Fővárosi Lapok 1895. március (60-89. szám)

1895-03-12 / 71. szám

804 "keiből. Az ötödik sorozat 81—100. szám tartalma: 81— 82. sz. Sand Gy. Az ördög-mocsár. Beszély. 83 — 86. sz. Lessing G. E. Laokoon. 87—88. szám. Kovács Pál. Farsangi kalandok. Beszély. 89—90. Csokonai, Lilla. Érzékeny dalok. 91—92. sz. Merimée Pr. Carmen. Beszély. 93—95. sz. Nagy Ignácz. Tisztúyitás. Vígjáték. 96—98. sz. Murray Grenville. A franczia politikai élet­ből. 99—100. sz. Fraknói V. II. Lajos és udvara. TUDOMÁNY. Bubics püspök székfoglalója. Az Akadémia II. osztályának mai ülése ünnepies lefolyású volt. A kis terem alig volt képes befogadni a közönsé­get s a padsorokat tudományos és politikai kitű­nőségek töltötték meg. Ott láttuk: Tisza Kál­mánt, Fej­érv­ár­y Géza bárót, Forinyák al­tábornagyot, Lukács Bélát, Eötvös Loránd bárót, Gromon Dezsőt, Ho­ll­án Ernőt, Péchy Tamást, Lukács Antalt, Harkányi Frigyest, S­z­a­l­a­y Imre, Mandel Pál orsz. képviselőt, Rostaházy Kálmánt, Jósika Kálmán bárót, Hegedűs Sándort, Szathmáry Györgyöt, Gervay Mihály, Körösi József, Pulszky Ágostont s a II. osztály tagjait igen nagy számban. Az elnöki széket Pulszky Ferencz foglalt el. Bubics Zsigmond püspök köszönetet mondott az akadé­miának megválasztásáért s felolvasta székfoglaló érte­kezését „Eszterházy Pál gróf Mars Hungaricus“ czímű művéről. A püspök az Eszterházy-család kismartoni levél­tárában talált egy 533 oldalra terjedő munkát, mely Eszterházy Pál grófnak, Miklós nádor fiának tollá­ból való s a XVII. század elején egész 1665-ig vívott törökellenes harczokról szól. A rendkívül érdekes munka czim­e „Mars Hungaricus“, a mit „magyar had­viselésének is lehet fordítani, de a püspök szerint E. Pál gróf „Magyar Mars„-ot gondolt alatta, czélozván Zrínyi Miklósra, a költőre, akinek hőstetteit, dicső­séges harczait s szomorú halálát írja meg a könyv, azaz az egész leírás az ő tettei körül csoportosul. A székfoglaló tudós püspök néhány érdekes csataleírást be is mutatott a könyvből. A felolvasást élénken meg­éljenezték. Ezután Téglás Gábor olvasta fel érteke­zését „A limes dacicus keleti két, Kü­küllő-Olt közti szakaszáról“, mely a tudósnak Dácziáról szóló nagy munkájából egy részlet. A természettudományi társulat növénytani szak­osztálya szerdán délután 6 órakor az egyetem növény­tani intézetében ülést tart, melyen Istvánffy Gyula Filarszky Nándor, Schilberszky Károly és Richter Aladár értekeznek. A filológiai társaság márczius 13-án, d. n. 5 óra­kor az akadémia palotájában felolvasó ülést tart, amely­nek tárgyai: Zsoldos Benő értekezése Beregszászi Nagy Pál élete és működéséről, és Exner Győző értekezése Arany János hátrahagyott verseinek nőalakjairól. FŐVÁROS. zí. Telekvásár. A főváros pénzügyi bizottsága ma megint egész sor telekkérvényt intézett el. Valami kifogyhatatlan olajos korsó lehet a főváros területe, még mindig és mindig jut belőle ingyen telekre. Az állam­­vasút legalább pénzt kínált azért a telekért, a­mit a fővárostól kér; az igaz, hogy nincs is jussa ingyen kérni, ő se adott, mikor hozzáfordultak. A belügy­miniszter a jelenetház czéljaira kéri a barakkórház helyét, megadják neki. A kultuszminiszternek művész­­telepre kellene fundus, őt se eresztik el üres kézzel. Az ev. ref. egyház nincs megelégedve a kapott telekkel, el szeretné adni: ezt már nem engedik meg, inkább visszaveszik tőle a már odaadott fundust, s cserébe tizenegyezer forintot adnak. A magyar kiviteli és cso­­magszállítási részvénytársaságnak