Fővárosi Lapok 1896. május (120-149. szám)
1896-05-01 / 120. szám
2 __ hogy érezve sejtjük fölötte az imádkozó szavakat befogadó egek megnyílását, üdvözültjeink megjelenését s fejünkre szálló áldását. Budapest, ápr. 30. A tiszta választásokért. A kúriai bíráskodási törvényjavaslat tárgyalására kiküldött képviselőházi bizottság Fest Lajos elnöklete alatt tartott mai ülésében folytatta Apponyi Albert gróf indítványának részletes tárgyalását. Az indítvány azon pontjába, mely szerint azon központi választmányi vagy összeírt küldöttségi tag, választási vagy küldöttségi elnök, jegyző, vagy különös megbízatás folytán a választásnál közreműködő más közeg ellen, ki ezen eljárásában a fennálló törvényeket akár cselekvése, akár mulasztása által megsérti, fegyelmi eljárásnak van helye, a bizalmi férfiak is felvétettek. Elfogadtatott az indítvány és rendelkezése is, mely szerint a fegyelmi vizsgálat teljesítésére a közigazgatási bizottság egy vagy több nem tisztviselő tagját küldi ki. Ellenben mellőzte a bizottság a szóban forgó indítvány ama dispositióját, mely szerint az ily fegyelmi ügyek fölött, mint felső fórum a közigazgatási bíróság határoz, s fenntartotta a bizottság által az eredeti törvényjavaslatba annak idején beigazott rendelkezést, mely szerint a vizsgálat eredménye fölött másodfokon a belügyminiszter határoz. Jelentésébe felveendőnek határozta egyébként a bizottság Perczel belügyminiszter azon kijelentését, miszerint elvileg nincs kifogása az ellen, hogy a szóban forgó ügyek fölött való döntés bírói illetékességi körbe utaltassák. Beható vitára nyújtottak alkalmat az indítvány következő pontjai, melyek megszorító és tiltó rendelkezéseket foglalnak magukban a hivatalnokoknak a képviselőválasztási mozgalmakban való résztvevősére nézve. A vitában Erdély és Perczel minisztereken s az indítványozó Apponyi grófon kívül Rohonyi előadó, Tisza István, Szivák Imre, Jelinek Arthur, Molnár Antal, Gulner Gyula, Mohay Sándor, Makfalvay Géza és Szapronczay Miklós bizottsági tagok vettek részt. Végezetül elfogadta a bizottság Perczel miniszter által javasolt szövegezésben a kérdéses indítványszakasz első pontját, mely szerint «állami és törvényhatósági» tisztviselő, a rendezett tanácsú városok polgármestere és rendőrkapitánya s a községi vagy körjegyző nem hívhat össze pártgyűlést, nem lehet annak elnöke vagy jegyzője és pártgyűléstől megbízatást el nem fogadhat. Az indítvány szakasz többi pontjait mellőzte a bizottság, valamint azt a javaslatot is, hogy az elfogadott fentebbi tiltó rendelkezés a felekezetek lelkészeire is kiterjesztessék. Ezzel a tárgyalás folytatását holnap d. u. 5 órára halasztották. Hazafias román szózat. Mióta a túlzó román lapok rut hajszát indítanak a millennium megünneplése ellen, jól esik végre hazafias hangot is hallanunk a román nép köréből. Ennek a hangnak pedig annál nagyobb a jelentősége, mert azt nem obscurus agitátorok, hanem előkelő román vezéremberek intézik a román néphez. Gáli József főrendiházi tag és román képviselőtársai bocsátották ki a románsághoz ezt a felhívást, melyben utalnak a haza történetére, melynek legfényesebb lapjai azok, midőn a románok a magyarokkal vállvetve védték a hazát és kereszténységet a török tárna- idásai ellen.