Fővárosi Lapok, 1896. március (33. évfolyam, 60-90. szám)
1896-03-01 / 60. szám
4c Levél Parisból. — Rendes levelezőnktől. — Pária, február 25. A »világ szive« ismét normálisan dobog, miután három napon, a »kövér napokon« keresztül lázas izgatottságban reszketett. A francziák újból bebizonyították, hogy méltó utódjai a rómaiaknak. »Panem et circenses!« volt az örökös jelszó a hét halmon épült városban; kenyeret és játékokat kér, sőt követel a Szajna város lakossága is! A kenyeret csak nemrégiben adta meg a kormány, amenynyiben — ismét csak a római gabona kiosztás mintájára — ingyenes kenyér kiosztást határozott el, a játékokat is megkapta a mulatni vágyó nép, mert az idén újra behozta a város hatósága a 20 év óta elmaradt »Boeuf gras« menetet. És ez a könnyűvérű, életkedvtől pezsgő nép három napon keresztül a fényes cavalcadeot bámulva a gyönyörtől tombolva járta a várost reggeltől éjfélig, az utczákon mindenfelé vadul dühöngtek a konfetti-csatározások, a boulevard fáinak kopasz gályáin pedig a tarka-barka serpentinek mintegy színes lombozatnak tetszettek. Ma már helyreállott a régi csend, vagy jobban mondva: a régi normális zaj. A csinos leánykák, akik a menetben mint Amourettek vagy Grácziák szerepeltek vagy pedig mint p. o. a kertészet »char«-jában óriási kamélia szirmok közül kandikáltak ki, csókot vetve a bámuló és eszeveszetten tapsoló tömegnek, most megint ott állnak Magasinjeikben és kaczér mosoly kíséretében szolgálják ki a vevőket. Rövid dicsőségükből csak az a kedves emlékük maradt meg, hogy három napon keresztül százezren nézték, bámulták és tapsolták őket és ennek az emléknek sugaraiban fognak még évek múltán is sütkérezni. A konfettikből, melyekben az ember bokáig gázolt az elmúlt napokban, ma csak itt-ott látni egy maroknyit az utcza kövezetén, a fákról pedig már szomorúan, megtépve csüngnek alá a színes kígyószallagok, jelezve a földi dolgok múlandóságát. E zajos mulatságok közben egészen észrevétlenül folyt le a képviselőház és szenátus között az az elkeseredett harcz, melyet Ricard igazságügyminiszternek egy alantas közegére gyakorolt »szelíd pressió«-ja idézett fel és mely egyes fázisaiban élénken emlékeztetett a mi képviselőházunk és főrendiházunk harczára, sőt végződni is a képviselőház győzelmével végződött. Szegény Ricardra most bezzeg rájár a rúd, mert eltekintve attól, hogy az egész csetepatét az ő hátán verték el, azóta is napról-napra élesebb támadásoknak van kitéve. És most, hogy elkezdték a múltját is firtatni, megtalálták abban az elképzelhető legsötétebb pontot. Ne gondolják, hogy talán sikkasztást vagy Scarpa-féle históriákat sütöttek ki reája. Hja, ha csak ez volna! Sokkal súlyosabb a baja szegénynek. Kisült ugyanis, hogy mikor még csak Rouen maire-je volt, egy alkalommal a Hugonnetták előadását végignézvén, az éppen ott időző Ambroise Thomasnak a városi notabilitások jelenlétében élénken gratulált e chez-d’oeuvre-jéhez, mármint a Hugonottákhoz! Mire Thomas finom mosoly kíséretében megjegyezte, hogy nagyon sajnálja, de e dicséreteket már azért sem fogadhatja el, mert nem őt, hanem Meyerbeert illetik meg. Ez a história adja meg a kegyelemdöfést a szegény miniszternek, mert a nevetségesség