Fővárosi Lapok, 1891. október (28. évfolyam, 269-299. szám)

1891-10-10 / 278. szám

— Uj evang. elemi iskola nyilt meg Zsidó pestmegyei községben. — A bécsi egyetem tanácsa vizsgálatot készül indítani több egyet. hallgató ellen, kik a brüsszeli szocialista­­gyűlést meg akarták látogatni. — A pozsonyi evang. presbi­térium Trstyánszky lelkészt és Samarjay Károly felügyelőt küldte ki a protestáns zsinatra; a pozsonymegyei seniorátus pedig Ritter Károly lelkészt és Kalanda felügyelőt; a tót seniorátusok nem küldenek képviselőket. Egyletek és társulatok. * A Franklin-társulat 29 frt 37 kr adományt küldött a magyar ivók segély egyletének. Ez ajándék egy irodalmi pörrel áll kapcsolatban. Ugyanis pár év­vel ezelőtt a »Budapesti Szemle« egy közérdekű köz­leményét (Hieronymi Károly vagy három ívnyi dol­gozatát az árvizekről,) az »Egyetértés« tárcája azon­nal egész terjedelmében közölte, a szerkesztőség tudta, és beleegyezése nélkül. E miatt a folyóirat kiadója, a Franklin-társulat beperelte a lap szerkesztőségét. E per sokáig folyt s a nyár derekán ért véget. A napi­lap szerkesztőjét pénzbírságra és vagy 60 frt kárté­rítésre ítélték. A Franklin-társulat e kártérítést fejé­ben a magyar írók segélyegyletének, felében a hírlap­írók nyugdíjintézetének ajándékozta. * Az »Otthon« estélyei. Az »Otthon«, írók és hírlapírók köre jövő csütörtökön, e hó 15-én este 1/29-kor tartja első társasestélyt az »Európa« szálló (Nádor­ utca 5. sz.) első emeleti termében. Ez estével nyitja meg az »Otthon« térre tervezett társas össze­jöveteleinek sorát, melyek mint irodalmi összejövete­lek bizonyára látogatottak lesznek. Az első estén társasvacsora lesz, Rákosi Jenő első színműi sikeré­nek ünneplésére. * Az orsz. állatvédő-egyesület legutóbb, az ál­latvédelmet­ tárgyaló legjobb munkákra pályázatot hirdetett. Összesen tíz dolgozat érkezett, még pedig: Lippáról 2, Békés-Szent-Andrásról 3, Győrökről 1, Budapestről pedig 4. A műveket dr. Verédy Károly elnök egy irodalmi bizottságnak adta át megbírálás céljából. — Váradi Antal legutóbb 5 frtot küldött az egyesületnek oly ifjúsági irat jutalmazására, mely az egyesület céljainak legjobban megfelel. * Házépítő zene-egylet A debreceni zenede a napok­ban tartotta közgyűlését, melynek majdnem egyetlen tárgya az egylet házvétele volt. Szesztina Lajos elnök jelenti, hogy ő a választmány hozzájárulásával a zenede részére 21,000 frton megvásárolta a csapó-utcai Kainrath-féle háztelket és a tulajdonos földjét is. Tekintve, hogy az egyletnek most 33,0000 frt tiszta vagyona van, a telken nagy részben sa­ját vagyonából építheti fel a házát. A vételhez a közgyűlés is hozzájárult és megbízta a választmányt, hogy az építendő ház terveit készíttesse el és gondoskodjék a kilenc hold föld­nek értékesítéséről. * A debreceni Csokonai-kör irodalmi szakosztá­lya elhatározta, hogy a felolvasásokat Csokonai szü­letésének évforduló napján, november 17-én kezdi meg. Ugyanakkor lesz a Csokonai-emléktábla bele­­illesztése is a szülőház falába. Az ünnepélyben a fő­iskolai kántus Csokonai egy dalával vesz részt. Este lesz a felolvasó ülés, utána társasvacsora. A felolva­sások minden hónap első és harmadik péntekén lesz­nek, mert ekkor a színházban nincs előadás. Az első évkönyvet az 1890/91-diki évekről együtt adják ki. Szabolcska Mihály költeményei már elhagyták a saj­tót és legközelebb megküldetnek az előfizetőknek. * A tanítók országos bizottsága holnap, vasárnap délután 3 órakor ülést tart az érsek­ utcai elemi iskolában, a tanítói nyugdíjtörvény tárgyában a közoktatási­ miniszter­hez és az országgyűléshez benyújtandó emlékirat szövege­zése végett.