Fővárosi Lapok, 1895. augusztus (32. évfolyam, 208-238. szám)

1895-08-30 / 237. szám

(V., akadémia-utcza 12.) naponként 9—12-ig és d. u. 3—6-ig van nyitva, ünnep- és vasárnap d. e. 9—12-ig. — Múzeumi könyvtár nyitva 9 — 1-ig. — Szabadalmi levéltár, nyitva egész nap. — Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák Balkán — Állatkert, nyitva egész nap; belépő dij 30 kr. — Időjárás. A maximum magasságban növekedve, Közép Európa fölött zárt alakot öltött. A minimum valószínűleg Északkeleten van. Az idő Közép-Európában túlnyomóan derült és száraz, míg északon borús és esős. A hőmérséklet nyugaton valamelyest sülyedt. Hazánk­ban az idő ma reggel túlnyomóan derült, jelentékenyebb eső az utolsó 24 órában sehol sem esett. Kisebb csapa­dék északon volt. A hőmérsék legtöbbnyire emelkedett. Jóslat: Többnyire derült, száraz és meleg idő várható. M2 2742 A hivatalos lapból. Czimadományozás. A király dr. Szentkláray Jenő Csanádi székesegyházi kanonok­nak a Boldogságos Szűz Máriáról nevezett ugrai czimzetes apátságot, Kris­tóf­c­s­á­k Gyula főesperes és új­ aradi plébánosnak a Szent-Serafinról nevezett lekéri czimzetes apátságot és V­á­n­y­a Ferencz budapesti katonai plébánosnak a Szent- Erzsébetről nevezett szepesváraljai czimzetes prépostságot dijmentesen adományozta. Czim- és jellegadományozás. A király Schaffer Ágostonnak, az uralkodóház képcsarnoka igazgató­jának, sikeres szolgálata elismeréséül, a kormánytanácsosi czimet és jelleget dijmentesen adományozta. Kinevezések: A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Kein Félix sümegi községi reáliskolai rendes tanárt a nagyváradi állami főreáliskolához rendes tanárrá, K­i­s­z­e- J­á­k Ferencz nagybecskereki községi főgimnáziumi rendes tanárt a nagyváradi állami főreáliskolához rendes tanárrá, B­a­r­á­t­h Mária okleveles háziipar-munkatanítónőt a páp­i államilag segélyezett községi polgári leányiskolához segéd­­tanítónővé, a Debreczenben felállított tanítói orsz. leány­­árvaház árva-anyává Székely Melinda kézdivásárhelyi lakost és a debreczeni Stefánia-árvaház volt tanítónőjét, Glatz Ferencz székely-udvarhelyi állami főreáliskolai rendkívüli tanárt a beszterczebányai kir. kath. fő­gimnáziumhoz rendes tanárrá ; — a kereskedelem­ügyi miniszter Rózsahegyi Aurél magyar királyi vasúti és hajózási főfelügyelőt a hajógépészek és moz­donyvezetők vizsgáló bizottságának rendes tagjává; — az igazságügyminiszter dr. Frankl Béla budapesti királyi kereskedelmi és váltótörvényszéki joggyakornokot a szarvasi, F­r­e­n­y­ó Rezső rimaszombati járásbírósági jog­gyakornokot pedig a tornalljai járásbírósághoz aljegyzőkké, Berger Lajos nagybecskereki törvényszéki joggyakorno­kot ugyanehhez a törvényszékhez ideiglenes minőségben aljegyzővé, Hahn Mihály karánsebesi törvényszéki segéd­­telekköny­vvezetőt a bozovicsi járásbírósághoz telekkönyv­vezetővé, Kassovszky József bártfai járásbírósági írnokot ugyanehhez a járásbírósághoz segédtelekkönyvveze­­tővé, Budai Kornél karánsebesi törvényszéki dijnokot a karánsebesi, P­é­h­m Lajos pécsi törvényszéki dijnokot a siklósi, Wermeicher Frigyes marosvásárhelyi törvény­­széki