Fővárosi Lapok, 1891. október (28. évfolyam, 269-299. szám)
1891-10-10 / 278. szám
— Uj evang. elemi iskola nyilt meg Zsidó pestmegyei községben. — A bécsi egyetem tanácsa vizsgálatot készül indítani több egyet. hallgató ellen, kik a brüsszeli szocialistagyűlést meg akarták látogatni. — A pozsonyi evang. presbitérium Trstyánszky lelkészt és Samarjay Károly felügyelőt küldte ki a protestáns zsinatra; a pozsonymegyei seniorátus pedig Ritter Károly lelkészt és Kalanda felügyelőt; a tót seniorátusok nem küldenek képviselőket. Egyletek és társulatok. * A Franklin-társulat 29 frt 37 kr adományt küldött a magyar ivók segély egyletének. Ez ajándék egy irodalmi pörrel áll kapcsolatban. Ugyanis pár évvel ezelőtt a »Budapesti Szemle« egy közérdekű közleményét (Hieronymi Károly vagy három ívnyi dolgozatát az árvizekről,) az »Egyetértés« tárcája azonnal egész terjedelmében közölte, a szerkesztőség tudta, és beleegyezése nélkül. E miatt a folyóirat kiadója, a Franklin-társulat beperelte a lap szerkesztőségét. E per sokáig folyt s a nyár derekán ért véget. A napilap szerkesztőjét pénzbírságra és vagy 60 frt kártérítésre ítélték. A Franklin-társulat e kártérítést fejében a magyar írók segélyegyletének, felében a hírlapírók nyugdíjintézetének ajándékozta. * Az »Otthon« estélyei. Az »Otthon«, írók és hírlapírók köre jövő csütörtökön, e hó 15-én este 1/29-kor tartja első társasestélyt az »Európa« szálló (Nádor utca 5. sz.) első emeleti termében. Ez estével nyitja meg az »Otthon« térre tervezett társas összejöveteleinek sorát, melyek mint irodalmi összejövetelek bizonyára látogatottak lesznek. Az első estén társasvacsora lesz, Rákosi Jenő első színműi sikerének ünneplésére. * Az orsz. állatvédő-egyesület legutóbb, az állatvédelmet tárgyaló legjobb munkákra pályázatot hirdetett. Összesen tíz dolgozat érkezett, még pedig: Lippáról 2, Békés-Szent-Andrásról 3, Győrökről 1, Budapestről pedig 4. A műveket dr. Verédy Károly elnök egy irodalmi bizottságnak adta át megbírálás céljából. — Váradi Antal legutóbb 5 frtot küldött az egyesületnek oly ifjúsági irat jutalmazására, mely az egyesület céljainak legjobban megfelel. * Házépítő zene-egylet A debreceni zenede a napokban tartotta közgyűlését, melynek majdnem egyetlen tárgya az egylet házvétele volt. Szesztina Lajos elnök jelenti, hogy ő a választmány hozzájárulásával a zenede részére 21,000 frton megvásárolta a csapó-utcai Kainrath-féle háztelket és a tulajdonos földjét is. Tekintve, hogy az egyletnek most 33,0000 frt tiszta vagyona van, a telken nagy részben saját vagyonából építheti fel a házát. A vételhez a közgyűlés is hozzájárult és megbízta a választmányt, hogy az építendő ház terveit készíttesse el és gondoskodjék a kilenc hold földnek értékesítéséről. * A debreceni Csokonai-kör irodalmi szakosztálya elhatározta, hogy a felolvasásokat Csokonai születésének évforduló napján, november 17-én kezdi meg. Ugyanakkor lesz a Csokonai-emléktábla beleillesztése is a szülőház falába. Az ünnepélyben a főiskolai kántus Csokonai egy dalával vesz részt. Este lesz a felolvasó ülés, utána társasvacsora. A felolvasások minden hónap első és harmadik péntekén lesznek, mert ekkor a színházban nincs előadás. Az első évkönyvet az 1890/91-diki évekről együtt adják ki. Szabolcska Mihály költeményei már elhagyták a sajtót és legközelebb megküldetnek az előfizetőknek. * A tanítók országos bizottsága holnap, vasárnap délután 3 órakor ülést tart az érsek utcai elemi iskolában, a tanítói nyugdíjtörvény tárgyában a közoktatási miniszterhez és az országgyűléshez benyújtandó emlékirat szövegezése végett. A szászvárosi zsidó