Fővárosi Lapok, 1891. december (28. évfolyam, 330-359. szám)
1891-12-01 / 330. szám
ügyeit intézik, vagy szállításaikat igénybe akarják venni, érintkezéseiknél mindenkor megbízható útmutatóul szolgál majd. A legutóbbi iparcímtár 1885-ben jelent meg. Azóta több, mint hat év telt el, mely idő alatt sok új vállalat keletkezett, számos régi megszűnt s költözések által is jelentékeny változások állottak elő, minek következtében a régi iparcímtár teljesen elavultnak tekinthető, úgy hogy még az esetben is okvetlenül szükség volna új kiadásra, ha a régi készlet nem fogyott volna is el annyira, hogy abból könyvárusi után ez idő szerint már egyetlen egy példány sem kapható. A magyar szövegen kívül horvát, német és francia felírások is lesznek benne, úgy hogy az ország határain kívül is használhatják. A betűsoros tárgymutató szintén négy nyelvű. A 200—220 ívnyi mű ára vászonkötésben 70 jrt; az előfizetési pénzek az orsz. statisztikai hivatalhoz intézendők. * Évkönyv. A kecskemét ref. jogakadémia »Olvasó kör«-e kiadta évkönyvét, közölve a kör estélyén felolvasott szépirodalmi műveket és három szakdolgozatot. Kovács László a házasság történetéről és az apai hatalomról. Csilléry Benő jogtanár a »legszükségesebb törvény« cím alatt a családi és házassági törvény megalkotásának szükségéről értekezik. A szépirodalmi munkák közt ifj. Herman Ferenc a párisi életről és egy másik dolgozatban a magyar néphumorról ír. Honthy István »Mikor a jég tüzet fog« címmel beszélyt közöl és dr. Kovács Pál a népdalokról jegyez föl több jellemző vonást. Az évkönyvben meg van írva a kör története is és e visszapillantásban azt olvassuk, hogy míg a mostani »Olvasókör« új alapokon megalakult, az eddigi negyedszázados múlttal biró önképző körnek működése, kivéve az 1865—67-diki időközt és az 1874/75 és az 1884/85- diki tanéveket, nem volt egyéb szellemi vegetálásnál. Míg a hivatalos kimutatás szerint az egyleti könyvtárnak 1400 kötetet kellett volna magában foglalnia, tényleg csak 40 darab könyv került elő és 1421 írt tőke helyett mindössze 14 frt maradt az új egyleti évre. A lefolyt 1890/91-diki évben a körnek 40 tagja, 506 frt bevétele és 398 frt kiadása volt; rendezett estélyeket, felolvasásokkal és zeneelőadásokkal. * A monacói fejedelem buvárlatai. Albert monacói fejedelem több millió frank költséggel új hajót készíttetett tudományos kutató útjaihoz, melyeket eddig a »L’hirondelle« yachton folytatott. A herceg tudvalevőleg szenvedélyes kutatója a tengerek titkainak és már körülbelül 15 év óta végez nagybecsű megfigyeléseket. Új hajóját nejéről »Princesse Alice«-nek nevezte el és tavaszszal indul el útra, az Azórok felé. A hajó szilárd építésű és pazar felszerelésű. Van rajta könyvtár, mindenféle laboratórium, fotografáló terem, hűtő kamara, dolgozó szalon sat. A herceg útitársa öt-hat tudós. Van a hajón oly gépezet is, melylyel oly mély helyekre lehet lebocsátani a száz kilogramm súlyú kutaszt, hol eddig még ismeretlen fauna és flóra tenyészik. * Az »Erdészeti Lapok« októberi füzetétmost küldték szét, tehát csak annyit jegyezhetünk fel róla, hogy Simonkai Lajos, Illés Nándor, Kuzma Gyula és mások írtak bele dolgozatokat.— Kolozsvártt megjelent a »Közhasznú erdélyi képes naptár« 33-dik évfolyama, az 1892-dik szökő évre; 30 kron kapható Stein János könyvkereskedése utján. ethnográfiai társaság, melynek az elhunyt volt az elnöke, ma d. u. ötkor tartja rendelkező ülését az akadémia saroktermében ; koszorút tesz a ravatalra s részvétiratot intéz az özvegyhez. A Luther-társaság már tegnap délután ülést hívott össze, a legmélyebb részvéttel elhatározva, hogy »szeretett elnökének« koporsójára koszorút helyez s az özvegynek részvétiratot küld. Vigasztalással, részvét kifejezésével tegnap igen sokan jelentek meg a mély gyászú özvegynél. Sokan megnézték a fáradhatatlan munkájú tudós