Fővárosi Lapok, 1891. október (28. évfolyam, 269-299. szám)

1891-10-01 / 269. szám

törekvései iránt s e tekintetben összekötő kapcsa lett tíz törvényhatóságnak. Jónevű írók támogatták, kezdett a közönség közt meggyökerezni, de azért rászorult az anyagi segélyre. A felvidéki magyar kulturegylet közgyűlése meg is szavazta a kért összeget, de a hátralékos tagdíjak terhére, így szubvencionáltatás ódiumán kívül semmit sem kapott, mert a hátralékos tagdijak nem folynak be. Koztenszky sajnálkozva szünteti meg lapját és a magyarság ügyét lelkes szóvivőjének elhallgatását sajnálattal regisztráljuk mi is. * A történelmi társulat holnap, pénteken délután 4 órakor, az akadémia földszinti saroktermében választmányi ülést tart. Tárgyai: tagajánlások, pénztári kimutatás és egyéb jelentések. Egy órával később Zsilinszky Mihály felolvasása következik »Csongrád megye főispánjai«-ról. * Orosz expedíció a mongol földön. Radlov archeológus tudományos expedíciója, melyet Oroszország szerelt föl, az Archon fölóig és Karakorumig, a mongolok császárjának székvárosáig hatolt. Elért a Gobi sivatagba és felkutatta Dél-Csengájt, hol nunairást és régi féldomborműveket találtak. Radlov Pekingen át tér vissza, míg az expedíció egyik tagja, Jadrinzew a gyűjteményekkel Kiachtába megy. * Szabolcska Mihály költeményei, a debreceni Csokonai-kör kiadásában, már a napokban elhagyják a sajtót; maga a költő most a párisi Sorbonneba megy tanulmányai folytatására. — Az eisenachi Luther-emlék leleplezését 1893-ra tűzték ki. — A külföldi statisztikusok tiszteletére adott estélyen, Gautsch miniszternél Bécsben gr. Kálnoky, báró Bauer, Prazak, Bacquelem, Zalewski és Szögyény miniszterek, továbbá számos magasrangu katonatiszt jelentek meg. — Karczag Vilmos új háromfelvonásos színművet irt és benyújtotta a nemzeti színházhoz. — A »Gazdasági Mérnök« című gazdasági és műszaki hetilap, melyet Gonda Béla műszaki tanácsos szerkeszt már 14 év óta, a jövő évre külön zsebnaptárt ad ki rendes előfizetőinek. Színház, zene, képzőművészet. * Az operaházban az »Aida« mai előadásában fog Lantes Assuntalea. drámai énekesnő, szerződtetés céljából fellépni. A spanyol születésű énekesnő énektanulmányait Madridban és Milanóban végezte s eddig Olaszországban működött. Ugyanez előadásban Rundo Ferenc lovag harmadik vendégszerepléséül Radames szerepét énekli. * Mihalovich Ödön »Magyar király himnusz«-a a király ő felsége neve napján, vasárnap előadásra kerül az operaházban. A szerzemény most, címéhez méltó díszes kiállításban, (mely a Kunosi-féle első magyar hangjegymetsző-intézet és zenemű-nyomdának becsületére válik,) megjelent a »Harmonia«-társulat kiadásában, még pedig egyszerre zongorára két kézre, négy férfi négy női vegyes és gyermekhangra egy füzetben, úgy hogy bárki megtalálhatja a kívánt berendezést egy és ugyanazon füzetben. Ezenkívül megjelent a »Királyhimnusz« nagy zenekarra és katonazenekarra is. A költeményből, melynek írója magát megneveztetni nem akarja, itt közlünk egy versszakot: Isten áldd meg a királyt, Jó s bal sorsban el ne hadd! Koronája mig ragyog, Áldást szórjon mint a nap : Hű legyen mint népe hű, Boldog hosszú életű, Mig világ áll addig állj Magyar trón, magyar király ! E »Himnusz« minden eddigi előadása élénk hatást tett, legutóbb Temesvárott a dalünnepélyen is. A füzet ára írt s kapható, valamint az egyes szólamok is, a »Harmonia« zeneműkereskedésében (Budapesten, váci utca 9). * Búcsúzás a népszínházban. Tegnap este szép számú közönség előtt búcsúzott el Hunyadi József a népszínház közönségétől, a »Piros bugyelláris«-ban Csillag Pál szerepét játszva. A közönség zajos tapsa, mely kiléptekor fogadta, a pályatársak díszes nemzeti szalaggal ékített babérkoszorúja külsőleg