Fővárosi Lapok 1895. november (300-329. szám)
1895-11-29 / 328. szám
■BUM ( |l J I PI.PWIIfyi|tipWlli.!iP>C"'rp^TWT^ ~n;~[ ~ \ Rj| j RMBHHgpra W- £««■■ - 7 mjp^ . *.- nHnn^| 3101 1895. november 29. Fenyők. FŐVÁROSI LAPOK bérkocsi-iparosokkal való társulást akarja rójuk erőszakolni. Az értekezleten egyhangúlag elhatározták, hogy a kérfogatú bérkocsi iparosokkal csak akkoregyesülnek, ha az ipartestületi y®l és eaim megadatik a bérkocsi- iparnak. Ha a minisztérium mégis rákényszerítené őket, a törvényhozás elé viszik sérelmüket kérvényüknek a képviselőház elé való terjesztésére .Kosanik Ferenczet kérik fel, akit az értekezleten zajosan éltettek. ’Merénylet a tárgyalási teremben, Budapest, nov. 28. Még nem foreteakt elő a büntetőjog gyakorlatában olyan megdöbbentőeset, mint amilyen tegnap az esti óráikba® történt, mikor az elnöklő Lenk Gyula bíró valósággal halálos veszedelemben forgott. Egy veszedelmes betörő banda felett ítélkeztek reggeltőlesti9 óra utánig. A vádlottak padján nem kisebb gonosztevők ültek, mint Vlassilszky János, akit valaha már golyóhalálra ítéltek ,volt a katonaságnál, de aztán a királyfiul kegyelmet kapott és kilencz évet töltött várfogságon. Azután czivil ember lett, veszedelmes beton® és még 15, tehát összesen 24 évig volt a fegyházak ikosztása. Legutóbb Székesfehérvárott, majd Budán keveredett valami betöréses históriába a szintén hírhedt Koósz .Józsival czimboraságban, akivel 18 éves raboskodása alatt lépett szövetségre. Mellettük négy más vádlott állt még a bíróság előtt. Este kilencz óra volt, mikor a bíróság meghozta ítéletét és Lenk Gyula elnök kihirdette, hogy a törvényszék Kaászt 7 évi, Vlasinszkyt 5 évi, Grosz Jakabot 5 évi fegyházra, Braun Fannit 2 évi,Kobza Károlyt 2 évi börtönre és Friedmann Sálit egy havi fogházra ítélte. Már a rendelkező rész elhangzásakor “Sélley Barna ügyésznek feltűnt, mily, idegesen fészkelődül: helyén a vádlottak egyike, Vlasinszky János, ki az ő emelvénye előtt ült egy börtönőr, oldalán. Az elnök belefog a megokolásba: »A törvényszék igazolva látja, hogy Wlasinszky a kérdéses időben Székesfehérvárott... — Nem igaz! Nem igaz! — szólt mindig emeltebb és emeltebb hangon a vádlott. — Lesz csend ? — szól rá erélyes hangon az elnök. — Hát hazugság ! Majd adok én az ilyen törvényszéknek, meg az ilyen elnöknek —folytatja Wlasinszky és már vérben forogtak a mindjobban megvaduló ember szemei. — Két napi sötétzárka és kurta vas a tiszteletlenségért, — hangzik az elnök válasza, mire a gonosz ember módfelett indulatosan vág vissza: — Mégis hazudsz gazember! Az izgalom tetőpontra hágott a teremben. Hátul az utolsó padokban három nagy pajtása üldögélt a vádlottaknak, akik szintén előre siettek -s , nézték, mint állják körül az elnök parancsára a börtönőrök a dühöngő vádlottat. Ez darab időre látszólag lecsendesült s mintha nyugodtan hallgatná a felolvasott megokolást, a mikor az egyik védő kiáltása törte meg a csendet: — Vigyázzanak őrök! Merénylet a bíróság ellen. .A figyelmeztetés ép a kellő pillanatban hangzik el s elhárította a veszedelmet. Vlasinszky ugyanis a sötétes teremben észrevétlenül a föld felé nyúlt s az ott fekvő bűnjelek közül kezébe ragadott egy nagy vasrudat . Lenk elnök feje felé sújtva, az őrület hangján kiáltotta: — Nesze neked gazember! Az ütést, mely bizonyosan halálos lett volna, a figyelmeztetett börtönőrök szerencsésen felfogták s rávetették magukat Viasinszkyra. A négy embernek perezekig tartó küzdelme volt, míg a tomboló, eszeveszetten, rugdalózva védekező gonosztevőt meg tudták fékezni. Nagy ügygyel-s bajjal végre ártalmatlanná tették, de csak a földön vonszolva voltak képesek őt a teremből kiczepelni. A jelenet úgy a biróság tagjaira, mint a közvádlóra és a védőkre egyformán kínos hatással volt, s perczekig tartott, mig az izgalom hatása alól szabadulni tudtak. Vlasinszkyt levezették a börtönbe s aztán az ítélet többi részét csak vádlottársai előtt hirdették ki MŰVÉSZETEK * Magyar művészek Bécsben. Herzfeld Viktor, a budapesti m. kir. orsz. zeneakadémia tanára, és Dohnányi Ernő, a talentumos fiatal zongorázó, Bécsben két »szonáta-estélyt«-t rendeznek. Az első november 3- án, a második decz. 11-én lesz a zenekedvelők termében. * Debut a népszínházban. A népszínházban holnap az „Orpheus a pokolban“ kerül színre. A közvélemény szerepét ezúttal Tibor Lóra k. a. játsza, mint vendég. A kisasszonynak ez lesz az első színpadi kísérlete. *A nemzeti színház Dumasnak. A nemzetiszínház művészei elhatározták, hogy Dumas koporsójára koszorút küldenek és arra gyűjtést indítanak.