvegye, testvérei és sok rokona bánatára. A hatvanas évek közepén kezdett a fővárosunkban mint nyomdász és kiadó működni, tevékenyen és sok becsvágygyal. Ő volt a »Borsszem Jankó« első kiadója, továbbá a »Magyarország és a Nagyvilág« képes közlönye s a »Kis Lap« gyermeklapé. Könyveket is adott ki, többi közt az illusztrált »Koronázási Album«-ot. A vállalkozás túl is ragadta s anyagi zavarokba esett. Szívósan, sokáig kellett küzdenie, mig ismét talpra állhatott s létre hozta ama nagyobb intézetet, melyben a színnyomást magas fokra emelték, úgy hogy külföldről is számos megrendelés gyarapítja ez intézetet. Az anyagi bajokkal való küzdelem és a sok munka merité ki az ő erejét s ennek lett betege és áldozata akkor, midőn már a sok bajon átesett. * Temetés. Paulovics Lászlónak, Buda városa egykori főpolgármesterének hült tetemét tegnap helyezték örök nyugalomra a vízivárosi főutcai halottasházból. A temetésre nagyszámú s előkelő közönség gyűlt össze. Ott voltak : Ráth Károly főpolgármester, Gerlóczy Károly alpolgármester, Alker Gusztáv, Matuska Alajos és Kun Gyula tanácsnokok, számos fővárosi bizottsági tag, Osztoics Mihály és Hampl Sándor kerületi elöljárók, továbbá a budapesti lövész-egyesület képviseletében, melynek a boldogult tiszteletbeli főlövészmestere volt, Érczhegyi Ferenc és Krause Nándor. A gyászszertartást Dömötör Endre vizivárosi plébános végezte, nagy segédlettel, azután a koszorúkkal borított koporsót négylovas gyászkocsin kiszállították a vizivárosi temetőbe, hol a családi sírboltba helyezték. Az országos tűzoltó szaktanfolyam hallgatására sokan jelentkeztek. A tanfolyam, mely tegnap kezdődött és bezárólag szeptember 5-dikéig tart, két részből áll: a gyakorlati és elméleti részből. A vizsgálatok szeptember 6, 7 és 8-dik napjain lesznek. Az utolsó napon nagy összgyakorlatot tartanak. * Kossuth-ünnepély lesz Lajos napján a redouteban. Alkalmi szónoklat mondására Justh Gyula orsz. képviselőt kérték fel, míg Hentaller Lajos a Kossuth-kultusz jelentőségéről fog beszélni. Három dalegylet elő fogja adni a »Szózat«-ot, »Hymnusz«-t és a »Ne sírj, ne sírj Kossuth Lajos« kezdetű dalt. A rendezőség alkalmi lapot is ad ki. * A hivatalnoki fizetések javítása érdekében, mint írják, négy törvényjavaslat fekszik egyszerre a pénzügyminiszter előtt. Az egyik szerint, mely talán elfogadásra is számíthat, az alsóbb hivatalnokok a fővárosban évi 200 frt fizetésemelést kapnának, lakáspénzük pedig 40°/o-kat emeltetnék. A felemelt fizetési hányadot 1892 júliusig nem fizetnék ki, hanem a január elsejétől július elsejéig járó teljes összeg egyszerre kerülne kifizetésre. Ezzel a hivatalnokok nagyobb összeghez jutnak, melylyel netaláni adósságaiktól megszabadulhatnak. * A vasárnapi munkaszünet dolgában jövő kedden az orthodox zsidók tartanak Budapesten országos értekezletet. Panaszuk, mint ismeretes az, hogy ők nem bírhatják ki a versenyt s meg sem élhetnek, ha hetenként két napon szünetelnek. Márpedig szombaton vallásuk, vasárnap a törvény tiltja a munkát. A gyűlést rendező bizottsághoz vagy húszezer zsidó kereskedőtől és iparosoktól érkezett hatóságilag hitelesített bizonyítvány arról, hogy megtartják a szombatot. A bizottság alaptalannak mondja azt a föltevést, mintha a zsidók azt kívánnák, hogy ők nyitva tarthassák üzleteiket akkor, mikor a nem-zsidók kénytelenek szünetelni. Csak a végrehajtási rendelet módosítását kívánják, hogy megélhessenek. Több külföldi törvényre hivatkoznak, bizonyságul, hogy