is jelezték a rokonszenvet és kedvező hangulatot a búcsúzó színész irányában. S mindezt Hunyadi József meg is érdemelte. Kern tartozik ő az ihletett nagy művészek közé, azt sem mondhatni, hogy valami nagy szorgalmat fejtett volna ki önképzésében, hanem öntudatlan nyájasságában, jóízű eredetiségében szívesen látott színésze volt a közönségnek. Népszínművekben, operettekben, kisebb és nagyobb szerepekben mindig tudott ügyeskedni s az összjáték emelésére működni. S hangjában is, minden iskolázatlanság mellett, volt valami kellemes csengés, habár utóbb a tremolázás megtámadta. S lassan-lassan Hunyadi igen használható népszínmű-énekes lett volna. Szegény legények, elkeseredő suhancok ábrázolására az ő természetes képességeit igen jól fel lehetett volna használni. De Hunyadi inkább megy Debrecenbe első baritonistának. Tegnapi fellépte folytonos tapsok közt folyt le. Természetesen játszta a bajok közt levő huszárőrmestert s rokonszenves alakot csinált belőle. Az egész előadás pompás kedvvel folyt le. Különösen Blaha Lujza asszony (Zsófi) nem győzte ismételni dalait, a közönség pedig tapsolni nagy művészetének aprólékos megnyilatkozásait. Szirmai szerepét (Török Mihály) hirtelen Ferenczi vette át, s dicséretére legyen mondva, a hirtelenében elvállalt feladatba nem bukott bele. A többi szereplő a régi volt. * A bécsi színészeti kiállítás alkalmából a rotunda mellé építendő színház, melyet Helmer és Fellner építészek fából és impregnált anyagból készítenek, 40 kijárással fog bírni és 1500 nézőt képes befogadni. A jövő nyáron még opera-előadások is lesznek ott, továbbá valóságos nemzetközi színész- és énekesjárás. Még Görögországból is készül vendégszereplésre egy színtársulat, továbbá egy kar a nemzeti hangszerek és dalok bemutatására. * »Budapesti Látogatók Lapja.« A Szalay Mihály szerkesztésében megjelenő három nyelvű lap 9-dik száma a bevezető cikken (»Budapest őszszel«) kívül »Budapest műemlékei és szobrai« című illusztrált cikksort kezd meg. A főváros tanácsa tudvalevőleg törzskönyvet készíttet a nevezetesebb épületekről és szobrokról s a »Látogatók Lapja« mindig közölni fogja az egyes felvételeket és leírásokat. A füzet legnagyobb részét Győr városa leírása foglalja el szóban és képekben. Szávay Gyula, dr. Balics Lajos (»Püspökség és káptalan«), Lasz Samu, Karácson Imre (»Győr története«), Rumy Sándor (»Pannonhalma«) és mások írták le a város múltját, jelenét, művelődési és közgazdasági állapotát. * Utolsó előadás. A budai színkörben tegnap volt az idén az utolsó előadás. A közönség, mely az egész nyáron át megérdemlett pártolásban részesíti Krecsányi Ignác színtársulatát, ez alkalommal is szorongásig megtörte a tágas színkör helyiségeit, sőt többen jegyhez sem jutottak s kénytelenek voltak visszatérni. A társulat tagjai Dobsa Lajos»F. László« című eredeti történeti tragédiáját adták elő kellően begyakorolva, de biablonszerű kivitelben. Komjáthi János (László király) szenvtelen szavaló, Sándor Emil (Turtul) öblös szópuffogtató, Kazaliczky Antal (Myze nádor) élettelen, Bognár János (koldus) siránkozó seleitől végig azon egy hangon oldották meg feladatukat. A női szereplők közül Haraszti Hermina asszony, a társulat újonnan szerződött tagja (Ayda), először lépett föl a társulatnál s a közönség kedvezően fogadta. A tűzpróbánál való jelenet után hatszor hívták ki s tisztelői szép virágbokrétát nyújtottak fel neki e zenekarból. Értelmes játéka általános tetszésben részesült. Závodszky Teréz k. a. (Édua) kezdetben ügyesen alakított, de a darab vége felé kimerültnek látszott. De felfogás ide, felfogás oda, az egész est zajos tapsok között folyt le s az utolsó felvonás után, a midőn a zenekar a Rákóczi-indulót játszotta, a közönség Krecsányit