* A magyar zeneiskolában e hó 29 én este 7 órakor növendék-hangverseny lesz, amelyen Kuliffay Izabella és Káldy Gyula tanítványai működnek közre. IRODALOM. Nemzeti állam és népoktatás — SzathmáryGyörgy Mnyve. — Midőn Szathmáry György körülbelül ötesztendővel ezelőtt lemondott a dévai kerület mandátumáról, hogy jelenlegi előkelő állását a kultuszminisztériumban elfoglalja, barátai közül, kik úgy hírlapi, valamint parlamenti szereplését amagyarközoktatásügyre nézve nélkülözhetetlennek tartották igen sokan abban a lehangoló hiszemben voltak, hogy a hivatal szürke akta-garmadái lassanként le fogják hűteni Szathmáryban azt a tüzesen lobogó fajszeretetet és minden izében igaz lelkesedést, melynek eladdig olyannyira becsülendő jeleit adta. Szathmáry szívós erején és kipróbált hazafiúi érzésén azonban még a bureaucratikus élet patinája se tudott erőt venni. Az maradt a hivatalban is, aki a parlamentben és az újságírói asztal mellett volt: tevékeny, soha sem nyugvó, imencziózus s amit első sorban kell majd hogy életének írója kiemeljen: tetőtől talpig magyar ember, aki tisztában van fajunk erényeivel, mentegetni tudja fogyatkozásait, s egy szenvedélyes agitátor becsületes türelmetlenségével izgat a népnevelésügy fejlesztése érdekében, amelyben faji szupremácziánk egyik legfontosabb garancziáját ismerte föl. Erős magyar nemzeti aspirációitnem tudta legyőzni a naponként elébe kerülő vaskos akta csomó , s ez jóformán a legnagyobb próba, melyen egy tehetséges ember keresztül mehet. Szathmáry győztesen került ki belőle, friss energiája nem fogyott meg, sőt nőtt; tervei megsokasodtak, szeme hatalmas távolságokat szárnyal át, hogy meglássa a népnevelés ügynek begyógyításra váró sebeit az ország legmesszebb eső vidékein is. S ráért mindezeken kívül még arra is, hogy megírjon egy kitűnő szakművet, mely nélkülözhetetlen forrásmunka gyanánt szolgál mindenkinek, aki a hazai népoktatás jelenlegi helyzetét, jövőjét és fejlesztési módozatait megismerni óhajtja. Műve most kerül második kiadásban a könyvilaezra. A közönség komoly elemei fölismerték ebben a könyvben mindazt, ami benne becses : írójának határtalan szeretetét nemzete iránt, az önmagát mérsékelni tudó szakférfiút, aki még a gyanú távoli árnyékát is el akarja kerülni annak, mintha a magyarosítást erőszakos eszközökkel is megpróbálandónak vélné, és a józanul tervezni tudó főtisztviselőt, aki nyugodt elmével vet számot a lehetőséggel, s le képes mondani egyelőre még legkedvenczebb eszméjéről is, ha kivitele a kultusz-budget mostoha dotáczióját meghaladja. Semhol, nem tudjuk elég nyomatékkal figyelembe ajánlani Szathmáry e kitűnő munkáját. Hiába való kívánság ugyan, de komolyan kívánatos volna ha egy-egy ilyen könyvet államköltségen kinyomtatva, sok ezer példányban tudnánk az egész országban elterjeszteni, hadd lobbantaná lángra a fajszeretet parázsát minden magyar szívben. A népoktatás ügye szent ügy. Sikere mindnyájunké, fejlesztse a nemzet erejének biztosítása, — pangása szándékos öngyilkosság. S mindez nem frázis, a mely üresen kong, hanem valóság, a mely súlyos és igaz; — meg lehet tanulni a Szathmáry könyvéből, mennyire az. — A könyv ára 1 írt 80 krajczár. Ismételten is elolvasásra ajánljuk mindenkinek. ** Aradi millenniumi naptár. Vaskos könyvet kaptunk Aradról, az Aradi Millenniumi Naptárt, melyet Szöllősi István tanár és Vass Géza, az Aradi Közlöny szerkesztője állítottak össze igen ügyesen, tartalmasan. Van benne gazdag irodalmi rész, teljes aradmegyei és városi czimtár és mindenféle, kalendáriumba való közlemény. A szépirodalmi részben, az aradi tollforgatók munkáin kívül Rákosi Jenőtől, Ágai Adolftól, Boross Béni orsz. képviselőtől, Sas