féláron kellene terü­let: nem kap ugyan, de a főváros sokkal jószívűbb, hogy­­sem véglegesen elutasítaná, majd ha a sertés­szállások felosztásával foglalkoznak, megint szóba jön a kérésük. Kellene még a X. kerületnek elöljárósági épületre, óvo­dára, a VIII. kerületnek polgári, elemi iskolára és óvodára, a VII. kerületnek polgári iskolára, de már a fővárosnak magának sincs erre telke. Pályázatot hir­detnek majd telekvételre. A Margit-sziget nem eladó. A közelmúlt napokban az a hír járta be a lapokat, hogy József főh­erczeg elcserélte a Margit-szigetet Dréher sörgyárosnak egyik fehérmegyei birtokával. E hírre vonatkozólag L­i­b­i­t­s Adolf, a kir. herczegi ura­dalmak jószágkormányzója a következő telegram­­mot küldte: Egy szó sem igaz a híresztelésből, még kom­­bináczióba sem volt véve. Libits Adolf:­­ Budapest kultúrtörténeti monográfiája. Dr. T­o­­­d­y László főv. főlevéltárnok és Búzás Ist­ván polgári iskolai tanár nagyszabású kultúrtör­téneti monográfia kiadását tervezik a milleniumra, mely Budapest székesfőváros kulturális múltját és FŐVÁROSI LAPOK 1895. márczius 12. Kedd. jelenét örökítené meg, mintegy 300—350 ívnyi terje­delmű munkában. Ez képezné a főváros irodalmi emlékét az ezredéves ünnepre s mert a vidéki tör­vényhatóságok ez alkalomból mind megiratják tör­ténetüket s tetemes összegeket áldoznak e czélra,­­ a főváros nem maradhat el áldozat­készségben a vidék mögött. A munka kiadását a szerzők a székesfővárostól kérik. Az igen díszes, sok illusztrá­­czióval díszített kiadás a költségvetés szerint 60,000 írtba kerülne, illusztrácziók nélkül azonban 20,000 írtból is kikerülhet a könyv, mely négy 80—85 éves nagy kötetből állana. A munkát az illető kul­turális szakok szerint a legkiválóbb magyar tudó­sok írnák meg. A tervezők lelkes hangú felhívás­ban fordulnak a tanácshoz tervük támogatásáért.­­A főkapitány beszámolója, S­é­rr­e­y Sándor fő­kapitány nagyon számon tartja, hogy mennyit dolgozik a rendőrség s hónapról-hónapra néha érdekes, de mindig önérzetes jelentést tesz róla a közigazgatási bizottság­nak. A februári jelentésben persze nem lehetett Papa­­kosztáékkal dicsekedni, szerencsére azonban volt helyette gyilkosság (a Podmaniczky­ utczai házmesteré) s nem is kellett hosszan nyomozni a gyilkost, mert a helyszínen mindjárt agyonlőtte magát. Két rablásról számol be a főkapitány, a tettest mind a kétszer elfogták, betörés hat fordult elő, a tetteseket letartóztatták. Feljelentet­tek azonkívül 817 bűncselekményt, ebből több mint h­atszáznak az elkövetőjét kinyomozták. Elősorolt a fő­kapitány még egész sereg statisztikai adatot, a­mikből mind kitűnik, hogy a budapesti államrendőrség fennáll feladatának a magaslatán. A közigazgatási bizottság ezt elhitte s a jelentést tudomásul vette. Sélleyn kívül megtette szokásos jelentését az adófelügyelő, tan­felügyelő s az árvaszék is. Tudomásul vették vala­mennyit. KÖZOKTATÁS. Az országos közoktatási tanács reformja ügyében a vallás és közoktatási miniszter ankétet hív egybe. A tanácskozás anyagának könnyebb áttekintése végett a következő kérdőpontokat küldötte el a meghívottaknak: 1. Mi a feladata az országos közoktatási tanács intézményének, tekintve tanügyünk összeségét. 2. Megfelel-e a tanács mai szervezete feladatának s ha nem, hol rejlenek a baj okai ? A szervezet alap­elveiben vagy részleteiben? Milyen jelenségekben nyil­vánultak a szervezet hibái, figyelemmel mind a közokta­tási kormányzat, mind az iskola igényeire. 