Fővárosi Lapok 1893. november (302-331. szám)

1893-11-21 / 322. szám

•Papszász Józsefnek, kérve őt abban, hogy leégett házacskája újra felépítésében legyen valamelyes segítségére. A levél különben így hangzik: Tekintetes Ur! Minemű Romlásra jutott légyen szegény városunk, eddig tudom értésére esett a Tekin­tetes urnak kívánom tehát ezt az ítéletet írni, vagy fes­teni quaequae ipse miserrima vidi et quorum pars magna fui, mert az a Hajlékotska is, hová a világ lármája elől vonni szoktam magamat, s az a kertetske is, mell nekem Tusculanum gyanánt szolgált, azon ré­mitő Csapásnak áldozatjává lett. Üszög és hamu között írom ezen soraimat, s az Ég között melly meg nem szánt és közöttem, kit a kevéstől is megfosztott, tsak egy vé­kony deszkázat vagyon, melly az első ellen sem védel­mezhet. Kiégett ablakaimon keresztül szórja most is a sovány szél magam és szomszédim pernyéjét e szomorú levelemre, mely hosszabban panaszolni nem akarván, a Tekintetes urnák szives segedelméért esedezni bátor­kodik. A nádra, lécre, gerendára és deszkára, legna­gyobb szükségem volna, hogy mig az esőzések beálla­­nának, egy oltalom-fedelet állíthatnék fejem felibe. A miből a Tekintetes ur maga megszükülése nélkül, segít­het , instálom alázatosan méltóztassa azzal segélleni tsekély voltomat. A vas szükség kéntelenít a kérésre, annyival is erősebben, hogy tehetősebb atyámfijai s Jó­akaróim azon Veszedelembe borultak. Megujjitván előbbi alázatos kérésemet, s annak foganatját tellyes bizodalommal elvárván, magamat a Tekintetes Urnák­­Grátziájába ajánlom, s egész tisztelettel maradok. D­b­­recenben Jun 15-ik napján 1802. alázatos szolgája Csokonai Mihály mk.« Szegény Vitéz, bizonyára sajnos állapotban leledzhetett, mikor e levelet irta, »üszög és hamu közt« és mikor porzó helyett a sovány szél szórt pernyét a levélre. A kis Darabos-utcai házban akkori­ban nagyon szellős és poétás lakás lehetett ez. * A Mária-testvérek jubileuma. A főváros jóté­kony intézetei közt tekintélyes helyet foglal el a Mária­­intézet, melynek háza a soroksári­ utcában van. Ez az intézet Erzsébet királyné védnöksége alatt működik, befogad szegény helynélküli nőcselédeket vallás és nemzetiségi különbség nélkül ingyen, minden szüksé­gessel ellátja őket különféle hasznos dolgokra tanítja és elhelyeztetésükről gondoskodik. Tizenkét éven felüli árva gyermekeket jóravaló cselédekké képez. Ezenfelül ingyen oktatja a gyermekeket a kisdedóvóban. Az inté­zet fennállása óta 17 ezer cselédet és 530 árva gyer­meket fogadott be. A Mária testvérek a magyar szent Margitról címzett felső leánynevelő intézetben is taníta­nak. A testvéreknek a budapestin kívül Magyarorszá­gon még hét házuk van, és pedig Toponáron, Berzen­­cén, Főherceglakon, Győr-Szent-Ivánban, Kiss-Cellben, Nagy-Lórándon és Légrádon. A budapesti Mária-inté­­zet 20 év óta Úri Bergier főnöknő vezetése alatt áll. Az intézet november 25 én ünnepli megalapításának huszon­ötödik évfordulóját. * Az Egyetemi kör-ből." Tudvalevő, hogy az Egyetemi kör helyiségei semmi tekintetben sem felelnek meg a kör céljainak. Az ifjúság legutóbb mozgalmat indított, hogy a kör megfelelő helyiséget bérelhessen, annál is inkább, hogy a jövő évben tartandó­ diákkongresszus már ott tarthassa ülé­seit. A hallgatóságból bizottság is alakult, a­mely a napokban járt az egyetem rektoránál, hogy a költözködéshez s az új helyiség kibérléséhez anyagi támogatást kérjen. Miután azon­ban a pénzügyi viszonyok ezt meg nem engedik, a rektor az ifjúság kérését nem teljesíthette. A kör tehát megmarad