Fővárosi Lapok 1895. november (300-329. szám)

1895-11-29 / 328. szám

■BUM ( |l J I PI.PWIIfyi|tipWlli.!iP>C"'rp^TWT^ ~n;~[ ~ \ Rj| j RMBHHgpra W- £««■■ - 7 mjp^ . *.- nHnn^| 3101 1895. november 29. Fenyők. FŐVÁROSI LAPOK bérkocsi-iparosok­kal való társulást akarja rój­uk erősza­kolni. Az értekezleten egy­han­gúlag elhatározták, hogy a kérfogatú bérkocsi iparosokkal csak akkor­­egyesülnek, ha az ipartestületi y®l és eaim megadatik a bérkocsi-­ iparnak. Ha a minisztérium mégis rákényszerítené őket, a tör­vény­hozás elé viszik sérelmüket kérvényüknek a képviselőház elé való terjesztésére .Ko­s­an­­ik Ferenczet kérik fel, a­kit az értekezleten zajosan éltettek. ’Merénylet a tárgyalási teremben, Budapest, nov. 28. Még nem foreteakt elő a büntetőjog gyakorla­tában olyan megdöbbentő­­eset, mint a­­milyen teg­nap az esti óráikba® történt, mikor az elnöklő Lenk Gyula bíró valósággal­ halálos veszedelem­ben forgott. Egy veszedelmes betörő banda felett ítélkeztek reggeltől­­esti­­9 óra utánig.­­ A vád­lottak padján nem kisebb gonosztevők ültek, mint Vlassils­zky János, akit valaha már golyóhalálra ítéltek ,volt a katonaságnál, de aztán a királyfiul kegyelmet kapott és kilencz évet töltött várfogságon. Azután czivil ember lett, ve­szedelmes beton® és még 15, tehát összesen 24 évig volt a fegyházak ikosztása. Legutóbb Székesfehér­várott, majd Budán keveredett valami betöréses históriába a szintén hírhedt Koósz .Józsival czim­­boraságban, a­kivel 18 éves raboskodása alatt lé­pett szövetségre. Mellettük négy más vádlott állt még a bíróság előtt. Este kilencz óra volt, mikor a bíróság meg­hozta ítéletét és Lenk Gyula elnök kihirdette, hogy a törvényszék Kaászt 7 évi, Vlasinszky­t 5 évi, Grosz Jakabot 5 évi fegyházra, Braun Fannit 2 évi,­Kobza Károlyt 2 évi börtönre és Friedmann Sálit egy havi fogházra ítélte. Már a rendelkező rész elhangzásakor “Sélley Barna ügyésznek feltűnt, mily, idegesen fészkelődül: helyén a vádlottak egyike, Vlasinszky János, ki az ő emelvénye előtt ült egy börtönőr, oldalán. Az elnök belefog a m­egokolásba: »A tör­vényszék igazolva látja, hogy Wlasinszky a kérdéses időben Székesfehérvárott... — Nem igaz­! Nem igaz! —­ szólt mindig emeltebb és emeltebb hangon a vádlott. — Lesz csend ? — szól rá erélyes hangon az elnök. — Hát hazugság ! Majd adok én az ilyen törvényszéknek, meg az ilyen elnöknek —folytatja Wlasinszky és már vérben forogtak a mindjobban megvaduló ember szemei. — Két napi sötétzárka és kurta vas a tiszte­letlenségért, —­ hangzik az elnök válasza, mire­­ a gonosz ember módfelett indulatosan vág vissza: — Mégis hazudsz gazember­! Az izgalom tetőpontra hágott a teremben. Hátul az utolsó padokban három­ nagy pajtása ül­dögélt a vádlottaknak, a­kik szintén előre siettek -s , nézték, mint állják körül az elnök parancsára a börtönőrök a dühöngő vádlottat. Ez darab időre látszólag lecsendesült s mintha nyugodtan hall­gatná a felolvasott megokolást, a mikor az egyik védő kiáltása törte meg a csendet: — Vigyázzanak őrök! Merénylet a bíró­ság ellen. .A figyelmeztetés ép a kellő pillanatban hang­zik el s elhárította a veszedelmet. Vlasinszky ugyanis a sötétes