kószobáját is. Az asztalon ott pihennek a közelebbi gyászlapok: a dr. Hirschler Ignácé, a dr. Wenzel Gusztávé és az ifjú Batthyány Géza grófé. Ott van továbbá utolsó kézirata is, mely »a história Mihály vajdája és korának oláh irodalma« című részlet, a »Bűnének történeté«-ből. M * Hogy a külföld tudományos körei mennyire ismerték és méltányolták e kitűnő magyar tudóst, mutatja az, hogy kilenc tudományos társaság választotta meg tagjának. Tiszteleti tagja volt a párisi »Societé Philologique«-nek, az észt tudományos társaságnak s Texasban a dallasi »Trinity Historical Society«-nek, s levelező tagja a berlini kir. tudományos akadémiának, a finn irodalmi társulatnak, a philadelphiai »American Philosophical Society«nek, a cseh tudós társaságnak, a bécsi és berlini anthropologiai társulatoknak. Pedig kitüntetést soha életében nem keresett, hanem őt keresték azzal, meszszevilágító érdemeiért. * A koszorúk már tegnap gyűltek a ravatalnál. Küldött az akadémia főtitkára is, a szalagon e fölírással: »Szeretett tiszttársának — Szily Kálmán.« * A »Hunfalvy-Album« dolgozó társait Simonyi Zsigmond értesíti, hogy az album, mely öröm emlékének volt szánva, de immár gyász emlékévé lett, a jövő hét folyamában fog megjelenni. 2466 Szinksíz, zene, képzőművészet. * A téli kiállítás a műcsarnokban mindig látogatottabb. Vasárnap a látogatók száma 1348 volt. Újabban a következő képek keltek el: »Természet után« Neogrády Antaltól, »Halászgunyhó« Pörge Gergelytől, »Műbarátok« Gyöngyvirági Eugéniától, »A bondokban« Tolnai Ákostól, »Dunaparti jelenet« Dudits Andortól, »Hasztalan udvarlás« Révész Imrétől. Mind a hat képnek vevője: gróf Zichy Nép. János, a fiatal magyar művészeknek évek óta áldozatkész pártfogója. Elkeltek ezeken kivül »Munka után« László Fülöptől, vevője Del Medico Ágost; »Esthangulat tehenekkel« Spányi Bélától, vevője Del Medico Cecilia; végül »A férj nótája« és »A feleség nótája« Bőhm Jánostól, »Szepezd partja« Telepy Károlytól, vevője Prónay József. A társulat művásárló bizottsága tegnapelőtt Szalay Imre miniszteri tanácsos és Pulszky Ferenc, a nemzeti múzeum igazgatójának részvétele mellett behatóan megtekintette a kiállított magyar és idegen műveket, a múzeum képtára számára szándékolt vásárlás végett. Az aranyérmek és a társulati 1000 frtos díj pályabíróságának megválasztása végett a képzőművészeti társulat az összes magyar művészeket, kik az utolsó öt év alatt rendezett kiállításokon legalább egyszer részt vettek, december 9-dikére hívta meg a műcsarnokba. A vidéken és a külföldön tartózkodó művészek posta útján küldhetik el szavazatukat. * A holnapi filharmóniai hangverseny műsorába, az eddig közölt Mozart-féle műveken kívül még egy számot vettek fel, és pedig a halhatatlan zeneköltőnek vonószenekarra írt »Adagio és fugá«-ját, melyet filharmonikusaink ezúttal fognak először előadni. A hangverseny végleges műsora a következő: »Szabadkőművesek gyászzenéje«, (Maurerische Trauermusik) először, es dúr szimfónia, recitativ és ária az »Idomeneus« című dalműből, énekli Winkelmann Henrik, »Adagio és fuga« vonószenekarra (először), mind a négy mű Mozarttól. Winkelmann elénekli még a »Mesterdalnokok«-ból Walther dalát a mesterek előtt s a »Walkür«-ből Siegmund tavaszi dalát; a befejező szám Goldmark »Im Frühling« nyitánya. A jegyek nagy részét elkapkodták már e hangversenyre. * Az »Alienor« - ből, Hubay Jenő dalművéből, tegnap este tartották az első főpróbát az operaházban, az összes közreműködők részvételével. A dalmű első előadására máris tömeges előjegyzés történt, úgy hogy az előadás napján valószínűleg már csak kevés jegy fog a közönség rendelkezésére állani. * Filharmonikusok a vidéken. A vidéki zeneélet örvendetes föllendülésének jele, hogy mindig több városból kapunk hírt filharmóniai társulatok alakulásáról. Szegeden most van alakulóban