­­ A szászvárosi zsidó jótékony nőegylet alap­szabályait a belügyminiszter megerősítette.­­ A fehér megyei társaskör e hó 21-én este fél nyolckor tartja II-dik évi rendes közgyűlését a kör helyiségében (Budapest, »Páris«­­szálló­) stb. Ez árverésben minden magyarországi birtokos részt vehet, de kötelezi magát, hogy sem az anyalovat, sem a csikót kül­földinek soha el nem adja. * Agarászat. A biharmegyei agarász-egylet e hó 17-én és a következő napokon Berettyó­ujfalu­ban agár versenyt rendez. Dijakul két ezüst serleget és egy dohány- és szivartartó-készletet tűzött ki. A ne­vezési díj egy agárért 5 frt, nem egyleti tagoknak 10 frt. Díjazott agárért a nevezési dij kétszerese fize­tendő. Az agarakat a versenyfutásra küldöttség veti össze és a páros futás sorshúzás útján történik. A helyismerő gyepvezér az agarászó csapatot nyúl ke­resésére vezeti és vezényletét az agarász-társaság kö­vetni tartozik. A versenyt megelőzőleg október 16-án, az egylet évi közgyűlést tart a községházán. A részt­vevők elszállásásáról a rendező­bizottság gondos­kodik. * Az eisenerzi udvari vadászatok első napján, Ho­­henwildzingben, 38 zergét terítettek le, királyunk kettőt, a szász király három szarvast és három zergét, Lipót bajor herceg két zergét lőtt.­­ A száz kilométeres hajtóverseny nevezéseit tegnap este 10 órakor zárták le a nemzeti ka­szinóban. Sport. * A bécsi ügető­versenyek negyedik napja csü­törtökön volt, hat mérkőzéssel. A pancoast handicap 500 frtos diját Bröse »Iván«-ja vitte el, második gróf Esterházy Miklós »Bürgermeister«-je lett. A negyedik államdíjért (1000 frt) való versenyben Wanke »Jonny Susanna«-ja győzött. A Milton-han­­dicapben (800 frt) Schessengier »Fritz«-e, az Aján­­dék-handicapben (500 frt) Patz »Melínit«-je érkezett elsőnek. A 4400 méteres távolsági versenyben az 1200 frtos díjat Friedrichsen »Trouble«-je érdemelte ki, a kétfogatúak handicapjében (500 frt) Kreipel fogata »Kassatick« és »Nábob« lett a nyertes. * Telivérek árverése. Ma délután három órakor árve­rezik el azokat a telivér anyalovakat, melyeket az idén az orsz. lótenyésztő alap kamataiból gróf Szapáry Iván vásá­rolt Angliában. E lovak közönséges forgalom szerint igen drágák, áruk: 3000—8000—12.000 forint, de hozzáértő nem fogja ez árakat sokallani; némelyik ló mellett idei csikó is van. A híres »Glagá«-t, melyért csak nem régen 100,000 frtot kínáltak tulajdonosának, szintén ily impor­tált lóval vették mostani tulajdonosai, úgyszintén »Turul «-t 2064 Halálozások.­ ­Révész Bálint püspök temetése Debrecenben holnap, vasárnap, délelőtt tiz órakor lesz. Szász Do­mokos erdélyrészi ref. püspököt kérték fel gyászbe­széd mondására s előreláthatólag eleget is fog tenni a kérésnek. A ref. egyház számos kitűnősége utazik Debrecenbe, hogy megadja a végtisztességet a nagy­érdemű férfiúnak; ma reggel utazik oda Szász Ká­roly püspök is. Debrecen lakossága igazi, mély rész­véttel értesül­t a gyászesetről, bár ez már nem lepte meg, mert Révész Bálint évek óta nagy beteg volt, bajának (hátgerinc-sorvadásnak) gyógyulása nem is volt remélhető s az utóbbi években Tóth Samu egy­házi főjegyző végezte helyette a hivatalos ügyeket. Szerdán este terjedt el a városban a hír, hogy a püs­pök állapota aggasztóra fordult s másnap a középü­letekre kitűzött gyászlobogók hirdették a szomorú esemény bekövetkezését. A haldokló mellett volt vég­perceiben neje és három orvosa; kevéssel azelőtt, hogy utolsót dobbant a szive, mosolyogni igyekezett, áldólag emelte föl kezeit, majd e szavakat suttogta: »Isten, színed elé megyek«, visszahanyatlott és kiadta véglehelletét. Elhunytáról az egyházkerület összes gyülekezeteit értesítették, úgyszintén a testvér­ke­rületek