dijnokot a nyárád­szeredai és Vukovich Lajos módosi járásbírósági dijnokot az ökörmezői járásbírósághoz, Kovács Mihály igazolványos csendőrőrmestert pedig a temesvári Ítélőtáblához írnokokká, Szkladányi József szécsényi lakos községi végrehajtót az újbányai, K­o­v­á­c­s Géza feledi lakos szolgabirósági végrehajtót a rimaszécsi és Darvay Gábor marmarosszigeti lakos városi írnokot a marmarosszigeti járásbirósághoz végrehajtókká; — a hon­védelmi miniszter Schindler Árpád végzett joghallgatót, budapesti lakost, díjtalan fogalmazó gyakornokká; — a dohányjövedéki központi igazgat­óság V­a­g­á­c­s István dohánygyári számellenőrt a II. fizetési osztály legalsó fokozatába való sorozással dohánygyári számvizsgálóvá ; R­e­i­s­z János és Veress Lajos dohánygyári szám­tiszteket a X. fizetési osztály legalsó fokozatába dohány­gyári számellenőrökké, végül Bartalits Aladár posta­takarékpénztári dijnokot a XI. fizetési osztály legalsó fokozatába dohánygyári számtisztté nevezte ki. Kirendelés. Az igazságügyminiszter Agricola Adolf szatmárnémeti törvényszéki bírót a szatmárnémeti törvényszék területére vizsgálóbírói állandó helyettesül rendelte ki. Megerősítés: A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Bátorka Száva, D­é­k­á­n­y Lajos, J­a­n­e­k József,­­W­aldherr József, H­a­b­s­c­h Béla, Perjessy Lajos, Takács Gyula, Szörényi József, K­o­v­á­c­i­k János, Schlanger Tivadar, G­é­r­e­c­i Károly verseczi főreál­­iskolai rendes tanárokat rendes tanári minőségekben, E­r­n­e­r Leó hódmezővásárhelyi állami kisdedóvónőképezdei rendes tanárt jelen állásában, Steinitzer Vilma hód­mezővásárhelyi állami kisdedóvónő­képezdei rendes tanítónőt jelen állásában véglegesen megerősitette. Áthelyezés A vallás- és közoktatásügyi miniszter dr. Szilágyi Albert nagyváradi állami főreáliskolai rendes tanárt a székelyudvarhelyi állami főreáliskolához, B­­­a­n­á­r Ödön beszterczebányai kir. kath. főgimnáziumi rendes tanárt az ungvári kir. kath. főgimnáziumhoz, Lat­­k­ó­c­z­y Mihály eperjesi kir. kath. főgimnáziumi rendes tanárt a losonczi állami főgimnáziumhoz ; — a földmivelés­­ügyi miniszter Hosszú Albert segédtanárt a keszthelyi gazdasági tanintézettől a debreczeni gazdasági tanintézet­hez ; — az igazságügyminiszter P­á­n­c­z­é­l Zsigmond kőrösbányai járásbirósági és ifj. S­z­a­k­á­t­s István gyula­­fehérvári törvényszéki aljegyzőket kölcsönösen, dévai S­z­il l­á­g­y­i Mihály jopánfalvai járásbirósági aljegyzőt pedig a gyulafehérvári törvényszékhez, Kirchner Eustach temesvári járásbirósági írnokot a temesvári Ítélőtáblához, Brassován Iván temes­rékási járásbirósági írnokot a temesvári és Hirsch Lipót temesvári törvényszéki írnokot a temes-rékási járásbirósághoz, J­e­k­e­­­y Frigyes temes­vári járásbirósági írnokot pedig a temesvári törvényszékhez, továbbá H­o­r­v­a­y Károly nagy­károlyi járásbirósági Írnokot a szatmárnémeti, Ke­lemen Miklós maros­vásárhelyi ítélőtáblái Írnokot a marosvásárhelyi és S­t­u­d­­ler József csepregi járásbirósági Írnokot a soproni törvény­székhez, Ladányi Aladár erzsébetvárosi járásbirósági végrehajtót a brassói, Pi­ttik Titusz ó-radnai járásbirósági