Fővárosi Lapok 1895. október (269-299. szám)
1895-10-11 / 279. szám
SPORT. Őszi lóversenyek. — Hetedik nap. — — október 10. Délben 12 órakor megeredtek az ég csatornái. Ezúttal kivételesen a mennyekben volt a csőrepedés, de annak is természetesen mi adtuk meg az árát. A zsokék tarka dresszét akár ki lehetett volna facsarni, a lovak pedig sárosan, piszkosan érkeztek be. Mindenkin erőt vett a szomorú, őszies hangulat, a füvet tiketjegyek borították, a 30 kros hely pedig egy mozgó esernyőerdő volt. Az emberek busán kérdezgették egymástól, hogy mennyit vesztettek, mert a pár száz főnyi publikumból alig nyert egy-kettő. A könyvfogadók tartották meg csak örökös vidámságukat és vígan gyömöszölték táskájukba a sok százas bankjegyet, amelyeket a vén püspök, Huxtable szerzett meg nekik. Évek óta érezte már az öreg, hogy fenomenális zseni lakik benne és már végtelen sok lovat akart elsőnek behozni, de állatjai ,vagy cserben hagyták őt, vagy pedig diszkvalifikálva lettek. Ma végre, hosszas szenvedés után, nyert egy nagyobb fajta versenyt. Az őszi kanczadíjban elsőnek verte be Folkhonnet, Dornröschen előtt. A közönség, amely a tribün alatt szorongott, hatalmas éljenzéssel fogadta a szenzácziós eredményt és Huxtable bájosan mosolyogva köszönte meg az ovácziót. A másik nagy díjat, a Totalisateur-Handicapot 7 társa ellen Pecsovics nyerte meg nyergében a kis Cleminsonnal, aki maholnap nagyszerű zsokévá növi ki magát. Nagyobb meglepetés az egész délután nem fordult elő, amivel azt akarom mondani, hogy egy favorit sem jött be. A részletes eredmény a következő: I. Welter handicap 2000 korona. Távolság 2000 méter. Első lett Ottó főherczeg Minisztere (Williamson), második Amulet, harmadik Barberry, aztán Gogers, Branyiczkó, Syrén, Vasvár, Drummond. Tot. 5: 18, helyre 25:48 és 62. II. Eladóverseny. 2000 korona. Távolság 2000 méter. Festetich Tasziló gróf Ashford-ja első (Smith), Orpheline második, Phryne harmadik. Birtokos, Eleanor, Drum, Satum és Bursch futottak még. Tot. 5: 16, helyre 25: 51 és 75. III. Totalizatőr handicap: 20.000 korona 2600 méter. Szemere Miklós Pecsovics a (Cleminson) első, Bohócz második, Turul harmadik, aztán Benczúr, Virad, Panama, Gounod, Szemrevaló. Totalizator: 5:12. Helyre: 25 : 31, 49 és 31. IV. Őszi kanczadíj: 5000 korona. 2400 méter. Dreher A. Fonchonneja első (Huxtable), Dornröschen második, Ambrózia harmadik, Interregnum utolsó. Totalizator: 5 : 38. Helyre: 25 : 52 és 33. V. Kladrubi díj: 4000 korona. 1200 méter. Harkányi A. Boglárja (Smith) könnyen első, Turquoise második, Parbleu utolsó. Totalizator: 5: 7. Helyre: 25 : 27 és 27. VI. Kétévesek eladóversenye. 2000 korona. Táv: 950 méter. Mr. Lincoln Splagen-je (Wilton) első, Tisza második, Béla harmadik, aztán Coriolan II., Zannkönig, Vanda, Vertinguette és Ráró. Totalisator 5: 35. Helyre 25: 70 és 72. VII. Handicap. 3000 korona. Táv: 950 méter. Sellinger százados Meridian-ja első (Smith), Fattyú második, Gugerl harmadik, aztán Mary Ann, Marquis, Theorie, Zaplatyi, Fitness, Princess de Galles, Kegyasszony és Hírnök. Totalisator 5 : 11. Helye 25, 51 és 154. REGÉNY-CSARNOK Az ősök kincse. — Regény. — Irta: Rider Haggard. Angolból fordította: Cserhalmi H. Irén. (Folytatás.) (26) Soha még oly szépnek nem látta őt Edward, ■és ha kétely bántotta volna a lelkét, e perez eloszlatta volna. Igen, nőül veszi, jöjjön aminek jönnie kell-Egyszerre csak egyet fordult a kis vadászkocsi és Cossey házának kapuja előtt állt meg. A bakon ülő inasgyerek leszökött üléséről és meghúzta a csengetyűt. Edward visszavonult az ablaktól és kíváncsian várt, hogy mi történik. — Kérem, adják át ezt a levelet Cossey úrnak, hallotta Idát megszólalni, miután lemn kinyilt a kapu és mondják meg, hogy választ várunk. Ezzel elbújtatott. A levél de la Molleur egy meghivása volt, mely következőképen végződött. »György azt akarja, hogy menjek kissé vadászni és járjak be egynéhány vadászterületet. Önön kívül csupán György és az ezredes vesznek részt benne és remélem, hogy jó vadászatunk lesz Ha ön nem válaszol, akkor úgy tekintem, hogy elfogadta az ajánlatomat.