jótékony nőegylet alapszabályait a belügyminiszter megerősítette. A fehér megyei társaskör e hó 21-én este fél nyolckor tartja II-dik évi rendes közgyűlését a kör helyiségében (Budapest, »Páris«szálló) stb. Ez árverésben minden magyarországi birtokos részt vehet, de kötelezi magát, hogy sem az anyalovat, sem a csikót külföldinek soha el nem adja. * Agarászat. A biharmegyei agarász-egylet e hó 17-én és a következő napokon Berettyóujfaluban agár versenyt rendez. Dijakul két ezüst serleget és egy dohány- és szivartartó-készletet tűzött ki. A nevezési díj egy agárért 5 frt, nem egyleti tagoknak 10 frt. Díjazott agárért a nevezési dij kétszerese fizetendő. Az agarakat a versenyfutásra küldöttség veti össze és a páros futás sorshúzás útján történik. A helyismerő gyepvezér az agarászó csapatot nyúl keresésére vezeti és vezényletét az agarász-társaság követni tartozik. A versenyt megelőzőleg október 16-án, az egylet évi közgyűlést tart a községházán. A résztvevők elszállásásáról a rendezőbizottság gondoskodik. * Az eisenerzi udvari vadászatok első napján, Hohenwildzingben, 38 zergét terítettek le, királyunk kettőt, a szász király három szarvast és három zergét, Lipót bajor herceg két zergét lőtt. A száz kilométeres hajtóverseny nevezéseit tegnap este 10 órakor zárták le a nemzeti kaszinóban. Sport. * A bécsi ügetőversenyek negyedik napja csütörtökön volt, hat mérkőzéssel. A pancoast handicap 500 frtos diját Bröse »Iván«-ja vitte el, második gróf Esterházy Miklós »Bürgermeister«-je lett. A negyedik államdíjért (1000 frt) való versenyben Wanke »Jonny Susanna«-ja győzött. A Milton-handicapben (800 frt) Schessengier »Fritz«-e, az Ajándék-handicapben (500 frt) Patz »Melínit«-je érkezett elsőnek. A 4400 méteres távolsági versenyben az 1200 frtos díjat Friedrichsen »Trouble«-je érdemelte ki, a kétfogatúak handicapjében (500 frt) Kreipel fogata »Kassatick« és »Nábob« lett a nyertes. * Telivérek árverése. Ma délután három órakor árverezik el azokat a telivér anyalovakat, melyeket az idén az orsz. lótenyésztő alap kamataiból gróf Szapáry Iván vásárolt Angliában. E lovak közönséges forgalom szerint igen drágák, áruk: 3000—8000—12.000 forint, de hozzáértő nem fogja ez árakat sokallani; némelyik ló mellett idei csikó is van. A híres »Glagá«-t, melyért csak nem régen 100,000 frtot kínáltak tulajdonosának, szintén ily importált lóval vették mostani tulajdonosai, úgyszintén »Turul «-t 2064 Halálozások. Révész Bálint püspök temetése Debrecenben holnap, vasárnap, délelőtt tiz órakor lesz. Szász Domokos erdélyrészi ref. püspököt kérték fel gyászbeszéd mondására s előreláthatólag eleget is fog tenni a kérésnek. A ref. egyház számos kitűnősége utazik Debrecenbe, hogy megadja a végtisztességet a nagyérdemű férfiúnak; ma reggel utazik oda Szász Károly püspök is. Debrecen lakossága igazi, mély részvéttel értesült a gyászesetről, bár ez már nem lepte meg, mert Révész Bálint évek óta nagy beteg volt, bajának (hátgerinc-sorvadásnak) gyógyulása nem is volt remélhető s az utóbbi években Tóth Samu egyházi főjegyző végezte helyette a hivatalos ügyeket. Szerdán este terjedt el a városban a hír, hogy a püspök állapota aggasztóra fordult s másnap a középületekre kitűzött gyászlobogók hirdették a szomorú esemény bekövetkezését. A haldokló mellett volt végperceiben neje és három orvosa; kevéssel azelőtt, hogy utolsót dobbant a szive, mosolyogni igyekezett, áldólag emelte föl kezeit, majd e szavakat suttogta: »Isten, színed elé megyek«, visszahanyatlott és kiadta véglehelletét. Elhunytáról az egyházkerület összes gyülekezeteit értesítették, úgyszintén a testvérkerületek