Fővárosi Lapok 1894. február (32-59. szám)
1894-02-15 / 46. szám
irizsoi.« Majd megengedi, hogy ujjaival »pár millió sterlinget fogogasson.« Ennek a könyvnek az Emmái nem sikoltanak, hanem »sivítanak« ; egy képtár néhai tulajdonosa nem porlik, hanem »hamvad« ; egy beteg katona a korcsmába megy »cigányzenét hallani«, holott mint magyar ember, akit Köd Ferencnek hinak, bizonyosan hallgatni ment cigányzenét; aztán nem az »udvari hajtóvadászatoknál« szokott a fegyver pattogni, hanem a vadászatokon. És vájjon milyen magyarság az ilyen: »Az egybekelés nagyon finom volt.« Szeretnék durva egybekelést látni! Hát a zenekar csakugyan vágja a Parasztbecsület intermezzóját ? Aztán ilyen furcsaság: »És ha még azon volna !« ehelyett. S ha még ezzel vége volna mindennek. A »holt« és a «halott« közt is különbség van; amazt mint főnevet nem igen használjuk, emezt főnévnek, melléknévnek egyaránt; tehát nem »a holt«, hanem »a halott.« Egy vendég a kávéházban így szól: »Adél kisasszony, mit kacsolódik azzal az úrral?« Egy másik úr, tán maga a szerző, hosszú szőke hajszálat találva fölkiált: »Hm, hm, szerelmet szagolok.« S vájjon él e az, amikor »egy fiúcskának egészséges, duzzadt képe felett szőke hajerdő foglal helyet« , és erre az erdőre rámondja a szerző, hogy »fésületlen ?« Ugyanitt egy valaki vagy egy valami »mezitlábos« , de a stílus olyan, hogy kétség merül föl: vájjon a fiú, a rajta levő nadrág, vagy a ponyvavászon mezitlábos- e ? Még távolról sem merítettem ki az irónnal meg-rovott helyek listáját. De hisz csak egy kis mutatót akartam adni. Érthetetlenségek is szép számmal találhatók a kötetben. Hadd ugtassak ide néhányat. Az első novella hőse azt mondja: »Erkel szépen bánt a parasztokkal. Ha parasztjait az ellenséges királyné ellen indította, Hunyady László indulóját dúdolgatta. Érdekes volt.« Mi ez? Nem értem. Egy másik novella hőse »úgy érzé magát, mintha keblén egy tele szekér jókedv vágtatott volna végig« ; egy érettségi előtt álló fiú tósztot mond Csáky miniszterre, hogy magát a kegyelmes úr figyelmébe ajánlja; egy helyütt »a felhők átrohanták az eget« ; később ugyanez a »Kék ég az Isten szeretője; nap, hold és csillagok az ékszerek, melyekkel kedvesét díszíti;« egy leány rátekint a csemegeüzlet kirakatában levő »pompás dolgokra, az evés poezisára, mely terjedelmesen terül el.* Ugyanott »a nyál fut össze az ember szájában, ha rágondol, mily nagyszerű pecsenye lehet ez. »A rák azért vörös, mert szégyenli magát, hogy még nem fűszerezte egy gazdag úr ebédjét. A tálban levő óriás harcsa bágyadt szemeivel, csukott szájával fogoly herceghez hasonlít, ki szomorúan bár, de mégis megőrzi méltóságát. Végül azt kérdi a szerző, hogy »melyik előkelő ur vagy asszony menne oly vendéglőbe, »melyre ■a csődtömeggondnok jéghideg lehellete lecsapódott?