Fővárosi Lapok 1895. október (269-299. szám)

1895-10-11 / 279. szám

2538 — Az angol poéta laureatus. Londonból újságolják azt az érdekes hírt, hogy a poéta laureatus mél­tóságot, melynek Tennyson lord halála óta hiába keres­ték a gazdáját, legközelebb megint betöltik. És a­mi a hírben a legérdekesebb: a jelöltet állítólag a londoni zsurnalisztika kitűnőségei közt kell keresnünk. — A fehér egerek. Különös kis tolvajlás esett meg a müncheni helyőrségi kórházban az elmúlt éjjel. Ellop­tak­­ tizenhét darab fehér egeret, a­miket kísérlete­zésképpen a kórházban pár nappal előbb beoltottak tuberkolózis méreggel. Hogy ki akarta tüdővészes ege­rekkel gyarapítani a vagyonát, azt még nem tudják. Eddig kettőre van gyanú: egy vén kisasszonyra, a­ki a kórházzal szemben lakik, s három állatvédő-egyesület­nek a tagja, s egy rongyos, torzonborz férfiú, a­ki a kórház mellett fehér egerekkel pár krajczárért planétát huzat minden járókelőnek. — Égő falu. Nagyváradi levelezőnk telegra­­fálja, hogy K.- Ilyés községe Nagy- Szalonta mellett ma reggel kigyult, s mostanig lángokban áll. Eddig már nyolczvan ház leégett. — Nyoma veszett. A sopronmegyei Szilsárkányból pár nappal ezelőtt eltávozott Kóbor József elszegénye­dett földbirtokos. Azóta hiába keresik, nyoma veszett. Négy kis gyermekét nagy nyomorban hagyta otthon. — Ellenszegülők az uj renddel szemben. A „P. H.“ jelenti: Csongrádon Maszlag István és Makár Julis jegyeseket Hegyi Antal plébános intézkedése folytán Csapó káplán megeskette anélkül, hogy a há­zasságnak az an­y­a­kö­ny­v­v­e­ze­t­ő előtt való megkötését be­várta volna. A két jegyes máig sem jelentkezett az anyakönyvvezető előtt. Megjegy­zendő, hogy mind a kettő jó egészségnek örvendett s egyik sem szenvedett „halállal fenyegető betegségben“, a mi az egyetlen mentség a papra nézve. A csongrádi anyakönyvvezető már megtette a följelentést a királyi járásbíróság előtt.­­ Feltűnést keltő eset tör­tént a Deb­re­czennel szomszédos Józsa köz­ségben is. Beer János odavaló ev. ref. lelkész október 2-dikán megesketett egy nála jelentkező jegyespárt, Varga Sándort és Arany Juliannát, a nélkül, hogy a házasság előzőleg polgárilag megköttetett és a lelkész tudakozódott volna, voltak-e már avagy szándékuk-e menni anyakönyvvezető elé.­­ A vétséget az anya­könyvvezető úgy a szolgabirónál nincs a járásbíróságnál feljelentette. A jegyeseket a lelkész hirdette ki három­szor. Állítólag jóhiszeműséggel védekezik. — Hymen. Ábrahámi és szent gaáli dr. F­a­­­u­s­s­y Árpád fővárosi ügyvéd folyó hó 15-én kel egybe szendemeteri Nyers Lajosné szül. Boár Fanny leányával, mérlaki Jerney Margittal. — Dr. Mar­ton Ödön Örkényi orvos jegyet váltott F­e­l­d­­m­a­y­e­r Regina kisasszonynyal Kecskemétről. — E­s­s­ő Imre vasvári kir. jbirósági aljegyző eljegyezte Kren­­ner Pál ügyvéd leányát, Irént. — Süvegh János tatai kir. aljárásbiró jegyet váltott Mike­cz Emmával Mikecz Miklós szabolcsmegyei, kemecsei földbirtokos leányával.