— E harczban a román vitézség is tündüklött, a kik közül sokan ezáltal a legmagasabb állásokra emelkedtek. Vájjon nem ! az övék is tehát — ez a haza? Midőn a sza- badság, egyenlőség, testvériség elveit proklamál- I iák, a román jobbágyok is felszabadultak. A szabad alkotmány keretében fönntarthatják nem- s zetiségüket és a, közügyekre való befolyással összhangba hozhatják érdekeiket a magyar állam fejlődésének érdekeivel. Hogy ez irányban a küzdelem még folyik, nem ok arra, hogy a románság a haza ünnepétől visszavonuljon. Más országokban is elkeseredett harcz folyik egyes osztályok közt, de azért, midőn a hon ünnepe vagy veszély forog szóban, együtt ünnepelnek, egyesülve harczolnak. Az újabbkori népfejlődések azt bizonyítják, hogy ez a monarkia az, melyben jövőjüket biztosíthatják, míg ha az összeroskad, a románságot is eltemeti. A magyar állam fennállása és fentartása — végzi a felhívás — a haza összes fiainak közös érdeke ; ünnepeljük meg tehát mi is magyar testvéreinkkel. igyekezzünk őket magatartásunkkal magunk részére mindinkább megnyerni, s akkor bizonnyára hamarább megérijük egymást, mintha duzzogva visszavonulunk. Népbiróság behozatala Magyarországon. Az új bűnvádi eljárásról szóló törvényjavaslat tárguyalására kiküldött bizottság három tagja, Mandel Pál, Slavár Dániel és Komjátty Béla különvéleményt nyújtottak be, melyben a járásbírósági eljárásban a néps bírák alkalmazását hozzák javaslatba. A képviselőház zárszámadási bizottsága Fest Lajos elnöklete alalina ülést tartott, melyen a kormány részéről Josipovich Imre miniszter, az állami számvevőszék részéről Hosszú József alelnök volt jelen. A bizottság tárgyalás alá vevőn az 1894-iki számadási év pótnegyedében s az 1893-iki számadási év negye-hogy minél gyorsabban szabadulhasson a reá nézve kínos helyzetből. De Barát nem akart a bájos jelenségtől ilyen hirtelen megfosztalni, önkénytelen tartotta a karika másik oldalát s egészen bele mélyedt a minden földi bájakat képviselő gyönyörű gyermekarcú szemléletébe, aki most hirtelen daczosra változott, s kihívó tekintettel nézett rá. Ilyenek lehetnek az angyalok, ha csakugyan léteznek — mormogja egészen önfeledkezetten a férfi, kit a gyermek rendkívüli bájai mámorossá tettek. — Add ide, ez az enyém! — kiállja türelmet vesztve a gyermek, daczosan rándítva egyet a karikán. — Oda adom, ha megmondod nevedet és megígéred, hogy nem fogsz nagyon messzire elszaladni — feleli hirtelen Barát, a karikával maga felé vonva a gyermeket, ki tulajdonába erősen belekapaszkodott. — Hát te még azt se tudod? — mondja csodálkozást kifejező bámészsággal a gyermek. — A dedoban minden kislány tudja, hogy én vagyok a mamám Olgácskája, ki úgy szeret engem, hogy oda nem adna a legédesebb czukortortáért sem! — fejezi be mondókáját negédes büszke fejbictezenéssel a gyermek. — A papa talán nem szeret annyira, hogy csak a mamácskára hivatkozol ? — kérdi hirtelen támadt kíváncsisággal Barát. — Nekem nincs papám — feleli elszomorodva, fejecskéjét bánatosan lecsüggesztve a gyermek. — Mamácska azt mondta, mikor kérdeztem, mért van más kislánynak papája és nekem nincs, hogy elment, mert én rossz voltam, de visszajön, ha jó leszek és hoz nekem sok, sok szép játékot, nagy frizurás babát, amilyen egy kis lánynak se lesz, csak nekem, aztán sok czukrot, narancsot, csokoládét — aztán úgy fog szeretni ő is, mint az édesmamácskám szeret engem! — fakad ki a vágy teli öröm a gyermekből, miközben a karikát is eleresztette, hogy gömbölyded kacsácskáit tapsolva összeütögethesse. Barát mámora, kábultsággá fokozódott a gyermeki kedvesség ilyen dúsgazdagságával szemben, tovább nem volt képes lázas izgatottságán uralkodni, hirtelen felugrott, karjai közé ragadta a gyermeket és mohó gyönyörérzettel csókolgatta annak arczát, homlokát, karjait és kezecskéit. A gyermek ijedten sírni kezdett, de a férfi szeretetteljes, szívből sugárzó tekintetén felbátorodva elhallgatott és egy hirtelen támadt ötlettel gyorsan nyaka körül fonva karocskáit, erősen magához és ölelte ragyogó szemekkel egész önfeledten kiállja: — Te vagy a papám ugye? — és be sem várva a feleletet a gyermeki szeretet örömujongásával rebegi: — Papám! édes papám! — eközben egy egész csóközünnel árasztva el az apának tartott !