Fővárosi Lapok 1895. június (149-176. szám)

1895-06-14 / 161. szám

1895. junius 14 Péntek. FŐVÁROSI LAPOK — A szerémi magyarok sorsa. Szerémségből vagy ötszáz magyar kívánkozik vissza hazájába. Kérvénynyel fordultak úgy a magyar, mint a hor­­vát kormányhoz, hogy telepítsék vissza őket, de mert ügyük nagyon bonyolódott, még eddig semmi pozitív intézkedés nem történt érdekükben. Legjob­ban szeretnék, ha a horvát kormány átvenné tőlük az egész fundus instructust horvát telepítvényesek számára, ehhez azonban az szükséges, hogy a pénz­ügyminiszter engedje el az adót. B­a­r­t­h­a Máté, a szerémségi magyarok vezetője Dömötörffy Györgyhöz Zágrábba hosszabb levelet intézett, mely­ben elpanaszolja a szerémségi magyarok sorsát, és sürgős intézkedést kér. Dömötörffy a panaszos le­velet Kossuth Ferencznek küldte el, hogy az emelje föl a szavát a szerémségi magyarok érde­kében. Mindenesetre kívánatos volna, ha minél előbb megvizsgálnák és elintéznék az ügyet, ötszáz embert visszanyerni a magyarságnak nagyobb ál­dozatokat is megérdemel. — Ezt a szerelem tévé. Békésből újra két sze­relmi drámáról ad hírt levelezőnk. Az egyik Gyulán történt, a­hol M. J. írnok szülei házánál a szivébe lőtt. A golyó a lapocskájában akadt meg. A fiatal­embert viszonzás nélkül hagyott szerelem vezette kétségbeesett tettére. — Vésztőn Pardy Sándor ifjú felesége teme­tése után fölakasztotta magát. A temetés alatt a rava­tal mellett sokszorosan elmondta a szomorú férj: „Ne félj édes feleségem. Nemsokára találkozunk.“ — Hymen. Förster Ottó, országgyűlési képvi­selő e hó 20-dikán tartja esküvőjét Budapesten, a jezsuita templomban kisserényi gróf Serényi Ludovi­­kával. — Geramb József báró, igazságügyminiszteri tisztviselő, eljegyezte Dunapentelén urjeli Ujváry Irént, Ujváry József dunapentelei földbirtokos leányát. — Sáfrán Géza m. kir. honvédfőhadnagy jegyet vál­tott Baksay Gizella urhölgygyel Visnyón. — Bősz Ede nagybecskereki polgári iskolai tanár e hónap 14-én vezeti oltárhoz Schweiger-Dürnstein Mária bárónő leá­nyát, Nórát Oraviczán. — Zomborban Sehöffl Ká- Károly cs. és kir. tüzérszázados örök hűséget esküdött Bocskai Sándor főügyész leányának, Ilonkának. — Nagy­váradon Mestitz János főhadnagy oltárhoz vezette dr. Kelen Lipót ezredorvos leányát, Ilonkát. — Óriási hársfa. A legutóbbi erdővizsgálatok al­kalmával szakemberek megállapították, hogy az ország egész területén legrégibb és legkolosszálisabb egy hársfa, mely a Pruszkanból Po­dh­r­ágy - O­r­o­szlá­n­k­ő felé vezető trencsénmegyei országúton áll. Valóságos termé­szeti csoda ez a fa. Kora: több mint 300 év; terjedelme oly nagy, hogy hat ember kiterjesztett karjaival nem bírja átfogni. A fa teljesen ép. — Uj keresztnév. Egy vidéki lapban olvassuk ezt a telegrammot: Széless újszülött leánya. Budapest, junius 12. (A Debr. Eli. er. táv. Erk. d. u. 3­6.) Szeless Adorjánnak, mint hírlik, újszülött leányát Petárdának keresztelik. De jó, hogy olyan olcsó a telegráf! — Furfangos lókötők. Mulatságos esetről értesíti lapunkat pozsonyi levelezőnk. Szunyogdi községben Németh Vincze jómódú gazdát sokan irigylik a pom­pás lovaiért. Tegnapelőtt két idegen ember érkezett a községbe. Betértek a korcsmába s oda hivatták az iri­gyelt gazdát, hogy lovakat vásároljanak tőle. Borozgatva beszéltek a vásárról, miközben Németh Vinczét egyre nógatták, hogy igyék. Végre elváltak, hogy másnap megkötik az alkut. A gazdaember erősen­­féltette mindig a lovait, azért éjjel maga halt az istállóban, nehogy valaki elvigye drága állatjait. De