teremben észrevétlenül a föld felé nyúlt s az ott fekvő bűnjelek közül kezébe ragadott egy nagy vasrudat . Lenk elnök feje felé sújtva, az őrület hangján kiáltotta: — Nesze neked gazember! Az ütést, mely bizonyosan halálos lett volna, a figyelmeztetett börtönőrök szerencsésen felfogták s rávetették magukat Viasinszkyra. A négy embernek per­ezekig tartó küzdelme volt, míg a tomboló, eszeve­szetten, rugdalózva védekező gonosztevőt meg tudták fékezni. Nagy ügygyel-s bajjal végre ártalmatlanná tették, de csak a földön vonszolva voltak képesek őt a teremből kiczepelni. A jelenet úgy a biróság tagjaira, mint a köz­vádlóra és a védőkre egyformán kínos hatással volt, s perczekig tartott, mig az izgalom hatása alól szabadulni tudtak. Vlasinszkyt levezették a bör­tönbe s aztán az ítélet többi részét csak vádlottár­­sai előtt hirdették ki MŰVÉSZETEK * Magyar művészek Bécsben. Herzfeld Vik­tor, a budapesti m. kir. orsz. zeneakadémia tanára, és Dohnányi Ernő, a talentumos fiatal zongo­rázó, Bécsben két »szonáta-estélyt«-t rendeznek. Az első november 3- án, a második decz. 11-én lesz a zenekedvelők termében. * Debut a népszínházban. A népszínházban holnap az „Orpheus a pokolban“ kerül színre. A közvélemény szerepét ezúttal Tibor Lóra k. a. játsza, mint ven­dég. A kisasszonynak ez lesz az első színpadi kísér­lete. *­­A nemzeti színház Dumasnak. A nemzeti­­színház művészei elhatározták, hogy Dumas ko­porsójára koszorút küldenek és arra gyűjtést indí­tanak.­­* A magyar zeneiskolában e hó 29 én este 7 óra­kor növendék-hangverseny lesz, amelyen Kuliffay Iza­bella és Káldy Gyula tanítványai működnek közre. IRODALOM. Nemzeti állam és népoktatás — Szathmáry­­György Mnyve. — Midőn Szathmáry György körülbelül öt­­esz­­tendővel ezelőtt lemondott a dévai kerület mandá­tumáról, hogy jelenlegi előkelő állását a kultusz­minisztériumban elfoglalja, barátai közül, kik úgy hírlapi, valamint parlamenti szereplését a­­magyar­­közoktatásügyre nézve nélkülözhetetlennek tartották igen sokan abb­an a lehangoló hiszemben voltak, hogy a hivatal szürke akta-garmadái lassanként le fogják hűteni Szathmáryban azt a tüzesen lobogó faj­­szeretetet és minden izében igaz lelkesedést, mely­nek eladdig olyannyira becsülendő jeleit adta. Szathmáry szívós erején és kipróbált haza­­fiúi érzésén azonban még a bureaucratikus élet patinája se tudott erőt venni. Az maradt a hiva­talban is, a­ki a parlamentben és az újságírói asztal mellett volt: tevékeny, soha sem nyugvó, imencziózus s a­mit­ első sorban kell majd hogy éle­tének írója kiemeljen: tetőtől talpig magyar em­ber, a­ki t­isztában van fajunk erényeivel, mente­getni tudja fogyatkozásait, s egy szenvedélyes agi­tátor becsületes türelmetlenségével izgat a népnevelésügy fejlesztése érdekében, a­mely­ben faji szupremácziánk egyik legfontosabb garancziáját ismerte föl. Erős magyar nemzeti aspirációit­­nem tudta legyőzni a naponként elébe kerülő vaskos akta csomó , s ez jóformán a leg­nagyobb próba, melyen egy tehetséges ember keresz­tül mehet. Szathmáry győztesen került ki belőle, friss energiája nem fogyott meg, sőt nőtt; tervei megsokasodtak, szeme hatalmas távolságokat