Edétől, Kálnoki Izidortól találunk közleményeket. A képek a millenniumi kiállítást mutatják be. FŐVÁROS. A fővárosi tisztviselők a polgármesternek. A székesfőváros tisztviselői elhatározták, hogy Kamermayer Károly polgármester iránt táplált változatlan bizalmukat, szeretetüket írásban fejezik ki. A feliratot, melyet a főváros egész tisztikara alá irt, legközelebb küldöttségileg kézbesítik a polgármesternek. A székesfőváros köztisztasági bizottsága tegnap Csendics Gyula tanácsnok elnöklete alatt ülést tartott, melyen Goreczky Zsigmond tanácsjegyző bemutatta a háziszemét kifuvarozására beérkezett ajánlatokat, azután tárgyalás alá vették azokat a javaslatokat, amelyeket Csendics tanácsnok és Tóth Péter köztisztasági felügyelő legutóbbi tanulmányútjuk eredményeképen tettek. Elhatározták pedig, hogy építkezéseknél az összes állványok oly deszkaburkolattal láttassanak el, hogy azokon át semmi kő és portörmelék a járdára ne hulljon. Építési anyagot az utczán felhalmozni tilos. A hó gyors eltakarítására 35 könnyű bádogoldalú tolókocsit szereznek be. Javasolni fogják végül, hogy a főváros hat darab olyan söprőgépet szerezzen be, a melyeknek elején permetező készülék van, a mely gyengén meglocsolja az úttestet s ezzel úgy a sár, mint a por képződést megakadályozza söprés közben. A hólerakó helyek. A fővárosi tanács már gondoskodott a hólerakó helyekről, minden kerület részére a dunapart félreesőbb helyeit jelölte ki hólerakó helyül; a VII.-ik kerületből az összegyűlt havat a külsőkerepesi uton, a Ferencz József kaszárnya mögött levő üres helyre szállítják. KÖZOKTATÁS. A családi nevelés. A H. orsz. egyetemes kongresszus családi-nevelésügyi szakosztálya tegnap tartotta Thuránszky Irén tanítónőképző-intézeti igazgató elnöklete alatt előkészítő értekezletét, melyen az elnöki megnyitó után a szakosztály tisztikarát megválasztotta. Thuránszky Irén elnök mellé társelnökökül , özv. Hérieh Károlynét és Rudnay Józsefnét, titkárokat pedig Ember Károlyt és dr. Katona Lajost. Waldapfel János előadó javaslata és Lederer Ábrahám kiegészítő indítványa alapján abban állapodott meg az értekezlet, hogy a kongresszus családi nevelésügyi szakosztályát elsősorban a következő kérdések fogják foglalkoztatni: a családok paedagogiai érdeklődésének fokozása ; a kizárólagos magánnevelés korlátozása; a család és iskola érintkezési módjának javítása; a haza földje és népe megismertetése a családi utazások és nyári tartózkodások útján; a történelmi hagyomány iránt való érdeklődés felkeltése a családban; a családi gyermekkönyvtár és az ifjúsági irodalom ; a modern idegen nyelvek tanulása az iskolán kívül; a művészeti nevelés a házban; a nevelők és nevelőnők kérdése ; az iskolázás helyén nem lakó szülők tanulógyermekeinek ellátása; a munkásosztályok gyermekeiről való gondoskodás az iskolán kívül töltött időben; a cselédségnek, mint a családi gyermeknevelés egyik tényezőjének ügye. E kérdésekre vonatkozó tételek czélszerű csoportosítására és formulázására nézve élénk eszmecsere fejlődött, melyen részt vettek Geöcze Sarolta, Rudnay Józsefné, Ember Károly, György Aladár, Nagy László, Pavlicsek Sándor és Radó Vilmos, mire e kérdésben szűkebb bizottságot küldtek ki. A fentebbi kérdéseken kívül természetesen a közönség köréből akárki ajánlhat új kérdéseket és kívánatos volna, ha a milleniumi tanügyi kongresszus alkalmából a közönség is érdeklődnék a családi nevelés problémái iránt. Kérdések vagy kívánságok deczember hó közepéig Thuránszky Irén igazgatónőhöz (II. ker. Csalogány-tr. 43.) intézendők. TÖRVÉNYSZÉK • Esküdtszéki tárgyalás volt ma a törvényszéki palotában. Kerényi Gyula főmérnök bepanaszolta a »Vas- és Fémmunkások Szaklapja« szerkesztőjét, mert abban őt rágalmazták és becsületében mélyen megsértették. A czikk szerzőjét Rüdiger Frigyest nem lehetett a bíróság elé állítani, mert a külföldön tartózkodik, amiért is a lap felelős szerkesztőjét Schinek Károlyt vonták ma felelősségre. Az esküdtek 11 szóval ellentétkesnek mondták ki a vádlottat becsületsértés miatt, amiért is a bíróság három napi fogházra és 10 frt pénzbüntetésre ítélte Schineket.