egyházi főhatóságait. A ravatalt a főiskola dísztermében állították fel s kollégiumi ifjak állanak mellette mint díszőrök, a lakosság pedig tömegesen látogatja. A temetés költségeit a debreceni egyházközség viseli. A boldogultat özvegye gyászolja; gyermekei sok évvel ezelőtt fiatalon hunytak el. Özv. Sombory Jánosné szül. Tholdy Rozália grófnő október 6-án Sófalván elhunyt, élete 77-dik, özvegysége 27-dik évében. Testvérei, nevelt leányai gyászolják és kiterjedt előkelő rokonság is. Hűlt tetemeit csütörtökön helyezték a családi sírboltba örök nyugalomra. Radics János görög keleti plébános és szentszéki ülnök Szabadkán meghalt, 76 éves korában. Az általános tiszteletben állott lelkész közel negyven esztendeig működött Szabadkán s harmadéve ülte meg félszázados papsága jubileumát. Három gyermeke gyászolja. Florencben e napokban meghalt Caselli, a pantelegraf feltalálója. Labatt Leonárd ismert operaénekes, kinek már vagy két héttel ezelőtt jelentették a halálhírét, múlt szerdán Stockholmban csakugyan elhunyt. A szélhűdés, mely első ízben érte, azóta többször ismétlődött s kioltotta a művész életét. Labatt svéd eredetű volt, de tíz évnél tovább működött a bécsi udvari operánál, honnan aztán a stockholmi operához szerződött. Eredetileg csipkekereskedő volt és még mint bécsi udvari énekes is fentartotta stockholmi boltját. Ozv. Mitlerné szül. Goldberger Regina asszony, a néhai ismert nevű dr. Mitler orvos özvegye, Aradon elhunyt, élete 75-dik évében. Hat gyermeke, veje dr. Goldzieher Ignác, három menye és több unokája gyászolja. Hollós Jenő, a székesfehérvári pénzügyigazgatóság osztályvezetője, tegnapelőtt meghalt, élete 34- dik évében. Özvegyet és kisgyermeket hagyott hátra. Bécsben csütörtökön elhunyt dr. Polák Jakab Ede orvos, 71 éves korában. A boldogult régebben mintegy tíz évig Perzsiában működött mint a teheráni katonai iskola sebészeti tanára és a sah orvosa. A sah nagyon kedvelte s dr. Polák arra is fölhasználta állását, hogy kutató utazásokat tett Perzsiának olyan részeibe, hol előtte európai még nem járt. A hatvanas években visszatért Bécsbe és nagy könyvet adott ki Perzsiáról, értékes adatokkal az ország növényzeti, geológiai viszonyairól és műemlékeiről. Világ folyása. * Károly Württemberg király temetése tegnap délután gyönyörű időben ment végbe Stuttgartban. A város mély gyászt öltött, zúgtak a harangok. Közvetlenül a halottas kocsi után haladt Vilmos német császár, Vilmos württembergi király és Frigyes badeni nagyherceg, utánuk az idegen uralkodók képviselői, köztük Frigyes főherceg. Ott voltak a diplomáciai testület, a miniszterek, a tábornoki kar, a két kamara tagjai, az állami főméltóságok s amaz ezredek képviselői, melyeknek az elhunyt király országában és külföldön tulajdonosa volt. Csaknem teljes számmal megjelent a sváb nemesség is. A székesegyházban gyászbeszédet mondtak a holt király fölött, aztán ágyudörgés közt levitték a koporsót a sírboltba, hol beszentelték. A temetés után villásreggeli volt a kastélyban, délután 5 órakor pedig nagy ebéd az idegen fejedelmi személyiségek tiszteletére. Az országos gyászünnepély okt. 18-án lesz az elhunyt királyért. * Freycinet francia miniszterelnök sűrűn mondogatja az okos beszédeket. Tegnapelőtt több minisztertársával Marseillebe rándult, hol nagyobb szabású egésségügyi építkezéseket kezdenek meg. Az ünnepélyen Freycinet beszédet mondott, mely főkép arról szólt, hogy a köztársaság immár megszilárdult és hála hadsergének és diplomáciája okosságának, ismét tényezője az európai egyensúlynak; kifelé most még inkább meg kell erősítenie állását, bent pedig szociális