szár­nyal át, hogy meglássa a népnevelés ügynek be­­gyógyításra váró sebeit az ország legmesszebb eső vidékein is. S ráért mindezeken kívül még arra is, hogy megírjon egy kitűnő szakművet, mely nélkü­lözhetetlen forrás­munka gyanánt szolgál minden­kinek, a­ki a hazai népoktatás jelenlegi helyzetét, jövőjét és fejlesztési módozatait megismerni óhajtja. Műve most kerül második kiadásban a könyv­ilaezra. A közönség komoly elemei fölismer­ték ebben a könyvben mindazt, a­mi benne be­cses : írójának határtalan szeretetét nemzete iránt, az önmagát mérsékelni tudó szakférfiút, a­ki még a gyanú távoli árnyékát is el akarja kerülni an­nak, mintha a magyarosítást erőszakos eszközökkel is megpróbál­andónak vélné, é­s a józanul ter­vezni tudó főtisztviselőt, a­ki nyugodt elmével vet számot a lehetőséggel, s le képes mondani egyelőre még legkedvenczebb eszméjéről is, ha kivitele a kultusz-bud­get mostoha dotáczióját meghaladja. S­emhol, nem tudjuk elég nyomatékkal figyelembe ajánlani Szathmáry e kitűnő munkáját. Hiába való kívánság ugyan, de komolyan kívánatos volna ha egy-egy ilyen könyvet államköltségen kinyom­tatva, sok ezer példányban tudnánk az egész or­szágban elterjeszteni, hadd lobbantaná lángra a fajszeretet parázsát minden magyar szívben. A népoktatás ügye szent ügy. Sikere mind­nyájunké, fejleszt­se a nemzet erejének biztosí­tása, — pangása szándékos öngyilkosság. S mind­ez nem frázis, a mely üresen kong, hanem való­ság, a mely súlyos és igaz; — meg lehet tanulni a Szathmáry könyvéből, mennyire az. — A könyv ára 1 írt 80 krajczár. Ismételten is elolvasásra ajánljuk mindenkinek. ** Aradi millenniumi naptár. Vaskos könyvet kap­tunk Aradról, az Aradi Millenniumi Naptárt, melyet S­z­ö­ll­ő­s­i István tanár és V­a­s­s Géza, az Aradi Közlöny szerkesztője állítottak össze igen ügyesen, tar­talmasan. Van benne gazdag irodalmi rész, teljes arad­­megyei és városi czimtár és mindenféle, kalendáriumba való közlemény. A szépirodalmi részben, az aradi toll­forgatók munkáin kívül Rákosi Jenőtől, Ágai Adolftól, B­o­r­o­s­s Béni orsz. képviselőtől, Sas Edé­től, K­á­l­n­o­k­i Izidortól találunk közleményeket. A képek a millenniumi kiállítást mutatják be. FŐVÁROS.­ ­ A fővárosi tisztviselők a polgármesternek. A székesfőváros tisztviselői elhatározták, hogy Kamermayer Károly polgármester iránt táplált változatlan bizalmukat, szeretetüket írásban fejezik ki. A feliratot, melyet a főváros egész tisztikara alá irt, legközelebb küldöttségileg kézbesítik a polgármesternek. A székesfőváros köztisztasági bizottsága tegnap C­s­e­n­d­i­c­s Gyula tanácsnok elnöklete alatt ülést tar­tott, melyen Goreczky Zsigmond tanácsjegyző bemu­tatta a háziszemét kifuvarozására beérkezett ajánlatokat, azután tárgyalás alá vették azokat a javaslatokat, a­melyeket Csen­dics tanácsnok és Tóth Péter köz­tisztasági felügyelő legutóbbi tanulmányútjuk eredménye­­képen tettek. Elhatározták pedig, hogy építkezéseknél az összes állványok oly deszkaburkolattal láttassanak el, hogy azokon át semmi kő és portörmelék a járdára ne hulljon. Építési anyagot az utczán felhalmozni tilos. A hó gyors eltakarítására 35 könnyű bádogoldalú tolóko­csit szereznek be. Javasolni fogják végül, hogy a fő­város hat darab olyan söprőgépet szerezzen be, a melyeknek elején permetező készülék van, a mely gyengén meglocsolja az úttestet s ezzel úgy a sár, mint a por képződést megakadályozza söprés közben.