hívta folyton s kendők lobogtatásával intett búcsút a közkedvelt igazgatónak és társulatának — a jövő évi viszontlátásig. * Dunántúli színtársulat. Miután a székesfehérvári Intendatura jövőre egész évre akarja színtársulatát szerződtetni, nem úgy, mint eddig csak télire, azért kerületi rendszert alapít meg. Ez okból megbízta művezetőjét Vedress Gyulát, hogy Nagy-Kanizsán, Veszprémben, Zala-Egerszegen szorgalmazza a színpártoló egyesületek megalakulását, hogy így e városok is, ahol a társulat eddigi működésével teljesen megnyerte a közönség tetszését, mint a kerületbe vont Székesfehérvár, Szombathely és Balaton Füred, szubvencionálják a teljesen téli alapokon szervezett társulatot, Vedress művezető már be is adta memorandumát az illető városokhoz és Veszprémben Véghely Dezső alispán kir. tanácsos, Nagy-Kanizsán Babochay polgármester és Guttmann kir. tanácsos, Zala-Egerszegen Svastich főispán és Kovács polgármester álltak az ügy élére több színügybaráttal, így a legjobb kilátással néz a társulat a jövő szervezkedés elé. * Színművészek pályája: Mme Caron, ki a párisi »Lohengrin«-előadásokban Elzát énekli nagy művészettel, húsz évvel ezelőtt még hímzőnő volt a Kolie Mericourt-utca egy üzletében. Partnere, Van Dyck pedig, mielőtt a hattyútól vontatta magát, reporterként ballagott Paris utcáin. Más párisi színpadi csillagok is jó távol nőttek fel a világot jelentő deszkáktól. Affre, ki Faustot adja, pásztor volt; Maurel, a jeles Othello, festő-inas, Faure templomi karénekes, Capoul pincér, Talazac könyvvivő, Dareims asztalos, Duc vivómester, Villaret (a legjobb Eleazar) sörös legény, Melchissedec bolti szolga, Fournets (az első Lothario a »Mignon«-ban) cipész sat. * A nemzeti színházban a jövő héten kerül szinre Maupassant drámája, a »Musette« ; a darab előtt Nádai előadja Szécsi Ferenc magánjelenetét, a »Legénybúcsú«-t. — Mozart halála napján, dec. 5 én, Bécs városa emlékelőadást rendez alkalmi prológgal és Mozart műveiből vett jelenetekkel; az est théatre parée lesz. — A »Királynék harcá« val, Rákosi Jenőnek ott még elő nem adott történelmi színművével kezdődik ma a kolozsvári szinház téli idénye. — »Magyar táncok« című hallétre, melyet Graeb szerzett, készülnek a berlini udv. operában. — Báró Mednyánszky László és Feszty Árpád festőművészek jelenleg Nagy-Szlatinán időznek és tanulmányokat készitnek a szép vidékről. — Krammer Teréz magyar énekesnő, egykor a budapesti zenekedvelők egyletének növendéke, jelenleg a düsseldorfi városi színháznak kedvelt tagja. — A monte - carlói »Lohengrin«-előadás januárban lesz Van Dyckkel és Melchisedac-kel (a párisi Telramunddal). — Besztercebányán okt. 3-án kezdi meg működését Halmai 1992 Imre színtársulata. — Szegeden az idényt holnap nyitják meg Dobsa »IV. László«-jával. — Nagyváradon tegnap az aradi szintársulat a zajos hatást tett »Feneleányok« cimű bohózattal búcsúzott. — Wildenbruch »A szent nevetés« című regés darabot írt a berlini kir. szinház számára. Kiállítás a műcsarnokban. (Simoni festménye. — Aquarellek.) (M. G.) Egy nagyobb szabású nagy térfogatú festmény és nyolcvanhét belga aquarellképnek érdekes és m értékes gyűjteménye tölti most meg az Andrássyúti műcsarnok első emeleti öt termét. A nagy kép Simoni Gusztáv »Nagy Sándor Persepolisban« című festménye, mely a felülvilágított teremnek keskenyebb falát foglalja el. Simoniról a vélemények eltérők: vannak, kik egészen közepes ecsetkezelőnek, magasabb szárnyalásra, eredeti modorra és a művészi szellem megnyilatkozására képtelen festőnek tartják, míg mások a nehezebb feladatokra is rátermett művészt látják benne. A most hozzánk került képe, mely már a párisi világtárlaton is be volt mutatva, azt a több makedóniai író előadásából merített