egyházi főhatóságait. A ravatalt a főiskola dísztermében állították fel s kollégiumi ifjak állanak mellette mint díszőrök, a lakosság pedig tömegesen látogatja. A temetés költségeit a debreceni egyház­­község viseli. A boldogultat özvegye gyászolja; gyer­mekei sok évvel ezelőtt fiatalon hunytak el. Özv. Sombory Jánosné szül. Tholdy Rozália grófnő október 6-án Sófalván elhunyt, élete 77-dik, özvegysége 27-dik évében. Testvérei, nevelt leányai gyászolják és kiterjedt előkelő rokonság is. Hűlt tete­meit csütörtökön helyezték a családi sírboltba örök nyugalomra. Radics János görög keleti plébános és szent­széki ülnök Szabadkán meghalt, 76 éves korában. Az általános tiszteletben állott lelkész közel negyven esz­tendeig működött Szabadkán s harmadéve ülte meg félszázados papsága jubileumát. Három gyermeke gyászolja. Florencben e napokban meghalt Caselli, a pan­­telegraf feltalálója. Labatt Leonárd ismert operaénekes, kinek már vagy két héttel ezelőtt jelentették a halálhírét, múlt szerdán Stockholmban csakugyan elhunyt. A szélhű­­dés, mely első ízben érte, azóta többször ismétlődött s kioltotta a művész életét. Labatt svéd eredetű volt, de tíz évnél tovább működött a bécsi udvari operánál, honnan aztán a stockholmi operához szerződött. Ere­detileg csipke­kereskedő volt és még mint bécsi udvari énekes is fentartotta stockholmi boltját. Ozv. Mitlerné szül. Goldberger Regina asszony, a néhai ismert nevű dr. Mitler orvos özvegye, Aradon elhunyt, élete 75-dik évében. Hat gyermeke, veje dr. Goldzieher Ignác, három menye és több unokája gyászolja. Hollós Jenő, a székesfehérvári pénzügyigazga­tóság osztályvezetője, tegnapelőtt meghalt, élete 34- dik évében. Özvegyet és kis­gyermeket hagyott hátra. Bécsben csütörtökön elhunyt dr. Polák Jakab Ede orvos, 71 éves korában. A boldogult régebben mintegy tíz évig Perzsiában működött mint a tehe­­ráni katonai iskola sebészeti tanára és a sah orvosa. A sah nagyon kedvelte s dr. Polák arra is fölhasz­nálta állását, hogy kutató utazásokat tett Perzsiának olyan részeibe, hol előtte európai még nem járt. A hat­vanas években visszatért Bécsbe és nagy könyvet adott ki Perzsiáról, értékes adatokkal az ország nö­vényzeti, geológiai viszonyairól és műemlékeiről. Világ folyása. * Károly Württemberg­ király temetése tegnap délután gyönyörű időben ment végbe Stuttgartban. A város mély gyászt öltött, zúgtak a harangok. Köz­vetlenül a halottas kocsi után haladt Vilmos német császár, Vilmos württembergi király és Frigyes badeni nagyherceg, utánuk az idegen uralkodók képviselői, köztük Frigyes főherceg. Ott voltak a diplomáciai tes­tület, a miniszterek, a tábornoki kar, a két kamara tagjai, az állami főméltóságok s amaz ezredek kép­viselői, melyeknek az elhunyt király országában és külföldön tulajdonosa volt. Csaknem teljes számmal megjelent a sváb nemesség is. A székesegyházban gyászbeszédet mondtak a holt király fölött, aztán ágyudörgés közt levitték a koporsót a sírboltba, hol beszentelték. A temetés után villásreggeli volt a kastélyban, délután 5 órakor pedig nagy ebéd az ide­gen fejedelmi személyiségek tiszteletére. Az orszá­gos gyászünnepély okt. 18-án lesz az elhunyt kirá­lyért. * Freycinet francia miniszterelnök sűrűn mon­dogatja az okos beszédeket. Tegnapelőtt több minisz­tertársával Marseillebe rándult, hol nagyobb sza­bású egésségügyi építkezéseket kezdenek meg. Az ün­nepélyen Freycinet beszédet mondott, mely főkép ar­ról szólt, hogy a köztársaság immár megszilárdult és hála hadsergének és diplomáciája okosságának, ismét tényezője az európai egyensúlynak; kifelé most még inkább meg kell erősítenie állását, bent pedig szociá­lis