« — Elmegyek, szólt Edward magában. Elmegyek már azért is, hogy annak az embernek megmutassam, mi az a jó jövő és azonkívül elintézzem a nénémet illető becsületbeli ügyet is. HUSZONEGYEDIK FEJEZET. A következő reggel ama bájos, verőfényes őszi reggelek egyike volt, amilyenek minden esztendőben négy-ötször szoktak csupán felvirradni. Tíz óra tájt az ezredes puskájával és töltényeivel felfegyverkezve a kastély udvarára érkezett, hol György néhány más szolga, inas, hajtó, stb. kíséretében várakozott. — Kérem ezredes ur, de la Molle ur nagyon örvendene, ha lehetne szerencsére indulás előtt egy kis sziverősitővel szolgálni. Quaritch ezredes az öreg földbirtokos ez óhaját teljesítendő a csarnok felé sietett, nem annyira a kilátásba helyezett szíverősítő kedvéért, hanem hogy Idával találkozzék. A csarnokban de la Mollet íróasztala előtt találta, amint ép egy órási levél írásában buzgólkodott. — Jó reggelt, ezredes úr, kiáltott az öreg földesúr, meg sem mozdulva a helyéről, örvendek a szerencsének. Bocsánatot kérek egy perezre, hanem ezt le akarom rázni a nyakamról. Ida, Ida, itt az ezredes úr! — Az Istenért apám, beomlik a ház, szólt Ida gyorsan besietve, aztán odafordult az ezredeshez és szívélyesen üdvözölte. Ez volt első találkozásuk ama végzetes est óta és Haroldon némi elfogultság vett erőt. — Jó napot, ezredes úr, szólt Ida egyszerűen, kezet nyújtva vendégének és a kevés szóból Harold mégis érezte azt, hogy itt szívesen látott vendég mert ha a nők igazán szeretnek, egész lényüket oly kézzelfoghatóan árasztja el a gyöngédség és szelídség, hogy minden félreértés ki van zárva; néha ugyan csak az illető veszi azt észre, de rendszerint minden értelmes ember érzi. — Nagy barátja ön a vadászatnak? — Igen, amióta csak emlékszem. — És jó czéllövő is egyúttal? — Hisz ez valóságos fenyítő kihallgattatás, felelt Harold mosolyogva. — Körülbelül, de azért mégis ismétlem a kérdést. Szeretném tudni, hogy jó lövős? — Úgy hiszem, hogy az vagyok, legalább ami a nagyobb vadat illeti. Szárnyasvadászatban azonban nincs nagy gyakorlottságom. — Ennek örvendek. — Igazán ? Mért ? Hisz az ember csupa kedvtelésből jár csak vadászni. —• Igen, ámde ma Cossey úr is itt lesz és ő nagyon jó lövő s erre nagyon büszke. Nagyon szeretném, ha ön túltenne rajta. Meg akarja ezt kisérteni ? — Nem, felelt Harold, nem szeretek versenyt lőni valakivel. Ez nem vadászhoz méltó sport, és azonkívül Cossey úr kitűnő lövő, én pedig nem vagyok az. De megígérem, hogy olyan jól fogok lőni, ahogy csak tőlem kitelik. — Lehet, hogy nagyon nevetséges kívánság, de én sokért nem adnám, ha ön túltenne rajta, felelt Ida nevetve. És Harold szíve mélyében megfogadta, hogy mindent el fog követni, csakhogy Ida ne csalódjék benne. Nemsokára Cossey is belépett. Szép termetéhez egy újdonatúj, kifogástalan szabású vadász- w/m7" 1895. október 11. Péntek. FŐVÁROSI LAPOK TÖRVÉNYSZÉK. § Nők az esküdtszék előtt. Négy nő kért ma a budapesti sajtóbíróságtól elégtételt egy hírlapi közlemény miatt, amelyet Lukács Sándor írt, a „Pesti Hírlap“ munkatársa. A dolog előzményei a következők: Néhány hónapja a rendőrség Kőbányán egy pénzhamisító bandát fedezett fel, de kissé későn, mert a főbűnös, Eisler Gyula sertésügynök akkor már valahol Amerika földjén biztonságban érezte magát. A szenzácziós eset nagy feltűnést keltett, mert Eislernek előkelő rokonsága van a fővárosban. Sokat írtak a dologról a lapok s ekkoriban írta meg a „Pesti Hírlap“ is az esetet, közleményét igy végezvén: „Eisler ugyan megszökött, de hurokra került Eisler nővére, aki azonban kihallgatáskor tagadásban volt.