végrehajtót pedig a kunszentmiklósi járásbirósághoz áthelyezte. — A király és kísérete Kis-Czellben. A jövő hó 16-án kezdődő kis-czelli lovasgyakorlatok idejére a király kíséretébe Vasvármegyénél be vannak jelentve: Rainer főherczeg, az osztrák Landwehr parancs­noka, ki Magyaroszágon most először lesz gyakor­laton, Frigyes és József főherczegek, utóbbi fiaival, József Ágost és László főherczegek­­kel, valamint Ottó főherczeg, huszárezredes. Ott lesznek még Krieghammer közös hadügyi és Fejérváry báró honvédelmi miniszterek, Beck táborszernagy, vezérkari főnök és bg. L o b k o w i­t­z hadtestparancsnok. A magyar kormány képvisele­tében Perczel és Jósika miniszterek lesznek jelen. Az óriási postaforgalom lebonyolítására a hadsereg részéről dr. K­a­m­­­e­r, a m. kir. posta részéről pedig S­o­b­á­r pozsonyi postaigazgató van­nak kiküldve. kik már intézkedtek, hogy a tavaly a balassagyarmati gyakorlatok alkalmával elő­fordult hiányos levélkézbesítés mizériái az idén elő ne forduljanak. Kis-Czellben Vasvármegye két ha­talmas diszkaput emeltet, egyiket a Kossuth-utcza elején »Éljen a király« felirattal, a másikat pedig az apátsági épület alőtt a következő felírással: »Vasvármegye közönsége hódolattal üdvözli a ki­rályt.« Az apátsági épületben csaknem egészen be­fejezték már az átalakítás munkálatait. — Udvari vadászatok Gödöllőn. A gödöllői királyi kastélyt serényen javítják és tisztítják, hogy a jövő hónapban érkező fejedelmi vendégeket be­fogadhassa. Szeptember 6-án vagy 7-én jön a tosz­­kánai nagyherczeg, s ekkor lesz az első udvari vadászat. — A király palota vize. A királyi palotába most a fővárosi vízvezetéket vezetik be, mert a palota külön vízvezetékének gyönge a nyomása, úgy hogy a felsőbb emeleteken legtöbbször nem volt víz. Ybl lovag az uj várkapitány egyúttal tűzbiztonsági szempontból fecsken­dőkkel látta el a palotát, a melyek eddig hiányoztak onnan. — Uj királyi tanácsos. A köztiszteletben álló Mészáros családot újabb kitüntetés érte. Csak nem­régiben ajándékozta a király dr. Mészáros Károlynak a magyar nemességet, most pedig mint a hivatalos lap mai száma közli, öcscsét M­é­s­z­á­r­o­s Jánost az egyetemi gazdasági hivatal érdemdús igazgatóját, a főváros társadalmi életének kedvelt tagját tüntette ki ő felsége kir. tanácsosi czimmel. Az erre vonatkozó királyi kézirat a következőleg hangzik: „Személyem körüli magyar miniszterem előterjesz­tése folytán Mészáros János a budapesti egyetemi gazdasági hivatal igazgatójának, e minőségben szerzett érdemei elismeréséül a királyi tanácsosi czimet dijmen­tesen adományozom. Kelt Zsehlben, 1895. évi aug. hó 24-én, Ferencz József s. k. Báró Jósika Sámuel s. k. Mészáros János Szegeden született s köztisztelet­ben álló szülők gyermeke. Tanulmányainak befejezése után 1873-ban a vallás és közoktatásügyi minisztériumba lépett s 1884-ben mint miniszteri fogalmazót miniszteri biztosi minőségben az egyetemi gazdasági hivatal veze­tésével bízták meg, 1887-ben pedig az egyet. gazd. hivatal igazgatójává nevezte ki a király az egyetemi tanács egyhangú fölterjesztésére. Azóta nagy buzgalom­mal vezeti a hivatalt úgy az egyetemi