­­ Fényes esküvő volt ma délelőtt, az első anyakönyvi kerület kálvintéri hivatalos helyiségében Geman Ernő alexandriai nemzetközi törvényszéki bíró kötött házasságot Korizmics Antal nemzetközi főtörvényszéki alelnök leányával Jozafinnel. Az anya­könyvvezetőtől a belvárosi főplébánia temploma hajtat­tak az egyházi áldás végett, mely ez alkalommal a leg­előbbkelő köszönséggel telt meg. — A vakmerőség áldozata. Hétfőn este a farkas­­toroki malmoknál újabb szerencsétlenség történt a Dunán­ Régebb idő óta a halászok és szabályozó munkások a vezetőség tilalma daczára is elkövetik azt a vakmerősé­get, hogy az útjukba akadó gőzösöket „elfogják“, t. i. a teljes gőzzel haladó hajókhoz kapcsolják ladikjaikat- Most is egy kisebb dereglye emberei akarták a „Waitzen“ gőzösbe kapaszkodva, Pozsonyig vontattatni magukat. A felvert hullámok azonban a mentőcsónak alá sodorták őket. Ennek közelébe négy ember belekapaszkodott és meg­menekült, de T­ó­k­ö­z­y Mihály, ásványi születésű, fiatal munkás eltűnt a habok között. A gőzös hiába vesztegelt ott egy ideig, a szerencsétlen nem került fel többé. — Halálozás. Riskó Sándor, a Bihar egykori szerkesztője, a nagyváradi zsurnaliszták legidősebbje, meghalt ma 71 éves korában Nagyváradon. MŰVÉSZETEK * A 82 éves Verdi. Az »Aida« szerzője teg­nap töltötte be életének 8- ik évét. Budapesten épen ma került színre a mester »Troubadour«-ja. * Népszínház. A „Madarász“-ban ma H. Vuko­­vich Aranka asszony énekelte Postás Milkát. A ven­dég Horváth Zoltánnak, a nemzeti színház tagjának a neje. Kellemes megjelenése, csinos alakja a színpadra utalja; művészi képességei egyelőre nem állnak arány­ban e tulajdonságaival. Beszélő és énekhangja nem épen megvesztegető, míg játéka több szorgalmat, mint köz­vetlenséget mutat. Szerepét feltűnő gonddal tanulta be: alig egy mozzanatot hagyott figyelmen kívül, úgy hang­súlyban mint a rczjátékban és mozdulatban, úgy tetszik ebből, hogy komoly ambíczió sarkalja. És mivel színpadi fesztelensége már ma is jelentékeny, idővel — főként, ha orgánumát sikerül valamikép fegyelmezni — mint vígjátéki szubrett megállhatja helyét. A „Madarász“ felvonásai között Pécskay Alajost, a fiatal hegedű­­művészt hallottuk. Nagy fejlettségű technikával és tem­peramentummal játszott. A közönség meleg rokonszenv­­vel fogadta. * Az új nemzeti színház. A belügyminisz­tériumban újra foglalkoznak azzal, hogy nemzeti színházunkat mostani kényelmetlen épületéből mo­dern s nemzeti művészetünkhöz méltó palotába köl­töztessék. Egyelőre a mostani nemzeti színház telkének és épületeinek vagyonjogi viszonyait tanul­mányozzák. Néhai Grassalk­ovich Antal her­­czeg ugyanis, a­ki a színház telkét adományozta a nemzetnek, kikötötte, hogy a telek csakis a szín­ház czéljára használható; ha esetleg más czélra fordítanák, abba neki beleszólási joga van s ez a jog utódaira is átszáll. A közalapítványi kir. ügy­igazgatóság ennélfogva a hivatalos lap mai szá­mában felhívja néhai Grassalkovich herczeg jog­utódait, a­kik az áthelyezés ügyébe való beleszó­lásra jogot tartanak, hogy nyilatkozatukat ez évi november 15-éig nyújtsák be, mert e határidő elmulasztását az említett jogról való lemondásnak fogják tekinteni. * Az orsz. magyar képzőművészeti tárlat teg­nap este Andrássy Tivadar gróf elnöklete alatt választmányi ülést tartott, a melynek főbb tár­gyai az Andrássy-úti műcsarnok bérbeadása, a társulat nevében József főherczeghez részvétfelirat s a titkár választás volt. A választmányi tagok közül megjelentek: Benkő Kálmán, Basch Gyula, Benke Gyula, Bihari Sándor, Barabás Miklós, Czárán József, Dudits Andor, Grötschl Imre, Jendrassik Jenő, Lipthay Béla báró, Pap Henrik, Ráth György, Roskovits Ignácz, Tölgyessy Artur, Ujváry Ignácz, Vastagh György és, Zichy Antal. Az ülés megnyitása előtt Zichy Antal rövid beszéd­é­ben üdvözölte az elnököt valóságos belső titkos tanácsossá történt kinevezése