jelenetet ábrázolja, mikor Thais, a kegyencnő, rá akarja venni Nagy Sándort, akit a persák elleni háborúban kísért, hogy a feléje nyújtott fáklyával gyújtassa föl Persepolist, a perzsa fővárost, hadd gyönyörködjék benne a mámoros társaság, mialatt a drága serlegek csengése, nők, férfiak vidám és vad kacaja tölti be a győzelmi lakoma fölött a levegőt. A kép a mez nélküli alakokban, ezeknek csoportosításában, egyes pose-okban, úgy az egész koncepcióban, mint több részletben Makart, Siemiradzky és más e téren alkotó erejüket érvényesített mesterek kétségtelen hatását és utánzását mutatja. Egyes alakok igen éles megfigyeléssel, sok realisztikus vonással vannak rajzolva és hatásosan festve és bizonyos bacchanali hangulat is ömlik el a képen, de ezt inkább külső jelek teszik észrevehetővé, mert az alakok fogyatékosan vannak jellemezve. (Nagy Sándor a festményen nem a nagy hódító, hanem egy a szép Thais kegyetlen ajánlatától megrémült és összezsugorodott törpe és nincs a képen meglepőbb színhatás, nincs benne egységes mélység. Igen értékes darabokra akadunk a »société royale belge des aquarellistes« vízfestményeinek gyűjteményében. Itt csak kiemeljük az utolsó két teremben látható műveket Abry Leóntól (küztük egy pompás »Sport-woman«) Hagemans Mórictól (a kitűnően megvilágított »Hazatérő nyáj holdfeljöttekor« és a szürkés alaphangú »Útrakelő halászbárkák«), Uetterschaut Viktortól (a biztos vonásokkal és megkapó igazsággal jellemzett »Füzes« és »Nyírfák« a tárlat legszebb darabjai közül valók és olcsók: 350 frank az ár) és más munkák épp oly kedves, mint értékes aquarellek, melyekre még visszatérünk. Az érdekes tárlatot, melyet tegnap a sajtó képviselőinek mutattak be, ma pedig a nagyközönség számára nyitnak meg, tegnap gróf Csáky Albin miniszter is élvezettel nézte, Szalay Imre mint tanácsos kíséretében. Az aquarellekből meg is vesz többet a nemzeti muzeum számára, meghallgatva előbb Pulszky Ferenc igazgató és Than Mór képtárőr szakértő véleményét. Vegyes hírek. * Udvari hírek. A király ő felsége Prágából ma utazik Reichenbergbe, hol a csehországi németség fogja hódolatát nyilvánítani. Prágában a király megjelent gróf Wallenstein Ernő estélyén is, hol az egész csehországi arisztokrácia együtt volt. Wallenstein herceg históriai nevezetességű és részben még a régi felszereléssel ellátott palotája fényárban úszott. Feltűnt, hogy ő felsége egy negyedóránál tovább beszélt igen élénken Plenerrel, a csehországi német párt ismert vezérével. A német egyletek szerenádja és fáklyás menete is fényesen sikerült, ő felsége megdicsérte rendezőit. — Mária Valéria főhercegnő jól érzi magát és Ischlből naponként nagyobb kirándulásokat tesz férjével, Salvator Ferenc főherceggel. A főhercegi pár télire a burgban fog lakni, hol az Istvánlakosztályt rendezték be számukra újra. — Károly Lajos főherceg és leányai, Mária Annunciata és Erzsébet főhercegnők Kis-Tapolcsányból visszatértek Bécsbe. — Albrecht főherceg elhalasztotta Galíciába tervezett útját. — A dán királynénak, ki most 74-dik életévét töltötte be, drága ajándékokat adtak születésnapjára a családtagok. A cár indiai teknősbékalegyezőt ajándékozott neki, mely egészen el volt borítva gyémántokkal. Leánya, a cárné, drága aranykarpereccel lepte meg, melyen legtöbbet ért a művészi kidolgozás. Másik leánya, a walesi hercegné faragásokkal és művészi díszítésekkel ellátott karszéket, a walesi herceg antik porcellán órát és Fife herceg, ki ezúttal először jelent meg a fredensborgi családi körben, ezüst gyertyatartókat ajándékozott. Az olasz trónörökös tegnap Hamburgban időzött, hol tiszteletére ebéd és operai díszelőadás volt. Egy állami gőzösön körutat is tett a kikötőben. Ma a trónörökös Amsterdamba utazik.