Fővárosi Lapok 1895. március (60-89. szám)
1895-03-12 / 71. szám
804 "keiből. Az ötödik sorozat 81—100. szám tartalma: 81— 82. sz. Sand Gy. Az ördög-mocsár. Beszély. 83 — 86. sz. Lessing G. E. Laokoon. 87—88. szám. Kovács Pál. Farsangi kalandok. Beszély. 89—90. Csokonai, Lilla. Érzékeny dalok. 91—92. sz. Merimée Pr. Carmen. Beszély. 93—95. sz. Nagy Ignácz. Tisztúyitás. Vígjáték. 96—98. sz. Murray Grenville. A franczia politikai életből. 99—100. sz. Fraknói V. II. Lajos és udvara. TUDOMÁNY. Bubics püspök székfoglalója. Az Akadémia II. osztályának mai ülése ünnepies lefolyású volt. A kis terem alig volt képes befogadni a közönséget s a padsorokat tudományos és politikai kitűnőségek töltötték meg. Ott láttuk: Tisza Kálmánt, Fejérváry Géza bárót, Forinyák altábornagyot, Lukács Bélát, Eötvös Loránd bárót, Gromon Dezsőt, Hollán Ernőt, Péchy Tamást, Lukács Antalt, Harkányi Frigyest, Szalay Imre, Mandel Pál orsz. képviselőt, Rostaházy Kálmánt, Jósika Kálmán bárót, Hegedűs Sándort, Szathmáry Györgyöt, Gervay Mihály, Körösi József, Pulszky Ágostont s a II. osztály tagjait igen nagy számban. Az elnöki széket Pulszky Ferencz foglalt el. Bubics Zsigmond püspök köszönetet mondott az akadémiának megválasztásáért s felolvasta székfoglaló értekezését „Eszterházy Pál gróf Mars Hungaricus“ czímű művéről. A püspök az Eszterházy-család kismartoni levéltárában talált egy 533 oldalra terjedő munkát, mely Eszterházy Pál grófnak, Miklós nádor fiának tollából való s a XVII. század elején egész 1665-ig vívott törökellenes harczokról szól. A rendkívül érdekes munka czime „Mars Hungaricus“, a mit „magyar hadviselésének is lehet fordítani, de a püspök szerint E. Pál gróf „Magyar Mars„-ot gondolt alatta, czélozván Zrínyi Miklósra, a költőre, akinek hőstetteit, dicsőséges harczait s szomorú halálát írja meg a könyv, azaz az egész leírás az ő tettei körül csoportosul. A székfoglaló tudós püspök néhány érdekes csataleírást be is mutatott a könyvből. A felolvasást élénken megéljenezték. Ezután Téglás Gábor olvasta fel értekezését „A limes dacicus keleti két, Küküllő-Olt közti szakaszáról“, mely a tudósnak Dácziáról szóló nagy munkájából egy részlet. A természettudományi társulat növénytani szakosztálya szerdán délután 6 órakor az egyetem növénytani intézetében ülést tart, melyen Istvánffy Gyula Filarszky Nándor, Schilberszky Károly és Richter Aladár értekeznek. A filológiai társaság márczius 13-án, d. n. 5 órakor az akadémia palotájában felolvasó ülést tart, amelynek tárgyai: Zsoldos Benő értekezése Beregszászi Nagy Pál élete és működéséről, és Exner Győző értekezése Arany János hátrahagyott verseinek nőalakjairól. FŐVÁROS. zí. Telekvásár. A főváros pénzügyi bizottsága ma megint egész sor telekkérvényt intézett el. Valami kifogyhatatlan olajos korsó lehet a főváros területe, még mindig és mindig jut belőle ingyen telekre. Az államvasút legalább pénzt kínált azért a telekért, amit a fővárostól kér; az igaz, hogy nincs is jussa ingyen kérni, ő se adott, mikor hozzáfordultak. A belügyminiszter a jelenetház czéljaira kéri a barakkórház helyét, megadják neki. A kultuszminiszternek művésztelepre kellene fundus, őt se eresztik el üres kézzel. Az ev. ref. egyház nincs megelégedve a kapott telekkel, el szeretné adni: ezt már nem engedik meg, inkább visszaveszik tőle a már odaadott fundust, s cserébe tizenegyezer forintot adnak. A magyar kiviteli és csomagszállítási részvénytársaságnak