Fővárosi Lapok, 1895. augusztus (32. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-01 / 208. szám

2414 is küldetett. Hogy az egész költségvetést m­ég nem állították egybe, ennek oka abban rejlik, hogy a pénzügyminisztérium csakis az egyes tárc­ák költ­ségvetésének közlése alapján készítheti el az egész költségvetést, mely különben a jövő hó első napjaiban teljesen elkészül. Lukács László pénzügyminiszter augusztus 17-én reggel érkezik vissza a fővárosba s nyomban visszaérkezése után minisztertanács elé terjeszti az 1896. évi költségvetést. A minisztertanács végleges megállapítása után a költségvetést a pénzügymi­niszter valószínűleg még augusztusban ő felsége elé terjeszti. A kultuszminisztérium budgetjéről a követ­kező értesítést kaptuk: Wlassics miniszter tegnap fejezte be a vallás- és közoktatásügyi minisztérium jövő évi költségelőirányza­tának tárgyalását a pénzügyminisztériummal. A költ­ségvetés megállapításánál első­sorban döntő volt, hogy a budget reális legyen és az évről-évre ismétlődő tétel­átlépések, melyek még a rendes kiadásoknál is előfor­dultak eddig, lehetőleg mellőztessenek; továbbá, hogy az intézmények fejlődésével járó nagyobb költségek fedeze­tet találjanak és új, immár halaszthatatlanná váló alkotások életbe léptethessenek. Nemcsak érdemileg, hanem formailag is lényeges változáson fog ke­resztül menni a budget, mert a miniszter logikai rendbe hozta a hasonc­élú és egymást kiegészítő intéz­mények költségvetési tételeit és megszűnik pl. az a furcsa sorrend, hogy a felsőbb leányiskolák után jöt­tek a bábaképezdék, az egyes népoktatási intézetek egy­mástól elszakítva szerepelnek az előirányzatban. Lénye­gesebb átalakuláson ment keresztül a népnevelési java­dalom czíme, mely az eddigi általánosítás helyett egé­szen részletesen sorolja fel a kiadási tételeket és nem­csak a szükséges és múlhatlan átnézetet biztosítja, ha­nem egyúttal kitünteti, hogy mennyi pontosan az évi szükséglet a jelenlegi állapot szerint és mennyi kell új intézményekre stb. Hasonló lényeges átalakuláson megy keresztül a minisztérium személyzeti és ügybeosztása. Az ügyosztá­lyok jelenlegi számozásában, beosztásában semmi logikai rend nincs. Az 1867 óta létesült új osztályok a meg­levőkben folytatólagos számozással láttattak el, a­nélkül, hogy a tárgyrokonság szerinti csoportosításra is figye­lemmel lettek volna. Wlassics miniszter a rend embere lévén, egész új ügybeosztást léptet életbe szeptember elsején. Az eddigi X osztály helyett XII osztályt szer­vez és a rokon természetű ügyeket egy-egy osztályba helyezte. Az egyházi osztályok az elsők az új ügy­beosztásban, azután következik a művészeti ügyosztály és a tanügyi osztályok, az emberbaráti intézmények új ügyosztálya, végre az alapítványi, jogi és gazdasági osztályok. Új osztályban nyernek ellátást a taní­tói nyugdíjügyek. A népneveléssel foglalkozó ügy­osztály három alosztályba oszlik külön-külön főnök­kel és önálló hatáskörrel, miáltal az ügyek alapos elin­tézése biztosíttatik, míg a czéltudatos vezetést az egész népnevelésnél az által biztosítja, hogy minden 3 alosztály felett az ügyosztályfőnök áll, a­ki az elvi és fontosabb ügyeket végzi első­sorban, míg a folyóügyek az alosztály­főnökök kezében maradnak. Wlassics miniszter különben megbízta Molnár Viktor osztálytanácsost, hogy külföldre menjen az ottani tanügyi és különösen