itt még mindig a leggyorsabban és legbiztosabban él. Ambroise Thomast még csak néhány napja, hogy eltemették és máris foszladozik a dicsősége. Mint régente az egyptomi királyok holtteste felett, a holt zeneszerző felett is összeülnek a tetembirák és konstatálni kénytelenek, amit az a hazértők eddig is világosan láttak, hogy t. i. a Thomas nagysága csak mesterségesen felfuvott középszerűség volt, minden eredetiség és egyéniség nélkül. Egyetlen nagyobbszerű cselekedete az volt, hogy Shakespeare-t sikerült tönkre tennie az által, hogy a Hamletet megzenésítette. És szegény a mellett egyre sopánkodott, hogy »mért utánozzák Wagnert, mért harapózik el világszerte a Wagnerláz« és nem tudta belátni, hogy »Thomasláz« nem is lehetséges, mert nincs Thomas. És amint dicsőségének mérlegét összeállítják, kitűnik, hogy Thomas több dicsőséget fogyasztott, mint amennyit szerzett és ezzel ki van mondva dicsőségének a csődje. Az írói és művészi világot különben néhány nap óta egy más, közönséges értelemben vett csődügy foglalkoztatja. Potom 8000 frankról van szó, melyet Willette, a geniális karikaturfestő most öt éve, mint a »Pierrot« szerkesztő-tulajdonosa kifizetni nem bírván, lapjával csődbe menni volt kénytelen. A dolgot már rég elfelejtették, mikor a minapában, a lithographiai kiállítás alkalmából Puvis de Chavannes azon öt művész között, kiket ezúttal a »Légion d’honneur« lovagjaivá akartak kinevezni, kijelölte Willettet is. E kinevezést megerősíteni pedig nem lehetett, éppen az említett csődre való tekintettel. Barátai elhatározták tehát, hogy egy tombolát rendeznek ez összeg törlesztése czéljából, de miután erre bajos Willettet rávenni, valószínű, hogy maga a város, vagy a kormány fogja kifizetni az általánosan kedvelt művész adósságát. A kormány különben újabban gyakran tetszeleg magának a Maecenás szerepében, úgy a művészekkel, mint a költőkkel vagy írókkal szemben. Ott van p. o. Yann Nibor, a fiatal költő, kit megtettek hivatalból »tengerészeti poétának.« Igen, bármily különösnek tetszik, ez a hivatalos czime, feladata pedig az, hogy a kikötőkben vagy a nyílt tengeren dalaival buzdítsa, indítsa és lelkesítse a tengerészeket. Mert belátták, hogy nemcsak hallal, füstölt hússal meg kétszersülttel él a tengerész, hanem dallal és lelkesedéssel is és most megadják neki a mindennapi költői porcziót. És Yann Nibor, aki maga is tengerész volt, dalol nekik és velük a tengerészélet örömeiről, a harczi vitézségről, a hazaért elesettek dicső haláláról, majd pedig, lágyabb húrokat pengetve az otthoni hagyott szülőkről, kedvesről vagy hitvesről, az elválás fájdalmairól és a viszontlátás boldogságáról. És a matrózok durva arczán végigcsordulnak a könyek, amint ezt a redingós urat hallgatják, aki annyira a szívükhöz tud szólni. Az eszme, ha nem is mondható teljesen eredetinek, miután már Tyrtaeusnak is körülbelül ilyen hivatala lehetett a görög seregben, de mindenesetre szerencsésen van applikálva. És a fiatal poéta, aki nehány hónapon keresztül a földközi tenger hullámcsapásai közben szavalt a meghatott tengerészcsapatnak, legközelebb ismét útnak indul, hogy a Balti tenger hajóin teljesítse költői missióját. Szomori Dezső: FŐVÁROSI LAPOK 1896. márczius 