ez lehetséges. * Az első magyar istentisztelet. A budafoki róm. kath. templomban Szent-Isván napján volt az első magyar istentisztelet. Haller Iván plébánosé az érdem, hogy Budafok német lakossága most már nem idegenkedik a magyar szótól. A csütörtöki istentiszteleten, melyen magyar hitszónoklat és magyar ének hangzott, ott volt a város értelmisége és a királyi családi javakhoz tartozó kegyúri uradalom képviseletében Roth Ignác kir. tanácsos jelent meg. Mise után diszebéd volt a plébánosnál, kit az utóbb tisztelgett küldöttségek nevében Horváth állomásfőnök üdvözölt. * Végzetes féltékenység. Egy Hering Hermina nevű 27 éves leány állt tegnap, gyilkossággal vádolva, a pestvidéki törvényszék előtt. Féltékeny volt és féltékenységből megölte azt az ifjút, kihez teljes szívvel vonzódott. Tavaly együtt voltak alkalmazva dr. Patai József gombai földbirtokosnál, a leány mint komorna, a fiatal ember, Szerencsy Árpád, mint gazdasági gyakornok. Viszonyukhoz nem férhetett roszszaló szó, ezért tűrte az uraság is. Szerencsy ismételten házasságot ígért a leánynak, de ez észrevette, hogy a fiatalember mindjobban elhidegül iránta. Hitében megerősítette a kulcsát, ki a leány állítása szerint folyvást üldözte szerelmével és áskálódott Szerencsy ellen. Ez sűrűn ellátogatott Pándra szüleihez és a kulcsár mindannyiszor elhitette a leánynyal, hogy Szerencsy máshol udvarol. A leány bosszút forralt, Budapesten revolvert vásárolt s ebből kétszer rálőtt Szerencsyre, ki belehalt sebeibe. A leány azután maga ellen forditá a fegyvert, de a lövés nem talált. A tegnapi végtárgyaláson a vádlott elmondta, hogy a fővárosból odajárt lapok egyikében olvasott regényt, melyben féltékenységből gyilkosságra vetemedett nő szerepelt. Ugyanaznap este, mikor Szerencsyt megölte, panaszkodott előtte, hogy beteg. A fiatalember azonban magára hagyta. Patay földbirtokos fia, dr. Patay Ferenc, tisztességes leánynak mondta a vádlottat. A kulcsár tagadta mindazt, amit ellene a leány felhozott. A védő hivatkozott a törvényszéki orvosokra, kik betegesnek találták a leányt, továbbá Krafft-Ebing tanárra, kinek véleménye szerint ily állapotban a beteg a külső behatásoknak nagy mértékben van alávetve. A törvényszék emberölés bűntette miatt a vádlottat 7 évi fegyházra ítélte. Ez ellen a védő is, a közvádló is felebbezett, ez utóbbi a tett minősítése miatt. * Görbe út, Wendelszki Ferenc újpesti lakos tulajdonkép lakatos s 27 éves lévén bírná is a munkát. De nem kívánt egyenes uton boldogulni, hanem ezüst forintosok hamisítására adta magát, úgy vagy kilenc darabot, kedvese és kis húga segélyével, túl is hírt adni. De a tizediken rajtavesztett. A házmotozásnál megtalálták a mintát, több hamis pénzzel s tegnap mind a hármukat befogták. * Életuntak. A városligeti iparcsarnok keleti bejárata előtt tegnap este két fiatalember halántékon lőtte magát. Az egyik szörnyet halt, mig a másikat eszméletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. A rendőri jelentésből az tűnik ki, hogy az életuntak péksegédek, egy leányt szerettek, ki azonban egyiknek érzelmét sem viszonozta. Mind a ketten levelet hagytak hátra, az egyik szüleitől, a másik kedvesétől búcsúzik benne. * Rövid hírek. A földmivelésügyi miniszter felhívta a főváros közönségét, küldje ki meghatalmazottjait a budakeszi erdővételről szóló szerződés megkötésére. — A kath. tanítók országos értekezletének üdvözlő távirataira Samassa József egri érsek és Májer István esztergomi érseki