féláron kellene terület: nem kap ugyan, de a főváros sokkal jószívűbb, hogysem véglegesen elutasítaná, majd ha a sertésszállások felosztásával foglalkoznak, megint szóba jön a kérésük. Kellene még a X. kerületnek elöljárósági épületre, óvodára, a VIII. kerületnek polgári, elemi iskolára és óvodára, a VII. kerületnek polgári iskolára, de már a fővárosnak magának sincs erre telke. Pályázatot hirdetnek majd telekvételre. A Margit-sziget nem eladó. A közelmúlt napokban az a hír járta be a lapokat, hogy József főherczeg elcserélte a Margit-szigetet Dréher sörgyárosnak egyik fehérmegyei birtokával. E hírre vonatkozólag Libits Adolf, a kir. herczegi uradalmak jószágkormányzója a következő telegrammot küldte: Egy szó sem igaz a híresztelésből, még kombináczióba sem volt véve. Libits Adolf: Budapest kultúrtörténeti monográfiája. Dr. Tody László főv. főlevéltárnok és Búzás István polgári iskolai tanár nagyszabású kultúrtörténeti monográfia kiadását tervezik a milleniumra, mely Budapest székesfőváros kulturális múltját és FŐVÁROSI LAPOK 1895. márczius 12. Kedd. jelenét örökítené meg, mintegy 300—350 ívnyi terjedelmű munkában. Ez képezné a főváros irodalmi emlékét az ezredéves ünnepre s mert a vidéki törvényhatóságok ez alkalomból mind megiratják történetüket s tetemes összegeket áldoznak e czélra, a főváros nem maradhat el áldozatkészségben a vidék mögött. A munka kiadását a szerzők a székesfővárostól kérik. Az igen díszes, sok illusztráczióval díszített kiadás a költségvetés szerint 60,000 írtba kerülne, illusztrácziók nélkül azonban 20,000 írtból is kikerülhet a könyv, mely négy 80—85 éves nagy kötetből állana. A munkát az illető kulturális szakok szerint a legkiválóbb magyar tudósok írnák meg. A tervezők lelkes hangú felhívásban fordulnak a tanácshoz tervük támogatásáért.A főkapitány beszámolója, Sérrey Sándor főkapitány nagyon számon tartja, hogy mennyit dolgozik a rendőrség s hónapról-hónapra néha érdekes, de mindig önérzetes jelentést tesz róla a közigazgatási bizottságnak. A februári jelentésben persze nem lehetett Papakosztáékkal dicsekedni, szerencsére azonban volt helyette gyilkosság (a Podmaniczky utczai házmesteré) s nem is kellett hosszan nyomozni a gyilkost, mert a helyszínen mindjárt agyonlőtte magát. Két rablásról számol be a főkapitány, a tettest mind a kétszer elfogták, betörés hat fordult elő, a tetteseket letartóztatták. Feljelentettek azonkívül 817 bűncselekményt, ebből több mint hatszáznak az elkövetőjét kinyomozták. Elősorolt a főkapitány még egész sereg statisztikai adatot, amikből mind kitűnik, hogy a budapesti államrendőrség fennáll feladatának a magaslatán. A közigazgatási bizottság ezt elhitte s a jelentést tudomásul vette. Sélleyn kívül megtette szokásos jelentését az adófelügyelő, tanfelügyelő s az árvaszék is. Tudomásul vették valamennyit. KÖZOKTATÁS. Az országos közoktatási tanács reformja ügyében a vallás és közoktatási miniszter ankétet hív egybe. A tanácskozás anyagának könnyebb áttekintése végett a következő kérdőpontokat küldötte el a meghívottaknak: 1. Mi a feladata az országos közoktatási tanács intézményének, tekintve tanügyünk összeségét. 2. Megfelel-e a tanács mai szervezete feladatának s ha nem, hol rejlenek a baj okai ? A szervezet alapelveiben vagy részleteiben? Milyen jelenségekben nyilvánultak a szervezet hibái, figyelemmel mind a közoktatási kormányzat, mind az iskola igényeire. 