1. Vasárnap, táviratok Az olasz király katonáihoz. Nápoly, február 29. (A »Fővárosi Lapok« eredeti távirata.) A király ma a hadügyminiszter kíséretében reggel ide érkezett. Crispi miniszterelnök és az összes hatóságok fogadták. Délután 3 órakor kivonult a hadügyminiszter, Heusch és Walles tábornokok kíséretében a plebiscitum térre, ahol szemlét tartott az Afrikába induló csapatok felett, melyeket az Afrikába menő egyik tábornok vezényelt. A szemle után a király a tér közepére ment és a következő beszédet intézte a csapatokhoz: Tisztek, altisztek, katonák! Személyesen akartam nektek a haza üdvözletét és az én katonai üdvözletemet átadni. Az a testvéreink vérétől áztatott föld, amelyre most ti mentek, nem idegen előttetek. Győzelmeink élénk visszhangját és a katonai erények, bátorság és áldozatkészség élénk emlékeit fogjátok ott találni. Tőletek függ, hogy utánozzátok a dicső példákat. Katonák adjátok át fegyvertársaitoknak Olaszország óhajait, amely zászlójának védelmében fiait mindig együtt találta. A király beszédét frenetikus tetszéssel fogadták. Faure Lyonban, Lyon, február 29. (A »Főv. Lapok« eredeti távirata.) A Hotel de Villében megtartott díszlakománál Faure, a köztársaság elnöke, Gailleton polgármester pohárköszöntőjére beszéddel válaszolt, amelyben a legnagyobb dicsérettel emlékezett meg Carnotról, az elhunyt elnökről. Az elnök azt a véleményét fejezte ki, hogy a demokrácziában, amint az Francziaországban létezik, a közszabadságok képezik a társadalmi béke magvát. Óhajtja, hogy minden franczia egyformán érezzen, nem csupán a haza védelmére, hanem egyszersmind a nyilvános beléletben is. Ő soha sem fog megszűnni, hogy az összes francziáknak a békét és a gyümölcsöző egyetértést ajánlja. Az elnök beszédét lelkes tetszéssel fogadták. Agliardi — bibornok, Róma, febr. 29. (A »Főv. Lapok« eredeti távirata.) A Stefani ügynökség jelenti: Agliardi nunczius elutazik Bécsből és május havát nem fogja ott tölteni. Agliardi csak a junius havában tartandó konzisztorium után fog visszatérni Bécsbe. Ebben a konzisztoriumban, melyet a pápa fog megtartani, Agliardi, valamint a párisi, madridi és lisszaboni nuncziusok meg fogják kapni a bíbornoki méltóságot. Agliardi a bibornoki süveget Bécsben ő felsége kezeiből fogja átvenni. „FŐVÁROSI LAPOK Politikai és szépirodalmi napilap. 1896. márcz. hó 1-ével uj előfizetést nyitunk lapunkra. Előfizetési árak: Márczius hónapra........................................1 frt 20 kr Márczius 1-től jun. 30-ig .... 4 „ 70 .. „ „ szept. 30-ig .... 8 „ 20 „ „ decz. 31-ig .... 11 „ 70 „ Kérjük azokat a t.-cz. vidéki előfizetőket, kiknek előfizetésük február végével lejárt, hogy azt minél előbb megújítani szíveskedjenek, nehogy a lap szétküldésében fönnakadás történjék. Lakóhelyváltozás esetében úgy helybeli, mint vidéki előfizetőinket arra kérjük, hogy előbbi címüket velünk közölni szíveskedjenek. Különösen figyelmeztetjük vidéki előfizetőinket, hogy minden reklamáczióhoz és a lap szétküldésére vonatkozó egyéb felszólalásokhoz zsiveskedjenek egy-egy czimszalagot mellékelni- ÚJDONSÁGOK Február 29. — Napirend, márczius 1-én: A miniszterek nem fogadnak. - Portik Ottó felolvasása az Otthonban délelőtt 11 órakor. — A magyar méhészeti egyesület közgyűlése a I.