kérdések megoldására kell törekednie, főkép az alsó rétegek helyzetének javítására. Szavait azzal végezte, hogy »azé a jövő, aki bölcsebb«. Ugyane banketten Buls brüsszeli polgármester is jelen volt és, mint mondá, meghatalmazás alapján kijelenté, hogy koholmány az a hir, mintha Lipót belga király és Vilmos német császár titkos szerződést kötöttek volna. Különben pedig marseillei nép kifütyülte a bankettől távozó minisztereket abból a praktikus okból, hogy nem adnak állami segélyt a marsellei építkezésekhez. * Rossz jel. Az orosz új kölcsön hirdetésénél oroszok és franciák versenyt jósolgattak, mily nagyszerű siker várható. Most egyes jelek azt mutatják, hogy a francia tőkepénzesek nem lelkesednek annyira, mint a nagy tömeg, mely lármát, de pénzt nem ad. Az utóbbi napokban ugyanis a párisi pénzpiacról nagy erőfeszítéssel történnek kísérletek, hogy az orosz értékpapírokat áttereljék a német piacokra, ekkér módot nyerve az új orosz papír fölvételére. A kísérlet azonban teljesen meghiúsult. Londonból azt írják, hogy ott egészen közönyösen várják az új orosz kölcsönt s nem igen fognak aláírni. * Parnell halála nagyon megduzzasztotta az angol szabadelvű párt reményeit. Bíznak benne, hogy az írek közt most már helyre áll az egyetértés és a Gladstone vezetése alatt álló angol liberálisok újra szorosabb összeköttetésbe léphetnek az írekkel, így szövetkezve pedig legyőzhetik a jövő választásoknál a most többségben levő konzervatív pártot. Ez, ha valósulna, a kontinensre nézve sem volna közönyös, mert a Salisbury-kabinet tudvalevőleg ha nem is írott szerződéssel, de tényleg csatlakozott a hármas szövetséghez, míg Gladstone oroszbarát hajlamai ma is a régiek. Hogy az írek abbanhagyják a vizálkodást, az valószínű s már történnek is lépések az ellentétek kiegyenlítésére. Parnell temetését is már mint nemzeti gyászünnepet ülik meg s az elhunyt pártvezért Dublinban közköltségen temetik el; a rendezés élén a dublini lordmayor áll. Azt minden cáfolat dacára ismét állítják, hogy Parnell maga vetett véget életének. * Az afrikai foglalások sok véráldozattal járnak. Már ismét egy expedíció lemészárlását jelentik: a belga Kongoexpedícióét, mely Jaques százados vezetése mellett a német afrikai területen akart áthatolni. Mintegy háromszáz ember vesztette életét. * Békekongresszus és háborúság. A békekongresszust, mely szép ábrándja újabb álmodására Rómában nem sokára összeül, egy kis háborúság előzi meg. A kongresszus főrendezője és kiszemelt elnöke, Bonghi volt miniszter ismeretes francia-barát politikus és azt a tapintatlanságot követte, hogy mikor javában rendezte a »nemzetközi békekongresszust«, melynek feladata volna kitalálni a módját, mikép kerülhetnék ki a népek a háború borzalmait, — éppen ekkor közölt a »Nuova Antologia«-ban egy tanulmányt arról, hogy Franciaországnak joga van visszavenni Elzászt; mivel pedig bajosan tehető fel, hogy a németek szép szerivel visszaadják, Bonghi azt is kimutatta, hogy Franciaország most már kellően szervezte hadseregét, erősebb mint Németország. Ebből persze olyan következtetés folyik, mely furcsán illik egy »békekongresszusi« elnök dolgozatába, mert világosan utal a háborúra. A német politikusok, kik a római békekongresszusra készültek, nem annyira ezen ütköztek meg, mint inkább azon, hogy Bonghi az elzászi kérdést feszegeti. Levelet intéztek tehát hozzá, hogy mint a békekongresszus elnöke is azonosítja-e magát azokkal az elvekkel ? Bonghi kitérőleg csak azt felelte, hogy az elzászi kérdés nem fog a kongresszuson szőnyegre kerülni. De ezzel ismét csak azt mondta ki, hogy van »elzászi kérdés.« A német