központi igazgatás tanulmányo­zására. Mindez olyan fontos dolog reánk nézve, hogy sem a nagy manőverek, sem híres-nevezetes Stam­­bulov tragikuma minket jobban nem érdekelhet. Mintha a betűktől is elszoktunk volna. Csak­nem idegenkedve nézem a betűket, ezeket a fekete, gonosz betűket, melyek a világ szép rendjét néha olyan kegyetlenül felzavarják; ezeket a jóságos betű­ket, melyek néha olyan sok szenvedőt megvigasztalnak. Sok ember lakik ebben a faluban, aki sem írni, sem olvasni nem tud, a­kinek ország e falu, melynek határain túl csak nagy ritkán megy. Világ­­biró Nagy Sándorról soha sem hallott, az egyszer­egyet is csak a tíz ujjával magyarázza és mégis olyan kimondhatatlanul boldog. A békességes ég pedig egyformán borul erre az isten háta mögött levő falura, meg a világvá­rosokra, azok a felhők, melyek tiszta kékjére fol­tokat vetnek, elvándorolnak a nagy városokhoz is, szél kergeti, mely itt a zengő kalászt imbolygása, ott felkavarja az utczai port, s becsapja a nyitva felejtett ablakokat. Esténkint pedig úgy elhallgat minden, egy­két kunyhónak ablakán át pislog ki gyertya-világ, elhangzik az aratásból haza térő leányok vontatott, bús nótája, nagy elvétve megbődül a tehén a szom­széd udvarán, s éber kutyák vakkannak egyet-kettőt. Mi pedig künn ülünk az ajtó előtt, nehéz­­gondok nyugtalanítanak. Vajon jó-e az élesztő, amit Borczán vettünk, meg kel-e a tészta? És . . . mit fog mondani a fiacskám, ha meglátja a kis madárkát, melyet nagymama neki művészi kézzel­­formál majd a vakarcs-tésztából? Nehéz, nagy gondok... FŐVÁROSI LAPOK 1895. augusztus 1. Csütörtök. BELFÖLD. Miniszterek Bécsben. Bánffy Dezső báró miniszterelnök ma Bécsbe érkezett. Délben hosz­­szabb ideig tanácskozott Groluchowszki Agenor gróf külügyminiszterrel, s holnap reggel J­ó­s­i­k a miniszterrel Ischlbe utazik. Iseidben a miniszterel­nököt ő felsége külön kihallgatáson fogja fogadni. Bánffy báró ez alkalommal ő felségének és a kirá­lyi családnak a millenniumi ünnepségeken való részvétele és a király tervbe vett zágrábi látoga­tása tárgyában tesz előterjesztést. Ugyancsak a király zágrábi látogatásával van összefüggésben gr. Khuen-Héderváry horvát bán mai bécsi útja is. Dessewffy püspök az egyházpolitikáról. Karlsbadban, a Temesvárer Zeitung szerkesztője hosszabb beszélge­tést folytatott Dessewffy Csanádi püspökkel, a­ki a beszélgetés folyamán a liberális reformokról is nyilatko­zott. Az állami anyakönyvvezetést erősen kritizálta ugyan a püspök, de egyébként sejteni engedte, hogy a klérus részéről a liberális reformok vég­rehajtása nem f­og ellenszegülé­sre találni. Az állami anyakönyvelést nagyon költségesnek, elha­markodottnak és a lakosságra terhesnek mondta, a ki­nevezett közegek kvalifikác­iójára nézve pedig azt a vé­leményt nyilvánította, hogy az kisebb, mint a papoké, a­kik egyébiránt az egyházi anyakönyveket ezután is vezetni fogják. A házasságjog terén elég lett volna a püspök szerint a szükségbeli polgári házasság olyan párok esketésére, a­kiket a pap kánoni okokból össze­adni vonakodik. Szólott még Dessewffy Wlassics mi­niszterről, a kormány egyetlen tagjáról, akit személye­sen ismer s igen dicsérte eszességét és megnyerő fel­lépését. A legfőbb számvevőszék elnöke. A király, mint a hivatalos lap mai száma közli, a közös legfőbb számvevőszék elnöki tisztét, a közös kül­ügyi és pénzügyi