3. Mily irányban kell haladnia a reformnak a) a tanács hatásköre és felelőssége; b) teendőinek minősége; c) tagjainak összeállítása és d) működésének gyakorlati szabályozása tekintetében. A meghívottak közt a magyar tanügy legelső tekintélyeit ott látjuk. Részt vesznek az ankéten: Csáky Albin gróf, Eötvös Lóránd báró, Berzeviczy Albert dr., Pulszky Ágost, Fehér Ipoly, Szász Károly, Heinrich Gusztáv dr., Lánczy Gyula dr., Beöthy Zsolt dr. Pasteiner Gyula dr., Kovács Gyula dr., Patter Imre dr., König Gyula dr., Erődi Béla dr., Hómann Ottó dr., Verédy Károly dr., Schwarz Gyula dr., Kármán Mór dr., Bokor József dr., Bánó József dr., Kovács Albert, Pap Géza, Sréter Alfréd, Okolicsányi László, Hock János, Alexander Bernát dr., Suppán Vilmos, Hegedüs Károly, Böhm Károly és Sebestyén Gyula. Az értekezlet helyét és napját a miniszter később határozza meg. Tanfelügyelők értekezlete. A tanfelügyelők a közokt. minisztérium tanácskozó termében értekezletre gyűltek, hogy megbeszéljék azokat a hiányokat, amik a felügyelet sikerét megakadályozzák s egyúttal a megszüntetésükre vonatkozó intézkedéseket is egybeállítsák. Tanfelügyeletünk egyik árnyoldala az a sokféle adminisztráció, mely folytonos újabb keletű rendeletekkel a tanfelügyelők irodai teendőit szaporítja annyira, hogy főfeladatukra, az iskolalátogatásra majdnem képtelenek. A tanfelügyelők terve főleg az irodai teendők apasztása és az iskolalátogatás emelése; különösen szükséges, hogy az évi statisztikai adatok feldolgozását a statisztikai hivatalra bízzák; ha így az adminisztratív teendőket apaszthatják, akkor a tanfelügyelők többet érintkezhetnek az iskolai elöljárókkal és tanítókkal, ami az államnak nem aktaszerű, de közvetlen befolyást biztosít. Napirendre került a tanfelügyelők gyarló javadalmazása is, melynek emelése a siker conditio sina qua non-ja. Az értekezleten részt vettek a miniszter és tanácsosai is, akik ígéretük szerint rajta lesznek, hogy a tanfelügyelők helyzete javuljon. Az ipari munkások oktatására alakult országos bizottság tegnap tartotta ez évben utolsó előadását. A jövő évi előadási cziklus tervezetét most dolgozza ki a bizottság. Gyorsírói tanfolyam. A Stolze-Fenyvessy országos gyorsíró-kör magyar és német gyorsírói tanfolyamokat rendez hölgyek és férfiak részére. A tanfolyam három hónapra van tervezve, díja 5 frt lesz. Jelentkezni lehet dr. Gyomlay Gyula gimnáziumi tanárnál. (Szentkirályiutcza, gyakorló gimnázium.) SPORT. -r A magyar lovaregylet e hó 9-iki gyűlésében az ősszel leköszönt Batthyány Elemér gróf Uchtricz Zsigmond báró igazgatósági tagok helyébe Festetits Tasziló gróf főpohármestert és újólag Batthyány Elemér grófot választotta meg; a harmadik igazgató Wenckheim Dénes gróf megmaradt tisztében. A magyar úszó-egyesület, tegnap tartotta meg gróf Vay Lajos vívótermében ez évi közgyűlését. Az évi jelentések megtétele után következtek a választások. Elnök lett gróf Hadik Sándor, alelnök Barátosi Porzsolt Gyula és Vermess Béla, választmányi tagok pedig Babes Titusz, Balogh Hugó, Báni Nándor, dr. Pekár Gyula, Fenyő Sándor, Füzesséry Árpád, Dr. Gerenday György, dr. Győry István, Hauszer Ernő, König Sándor, Kauser József, Kutassy Vincze, Luby Sándor, Minich Jenő, ifj. Nikolics Fedor báró, Palotai Ödön, Réti Menotti, Stankovich Szilárd, Stobbe Ferencz, Tasnády Endre, Tatich Péter, Tomcsák Gusztáv, Dr. Vadas József, Vidor Jenő, Záborszky István, Igaly Svetozár, Iszakovics Milán, Milassin