alkalmából. Andrássy Tivadar gróf néhány szóval megköszönte a választ­mány megjelenését és éljenzés között foglalta el az elnöki széket. Az ülés megnyittatván, Benkő Kálmán jelentése után, melyből kiemeljük, hogy az eddig beérkezett be­jelentések száma után indulva a téli tárlatra beérke­zendő művek száma is szépnek ígérkezik, — a választ­mány a műcsarnok bérbeadása tárgyában és a „Panop­tikum konzorczium“-mal 10 évre kötendő bérleti szerző­désnek a konzorczium meghatalmazottai által már aláirt szövegéhez hozzájárult. Ezután a társulat a következő részvétiratot küldötte József főherczeghez: Császári és királyi fenséges urunk! Ama szo­morú gyászos emlékű napon, mely a múlt hónap elején Fenséged nemesen érző apai szivét oly sötét és vigasztalan gyászba borította, társulatunk is mély megdöbbenéssel vett tudomást Fenséged forrón szeretett fiának, a magyar nemzet oly­annyira sze­retett királyi herczegének váratlan és megrendítő haláláról. Jól tudjuk, hogy a sorsnak ilyen kegyetlen csapásával tehetetlenül áll szemben a gyarló vígasz­talás és az ilyen könyörtelenül ejtett sebnek csak egy orvosa van: az idő,de azért nem mulaszthatjuk el, hogy Fenségednek és az egész magyar nemzet­nek gyászában mi is részt ne vegyünk és csak szi­veink elnému­hatlan sugallatát követjük akkor, a­mikor hódolatteljes kifejezést adunk Fenséged atyai szive mérhetetlen fájdalmában való részvétünknek. Hódoló tisztelettel.“ Következnek az aláírások. Az ülés utolsó tárgya a titkárválasztás volt, Benkő Kálmán igazgató köszönetet mondott F­­ 111 e­r Kamill helyettes titkárnak, a­ki dr. Szmrecsányi Miklós távozása óta a titkári teendőket végezte. A titkári állásra Ambrozovits Dezső titkárjelöltet ajánlotta, a­kit a választmány egyhangúlag el is fogadott. * Népszerű kamarazenei estélyek. Röviden már említettük, hogy Grünfeld (első hegedű), Seebald (m­ásodik hegedű), Bürger (gor­donka) és Riedl (mély hegedű), az operaház zenekarának e kiváló tagjai minden második vasárnap d. u. fél 5 órakor hangversenyt fognak rendezni, 1 forint belépti díj mellett. Az első no­vemberben lesz. E hangversenyek programmján Haydn, Mozart, Beethoven, Schumannn, Schubert, Mendelssohn, Brahms, Volkmann stb. legkiválóbb művei fognak szerepelni. Közreműködésüket meg­ígérték : Grünfeld Alfréd, Brüll Ignácz, Thomán István és Schütt Ede; meghívták to­vábbá Bianchi Biankát és D’Albert Jenőt. A budapesti zenekedvelők egyesülete is részt fog venni az estélyeken Bello­vics Imre karmester ve­zetése alatt. A rendkívül érdekesnek ígérkező hangversenyekre előjegyzéseket már most elfogad Rózsavölgyi és társa udvari zeneműkereskedése. * Premiere a Bergbau. A bécsi Burgszínháznak teg­nap váratlan nagy sikere volt. Az est hősének a neve Schnitzler Artur; a fiatal­ember színművének a czíme pedig: „Liebelei“ (Szeretkezés). A bécsi kri­tika egyhangúlag a legnagyobb elismeréssel ír az újdon­ságról. Ez a háromfelvonás dráma egy polgári szomorú­­játék, amely nem akar fölkapaszkodni a nagy tragédiás stílhez, hanem egészséges, sőt — tekintve, hogy a Burg­­színházban adták elő — föltűnően erélyes hangokat üt meg. A Burg közönsége szereti a „comtesse-darabokat“, de ezúttal lelkesedéssel fogadta Schnitzler művét, ezt a hamisítatlan bécsi erkölcsképet, amelyre igazi poézis veti átszellemítő sugarait. A „szeretkezést“ két fiatal pár folytatja, az egyik durvábban, a másik finomabban. Mikor az egyik pár szerelme fölvirul, megizmosodik, és akkor következik be a tragikus fordulat: a férfi egy másik, egy „előbbeni“ nőért párbajban elesik. * Operaház. A »Tam­or­a« szombatra hirde­tett harmadik előadását nem tartják meg, helyette a »Teli Vilmos« kerül színre. * Léderer Dezső hegedűművész holnap este 7 és fél órakor tartja hangversenyét a Vigadóban, Maj­or Gyula közreműködésével. A programm a következő: 1. Major: Szonáta, hegedűre és zongorára. Lede­rer Dezső és a szerző. 