« Sajátságos összevisszaságot mutat az idegen szavak helyesírása is. Nem is a jellemzetesség kedvéért él a szerző a német és francia kifejezésekkel, hanem mert rossz szokása a pongyolaság, mely a természetesség látszatát bitorolja s igen jól megfér a sok helyütt keresve keresett válogatottsággal, pointe-hajszolással. Mindkét stilbeli ellentét eredményezi aztán azt a bántó affektáltságot, mely ebben a kötetben is sokszor kisért. A magyartalanság sok élvezetet megkeserít, amikor ezeket a novellákat olvassa az ember. Milyen kár, hogy az írókat is nem lehet cserébe adni, mint a diákokat magyar és német szóra! Ám azért Morgenstern Gusztávot (kinek magyar irónevet is kellene választania) már is azok közé sorozom, a kiknek könyveit nem hagyom fölvágatlanul és ha trónnal is kezemben, de szívesen olvasom. Prihm József. * Nagyböjti szentbeszédek.' Azok a vallásos ihlettől áthatott, magas szárnyalású egyházi beszédek, melyeket Hock János ezelőtt három évvel a nagyböjt, alatt a szent ferenciek budapesti templomában tartott, most második kiadást értek. A könyv borítékán ezúttal Singer és Wolfner szerepelnek kiadók gyanánt. A kötet ára 1 írt 20 krajcár. * A magyar mese- és mondavilágból, mely a magyar nép költői termelésének szinét-javát mutatja be, Benedek Elek igazán élvezetes előadásában, ma jelent meg a második füzet. Hat mese van benne: A vitéz szöcs, Az aranyszőrű bárány, Babszem Jankó, Szalonna-fa, A csodarózsa és Rózsa királyfi címek alatt. Mindezekhez Széchy készített igen sikerült illusztrációkat. A füzetnek, melyet a fiatalság és felnőttek egyaránt élvezettel olvashatnak, ára 25 kr. A ki tíz füzet árát — 2 frt 50 kr — az Athenaeum kiadóhivatalához vagy bármely könyvkereskedéshez előre beküld, a füzeteket bérmentve házhoz kapja. A szép vállalatot ismételve olvasóink figyelmébe ajánljuk. * Aszfalt. Ez a címe Kóbor Tamás rövidebb és hosszabb tárcacikkeket tartalmazó kötetének, mely előkelően ízléses kiállítással épen most jelent meg az Athenaeum kiadásában. A kötet Az Andrássy-útról, Krónika, Saison, Vallomások, Halottak napja és Tépelődés című csoportokban több mint harminc rajzot és elmefuttatást tartalmaz. A könyvhöz Goró rajzolt csinos borítékot. A rafrt 80 kr. Kóbor Tamás kötetéről később még bővebben is megemlékezünk. * Hét év múltán. Delpit Albert ily című regényét adja az Egyetemes regénytár két kötetben, Szigetiné Szalay Erzsi ügyes fordításában. — Egy francia tengerésztiszt története van benne elmondva, Delpit ismeretes modorában: logika, valószínűség, szín és invenció nélkül. A francia kritika Delpit urat közönséges írnoknak tartja; rossz mesemondó, fegyelmezetlen irói fej,— nem csoda, ha dolgozatait ma már csak végszükség esetén veszi kezébe az, aki valamit okvetlen olvasni akar. Bajos tehát ily körülmények között megérteni, hogy az E. regénytár közreadta. Kár a fordításért. — A két csinos kötet ára 1 frt. 389 MŰVÉSZETEK Filharmóniai hangverseny. — Február 14-én. — A filharmonikusok mai, hatodik estélyének alfája és ómegája Wagner-opusz lévén, ezzel e hangverseny félhivatalos színezetet nyert. Másként Wagner-estnek mondható. A Wagner-emlékezés emez estéjének külső hatását Liszt Ferenc mentette meg. Mi mindenesetre evidenciában fogjuk tartani, hogy a következő Liszt-, Erkel-, Dopter-évfordulókon minő ünnepségek fognak véghezmenni legelőkelőbb zeneműintézetünk és legelőkelőbb zenésztestületünk vayonjában. A Liszt-féle említett mentési műtétre, mely igen hatásosnak bizonyult, azért volt szükség, mert a bayreuthi mester iránti hódolatot több piétás, mint