tanács, mint a minisztérium legnagyobb megelégedésére és ennek az eredménye az, hogy kir. tanácsossággal tüntették ki. — Frigyes föherczeg és a pozsonyi villamos­vasút. Egy éve immár, hogy Vilmos föherczeg a villamos­vasút miatt ért tragikus véget. Trenírozni akarta lovait, utána lovagolt a vasútnak, hogy a lovak hozzászokjanak a csöngettyű hangjához s ekkor érte utól a végzete. Most, hogy a pozsonyiak villamos vasutját megnyitották, Frigyes főher­czeg — mint levelezőnk írja — intézkedett, hogy minden szerencsétlenségnek elejét vegyék. Egész nap járnak a főherczeg lovai séta kocsi elé fogva a villamos vasút után s mindenik bakon két kocsis ül, hogy szükség esetében mindketten meg­fékezzék a telivéreket. Ma már négyes fogat is követte a csöngető villamost s a lovak meglehetős nyugodtak voltak, mivel már párosával hozzászok­tatták a csöngettyű hangjához. Sokan érdeklődnek a közönség köréből a tranirozás iránt s akárhány ember csupán azért ül a villamos vasútra, hogy a prüszkölő gyönyörű telivéreket megfigyelhesse. — A királyné úti programmja. Ischlből jelen­tik, hogy ő felsége a királyné e hónap 31-én Trieszten keresztül Corfuba utazik, a­hol szep­tember végéig fog időzni. Corfuból a királyné hosszabb tartózkodásra Gödöllőre jön. — Uj pápai kamarás, XIII. Leó pápa udvari káplánját, V­a­y Péter grófot, pápai kamarássá nevezte ki. A fiatal gróf kedvencze a pápának s rendszerint általa in­form­áltatja magát a magyar egyházi ügyekről. Vay gróf általában grata persona a vatikáni körökben. — Biczikliző herczegnők. A bicziklisport, napról­­napra jobban hódit Pozsony városában. A múlt héten már a harmadik kerékpáros-egyesület alakult. S nem­csak a férfiak, hanem­ a nők is vidáman karikáznak a pneumatikus kerekeken, közöttük Arco-Janich grófnő, a bécsi Burgtheater tagja. Sőt legújabban Frigyes kir. herczeg palotájába is négy pompás kerékpár érkezett Londonból. A négy idősebb kir. herczegnő azóta szor­galmasan használja az új gépeket. A herczegi család egyáltalán lelkes barátja a biczikli-sportnak, a­mit az is bizonyít, hogy eddig egyetlen kerékpárversenyről sem hiányzottak. — Albrecht főherczeg emléke. Most járt le a hat hónapos családi gyász Albrecht főher­­czegért. A haláleset fordulónapján Frigyes fő­herczeg és neje, Izabella főherczegasszony, s leányaik, Krisztina és Henriette főherczeg­­kisasszonyok ma csöndes misét hallgattak a kapu­­czinus templomban. A mise után lementek az uralkodó család sírboltjába, s Albrecht főherczeg koporsója előtt csöndesen imádkoztak. — Rohan herczeg halálos balesete. Tegnapi lapunkban megírtuk, hogy Rohan Ernő herczeg va­dászfegyverének véletlen elsülése folytán a Grácz melletti Eggenbergben szörnyet halt. E végzetes balesetre vonatkozólag most még a következőket írják nekünk Gráczból: A helyszíni szemle után, melyet az eggenbergi polgármester jelenlétében Eckert, az elhunyt herczeg ügyvédje, Holzinger dr. és két csendőr tartott meg, valószínűnek látszik, hogy a szomorú esetnél a véletlen­nek jutott a legfőbb szerep, de azért az öngyilkosság esete sincs teljesen kizárva. Az öngyilkosság mellett szól első­sorban a pus­kának