ilyen társulat, mely kisebb hangversenyek rendezésével már az idén meg akarja kezdeni működését. Aradon a filharmonikusok már az első hangverseny napjáról és programmjáról tanácskoznak. Annyi indítvány merült föl az első tanácskozó ülésén, hogy újabb ülést kellett kitűzni az elfogadásra ajánlott műsorok megállapítására. Különösen a hölgyek buzognak a siker érdekében. * Moliére-est. A nemzeti színház kedvvel játszott és szívesen látott Moliére-repertoiréjából tegnap két vígjátékot ismételtek. A »Kénytelen házasság «« kellemetlenségeit és pompás komikumát Szigeti József művészetének egész erejével érzékíti meg. Az ő Sganarelleje valóban komikus figura, annyi eredetiséggel és ötlettel van felruházva. S a két tudós szerepében igen mulattatok Vizvári és Újházi. Valóságos moliéres alakok, telve a legközvetetlenebb komikum megannyi aprólékos kifejezésbeli változataival. Az a hatás, mit e három ember együttes szereplése tegnap is elért, a moliérei költészet és előadó művészet teljes sikere. A ravaszul számító menyasszonyt Lánczy Ilka asszony adta kellő színezéssel. Az est nagy részét »A mizantróp« foglalta el, melynek címszerepében Nagy Imre mutat be figyelemreméltó alakítást, amennyiben saját színészi egyéniségéhez törekszik alkalmazni a mizantróp megalakítását. S e törekvés, ha kevés eredményű is, elismerést érdemel. Azonban Alcest bárhogy vesszük is, komikus alak, s hatása csak úgy lehet, ha a komikum érvényre jut. Jól ábrázolta Nagy Imre a nemes és őszinte lélek küzdelmét a képmutatás, nyegleség, kicsinyes hiúság ellen, de azon a ponton, hol a gondolkozás egyoldalúsága komikus helyzeteket teremt, s maga az egyoldalúan gondolkozó is komikus lesz, ezen a ponton Nagy Imre oly idegen területre lépett, melyen már nem érezhette magát biztosan. Az alakítás később elmosódott, idegen elemek vegyültek bele, s a komikum észrevétlenül elpárolgott. A magára maradt Alcestet sajnáltuk csupán, de nem tudtunk nevetni rajta. Helvey Laura asszony (Celiméne), Lendvayné asszony (Arsinoe), Latabár (Oront) jók voltak, kis szerepében is ügyes marquis volt Zilahi Gyula. * Új szöveg meglevő zenéje. Tudvalevő, hogy Giovanni Verga szicíliai író, kinek egy novellájából a »Parasztbecsület« szövegét csináltájk, kártérítési pert indított Sonzogno, a világhírű opera kiadója ellen s e pert meg is nyerte. Sonzognot arra ítélték, hogy Vergának egyszerre százezer frankot fizessen a jogsérelem fejében, azontúl pedig a dalmű minden jövedelmét megfelezze vele. Sonzogno egy darabig teljesítette e kötelezettséget, de most már beleunt a dicsőségbe és menekülni akar Giovanni Verga elől, aki a Mascagni zenéje kegyelméből máris vagyonra tett szert a kis elbeszélés révén. A milánói kiadó azt eszelte ki, hogy Mascagni zenéjéhez új szöveget irat, megváltoztatván a cselekményt és a játszó személyek neveit is, hogy Verga azontúl ne zaklathassa. Az új libretto már kész, sőt kír szerint ki is van nyomatva. * Jótékonycélű előadások. A nemzeti színház nyugdíjintézete december 7-én előadást rendez az operaházban saját alapja javára. A jótékony célú előadásra a »Nagymama«, Csiky Gergely színműve van kitűzve, a címszerepben Sz. Prielle Kornélia aszszonynyal. — A jótékony célú előadás a népszínházban, a szamaritánus egyesület javára dec. 29-én lesz. A szereposztás a következő: Coppée » A vándor« című dramolettejében: »Sylvia: Jászai Mari asszony, Zanetto: K. Hegyesi Mari asszony. Arbel-Hue »A megtört szív« című némajátékában: Pierrot: Jászai Mari asszony, Columbine: F. Hegyi Aranka aszszony, Muast: H. Székely Kornélia asszony, Harlequin : Zilahi Gyula. a zenekari próbákat Konti József, a népszínház karmestere vezeti. * Vendégszereplés: Baján Veszprémi Jenő társulatánál sikerrel vendégszerepelt Vida Etelka h. a., mint »Szép Heléna« és Harriet a »Szegény Jonathán«-ban. Tegnap volt jutalomjátéka és