2. Saint-Saens: III. hegedűverseny, I. tétel Lederer Dezső. 3. a) Hegyi: Scherzo, b) Beethoven: op. 53. Finale: Major Gyula. 4. a) Svendsen: Romance, b) Chopin: Sarasate- Nocturne, c) Hubay: Sonnet, d) Wienowski: Mazurka Lederer Dezső. 5. a) Velkmann: A jósnő, b) Lányi: Éji zene, c) Major: Magyar rapszódia Major Gyula. 6. Saint-Saens: Introduction et Rondo capriccioso Lederer Dezső. * »A nagymama alszik.« Ez a czime Sza­bados Béla egyfelvonásos via dalművének, a m. kir. operaház legközelebbi újdonságának. A be­mutató e hónap 24-d­i­k­é­n lesz. A főszerepet Ábrányiné asszony énekli. A nagymama szere­pét Válent Vilmának, a férfi­ szerepeket pedig Arányinak és Becknek osztották ki. * Tóth Antal jubileuma. A városligeti színkörbe ma este a csúnya idő daczára is szép számú közönség gyűlt Tóth Antalnak volt a negyvenéves színészj­ubileuma A „Czigány“ czímszerepét játszotta és alakítását nem­csak az ünnepi alkalom tette becsessé. Rászolgált a méltánylásra és nem pusztán a szívélyes jóindulatra. A közönség viharos tapssal és hatalmas babérkoszorúval örvendeztette meg. Kiss Mihályt és Réti Linát — mint vendégeket — továbbá Markovits Margitot is élénk tetszés fogadta. * A nagyváradi állandó színház ügye már évek óta vajúdott. Most végre a belügyminiszter — mint lapunknak táviratozzák — megengedte a színház építését. A leirat városszerte nagy örömet keltett. A bécsi Fellner és Helmer ezég a tavasz­­szal kezdi meg az építést, úgy hogy 1897-ben a színházat megnyithatják. * Az elárvult Drezda, Drezda városa most három kitűnő írót vesztett el. Sudermann Herman ismét Berlinbe költözött, Lindau Pál elfoglalta Meiningen­­ben intendánsi állását, Schönthan Ferencz pedig letelepedett Bécsben. * Claudius neje. A párisi Opera Cahen és Gáliét új dalművére készül, a­melynek szövegéhez Dumas »Claudius neje« czímű drámája szolgált alapul. A szerzők a darabnak katonai milient ad­tak, amire annál kevésbbé volt szükség, mert a párisiak mostanában elég uniformisos dalművet láttak, így a »Markotányosnő« t (La vivandiére) és a »Navarrai leány«-t. * Pasteur és a nagyopera, Pasteur temetése napján a párisi operában nem játszottak. Az „Aida“ volt kitűzve; ez lett volna az első előadás bérletben. Az előadást azonban nem tartották meg — valóban nagy díszére a franczia nemzetnek, amely így tiszteli nagy­jait, még akkor is, ha az illetők „csak“ tudósok. * A kolozsvári nemzeti színházban az új primadona, Leopold Francziska kedden mutatkozott be. A „Szul­tán“ czímszerepét énekelte teljes sikerrel. A Kipi-kopi keringőt háromszor megújrázták. * Hangverseny beléptidíj nélkül. Ezt az újfajta­­ hangversenyt f. hó 25-ikéről hétfőre, 28-ikára halasz­tották. Előjegyzéseket meghívókra elfogad a Rózsavölgyi és társa elég. * „Túl a Dunán Baranyában.“ Kéry Gyulának ilyen czímű szép dala, Ney Dávid nagysikerű hangverseny­száma kapható (3-ik kiadásban) Rózsavölgyi és Társánál 60 krért. M2 ___________FŐVÁROSI LAPOK____________ 1895. október 11. Péntek.

Next