­­ A hólerakó helyek. A fővárosi tanács már gon­doskodott a hólerakó helyekről, minden kerület részére a dunapart félreesőbb helyeit jelölte ki hólerakó he­lyül; a VII.-ik kerületből az összegyűlt havat a külső­­kerepesi uton, a Ferencz­ József kaszárnya mögött levő üres helyre szállítják. KÖZOKTATÁS. A családi nevelés. A H. orsz. egyetemes kongres­­­szus családi-nevelésügyi szakosztálya tegnap tartotta Thuránszky Irén tanítónőképző-intézeti igaz­gató elnöklete alatt előkészítő értekezletét, melyen az elnöki megnyitó után a szakosztály tisztikarát megvá­lasztotta. Thuránszky Irén elnök mellé társelnökö­kül , özv. H­éri­eh Károlynét és Rudnay Józsefnét, titkárokat pedig Ember Károlyt és dr. Katona La­jost. Waldapfel János előadó javaslata és Lederer Ábrahám kiegészítő indítványa alapján abban állapodott meg az értekezlet, hogy a kongresszus családi nevelés­ügyi szakosztályát első­sorban a következő kérdések fogják foglalkoztatni: a családok paedagogiai érdeklődé­sének fokozása ; a kizárólagos magánnevelés korláto­zása; a család és iskola érintkezési módjának javítása; a haza földje és népe megismertetése a családi utazá­sok és nyári tartózkodások útján; a történelmi hagyo­mány iránt való érdeklődés felkeltése a családban; a családi gyermek­könyvtár és az ifjúsági irodalom ; a modern idegen nyelvek tanulása az iskolán kívül; a művészeti nevelés a házban; a nevelők és nevelőnők kérdése ; az iskolázás helyén nem lakó szülők tanuló­gyermekeinek ellátása; a munkás­osztályok gyermekei­ről való gondoskodás az iskolán kívül töltött időben; a cselédségnek, mint a családi gyermeknevelés egyik té­nyezőjének ügye. E kérdésekre vonatkozó tételek czél­­szerű csoportosítására és formulázására nézve élénk esz­mecsere fejlődött, melyen részt vettek Geöcze Sarolta, Rudnay Józsefné, Ember Károly, G­y­ö­r­g­y Aladár, Nagy László, Pavlicsek Sándor és R­a­d­ó Vilmos, mire e kérdésben szűkebb bizottságot küldtek ki. A fen­tebbi kérdéseken kívül természetesen a közönség köré­ből akárki ajánlhat új kérdéseket és kívánatos volna, ha a milleniumi tanügyi kongresszus alkalmából a kö­zönség is érdeklődnék a családi nevelés problémái iránt. Kérdések vagy kívánságok deczember hó köze­péig Thuránszky Irén igazgatónőhöz (II. ker. Csa­logány-tr. 43.) intézendők. TÖRVÉNYSZÉK • Esküdtszéki tárgyalás volt ma a törvény­széki palotában. K­e­r­é­n­y­i Gyula főmérnök bepa­naszolta a »Vas- és Fémmunkások Szak­lapja« szerkesztőjét, mert abban őt rágalmazták és becsületében mélyen megsértették. A czikk szer­zőjét Rüdiger Frigyest nem lehetett a bíróság elé állítani, mert a külföldön tartózkodik, a­miért is a lap felelős szerkesztőjét S­c­h­i­n­e­k Károlyt vonták ma felelősségre. Az esküdtek 11 szóval­­ ellen­tétkesnek mondták ki a vádlottat becsület­­sértés miatt, a­miért is a bíróság három napi fog­házra és 10 frt pénzbüntetésre ítélte Schineket.

Next