helytartó szívélyes köszönő táviratokkal feleltek. — A belügyminiszter leírt a főváros közönségéhez, hogy a végleges vízvezetéki mű ügyének mostani állásáról részletes jelentést terjeszszen föl. — A versenyúszás a nemzeti uszodában nem ma lesz, hanem holnap, vasárnap. — A magyar francia biztosító társaság tisztikara testületileg igen melegen búcsúzott el Robicsek Henrik vezértitkártól, ki ez állását elhagyja s egy másik intézetnél igazgatói állást foglal el. — A »pillanatnyi kifogó« készülékével, melyet Hegedűs Aladár hajóskapitány talált ki, ma délután öt órakor tartanak próbát az ügetőversenytéren s az érdeklődőket szívesen látják. — Az ötödik kerületi főgimnáziumban szeptember 1—3-dik napjain lesznek a beiratások, még pedig 1-én és 2-án a volt növendékeké és az első osztályba belépőké, 8-án pedig, a mennyiben hely marad, a vidéki és fővárosi más intézetekből átlépő növendékeké. — A Riunione adriatica budapesti irodafőnökét, Schaffer Miksát, lakásán szélhüdés érte s csak két nap múlva találták meg holtan. — A pénzintézetek nyugdíjintézetének közgyűlését szeptember 30-án tartják meg. — Az Erzsébet-sósfürdőben a múlt hónap végéig 495 vendég fordult meg. 1699 Iskolai „Értesítő“-k. Az alább ismertetett négy ref. középiskola évi jelentéseit egy napon hozta meg nekünk a posta. Együtt is szólunk tehát róluk. Külön értekezés egyikben sincs, tehát e hiányban is egyeznek. A kiskunhalasi ref. líceum, melynek értesítőjét Csontó Lajos igazgatótanár szerkesztette, a lefolyt tanévvel nevezetes változást ért meg. A régi szűk épület helyett a modern követelményeknek teljesen megfelelő új iskolaházat építtet számára a ref. egyház, 25.000 főt segélyt adott a kormány, gyűjtésekből eddig 10,101 frt folyt be (az értesítő közli az adakozók névsorát is) s az egyház megkezdette a téglavetést. Az új épület a közoktatási minisztériumban készült terv szerint épül a felhagyott temetőben. Ez évben még felépítik a külső falakat s felrakják a tetőt, az építést a jövő évben talán befejezhetik. A tanulók száma 244 volt, köztük 86 újon jött (218 magyar, 15 német, 9 szerb és 2 román). Erkölcsi maguk viselete jó volt, szorgalmuk kielégítő. De az értesítő panaszosan említi, hogy míg a »jeles« és »jó« osztályzatú tanulók száma aránylag csekély, a túlnyomó rész »elégséges« vagy »elégtelen« osztályzatot kapott. Ott is az az oka, hogy a szülők magukra hagyják a tanulókat, nem ellenőrzik, nem buzdítják, serkentik őket szorgalomra s a tanári kart keveset támogatják. Tanított 12 tanár és 5 hitoktató; a szabadkézi rajzot 16 tanuló, az éneket 26 tanulta. Érettségi vizsgálatot 20-an tettek. Ösztöndíjt, segélyt 28 tanuló élvezett, a tápintézet jótéteményeiben 72 részesült. Az intézet felszerelése is gyarapodott, a tanári könyvtárban van 28,602 kötet, az ifjúsági könyvtárban 640. Az ifjúság közt fennállott egy önképzőkör, segélyegylet és zenekar. A kecskeméti ref .főgimnázium értesítőjét Csabai Imre igazgató szerkesztette. Évi jelentésében különösen két körülményt említ meg örömmel: az intézetet 25 évvel ezelőtt elhagyott ifjak ünnepélyes találkozását és Szász Károly ref. püspök három napi látogatását. A tanári kar 11 rendes és 5 segédtanárból állott. A rendkívüli tantárgyak voltak: francia nyelv, gyorsírás, egésségtan, zene, ének. Járt az iskolába 243 tanuló, 220 magyar, tiz-tíz román és szerb, 8 német; 95 jött más megyékből. »Jeles« bizonyítványt kapott 23, »jót« 51, »elégségest« 107, »elégtelent« 54 tanuló. A görög nyelv tanulása