egyúttal az utolsó előadás, ismét »Jonathán« került szinre. A társulat onnan Zomborba megy és dec. 3-án kezdi meg az előadásokat. Vida k. a. tetszést aratott. * A bécsi művész-egylet tegnapelőtt tartotta közgyűlését. Az évi jelentés örömmel konstatálta, hogy az évi kiállításban 455 művész vett részt 834 művel s a látogatók száma körülbelől 100,000 volt, a kiállított művek közül 144,646 frt árát adtak el. A berlini jubileumi kiállításon a legtöbb díjat osztrák művészek nyerték el s az ott kiállított műtárgyakból 18 kelt el 41,890 márka értékben. Az idei farsangi mulatság 12,892 frtot jövedelmezett, a jövő évi mulatság címe lesz : »Nagy-Peking.« Hosszas vita után és az 1876-diki philadelphiai kiállítás deficitét emlegetve, elhatározták, hogy a jövő évi chicagói kiállításon nem vesznek részt. De a chicagói kiállítás konkurenciájától tartva, a jövő évre tervezett nemzetközi műkiállítást 1894-re halasztják, talán akkor a kormány is bőkezűbb lesz a segélylyel. Végül Alt Rudolf tanárt és báró Königswarter Mórt tiszteletbeli tagokká választották. * »Szabad színpad« Zürichben. A Zürichben lakó németek szintén alakítottak »szabad színpad «-egyletet. Oly színdarabokat fognak előadni, melyek »politikai vagy társadalmi okokból a rendes színpadra nem hozhatók.« Az előadások a felhagyott régi színházban lesznek és dec. 20-án kezdődnek. Előadásra kitűzvék : »Danton halála» Buchnertől, »Magános emberek« Hauptmanntól, »Sickingen Ferenc« Lassalle-tól, »Izzó csúcsok« Henkeltől és »A renegát« Goghtól. * Schubart-emlék. Aalen városkában, a Kocher mellett, e napokban leplezték le Schubartnak, a szabad szólásért zsarnoki fogságot szenvedett Württemberg költőnek érc-mellszobrát. Az időjárás nem kedvezett éppen a leleplezési ünnepélynek, esett az eső és a hó vegyest, feneketlenné tevén az utat, a mire különben annak idején már maga a költő panaszkodott. Délben díszebéd volt és 2 óra felé, mire az eső elállott, sorakozott az ünnepi menet. A városka díszt öltött és minden lakosa kivonult a vasúthoz, mely előtt állt egy téren a lepellel takart szobor. Knapp esperes mondott ünnepi beszédet, híven rajzolva Károly fejedelem zsarnoki voltát s a költőről melegen emlékezve meg, mint olyan emberről, ki szintén segített a mai korszellem előkészítésében. Ekközben lehullt a lepel az érc mellszoborról, mely Kursess stuttgarti szobrász műve és jól feltünteti a költő kifejezésteljes arcát. Beszélt a költő kisunokája, Bacmeister fiatal stuttgarti hivatalnok is, ki a család nevében köszönetet mondott és koszorút tett az emlékre. Este élőképeket mutattak be Schubart életéből és szavalták hozzá költeményeit. * Mascagni dalai is valóságos verseny tárgyai már a német színigazgatók közt. A lipcsei színház igazgatója legalább kihirdette, hogy ő szerezte meg a fiatal olasz zeneszerző öt dala első előadásának jogát. Ezek a dalok a még nagyon fiatal Mascagni szerzeményei s inkább operette-szerűek, de jellemző az olasz zeneszerzővel Németországon űzött kultuszra, hogy még gyönge művein is úgy kapva kapnak. Várjon, melyik német dalszerző dicsekedhetnék hasonló eredménynyel? Másrészt azonban semmi sem igazolja jobban azt, hogy a wagnerizmus nem igen kell már a német publikumnak, mint épp ez a hajsza a dallamos, friss olasz zeneszerzemények után. * A nemzeti színház igazgatósága elfogadta előadásra Gerő Károlynak »A vadonban« című szomorújátékát, mely az akadémia tavalyi pályázatán dicséretet nyert. —• Polónyi Elemér fiatal zongoraművész a múlt héten Bécsben adott hangversenyt, mégpedig élénk tetszés mellett. — Az operaházban ma lesz egy kis Mozart-emlékelőadás fele, »A varázsfuvola« kerül szinre Bianchi Bianka k. a. felléptével. A bécsi Mozart-ciklus az udv. operában a copfos »Idomeneus«-sal kezdődött meg, kis közönség előtt s csak a harmadik felvonásban, mely egy pár valóban szép számot tar.