3. Mily irányban kell haladnia a reformnak a) a tanács hatásköre és felelőssége; b) teendőinek minősége; c) tagjainak összeállítása és d) működésének gyakorlati szabályozása tekintetében. A meghívottak közt a magyar tanügy legelső tekintélyeit ott látjuk. Részt vesznek az ankéten: Csáky Albin gróf, Eötvös Lóránd báró, Berzeviczy Albert dr., Pulszky Ágost, Fehér Ipoly, Szász Károly, Heinrich Gusztáv dr., Lánczy Gyula dr., Beöthy Zsolt dr. Pasteiner Gyula dr., Kovács Gyula dr., Patter Imre dr., König Gyula dr., Erődi Béla dr., Hómann Ottó d­r., Verédy Károly dr., Schwarz Gyula dr., Kármán Mór dr., Bokor József dr., Bánó József dr., Kovács Albert, Pap Géza, Sréter Alfréd, Okolicsányi László, Hock János, Alexander Bernát dr., Suppán Vilmos, Hegedüs Károly, Böhm Károly és Sebestyén Gyula. Az értekezlet helyét és napját a miniszter később határozza meg. Tanfelügyelők értekezlete. A tanfelügyelők a közokt. minisztérium tanácskozó termében értekezletre gyűltek, hogy megbeszéljék azokat a hiányokat, a­mik a fel­ügyelet sikerét megakadályozzák s egyúttal a megszün­tetésükre vonatkozó intézkedéseket is egybeállítsák. Tanfelügyeletünk egyik árnyoldala az a sokféle adminisz­­trác­ió, mely folytonos újabb keletű rendeletekkel a tan­felügyelők irodai teendőit szaporítja annyira, hogy főfeladatukra, az iskolalátogatásra majdnem képtelenek. A tanfelügyelők terve főleg az irodai teendők apasztása és az iskolalátogatás emelése; különösen szükséges, hogy az évi statisztikai adatok feldolgozását a statisztikai hivatalra bízzák; ha így az adminisztratív teendőket apaszthatják, akkor a tanfelügyelők többet érintkezhet­nek az iskolai elöljárókkal és tanítókkal, a­mi az állam­nak nem aktaszerű, de közvetlen befolyást biztosít. Napirendre került a tanfelügyelők gyarló javadalmazása is, melynek emelése a siker conditio sina qua non-ja. Az értekezleten részt vettek a miniszter és tanácsosai is, a­kik ígéretük szerint rajta lesznek, hogy a tanfelügye­lők helyzete javuljon. Az ipari munkások oktatására alakult országos bizottság tegnap tartotta ez évben utolsó előadását. A jövő évi előadási cziklus tervezetét most dolgozza ki a bizottság. Gyorsírói tanfolyam. A Stolze-Fenyvessy országos gyorsíró-kör magyar és német gyorsírói tanfolyamokat rendez hölgyek és férfiak részére. A tanfolyam három hónapra van tervezve, díja 5 frt lesz. Jelentkezni lehet dr. Gyomlay Gyula gimnáziumi tanárnál. (Szentkirályi­­utcza, gyakorló gimnázium.) SPORT. -r A magyar lovaregylet e hó 9-iki gyűlésé­ben az ősszel leköszönt Batthyány Elemér gróf Uchtricz Zsigmond báró igazgatósági tagok helyébe Festetits Tasziló gróf főpohármestert és újólag Batthyány Elemér grófot választotta meg; a har­madik igazgató Wenckheim Dénes gróf megmaradt tisztében.­­ A magyar úszó-egyesület, tegnap tartotta meg gróf Vay Lajos vívótermében ez évi közgyűlését. Az évi jelentések megtétele után következtek a választá­sok. Elnök lett gróf Hadik Sándor, alelnök Barátosi Porzsolt Gyula és Vermess Béla, választmányi tagok pedig Babes Titusz, Balogh Hugó, Báni Nándor, dr. Pe­kár Gyula, Fenyő Sándor, Füzesséry Árpád, Dr. Geren­­day György, dr. Győry István, Hauszer Ernő, König Sándor, Kauser József, Kutassy Vincze, Luby Sándor, Minich Jenő, ifj. Nikolics Fedor báró, Palotai Ödön, Réti Menotti, Stankovich Szilárd, Stobbe Ferencz, Tas­­nády Endre, Tatich Péter, Tomcsák Gusztáv, Dr. Vadas József, Vidor Jenő, Záborszky István, Igaly Svetozár, Iszakovics Milán, Milassin Mihály, dr. Dick Sándor, Réti Ferencz. -fi A „pozsonyi nagy akadály-versenyre“ és a „Ko­ronázó város akadály-versenyre“ 43 nevezés érkezett be. Mindkét versenyre nevezett Ferencz Ferdinánd főher­­czeg és pedig Csufondárt, Ottó főherczeg pedig a nagy akadály­versenyre Kupát nevezte. Németországból is több nevezés érkezett.