kötelező volt, de jó eredménynyel is tanították: 27 tanuló közül csak egy bukott meg; a latin nyelvben már nem volt oly nagy a tanulók buzgalma. Érettségi vizsgálatra 34-en jelentkeztek, köztük 12-en készültek gyakorlati pályára. Az intézet szertárainak és gyűjteményeinek gyarapodása részletesen ki van mutatva. A tápintézetben 70 tanuló nyert olcsó ellátást; segélyben, jutalomban 100-nál több tanuló részesült ezer főr intőt meghaladó összegig. Az ifjúsági önképző- és gyorsírókör tevékeny munkásságot fejtett ki. A jelesebb növendékek a tanév folyamán több nyilvános előadást, hangversenyt tartottak. A csurgói ref. főgimnázium értesítője élén a görög pótló tanításra vonatkozó miniszteri intézkedés olvasható. Az iskola 5-ik osztályából 16 növendék jelentkezett rá, de csak közepes szorgalmat tanúsított ; a görög nyelv tanulásában annál nagyobb az elért eredmény. Dr. Vida Károly igazgató jelentése olyan panaszt tartalmaz, melyet jó volna a szülőknek megszívlelniök. Azt mondja, hogy az intézetet változtató tanulók sok idegen szokást hoznak az intézetbe s valóságos küzdelmet kell folytatni ezek kiküszöbölésére. S mégis sok esetben nincs eredménye a tanárok igyekezetének, mert a szülők elrontják fiaikat. Íme csak egy pár példa: a tanári kar azon van, hogy a taníttatás minél kevesebbe kerüljön a szülőknek, ezért áll fenn az olcsó köztartás, a segélyegylet pedig könyvvel és ruhával látja el a szegény tanulót; de a szülő havi pénzt dugdos fiainak, pazarlásra szoktatja őket s a »sovány kosztra« való panasz olvastára küldi a sok zsiros ételt sat. Tanított az iskolában 18 tanár és hitoktató. A tanulók száma 241 volt, köztük 96 róm. kath., 79 ref., 34 izr., 221 magyar, 4 horvát, a legtöbb földbirtokos, tisztviselő és más értelmiségi szülő fia. Tanulásuk eredményét illetőleg kielégítő az eredmény, »elégtelen« érdemjegyet 54-en kaptak. Jótéteményt, köztartást, segélyt, jutalmat sat, sokan élveztek. Az ifjúság közt fennállott a »Csokonai-önképzőkör«, a segélyegylet és a zenekar. Rendeztek több ünnepélyt is. Államsegélyből és a ref. egyház részéről 22.000 frt áll rendelkezésre egy új iskolaépület emeléséhez. Szokásban van ez intézetnél a tanulmányi kirándulás is. A szatmárnémeti ref. felsőbb leányiskola értesítőjét Fülöpné Szargary Erzsébet igazgatónő szerkesztette, aki közli azt a beszédét is, melylyel a tanévet megnyitotta és melyben a felsőbb leányiskolák feladatát körvonalazza. A tanítás és nevelés mellett nagy fontosságu lévén a vallás-erkölcsi nevelés, az iskola növendékei szorgalmasan jártak az istentiszteletre. Nevezetes esemény volt az iskola életében a tiszántúli ref. egyházkerület küldötteinek látogatása, minthogy ennek következtében szavazott meg a kerületi közgyűlés 10.000 frt tőkét és ezer forint évi járulékot az intézet javára. A növendékek zene- és ének tanulmányai bemutatására s a nyilvánosság előtti szereplésükhöz való szoktatás kedvéért rendeztek hangversenyt és iskolai majálist. A jövő tanévtől fogva lesz ez iskola mellett elemi leányiskola is, ama szülők kedvéért, kik leánykáikat sem a zsúfolt népiskolába járatni, sem az egyoldalú házi nevelésben részesíteni nem akarják. Járt az iskolába 69 növendék, a kézimunka-iskolába 55, benlakó (havi díj 22 frt; a tandíj 26, 30 és 36 frt a növendékek illetősége szerint) volt itt. A tanulás dicséretes szorgalommal folyt, meglepő csak az, hogy a második és ötödik osztályban »elégtelen« érdemjegyet találunk a nyelvekből, még a magyar nyelvből is.