mily nagy volt a meg­lepetése, a­mikor hajnalban azt látta, hogy két telivérje eltűnt. Az idegen lókötők éjjel fölkaptak a paripákra és elvágtattak rajtuk. A csendőrség eddig hasztalan nyo­mozza őket. — Új férfikalapok. A bécsi kalaposok már most meg szeretnék adni az irányt az őszi divatra; a bekül­dött kalapminták felett most ítélkezett egy kétségkívül szakértő jury. Beküldtek 21 czilindert és 65 nemezka­lapot. A jury csak ötöt talált kitüntetésre méltónak: három nemezkalapot, egy czilindert és egy puha kala­pot. A nemezka­lapok mind középmagasságuak; karimá­juk oldalt keskeny, elül és hátul kiszélesedik. A poli­tikus bécsiek a három szövetséges fejedelemről nevezték el az új kalapokat; a Ferencz­ Józse­f-kalap világos­­barna színű; a Vilmos és Umberto-kalap egyformán fekete. A kitüntetett czilinder selyemből van, elég ma­gas s a kiállítása igen elegáns. Szalagja jó széles. Az ötödik kalapnak a lokálpatriotizmus adta meg a nevét az alsó-ausztriai turista-egylet elnökétől, Gerber Hu­góról nevezték el. Ha a kalap hódítani fog is nálunk, a neve aligha. Elég csinos lehet különben: kissé hegyes,­­zöldes­ színü, zsinóros. — A kilfli veszedelme. A sütőmunkások­­ sztrájkja ma délután kitört. A nemzeti kertben fölolvasták a sütőmesterek nagy része által adott és a követeléseknek meg nem felelő engedménye­ket, mire az egybegyűlt péksegédek egy része, a­kiknek mesterei a követeléseket el nem fogadták, egyhangúlag kimondotta a jelszót: »Nem dol­gozunk !« A gyűlés lefolyása a következő: Mintegy 1500 péksegéd gyűlt egybe ma délután Nemzeti kert helyiségeiben, a Damjanich­ utczában. Öt óra után nyitotta meg az ülést Dombó János elnök. A hatóság részéről S­p­­­é­n­y­i Ödön báró rendőrparancsnok és D­ö­m­j­é­n Benő rendőrfogalmazó jelentek meg mintegy tizenöt rendőr kíséretében. S­p­­­é­n­y­i báró fel­szólítására a gyűlés elején a főkapitánynak a gyűlés megtartására vonatkozó végzését olvasták fel, a­melyben a főkapitány a gyűlés megtartását tudomásul vévén, a tárgyilagos beszédekre a törvényes rend megtartására inti őket és ezért a bejelentőket, az elnököt és alelnö­­köt teszi felelőssé. Egyúttal Splényi bárót megbízta, hogy a gyűlés lefolyásáról kimerítő jelentést tegyen. Tatár Dezső, az első és egyetlen szónok felol­vasta ezután a folyó hó 10-én megtartott százas­ bizott­ság határozatát, a­mely a sütőmunkások követeléseinek legnagyobb részt nem adott helyt. E határozat pontjai a következők: 1. A tényleges mun­kaidő 10 óra. A munkakezdése a munkaadók jogát képezi. A húszvéti és karácsonyi ünnepek alatt teljes 24 órai munkaszünet illeti meg a munkásokat, a vasárnapi mun­kaszünet is pontosan betartandó. 3. A kosztpénz elej­­tetik; általános hetibér fizetendő. 4. A hetibérek mi­nimuma segédmunkások részére 10 frt; magnát, fekete 11 frt; jobli, kádas, liszter 12 frt; fekete dagasztó 13 frt; fehér dagasztó 14 frt; magnát 15 frt; helter 17. 5. A szakegylet részére a munkaadó a kívánt 12 frt fizetni nem hajlandó. 6. Hálószobák nem léteznek, ha­nem a 16 órai munkaidőn belül eső pihenő időre nyug­vóhely adandó. 7. Minden segéd kapuzárás előtt a mű­helyben tartozik lenni. 8. Az 1890. sztrájkegyezmények érvénytelenek. 9. Jelen határozmányok 1895. junius 13-dikán lépnek életbe. 10. A mozgalomban résztvevő munkások nem rendszabályoztatnak. 