éles töltése, aztán pedig az a körülmény, hogy a puska csöve közvetlenül a nyakhoz, az ál alá volt tá­masztva, midőn a lövés eldördült,­­ továbbá az, hogy a halottnak bal keze görcsösen fogva tartotta a fegy­vert, minek következtében az a kéz teljesen megfeke­tedett és megégett. Igaz, hogy e feltevések ellen szól a herczeg ügyvédjének nyilatkozata, mely szerint a her­czeg a gondnokság megszüntetése után nagy vagyon birtokába jutott, —de ezzel szemben áll az a tény, hogy Rohan herczeg súlyos idegbaja miatt hosszú ideig ma­gángyógyintézetben volt, a hirtelen visszaesések pedig az időleges javulás, vagy gyógyulás után is előfor­dulhatnak. — Bécsi tanítók Budapesten. A budapesti ta­nító-kaszinó vendégei ma délelőtt megtekintették a fővárosi tanintézeteket. Meglátogatták az állami ipariskolát, a Zerge-utczai főreáliskolát, és a mú­zeumot, a­hol nagyon tetszett nekik Munkácsy képe. Délben előbb a Feszty féle körképet tekin­tették meg, azután megebédeltek a ligeti­ vendég­lőben. Ebéd után Ó­ Budára, Aquincumba rándul­­tak ki, a­hol dr. Posta Béla, régiségjárőr adta meg a szükséges magyarázatokat. — Ováczió. A fővárosi illetőségi és népfölkelési ügyosztály hivatalnoki kara szép ováczióban részesítette ma, tanácsjegyzővé választott vezetőjét, Molnár Kálmánt. Az ügyosztály nevében Sohr Manó mondott meleg hangú üdvözlő beszédet, kiemelve az ügyosztály őszinte örömét köztiszteletben álló főnökének megválasztása fölött, mire Molnár meghatottan köszönte meg hivatalnok társainak kitüntető bizalomteljes ragaszkodását. — Az aranyérmes magentai káplár. Szepességi le­velezőnk közli velünk, egy kissé elkésve, az alábbi jel­lemző apróságot: A lőcsei 34. gyalogezred Eperjesre vonulván a hadgyakorlatra, augusztus 18. Szepes-Vár­­alján megpihent, hol aznap tábori misét tartottak. Pataky János, szepesmindszenti öreg parasztgazda, fel­­tűzvén vitézségi érdemjeleit, czivil létére oda húzódott a fényes egyenruhák közé a sátor mellett. A tisztek szóba álltak az érdemjeles egyszerű földmivessel, ki azután elmondta nekik, hogy Magentánál kapta a vitéz­ségi aranyérmet, hol a század tisztjei mind elestek s ő mint egyszerű káplár vezette rohamra a megritkitott századot, mely két ágyút foglalt el a francziáktól. Sövényházi Neuhold Emil ezredes azzal tisztelte meg az agg harczost, hogy a tisztikar díszebédjére meghívta őt; az öreg vidám kaczintás közt kívánt a tiszturaknak hasonló vitézségi aranyérmeket. — Tell Vilmos emléke. Alt­kóriban tegnap lep­lezték le Tell Vilmos új emlékszobrát, a­melyet R­i­s­z­­ling Richárd zürichi szobrász készített. A leleplezés előtt a svájczi szövetség elnöke Zemp és Muheim miniszterelnök tartottak beszédet, a leleplezés után ün­nepi színjátékot adtak elő, a­melynek zenéjét Arnold Gusztáv szerezte. A színjátékban két nő, a monda és a történet személyesítők vitatkoznak, várjon Teli a legen­dák hőse történeti személy-e vagy sem. A vitát Schiller dönti el, a­ki a Teli hagyomány megőrzésére inti a né­pet, mert a történet, a monda és az egész nép dicsőíti Telit, a nemzeti hőst. A színjáték nagy tetszést keltett. FŐVÁROSI LAPOK 1895. augusztus 30. Péntek.

Next