Mihály, dr. Dick Sándor, Réti Ferencz. -fi A „pozsonyi nagy akadály-versenyre“ és a „Koronázó város akadály-versenyre“ 43 nevezés érkezett be. Mindkét versenyre nevezett Ferencz Ferdinánd főherczeg és pedig Csufondárt, Ottó főherczeg pedig a nagy akadályversenyre Kupát nevezte. Németországból is több nevezés érkezett. A krakói „Directoriums preis „, 68 aláírással záródott; a nevezett lovak közt találjuk Ottó főherczeg egy lovát is, az „Eiffelthurm“ nevű fekete mént. -P A királyi vadászterületekről. A visegrádi, szt. királyi, valkói, babati, isaszeghi, mácsai, monostori, nagymarosi és gödöllői királyi vadászterületeken múlt évben 31,628 darab vadat ejtettek el, és pedig 59 hím szarvast, 93 sutát, 74 vaddisznót, 66 őzbakot, 6699 nyulat, 499 tengeri nyulat, 2 fajdkakast, 29 amerikai vadkakast, 2290 fáczánt, 2978 foglyot, 187 erdei szalonkát, 101 vadkacsát, 53 fürjet, 74 vadgalambot és fenyvesmadarat. Kártékony állatokból elfogtak és lőttek 27 vadmacskát, 1 vidrát, 232 rókát, 29 borzot, 86 menyétet, 5 nyusztot, 482 ürgét, 16 sast, 1 uhut, 106 héját, 585 sast és vércsét, ezenkívül nagymennyiségű más kisebb fajta négylábú és szárnyas kártékony állatot. A király maga lőtt 8 szarvast, 1 sutát, 9 vaddisznót, 1 fajdkakast, 225 fáczánt, 6 foglyot, 12 szalonkát és 2 rókát. Sándor szerb király, ki mint a király vendége egy vadászaton részt vett Babaiban 4 nyulat és 12 fáczánt lőtt. -t- Az alagi versenyek. Az Alagon tartandó tavaszi lóversenyek nagy, 5000 méteres steeple-chasejára, melyben az első díj 10,000, a második díj 1000, a harmadik díj pedig 500 korona, márczius 14-éig lehet nevezni. A nagy steeple-chaset április 8-án, a tavaszi meeting harmadik napján fogják megtartani. Lázár Béla, a híres űrlovas, betegségéből már teljesen fölépült, úgy hogy már meg is kezdette szolgálatát régi ezredénél, a Kecskeméten állomásozó 13-as huszároknál. EGYLETEK. Az új fölövészmester. A budapesti polgári lövészegyesület tegnap délután tartotta meg közgyűlését Freyberger Pál helyettes fölövészmester elnöklete alatt. A gyűlés legfontosabb tárgya a Szávoszt Alfonz lemondása által megüresedett főlövészmesteri állás betöltése volt, amelyre — miután a lemondott főlövészmester határozottan kijelentette, hogy utóbbi megválasztása esetén sem fogadja el a lövészek megtisztelő bizalmát — egyhangúlag Márkus Józsefet a székesfőváros alpolgármesterét választották meg. Az újonnan választott főlövészmesterért egy 18 tagból álló küldöttség ment dr. Kollár Lajos vezetése alatt, hogy megválasztásáról értesítse és az egybegyűlt lövészek közötti megjelenésre kérje. Rövid idő múlva megérkezett a főlövészmester, kit dr. Darányi Ignácz üdvözölt, beszédjében felemlítvén azt, hogy nem a polgármestert, hanem a polgárt tisztelte meg az egylet, midőn polgár erényei jutalmazásául az egylet élére állította. Márkus az üdvözlő beszédre hosszas beszédben válaszolt, melyben köszönetét fejezte ki megválasztásáért, ígérve, hogy úgy is mint polgár, úgy is mint a főváros hivatalnoka, mindent el fog követni az egylet czéljainak elérése érdekében. Miután még a lemondott főlövészmestert Szávoszt Alfonzt tiszteletbeli főlövészmesterré választották meg, az ülés több jelentéktelenebb dolog elintézése után befejeződött. A fiumei magyar egylet, amelyet Szegedy Miklós adóellenőr alakított nagy fáradsággal múlt októberben, a feloszlás veszedelme elé néz. Szegedyt ugyanis áthelyezték Nagyváradra, érdemeiért az egylet