miniszterek együttes előterjeszté­sére, Pi­e­n­e­r Ernő belső titkos tanácsosnak adományozta: olyan bonyodalmak támadnak, hogy ember legyen, a­ki megoldja. Az esperes ismét ráírott a presbitériumra, hogy a lelkészválasztásra vonatkozó intézkedéseket ha­ladéktalanul tegye meg, s egyúttal komolyan figyelmez­teti a presbiter urakat az egyházi törvény 181. §-ára, mely fegyelmi vizsgálattal fenyegeti az engedetleneket. Jön erre heves vita. A név szerinti szavazás elől többen kihúzódtak a teremből, mégis 14 szavazattal 7 ellen ki­mondották, hogy az esperes rendeletét nem hajtják végre, sőt az esperest bepanaszolják az egy­házmegyénél, a­miért — szerintök — lábbal tiporja jogait a presbitériumnak. Az egyházi elnökség felelőssége tudatában mégis kihirdettette a templomokban a szep­tember 18-dikára kitűzött lelkészválasztást. Kiss Áron püspök pedig már szombaton közölte a debreczeni Prof. Lapban a pályázati hirdetményt.­­ Csakhogy a pá­lyázati hirdetmény szövege ellen a városnak is ala­pos kifogása van. Azt ígéri ugyanis a hirdetmény, hogy a megválasztandó lelkész Debreczen sz. kir. várostól bordeputátum czimén évenként 63 frtot és 34 köbméter tűzifát kap beszállítva. Öt ref. lelkész századok óta élvezi ezeket a járulékokat,­­ de már két ízben megtagadta azokat a város a nemrég szervezett hatodik lelkészi állomástól. A városi főszámvevő, a­mint megjelent a pályázati hirdetmény, már másnap felhívta arra a tanács figyelmét és óvást emelt az ellen, hogy a városnak a püspök ilyen kötelességet imputáljon. Ez alatt a helyi lapokban ádáz polémia folyik a Mitrovics pártiak és az anti Mitrovicsisták között. — Ez az áldatlan harcz immár nem az elvekért folyik, hanem a politikai pártok hatalmi érdekéért a függetlenségi párt és a kormánypárt között. Engedélyezett kölcsön. Sopron város 1.500.000­ forintos kölcsönügyletének megkötését — mint levele­zőnk írja — a belügyminisztérium megengedte. A Rábaszabályozó társulatnak ma érdekes közgyű­lése volt a győri megyeház üléstermében. Tárgyait ké­pezték: I. Az 1895. évi XIII. t.-cz. végrehajtása. 2. A társulat önkormányzati jogának visszaállítása czéljából szükségessé vált alapszabály-módositása. A földmivelési kormány ezúttal is azzal az erős és mozgékony ellen­zékkel találkozott, a mely 1892-ben a szabályozás több­költségének megszavazását megtagadta; élén most is mint vezető Cziráky Béla gróf külügyminiszteri osztály­­­főnök és érdekeltségi tag állott. Az ellenzék teljesen és jól szervezve jött a közgyűlésre s még dr. Haller József­nek azt az indítványát,­­ hogy a közgyűlés küldjön ki egy bizottságot, mely az újabban összehívandónak ter­­jeszszen elő alapszabálytervezetet, sem fogadták el. Az egész állásfoglalásnak nyíltan is bevallott czélja az volt, hogy az ellenzék a kormány kezdeményzésezéből még az önkormányzati jogot sem akarta elfogadni, mert ezzel azt dokumentálná, hogy helyesli a kormánynak azt a tényét, mikor az 1892-ben tartott közgyűlés határozata ellenében a szabályozás többmunkás­ költségeinek fede­zésére az érdekeltség terhére kölcsönt vett fel. Az elő­terjesztést leszavazták 363 szóval 58 ellenében. VIDÉK: Egyházmegyei közgyűlés. A budapesti ev. esperesség tegnap este tartotta meg rendes közgyűlését dr. K­r­á­­lik Lajos felügyelő és Bach­át Dániel főesperes elnöklete mellett. Az egyházmegye lelkészi, tanítói és felügyelői kara szépen