régi helyiségében. * Iskolás gyermekek felruházása. A VI. kerül­­­eti jótékony egyesület szép ünnepiesség kíséreté­ben osztotta ki a kerület szegénysorsú elemi isko­lás tanulói között az 1343 frt értékű téli ruha­­nemű­eket. Felruháztak 507 gyermeket. Ezenkívül megyeri Krausz Izidorné elnökné külön adomá­nyaként 101 téli nagykendőt és Neumann Ár­minna úrnő szívességéből négy nagy kosár süte­ményt és almát osztottak ki. Az örömben úszó gyer­mekek nevében egy társuk mondott köszönetet: az iskolaszék részéről Szászy László iskolaszéki elnök köszönte meg az elnöknőnek és a jelen volt választmányi tagoknak a jótéteményt; viszont az iskolaszék elnökének s a kerület tanítóságának az egyesület nevében Badócza János fejezte ki a háláját. * Új rendelő intézet. A »Teleia« egyesület új ren­delő intézetét a Géza­ utca 5 számú házban tegnap dél­ben nyitották meg. Az intézet létrejöttében Teleki Hugó dr. ismert fővárosi orvos fáradozott s ma kényelmesen berendezve és orvosi modern segédeszközökkel teljesen fölszerelve adhatták át rendeltetésének. A megnyitás előtt dr. Nagy Sándor orsz. képviselő elnöklése mellett választmányi ülés volt, melyen Kirschhofer ó­budai plé­bánost, Fodor József dr. egy tanárt, Oebhardt dr. tiszti főorvost tiszteletbeli tagokká választották. Nagy Sándor dr. megnyitó beszédét a nagy számban egybegyült kö­zönség lelkes éljenzéssel fogadta s aztán megtekintet­ték az intézetet, melyben rendelő orvosok lesznek: Feleki Hugó dr., Török Lajos dr. és Temesvári Rezső 2653 dr. főorvosok, Ehrenthal dr. és Janovitz dr. alorvosok, valamint :­ Joltray Gábor dr. a laboratórium vezetője. * Orgyilkos rendőr. Doroszlón, mint lapunk­nak Szegedről írják, egy Kovay Ferenc nevű rendőr agyonlőtt egy gazdálkodó embert, ifj. Babos Já­nost. A szerencsétlen fiatal­embert a saját házá­ban lőtték agyon, szombaton este. A gyilkos az utcáról lőtt be a szobába, a lövés szivén találta Babost, s azonnal meghalt. Csak másnap derítette ki a csendőrség, hogy Kovay Ferenc, bresztováci községi rendőr a gyilkos, akit azután le is tartóz­tattak. * Rövid hírek. A m. kir. technológiai iparmú­zeumban kedden, folyó hó 21-én este 7 órakor Lode Re­zső iparfelfigyelő előadást tart: »A kis- és a középipar céljaira szolgáló központi munkaműhelyekről « — Elfogott betörő. Említettük volt, hogy Velez András új­pesti tejárus ősz-utca 74. sz. a. lakását szombaton éjjel feltörték, s onnan 723 frt készpénzt elloptak. A székes­­fehérvári rendőrség ma táviratilag arról értesítte a bu­dapesti főkapitányságot, hogy ott letartóztatták Farkas Károly ismert betörőt, a­kiről kiderült, hogy a Velez András lakását is ő törte föl. Megmotozásakor az el­lopott összegből még 433 frtot találtak nála, a hiányzó 300-at eldorbézolta. Átadták a székesfehérvári királyi ügyészségnek. — Életunt leányok. Szabolcsi Teréz 22 éves cseléd ma délben mester utca 15. sz. a. lakásán szerelmi bánatból megmérgezte magát. A mentők esz­méletlen állapotban vitték a Rókus-kórházba. — Jaros Katalin 20 éves cseléd ma reggel uj vásártér 20. sz. a. lakásán eddig ismeretlen okból konyhakéssel elvágta ereit. — Csömör József tahitótfalvi szül. 44 éves hajó­kormányos a Margithid alatt álló Fleischmann-féle ka­vicsos hajóról, melynek kormányosa vett, e hó 17 én eltávozott s azóta nem került vissza. Meglehet, hogy a Dunába esett és belehalt. — Baleset a gépgyárban. A magyar államvasutak gépgyárában ma délután egy új vaggont próbáltak ki, s csatoltak a lokomotivhoz. A vaggonra felkapaszkodott Kocsis Mihály 19 éve mun­kás is, de menetközben