11. Az üzlet sza­bályozása tárgyában a sütőmunkások részéről felajánlott segítséget, a­mennyiben szükségeltetnék, a munkaadók szívesen igénybe veszik. Ezek azok a pontok, a­melyeket a mesterek a sütőmunkásoknak követeléseire válaszoltak, és a­melye­ket a gyűlésen jelen volt munkások hangos ellenmondá­sokkal fogadtak. Tatár Dezső felolvasta ezután azon pékmesterek névsorát, a­kik a munkások követeléseit változatlanul elfogadták. Ezek mintegy 46-an vannak; azoknak, a­kik a feltételeket el nem fogadták a száma 92. — Most már azt kérdem önöktől, folytatja Ta­tár, mily álláspontot foglalnak el azokkal szemben, a­kik föltételeinket elfogadták ? — Dolgozunk! Dolgozunk! hangzott száz és száz torokból. — Hát azokkal szemben, a­kik követeléseinket ily czudar módon megnyirbálták ? — „Beszüntetjük a munkát!“ kiáltották rá. — Mondják ki tehát határozatilag, hogy azokhoz a mesterekhez, a­kik követeléseinket meg nem adták, nem mennek vissza. — Nem megyünk! Nem leszünk rabszolgák! Él­jen a sztrájk! hangzott fel most, a­mibe a czigánybanda belezugta a Rákóczy-indulót. A gyűlés ezzel véget ért, a munkások egy része csendben elhagyta a kerthelyiséget, a többiek leültek, hogy a szabadban, immár gondtalanul töltsék el az es­tét a pohár mellett. A sztrájkoló sütőmunkások száma mintegy 550, 300 an munkába állottak. — Üdvözlet Tifliszbe. Fehérmegye közgyűlése elhatározta, hogy gróf Zichy Jenőhöz születés­napja alkalmából üdvözlő iratot intéz. A gratulá­­cziót már útnak is indították — Tifliszbe. — Gondviselés a villámcsapásban. Tegnap a Heves­sel szomszédos K­ö­m­­­ő községben nagy vihar volt. A villám lecsapott Szabó András gazdaember házába, még­pedig a legcsodálatosabb módon. A villám az ablakon ment be; közvetlenül az ablak mellett állott a házi­gazda neje, karján kis gyermekével; mellettük surrant el a villám az ablakon át. Az ablakot bezúzta, az órát a falról leverte és felment a padlásra. Az asszonynak és a gyermeknek azonban semmi baja sem történt. — Beteg költő. Baumbach Rudolfot, az ismert német költőt, szélhűdés érte, a minek kö­vetkeztében bénulást szenvedett. — A kiállítás halottja. Schmidt Jakab munkás, a­ki tegnap az ezredéves kiállítás területén épülő bányá­szati és kohászati pavillonnál egy állványról leesett, ma délelőtt a Rókus-kórházban meghalt.­­ Takács Endre dr. egyetemi tanár, a Ró­kus kórház VII osztályának rendelő orvosa ma reggel rövid betegség után meghalt. A halálhír mindenfelé a legnagyobb részvétet keltette, mert Takács úrt a fővárosi társadalomnak minden rétegében tisztelték s becsülték. Tíz nappal ezelőtt betegedett meg, a­mikor is kénytelen volt ágyba feküdni, hon­nan nem is kelt föl többé. Betegágyához hívták dr. Elischer kórházi főorvost, a­ki mindent megtett, hogy a beteget megmentse. A betegség mind súlyosabb lett és a hashártyagyuladás az erőteljes, 47 éves em­bert megölte. A megboldogult 1888 óta vezette a Rókus-kórház ideggyógyászati osztályát, főorvosa a poliklinikai egyesület rendelő­intézetének s tagja számos tudományos intézetnek. A ravatalt az Entreprise emberei ma délelőtt állították föl a régi posta-utcza 1. sz. a. házban, a­honnan a te­metés holnap, pénteken, délután 5 órakor lesz. Az elhunyt halálát özvegyén szül. Riedl Erzsébeten kívül kis gyermekei Ilona, Endre és­­Edit gyá­szolják. A Rókus-kórház épületére kitűzték a gyász­­­lobogót, külön gyászjelentést adnak ki, s az orvo­sok a temetésen testületileg vesznek részt. — Banket Dall'Asta tiszteletére. A társaság, mely a múlt évi pünkösdi ünnepek idején a fiumei magyar daliár-ünnepély alkalmával a dalárszövetség vezetőségé­vel Fiuméban tartózkodott, tegnap este a vigadó termei­ben dr. Dall’Asta fiumei szenátor, a fiumei szabadelvű párt vezérének tiszteletére