öztelken délelőtt 10 órakor. — A Mária-Dorottya egyesület választmányi ülése ..délelőtt 11 órakor Andrássy-út 65-ik szám alatti helyiségében. — A mentőegyesület közgyűlése délelőtt 11 órakor saját helyiségében. — Egyházi zene a Mátyás-templomban délelőtt 10 órakor. — Az V. kerületi reáliskola volt tanuló társainak gyűlése délelőtt 11 órakor. — A függetlenségi és 48-as polgári kör gyűlése a Kossuthgyászünep ügyében délután 3 órakor. — A budapesti szabósegédek mulatsága a VI—VII. kerületi kör helyiségében. — A kéményseprő ipartársulat közgyűlése délelőtt 9 órakorsaját helyiségében. — A Báthory István asztaltársaság jelmezes tánczestélye a Marbitzer-féle vendéglőben. — Amphiczis bál a vigadóban. — A budapesti kőmivesek egyesületének értekezlete saját helyiségében. — Nemzeti Múzeum: természetrajzi tár, nyitva van délelőtt 9 órától délután 1 óráig. Többi tárai szintén megtekinthetők 50 krajczár belépti díj mellett. — Iparművészeti, múzeum az Andrássy-uton, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — Természetrajzi gyűjtemények múzeuma(Muzeum-körut 4-ik szám alatt.) nyitva délelőtt 10 órától 12 óráig. — Történelmi képtár a városligetben nyitva d. u. 2 órától 6 ig. — Országos képtár az Akadémiában nyitva d. e. 9 órától d. u. 1-ig. — Technológiai iparmúzeum zárva. — Rovargyüjtemény a múzeumban nyitva délután 1-ig. — Deák mauzóleum a kerepesi-uti temetőben, nyitva d. u. 3—5-ig. — Az 1848/49-iki szabadságharcz ereklyéinek kiállítása a Duna-utcza 16-ik szám Rózsatér szögletén, nyitva délelőtt 9 órától 10 óráig. — »Magyarok bejövetele«, körkép a városligetben, nyitva d. e. 9-től esti 6 óráig; belépő dij 50 kr. — Magyar kereskedelmi múzeum, az igazgatóság ideiglenes helyiségében (városliget, István-út 57. sz. alatt, Stefánia - korzó sarkán) irodai órák 9—2 ig. az állandó házi ipari bazár (nyitva reggeli 9-től 7-ig kerepesi-ut 22. sz., I. emelet; a bombay-i képviselőségbudapesti irodája, kerepesi-ut. 22. sz., I. emelet; a tudakozódó iroda és könyvtár (V. akadémia-utcza 12.) naponként 9—12-ig és d. u. 3—6-ig van nyitva, ünnep és vasárnap d. e. 9—12-ig.^ — Nyilvános könyvtárak : egyetemi könyvtár 9 -12-ig és d. u. 3—8-ig, múzeumi könyvtár nyitva 9—1-ig. Szabadalmi levéltár nyitva egész nap. — Mentő-egyesület a Markó- és Sólyom-utczák sarkán — Állatkert, nyitva egész nap; belépő díj 30 km. Hétfő, márczius 2-án: A kereskedelmi miniszter fogad délután 3 órakor. — A pénzügyminiszter fogad délután 3 órakor. — A horvát miniszter fogad délelőtt 10 órától délután 1 óráig. — A főváros magánépítési bizottságának ülése délután 5 órakor az új városházán. — A főváros pénzügyi és bizottságának ülése d. e. 10 órakor a régi városházán. —■ De Hagen Laurencie hangversenye a vigadóban esti fél 8 órakor. — A magyar tudományos akadémia osztály ülése d.n 5 órakor. — A nemz. hajósegy. mulatsága a VI. ker. kaszinóban. — Nemzeti muzeum , természetrajzi tár, nyitva d. e. 9 től délután 1-ig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr. dij mellett. — A többi nyilvánoskönyvtárak, kereskedelmi muzeum, technológiai iparmuzeum, szabadalmi levéltár, mentőegyesület, állatkert stb, mint rendesen.