oly szerencsétlenül esett le, hogy lábait összezúzta s több súlyosabb sérülést szen­vedett. Érdekes ülés az Akadé­miában. Budapest, nov. 20. A mai szürke, lompos délután valami jól eső me­legség áradt szét az Akadémia első emeleti termében, a­hol az első osztály tartotta rendes havi ülését. Az el­nöki széket Szász Károly foglalta el, a titkári széken Gyulai Pál, a felolvasó asztalnál Zichy Antal ült. Innét áradt szét az a bizonyos jóleső melegség. A felolvasó asztal körül gyér közönség foglalt helyet, pedig Zichy jelentése édes mindnyájunknak ugyan kedvesen hangzott s mennyivel jobban esik, ha többen örültünk volna Széchenyi gróf összes művei első köteté­nek, melynek előszavát a fölolvasó bemutatta. Régen vártunk rá, régen szükségét éreztük annak hogy Akadémiánk és nemzeti életünk meg­alapítója írásait bírjuk. Eddigelé Naplóit, Utazásait és Leveleinek egy részét bírtuk az Akadémia kiadásában most következnek dolgozatai, első­sorban újságcikkei, később önállóan megjelent füzetei és kötetei. Kedves hit ez minden magyarnak, mert kézbe kapjuk Széchenyi cikkeit és röpiratait, melyeket mostanáig csak nehezen lehetett megközelíteni, egykorú újságokban illetőleg mind ritkábbá váló példányokban. Hírlapi cikkei két kötetet töltenek meg, az első elkészült, a második már szedés alatt van. Ezekben a cikkekben Széchenyit a magyar újság­írás úttörőjeként ismerjük meg. Pályájára hosszas el­mélkedés után majdnem teljesen kialakult politikai programmal lépett. Neki mindegy volt, ha a diétán, megyegyülésen mondja el, vagy pedig leírja, s újság­ban vagy röpiratban ismerteti meg véleményét. Épen e miatt ép oly kész volt az írásra, mint a­milyen kész volt a beszédre. Fő figyelmét mindig arra fordította, a­mit mond, ritkán arra, hogyan mondja el. Ezért cikkein épen úgy, mint magán­leveleiben, bizonyos kellemes pongyolaságot, a szellem szabadságát és közvetlenségét tapasztaljuk. Élesen és nagy szakavatottsággal ir, s minden cikkét bele lehet illeszteni abba a keretbe, me­lyet ő magának államférfiai bölcsességével politikai programmjaként megalkotott. Ilyen módon e cikkek, mint a mozaik egyes kövei, szorosan illeszkednek, hatá­rozott képet adnak írójuknak egész "politikai hitvallá­sáról. Az első kötet magában foglalja az 1828—1841 között megjelent publicistikai dolgozatait, a második 1848-ig terjedő újságcikkeit. Erre az időre esik leg­nagyobb s legmaradandóbb emlékű tevékenysége. A du­nai gőzhajózás, a Vaskapu szabályozása, a pesti állandó híd, az Akadémia s a többi között a színházkérdés. Mindez s még a mellé több más, újságcikkeiben, mint égő lelkének kikivillanó lángjaiban, minden tekintet­ben egyaránt becses részletekkel gazdagítja a kor tör­ténetét és írójuknak szellemi arcképét. Cikkeit általában a didakta és a polemikus hangja jellemzi. Mind a kettőre szükség volt ; Széchenyi méltán taníthatta nemzetét, hiszen tudjuk, hogy ő minden do­loghoz nagy készültséggel fogott. E tekintetben jellemző a dunai hajózásról írt cikksorozata, mely a Felső-Ma­gyarországi Minervában (1828) magyarul, utóbb néme­tül külön is megjelent. Ezekben a cikkekben bámulatos szorgalomról, utánjárásról tesz bizonyságot. Adatai, kimutatásai való­ban meglepnek. Hasonlók a Kelet népe után megjelent dolgozatai is. De ezekben, mint a többiekben, mind jobban és jobban helyet foglal a polemikus modor. Ter­mészetesen, hiszen a közélet ekkor volt leghevesebb forrongásban. Az országos közvélemény, melyet Széche­nyi maga ébresztett föl, s még opinis-nak nevezett, két pártra oszlott. Kossuth és ő közötte