“ A közlemény ez utolsó passzusa adott okot a mai sajtóperre, amelyet azért, mivel a megszökött Eislernek négy „nővére“ van, megindítottak mind a négyen. Medina Józsefné született Eisler Rózsa gyáros neje, Augner Edéné született Eisler Jeanette, továbbá Eisler Blanka és Eisler Gizella. A panaszosok, azt állítva, hogy őket a rendőrség egyáltalán ki sem hallgatta a kellemetlen afférben, az 1895. január 31-én megjelent közlemény miatt rágalmazás címén emeltek panaszt annak írója, Lukács Sándor hírlapíró ellen. A mai tárgyalásra az egyik panaszos nem jött el. A többi három panaszos dr. Friedmann Bernát ügyvéd képviseletében jelent meg. A vádlott hírlapírót dr. Pollák Illés védte. Vádlott a tárgyalás folyamán beismerte, hogy az inkriminált czikket ő írta téves értesülés nyomán, de később hibáját jóvá akarta tenni s többször kijelentette, hogy a lapban megad bármi elégtételt s tévedéséért hajlandó most is bocsánatot kérni. A tárgyalás befejeztével az esküdtek 10 szóval 2 ellen kimondották, hogy a czikkben nincs rágalmazás, ellenben 7 szóval 5 ellen vétkesnek nyilvánították Lukácsot négy rendbeli, a btkv. 261. §-ába ütköző, sajtó útján elkövetett becsületsértés vétségében. A sajtóbíróság, figyelemmel a túlnyomó enyhítő körülményekre, Lukács Sándor hírlapírót minden egyes panaszosnővel szemben elkövetett becsületsértésért 20 frt fő- és 10 frt mellékbüntetésre, összesen 120 frt pénzbüntetésre ítélte. § Sajtóper Győrött. A múlt év május 30-án történt, hogy Greszler Amália fővárosi tanítónő véresre vert egy kis iskolás gyermeket. Ezt az esetet a „Magyar Hírlap“ közölte, mely közleményért a tanítónő sajtópert 2541 indított a lap ellen. A budapesti esküdtszék azonban György Lajos dr.-t, ki a közleményért felelősséget vállalt volt, egyhangúlag felmentette. Ezt az ítéletet alaki hibák miatt a kúria megsemmisítette, s az újabb tárgyalás megtartására a győri esküdtszéket jelölte ki. Mint Győrből telegrafálják, ma tartották ott meg ez ügyben az újabb tárgyalást, melyen György dr.-t az esküdtszék újból egyhangúlag felmentette. N Y I L T T É R. Az e rovatban közlöttekért a szerkesztő nem vállal felelősséget Az első magyarhoni CAS magántanintézetben a X. kerület tisztviselő telep Szaboky utcza 8—10. szám, tanítványok mindennap reggel 9 órától déli 12-ig délután 3 órától 6-ig vétetnek fel. 6137 Nyilvános köszönet. Drezdában esés következtében oly súlyos csontsérüléseket szenvedtem bal lábamon, hogy egy évi kezelés után drezdai orvosom Dr. Sprengel udvari tanácsos, hírneves sebész, mint járársa teljesen képtelent Dr. Roth Adolf budapesti gépgyógyász Stefánia-úti szanatóriumába utasított. Budapesti orvos barátaim szintén Dr. Both urat mondták egyedül képesnek arra, hogy bajomon segítsen. Rövid kezelése után ma képes vagyok arra, hogy könnyű bot segélyével akadálytalanul mozoghassak és hogy foglalkozásomat teljes mértékben elvégezzem. Kedves kötelességemnek tartom, hogy ezen sikeres kezelésért köszönetet mondjak Dr. Roth Adolf úrnak és egyszersmind felhívjam a szenvedők figyelmét kitűnő kezelési módjára. 6193 Kende Tódor. Budapest, Andrássy út 42. KÖZGAZDASÁG. *** A debreczeni ipar- és kereskedelmi kamara tisztújító gyűlésén Bocskó Sámuel elnökölt Jelen volt 33 tag. Tizenkét tag kérésére a névszerinti szavazás megejtetvén, elnökké 27 szavazattal Szabó Kálmán lett. Szentkirályi Tivadar indítványára a kereskedő osztályban alelnökökké Mayer Emil, Tóth Kálmán indítványára Serly Ede iparos választatott. A választás lelkesedést keltett. Zádor Lajos melegen emlékezett meg Sesztina 21 évi elnöki szolgálatáról. Kormos László indítványozza Sesztina érdemeinek jegyzőkönyvbe foglalását, amit a közgyűlés egyhangúlag elfogadott. Szabó és Serly megköszönik megválasztatásukat. Az elnök programmját a miniszter jóváhagyása után fejti ki. Ezután az ülést Bocskó bezárta. A vidékről sokan vannak jelen. *** Mezőgazdasági hitelintézetet akar Nádasdy Ferencz gróf, a főrendiház tagja szövetkezeti alapon létesíteni, s e czélból vasárnapra az első magyar biztosító társaság helyiségeibe számos előkelőséget értekezletre hitt egybe. A meghívó hivatkozik arra, hogy már a tavaszkor fölmerült az a terv, hogy a közép és kisbirtokosok anyagi bajait, főleg amennyiben a földhitel mai eszközei reájuk nézve hozzáférhetetlenek, mezőgaz-