• idegen férfiarc-zárnak általa elérhető mindenki részecskéit. ■ Barát, kit a gyermeknek e tiszta szívből fakadt önkénytelen felkiáltása egészen megzavart, s hirtelen felelni sem képes, egy eddig teljesen ismeretlen indulatárja feszítette idegrendszerét, s szemeiből a meghatottság könyei kezdtek szivárogni, melyekkel az édes, bájos gyermeket felfalni látszott, e deliriumos mámorból azonban egy mély csengésű érczes női hang megszólalása riasztotta fel. — Bocsánat, ha leánykám netán illetlenül viselte magát, — s ezzel a gyermeket a férfi karjaiból gyöngéden kiemelve, az anyai szeretet ■■ feddő hangján folytatta: — Többé nem foglak ide hozni, ha így viseled magadat. De a kis leányka több időt nem engedett anyjának, hogy korholó szavait folytathassa, az- t nem gyors kézmozdulattal Barátra mutatva, a rebegő öröm indulatos hangján mondja: — Hiszen az édes papám! Hát nem ismered? — s ezzel ugorva egyet, gyorsan átöleli az előtte álló férfi térdeit. Barát és a nő szemei e pillanatban önkéntesen találkoztak, az asszony fülig pirult és zavartan sütötte le szemeit. A kislány a csodálkozás kifejezésével arczán nézett fel az apjának tartott férfira, aztán sírásra hajló hanghordozással mondja: — Hát az édes mamát nem csókolod meg? ________FŐVÁROSI LAPOK, 1890. május 3. Féntes. 1 dik negyedében előfordult lájkiadásokról, előirányzat nélküli kiadásokról és hitelátruházásokról, valamint a magyar- és Horvátországok közt az 1863. évre évközüli leszámolásról szóló állami számvevőszéki jelentéseket, melyeket Kabos Ferencz előadó ismertetett, elhatározta, hogy a jelentések tudomásul vételét s hasonló czélból a főrendiházzal leendő közlését hozza a háznak javaslatba. A képviselőház, Szilágyi Dezső elnöklete alatt ma tiz perczig tartó ülésen vita nélkül elintézte az 1895. év I., II. és III. negyednek túlkiadásáról és a Ház rendkívüli költségeiről szóló jelentéseket, természetesen a bizottsági javaslatok értelmében. Holnapra hasonló rövid lélekzetű napirendet állapítottak meg. Az országgyűlési nemzeti pártnak Kovács Albert elnöki ésével értekezlete volt. Kekusz Győzi előterjesztést tett a közigazgatási Lii«».-ágról szólt törvényjavaslatról azon értelemben, amint a pártok vezetői már megállapodtak. A tárgyhoz szólottak: Iluránszky Nándor, Apponyi Albert gróf, Szentiváni Kálmán, Guiltier Gyula. A párt hozzájárul ahhoz a megállapodáshoz, hogy a törvényjavaslat átdolgozása végett a bizottsághoz visázkutasillassék. A párt • lhely álláspontját Gullner Gyula fogja a Házban tullápolni. A főrendek névjegyzékének kiigazítása. A főrendiház ápril hó 29- én tartott Üléjében Széthillyi Gyula gróf kir. •fóajtónállómesterüek kir. lei* lovászmesterré történt kineveztetése folytán, Gervay Mihály élethossziglan kinevezettfőrendiházi tag nevének a névjegyzékből elhalálozás folytán az igazoló bizottság által Orient törlését tudomásul vette s ugyanazon ülésében Széchenyi Gyula gróf kir. főlovászmester, Hárfffy György kir. . főajtónállómester, Inkey István és József bárók. Gerlitzy Ferencz báró, Raich Milos és Iván bárók, örökös jogú főrendek neveit a főrendek jegyzékébe pútlólag beiktatta. NAPRÓL-NAPRA A régi és az uj évezred. (Mesdinii Lajos.) 1. A régi ezredévet Bezárta a beszéde, Meghalld a múlt ezred S nyomban rájött — a vége. II. Az újabb ezredévnek Ő mond első beszédet. — Meghallja az uj ezred És nyög: »Nehéz a kezdet« Pallos.