csoportosult. Széchenyi szakított Kossuthtal, de nem állott a konzer­­vatívokhez sem. Mint az érzékeny mérleg nyelve, mu­tatta az igazságot a libegő csészék között. Polémiáját mindenhova belevitte ; különösen érdekes e tekintetben Wesselényi és Kossuth című, tiz cikkből álló sorozata. Ide tartoznak a Német színházi botrány I. II., Nyilatkozat, Gyanúsítás, Vieuxtemps, a Nyílt levelek, Egy álom, Számoló tanítványom (t. i. Kossuth, ki öt mesterének vallotta és korábban hirdetett elveit tűzte zászlójára) címűek, melyek mind a negyvenes évek­ből valók. A kötetben az említetteken kívül még a követke­zők foglalnak helyet: Néhány szó a nemzeti játékszín körül (1835), továbbá Felszólítás a nemzeti kaszinó tagjaihoz (1839), A minimum kérdése (1839), A se­lyemről, Egy kis fővárosi pletyka, Néhány szó a buda­pesti lánchíd ügyében (1841-ből, (mely mellett összes hidrészvényeit bárkinek megvételre felajánlotta) s ta­lán még a Marseillais című csípős cikket is pártszinezet nélkül valónak lehet mondani. Íme ezek foglaltatnak a kötetben, melyet Zichy Antal az Akadémiának ma bemutatott. Szivesen csatla­kozunk azokhoz, kik Zichyt felolvasása után megélje­nezték, mert tudjuk, hogy e hű tanítványa a mesternek s emlékének ápolásában nemcsak szóval, hanem főképen komoly munkával, nagy elismerésre méltó buzgalmat fejt ki. A következő felolvasásoknak rendes akadémiai hangulatuk volt. Csupán Télffy Iván keltett derültsé­get. Előadásában a görög irodalomnak legújabban meg­jelent termékeit ismertette. Thereanos Dénes a Stoa és követői által kifejtett filozófiai iskoláról szóló irodalommal és véleményekkel foglalkozik, egész repertóriumát adva ama tanulmányoknak, melyek a művelt irodalmakban Stoa-ról szólanak. Biasis füzete Ugo Foscolo emléktáblájának leleplezése alkal­mával készült. Ismerteti műveit, vázolja élete tör­ténetét s kiemeli hatásának jelentőségét. Egyéb munkák között még Nestaridis Közmondás-gyűjtemé­nyéről szólt, s egy másik munkáról, melyben a trójai Helena életkora van vizsgálódás tárgyává téve. Páris harmincegy éves korában rabolta el Menelaus feleségét, kinek már akkor egy tizenöt esztendős leánya Hermionek is volt. A szép Helena is ilyen korában mehetett férj­hez a jó Menelaushoz. Utána Pecz Vilmos 1. tag mutatta be »Az analógia az uj-görög szavak képződésében« című értekezését, melyben részletes fejtegetések után azt a következtetést vonja le, hogy az ó-, közép-, és új-görög nyelv együttes tanulmányozása, egyéb tekin­teteken kívül, az általános nyelvészet szempontjából is szükséges. Az alapos és jól megírt értekezést hangos tetszéssel fogadták. Az utolsó felolvasó Kunos Ignác volt, ki harma­dik kisázsiai útjáról érdekes adatokat közölt. Beszámo­lóját zajosan megtapsolták. Az ülés ezzel véget ért. Művészetek. * A Hubay-Popper quartettet ma este, ez idei második szereplése alkalmával, teli terem és han­gos taps köszöntötte. Kiemelnék azt a perfektsé­­get, melyet a mai műsor interpretálásában a mű­vész­társaság nyújtott, ha ez alól nem oldana föl úgy a minapi hangversenyen szerzett gyönyörű­ségek akkor való méltatása, mint a quartettről jó ideje meghozott és azóta csorbítatlan verdikt. Ez­úttal egy-egy darab Schubertet meg Mozartot hallottunk. A lángeszű és lángszívü dalköltő a g-dúr quartettben jóval kevesebbet dalol, mint elmélkedik,­­ mint gyönyörködik saját harmoni­zálási és ritmikai pikantériáiban. Akár csak Mo­zart figurái táncolnának. Pedig most Mozart ré­szén van az őszinteség. A d-dúr quintettből egész­­ bőséggel árad a meleg és derű. Az interpretálók

Next