bankettet rendezett. A ban­ketten az ü­nnepelten kívül Lang­ard. tanácsnok ne­jével, Thurócsy min. tan., Rózsavölgyi főv. ta­nácsnok, Gobbi Alajos nejével, Szendrői Lajos nejével, Erney József, dr. Bossányi Iván, Káldy, Dunkl és mások vettek részt. A bankett igen lelkes han­gulatú volt, és nagyban hozzájárult, hogy Fiume és Budapest között a testvéri kapcsot megerősítse. Dall’Astát Lung tanácsnok ékes és meleg szavakkal üdvözölvén, egy díszes bőrcasetát adott át neki a társa­ság tagjainak fényképeivel. Dall’Asta mélyen megindulva köszönte meg­ a határünnepély rendezése körüli érde­met a fiumei hatóságra és rendezőkre, Fiume lelkes pol­gáraira hárította. Az ünnepi lakomán Lung Dall’Astát, mint a magyarság lelkes zászlóvivőjét köszönte fel, ki­emelve, hogy Dall’Asta nemcsak Fiumét iparkodik nagg­­gyá tenni, hanem Magyarországnak is a tengerparton nagy dicsőséget szerez. Dall’Asta élteti Lungot az orsz. halár szövetség elnökét és bajnokát, azután a fiu­mei viszonyokat ecsetelve büszkén vallja magát Magyar­­ország hű fiának, és különösen kiemeli, hogy Fiume csak a magyar állam által emelkedik, de Magyarország­nak is szüksége van Fiuméra, a magyar tengerpartra. Dall’Asta második felköszöntőjében Wekerle volt mi­niszterelnökről emlékezett meg, a­ki mint a szabadelvűség nagy harczosa és Fiume lelkes barátja felejthetetlen ma­­rad. — E­r­n­e­y József tanár Ciotta Fiume polgár­­mesterére, a hivatalos Fiuméra és polgáraira emelte poharát. Dr. Bossányi a fiumei hölgyeket és élükön Dall’Asta nejét élete. Amtmann tanácsjegyző a fiumeiek vendégszeretetéről emlékezett meg. Pohárköszöntőket mondtak még Thuróczy Dall’Astára. Sürgönyileg üdvöz­letet küldtek Dall’Astának dr. Ország Sándor, és Marosvásárhelyről Szentmáriásy törvényszéki elnök. A társaság a fiumeiekkel Cirkvenczében adott találkát, a­hol ismét alkalom nyílik a fiumei körökkel a baráti kapcsot megerősíteni. — Zsidó kongresszus. A prágai izraelita hitközség képviseletének meghívására Prágában ma összejöttek Csehország 37 hitközségének képviselői a csehországi izraelita hitközségek országos szövetségének alapítása czéljából. Sok más hitközség is írásban bejelentette a belépést. A szövetség székhelye Prága lesz, annak kebe­lén belül mindkét országos nyelv egyenjogúságot fog élvezni. Az alapszabályok végleges szövegezésével egy tíz tagú bizottságot bíztak meg. A szövetség czélja a csehországi zsidó hitközségek igazgatásának kulturális és jótékonysági ügyeinek előmozdítása, eszközei pedig többek között a zsidók és a zsidóság ellen intézett törvényellenes támadásokkal szemben jogvédelem, szegény községek anyagi támogatása, a humanitás előmoz­dítása, vallástanítók kiképzése. Buzdítás a zsidóknak gazdákká, kézművesekké és technikai iparosokká való nevelésére és végül a zsidóság lényegére és történel­mére vonatkozó helyes ismeretek terjesztése. Tisztán vallási és szertartási kérdések tárgyalása, valamint poli­tikai és nemzeti ügyeknek megbeszélése a szövetséghez nem tartozik. Bendtner prágai ügyvéd elnök a gyüleke­zetet azzal zárja be, hogy élteti ő felségét a lovagias királyt, a­ki valamennyi alattvalóját egyenlő szeretettel veszi körül és akinek erős védpajzsa alatt a zsidók nyugodtan nézhetnek a jövő elé. — Halálos ítélet. A perlaszi rablógyilkosok ügyében tegnap mondta ki a pancsovai kir. tör­vényszék az ítéletet. Marincsev Glisát kötél által való halálra ítélték. Perez Luka és Alexa életfogytiglan való fegyházbüntetést kaptak. A vádlottak, a kir. ügyész és a védők is felebbeztek. 1877

Next