szerencse kísérte. Nem is volt a legkegyeletesebb épen a Fauszt-ouverture és a Császárinduló kiszemelgetése erre az alkalomra. Az előbbi műnek misztikus töprengése, melyet megcukroz egy a nagy Wagner-depotból ismert és velünk bizalmasabb viszonyban álló édes motívum belezengése, más útra terelendő optimista zenebölcselőknek igen tanulságos, de fölötte mérsékelten gyönyörködtető. A Császárinduló majesztetikus koncepciójához és geniálisan eget verő hangszereléséhez sem fér szó, de a teljességben való hatásához elsőrendű előfeltétel — egy császár és néhány diadalív. E hallucináció felidézésére a hangversenyterem nem alkalmas. A Schubert-fragmentumként szereplő h-moll-szimfóniából az első tétel interpretálásában nem nélkülöztük a könnyedséget és kellemet, mely a tiszta dal mesterének kedélyéből sugárzik, de a második rész vontatott, szinte grave-szerűen nehézkes tempójáról — amint ezt ma Nikisch Artur vette — bizonyára maga a kitűnő dirigens sem hiszi el, hogy az Andante con moto volt, Liszt egyetlen Magyar Ábránd-j». (nem tévesztendő össze e Fantasie a rapszódiákkal), ez a szellemes és velős transkripció őszintébb echot keltett a Vigadó nagytermének széksorai közt, mint a többi programmszám. A zongorarészt Polonyi Elemér játszta. Ismert jeles pianistánk mai előadásában théma és figura összefolyt, a thémák erélyesebb kiemelése helyett. Polonyinál már önálló hangversenyén a legnagyobb haladást a forms-képzésben találtuk. A glissando tisztaságában és gyöngédségében esett csorbát a Chopin-Liszt-féle Chant polonaise (ráadás) előadásának válogatottabb modorával köszörülte ki. ♦ (m. g.) * Elhalasztott hangverseny. Schläger Antonia e hó 16-ára tervezett hangversenyét elháríthatlan akadályok miatt elhalasztották. * Képkiállítás: Navarrának, az ismert velencei festőnek képei tegnaptól fogva Tausig Szigfrid Dorottya utcai üzletében láthatók. A művész már több festményt eladott Budapesten s művei közül leginkább a velencei részleteket ábrázolók tetszettek. Navarra ittléte alatt pár arcképet is festett, köztük Helfy Ignác országgyűlési képviselő és Kayserling főrabbi arcképét. * A Liszt Ferenc-társaság, mint említettük, pénteken, f. hó 16-án, esti órakor tartja meg saját hangversenytermében (Kazinczy u. 6/B I. em.) IV. házi hangversenyét. E hangversenyben közreműködnek : Grosz Gizella (zongora), R. Schiff Etel m. kir. operaénekesnő; Veres Sándorné operaénekesnő; továbbá Chován Kálmán tanár, zongoraművész; D’Amant Leó zeneszerző ; Kladivkó Vilmos hegedűs, Mooshammer Román hárfaművész, Pichler Elemér fuvolás, Szendy Árpád tanár zongoraművész, Thomán István tanár, zongoraművész, Tóth Lajos zongorázó és Veres Sándor m. kir. operaénekes. Tagsági és vendégjegyek az egyleti irodában kaphatók. * Orgona-hangverseny. A református templomban rendezett orgona-hangversenyek harmadika f. hó 17-én (szombaton) délután 5 órakor lesz. Altdörfer Viktor orgonaművész, Sztojanovits Jenő tanár, az ismert zeneszerző és kritikus s a hangverseny-rendező Szotyori Nagy Károly tanár, mint karnagy közreműködésével. A negyedik közreműködő, a fővárosi körökben előnyösen ismert jeles műkedvelő énekesnő, Egressy Galambos Etelka úrhölgy, ki