­­ A krakói „Directoriums preis „, 68 aláírással záródott; a nevezett lovak közt találjuk Ottó főherczeg egy lovát is, az „Eiffelthurm“ nevű fekete mént. -P A királyi vadászterületekről. A visegrádi, szt. királyi, valkói, babati, isaszeghi, mácsai, monostori, nagymarosi és gödöllői királyi vadászterületeken múlt évben 31,628 darab vadat ejtettek el, és pedig 59 hím szarvast, 93 sutát, 74 vaddisznót, 66 őzbakot, 6699 nyu­­lat, 499 tengeri nyulat, 2 fajdkakast, 29 amerikai vad­kakast, 2290 fáczánt, 2978 foglyot, 187 erdei szalonkát, 101 vadkacsát, 53 fü­rjet, 74 vadgalambot és fenyves­madarat. Kártékony állatokból elfogtak és lőttek 27 vadmacskát, 1 vidrát, 232 rókát, 29 borzot, 86 menyé­tet, 5 nyusztot, 482 ürgét, 16 sast, 1 uhut, 106 héját, 585 sast és vércsét, ezenkívül nagymennyiségű más kisebb fajta négylábú és szárnyas kártékony állatot. A király maga lőtt 8 szarvast, 1 sutát, 9 vaddisznót, 1 fajdkakast, 225 fáczánt, 6 foglyot, 12 szalonkát és 2 rókát. Sándor szerb király, ki mint a király vendége egy vadászaton részt vett Babaiban 4 nyulat és 12 fáczánt lőtt. -t- Az alagi versenyek. Az Alagon tartandó tavaszi lóversenyek nagy, 5000 méteres steeple-chasejára, mely­ben az első díj 10,000, a második díj 1000, a harma­dik díj pedig 500 korona, márczius 14-éig lehet nevezni. A nagy steeple-chaset április 8-án, a tavaszi meeting harmadik napján fogják megtartani.­­ Lázár Béla, a híres űrlovas, betegségéből már teljesen fölépült, úgy hogy már meg is kezdette szol­gálatát régi ezredénél, a Kecskeméten állomásozó 13-as huszároknál. EGYLETEK. Az új fölövészmester. A budapesti polgári lövész­­egyesület tegnap délután tartotta meg közgyűlését Freyber­ger Pál helyettes fölövészmester elnöklete alatt. A gyűlés legfontosabb tárgya a Szávoszt Al­fonz lemondása által megüresedett főlövészmesteri állás betöltése volt, a­melyre — miután a lemondott főlövész­­mester határozottan kijelentette, hogy utóbbi megválasz­tása esetén sem fogadja el a lövészek megtisztelő bizal­mát — egyhangúlag Márkus Józsefet a székes­főváros alpolgármesterét választották meg. Az újonnan válasz­tott főlövészmesterért egy 18 tagból álló küldöttség ment dr. Kollár Lajos vezetése alatt, hogy megválasztásá­ról értesítse és az egybegyűlt lövészek közötti megjele­nésre kérje. Rövid idő múlva megérkezett a főlövész­­mester, kit dr. Darányi Ignácz üdvözölt, beszédjében felemlítvén azt, hogy nem a polgármestert, hanem a pol­gárt tisztelte meg az egylet, midőn polgár erényei jutal­mazásául az egylet élére állította. Márkus az üdvözlő beszédre hosszas beszédben válaszolt, melyben köszöne­tét fejezte ki megválasztásáért, ígérve, hogy úgy is mint polgár, úgy is mint a főváros hivatalnoka, min­dent el fog követni az egylet czéljainak elérése érdeké­ben. Miután még a lemondott főlövészmestert Szávoszt Alfonzt tiszteletbeli főlövészmesterré választották meg, az ülés több jelentéktelenebb dolog elintézése után be­fejeződött. A fiumei magyar egylet, a­melyet Szegedy Miklós adóellenőr alakított nagy fáradsággal múlt októberben, a feloszlás veszedelme elé néz. Szegedyt ugyanis áthelyezték Nagyváradra, érdemeiért az egylet

Next