kérdések megoldására kell törekednie, főkép az alsó rétegek helyzetének javítására. Szavait azzal vé­gezte, hogy »azé a jövő, a­ki bölcsebb«. Ugyane ban­ketten Buls brüsszeli polgármester is jelen volt és, mint mondá, meghatalmazás alapján kijelenté, hogy koholmány az a hir, mintha Lipót belga király és Vilmos német császár titkos szerződést kötöttek volna. Különben pedig marseillei nép kifütyülte a bankettől távozó minisztereket abból a praktikus ok­ból, hogy nem adnak állami segélyt a marsellei épít­kezésekhez. * Rossz jel. Az orosz új kölcsön hirdetésénél oroszok és franciák versenyt jósolgattak, mily nagyszerű siker vár­ható. Most egyes jelek azt mutatják, hogy a francia tőke­pénzesek nem lelkesednek annyira, mint a nagy tömeg, mely lármát, de pénzt nem ad. Az utóbbi napokban ugyanis a párisi pénzpiacról nagy erőfeszítéssel történnek kísérletek, hogy az orosz értékpapírokat áttereljék a német piacokra, ekkér módot nyerve az új orosz papír fölvételére. A kísérlet azonban teljesen meghiúsult. Londonból azt írják, hogy ott egészen közönyösen várják az új orosz kölcsönt s nem igen fognak aláírni. * Parnell halála nagyon megduzzasztotta az an­gol szabadelvű párt reményeit. Bíznak benne, hogy az írek közt most már helyre áll az egyetértés és a Glad­stone vezetése alatt álló angol liberálisok újra szoro­sabb összeköttetésbe léphetnek az írekkel, így szö­vetkezve pedig legyőzhetik a jövő választásoknál a most többségben levő konzervatív pártot. Ez, ha való­sulna, a kontinensre nézve sem volna közönyös, mert a Salisbury-kabinet tudvalevőleg ha nem is írott szer­ződéssel, de tényleg csatlakozott a hármas­ szövetség­hez, míg Gladstone oroszbarát hajlamai ma is a ré­giek. Hogy az írek abbanhagyják a vizálkodást, az valószínű s már történnek is lépések az ellentétek ki­­egyenlítésére. Parnell temetését is már mint nemzeti gyászünnepet ülik meg s az elhunyt pártvezért Dub­­linban közköltségen temetik el; a rendezés élén a dublini lordmayor áll. Azt minden cáfolat dacára is­mét állítják, hogy Parnell maga vetett véget életének. * Az afrikai foglalások sok véráldozattal járnak. Már ismét egy expedíció lemészárlását jelentik: a belga Kongo­­expedícióét, mely Jaques százados vezetése mellett a német afrikai területen akart áthatolni. Mintegy háromszáz ember vesztette életét. * Békekongresszus és háborúság. A békekon­gresszust, mely szép ábrándja újabb álmodására Ró­mában nem sokára összeül, egy kis háborúság előzi meg. A kongresszus főrendezője és kiszemelt elnöke, Bonghi volt­ miniszter ismeretes francia-barát politi­kus és azt a tapintatlanságot követte, hogy mikor javában rendezte a »nemzetközi békekongresszust«, melynek feladata volna kitalálni a módját, mikép ke­rülhetnék ki a népek a háború borzalmait, — éppen ekkor közölt a »Nuova Antologia«-ban egy tanul­mányt arról, hogy Franciaországnak joga van vissza­venni Elzászt; mivel pedig bajosan tehető fel, hogy a németek szép szerivel visszaadják, Bonghi azt is ki­mutatta, hogy Franciaország most már kellően szer­vezte hadseregét, erősebb mint Németország. Ebből persze olyan következtetés folyik, mely furcsán illik egy »békekongresszusi« elnök dolgozatába, mert vi­lágosan utal a háborúra. A német politikusok, kik a római békekongresszusra készültek, nem annyira ezen ütköztek meg, mint inkább azon, hogy Bonghi az elzászi kérdést feszegeti. Levelet intéztek tehát hozzá, hogy mint a békekongresszus elnöke is azono­­sítja-e magát azokkal az elvekkel ? Bonghi kitérőleg csak azt felelte, hogy az elzászi kérdés nem fog a kongresszuson szőnyegre kerülni. De ezzel ismét csak azt mondta ki, hogy van »elzászi kérdés.« A német

Next