volt képviselve. Jelen voltak: dr. Wagner Géza első, dr. V­e­t­s­e­y István másod­­iskolafelügyelő, dr. Andaházy László, dr. M­a­t­u­s­k­a Péter, dr. B­­i­s­c­h­e­r Gyula, B­e­c­h­e­r­t Ármin, U­r­­s­z­i­n­y­i Arnold stb. Ezen a gyűlésen bontották fel az egyházmegyei elnökségre az egyházközségek által beadott szavazatokat. A választások eredménye a következő: esperességi felügyelő dr. Králik Lajos, főesperes Bachát Dániel, esperességi jegyzők: Schvetz Gusztáv budai lelkész, Posszert Gyula ügyvéd, esperességi pénztáros Beliczay Béla, ügyész: Csengey Gyula, levéltáros: Falvay Antal. — Králik felügyelő indítványát, mely szerint a lelké­szek az anyakönyvek államosításával és a polgári házasság életbeléptetése alkalmából kárpótlandók — egyhangúlag elfogadták s elhatározták, hogy jóváhagyás végett a kerületi s az egyetemes gyűlés elé terjesztik. A közgyűlés ezután üdvözlő iratot küldött a Budán nyugalomban élő 82 éves S­z­t­e­h­l­ó Andor főesperesnek, a­ki ép most ünnepelte házasságának ötvenedik év­fordulóját. Sztehlo Andor, dr. Sztehlo Kornél édes­atyja, évek hosszú során át ügynöke volt az egyetemes gyám­intézetnek, a Gusztáv Adolf egyletnek és sok szegény ev. egyházközség baján lendített. A gyűlés ezután tár­gyalta a főesperes kimerítő jelentését s elhatározta, hogy azt egész terjedelmében jegyzőkönyvben örökíti meg. Tárgyalás alá került az 1894. évi zárszámadás, a költségvetés s számos folyó ügy nyert elintézést. Az újonnan megválasztott esperességi felügyelő és főesperes lendületes beszédeket mondtak. Lelkészválasztás akadályokkal. Néhai Könyves Tóth Mihály debreczeni lelkész katedrájának betöltése körül Az uj anyakönyvvezetők. Budapest, julins sí. Az egyházpolitikai reformok végrehajtásában egy nagy lépéssel előbbre jutottunk. A hivatalos lap holnapi száma külön mellék­letben kezdi közreadni az uj anyakönyvvezetők név­sorát, a­kiket a belügyminiszter kinevezett. Első­sorban Békés-, Brassó-, Csanád-, Eszter­gom-, Mosony- és Ugocsa-megyék új anya­könyvvezetői kapják meg kineveztetésüket. Az ér­dekes kinevezéseket az alábbiakban közre­adjuk. Tudvalevőleg egy anyakönyvvezető sem illetékes a magát vagy családját illető anyakönyvi funkcziók végzésére; ez rendesen a szomszéd kerület anya­könyvvezetőjének a feladata. Az alábbi névsorban az egyszerű zárójelbe tett helynevek jelentik azt a kerületet, melyben a szóban forgó anyakönyv­vezető a másikat vagy családját illető funkcziókat­ végzi. Zárój­ellel és ritkítással azokat a szomszédos kerületeket jelöljük, melyeknek anya­könyvvezetője, helyettes nem létében, a szóban levő anyakönyvvezetőt és családját illető anyakönyvi teendők végzésével meg van bízva. A belügyminiszter a hivatalos lap holnapi számá­nak közlése szerint kinevezte: Békés vármegyében: 1. a gyulai kerületbe anyakönyvvezetőnek Dut­­kay Béla polgármestert (Gyulavári); 2. a dobosi kerü­letbe Kéry Elek I. jegyzőt, h. Erényi Lajos II. jegyző; 3. a gyulaváriba Bán Károly I. jegyzőt (Gyula); 4. a kétegyházaiba Szerb Miklós I. jegyzőt, h. Popovics Aurél közs. Írnok; 5. a csabaiba Seiler Elek szolgabi­­rót, h. Grósi Miklós I. írnok (Uj-Kigyós); 6. az uj-ki­­gyósiba Pain Károly jegyzőt (Csaba); 7. a békésibe, Popovics Viktor szolgabirót, h. Bakó Mátyás j. Írnok; 8. a mező­berényibe, Kolozsi Endre pénztárnokot, h. Mucsi Mihály jegyző; 9. a kőröstarcsaiba Petneházi Ferencz

Next