szívességből lép föl. Igen érdekesnek ígérkezik a hangverseny-rendező külön férfi kara, mely részint klasszikus szerzeményeket, részint modern egyházi zenedarabokat fog előadni. A hangverseny helyárai a szokottak (2 frt és 1 frt), jegyek a váciutcai »Harmónia« zene üzletben, Hauer Antal papírkereskedésében (Kálvin tér) s este a pénztárnál kaphatók. Egyletek és társulatok. * A Kisfaludy-társaság tisztújító közgyűlését ma délután tartották az Akadémia képes termében, Gyulai Pál elnöklete alatt. A közgyűlésen ott voltak: Szász Károly, Apponyi Albert gróf, Beöthy Zsolt, Vargha Gyula, Dalmady Győző, Endrődy Sándor, Hegedűs István, Bayer József, Ábrányi Emil, Heinrich Gusztáv, Tóth Lőrinc, Berczik Árpád, Vadnay Károly, Arany László, Ponori Thewrewk Emil, Kozma Andor, Zichy Antal, Szüry Dénes, Rákosi Jenő, Herczeg Ferenc. A tisztújítás eredménye a következő: egyhangúlag (vagyis 1—1 szavazat híján) elnökké lett Gyulai Pál, másod elnökké Szász Károly, titkárrá Beöthy Zsolt, másod-titkárrá Vargha Gyula; a gazdasági bizottság tagjaivá: Arany László, Vadnay Károly, Zichy Antal. A könyvkiadó bizottságba az eddigiekhez megválasztották még Tóth Lászlót és Apponyi Albert grófot. — Tudomásul vette a közgyűlés, hogy a költségvetésben a bevétel 10,798 frt 62 krral s a kiadás 10,789 frttal szerepel. Az előirányzatban nagyobb kiadás van fölvéve a Lukács Móric munkáinak kiadására; a népszerű kiadványok segélyezésére (400 frt); fölolvasások díjazására (400 frt); könyvkiadásokra és búvárlatokra (350 frt), pályadijakra (1200 frt); Garay János arcképére (165 frt). A közgyűlés ezzel véget ért. * A magyar földrajzi társulat ma délután felolvasó ülést tartott, melyen Lóczy Lajos ismertette a társulat Balaton-bizottságának az elmúlt 1893-iki évben való működését. Ezután Entz Géza dr. ismert vonzó előadásával ecsetelte főbb vonásokban a Balaton állatvilágát és azt konstatálta, hogy a társaság zoológus szakférfiai, nevezetesen Daday Jenő, Franco Raoul és Vangel Jenő a Balatonban több állatfajt találtak, mint eddig bármely édesvizű tóban. — Végül Istvánffy Gyula dr. ismertette a Balaton moszatflóráját. A bemutatásokkal kisért érdekes előadásokat nagyszámú distingvált közönség hallgatta végig és az előadókat élénken megtapsolta. * A magyar paedagogiai társaság 1894. évi február hó 17-én (szombaton) d. u. 5 órakor a m. t. Akadémia palotájában felolvasó ülést tart, melynek tárgyai a következők: Geőcze Sarolta : Egy kitűnő francia ifjúsági irat, magyar földbe ültetve. Dr. Verédy Károly: A népoktatási törvény revisiójáról. A felolvasó ülést a rendes tagok zárt ülése követi. * A Szabad lyceumban ma Baumgartner Alajos folytatta kurzusát a fizikából. Beszélt a folyadékok nyomásáról, Archimedes törvényéről és a légnyomásról. A felolvasást ezúttal is nagyszámú előkelő közönség hallgatta végig. * A magyar történelmi társulat 1894. évi febr. 15-ikén d. u. 5 órakor a M. Tud. Akadémia Lem. üléstermében rendes közgyűlést tart. Tárgyai: 1. Elnöki megnyitó beszéd. 2. A titkár évi jelentése. 3. Az 1893. évi zárszámadás és az 1894. évi költségvetés előterjesztése. 4. Az ig. választmány egy harmadának újra választása, illetőleg a kilépő