Fővárosi Lapok 1896. május (120-149. szám)

1896-05-31 / 149. szám

1896. május 31. Vasárnap. — Köszönöm. Nem kérek belőle ! — Lám ! Még a legjobb barátja is cserben hagyja az embert! Isten veled te hütelen barát, szabadjegyem ki el nem fogadád. — Gratulálok az uj pályádhoz ! — Óh kérlek, még ez nem minden. Ez kevés lenne ! Ki kell használnom a millenniumot, mert nem mindenkor kínálkoznak ilyen jó pályák. Meggyüjtött tőkepénzzel akarom elkezdeni a második ezerévet. Más foglalkozásaim is vannak még. Étkező ven­dég vagyok a kiállítási vendéglőkben. Mindennap más és más helyen ebédelek és vacsorázom. Ingyen és azonfelül napidij mellett. Hogy lássák az emberek, hogy milyen elegáns urak járnak a vendéglőkbe és kedvük jöjjön nekik is enni. Mindég bámuló csoportok vesznek körül, akik csak sörözni mernek. De mikor azután látják, hogy én a legolcsóbb ételeket is kiváló étvágygyal fogyasztom és azonfelül egyre dicsérek mindent, hát kedvet és merszet kapnak az evéshöz a többiek is. — Szóval, próbaevő vagy ! — Olyanforma ! De hidd el, hogy kifizeti magát — Hogyne fizetné ! Hát még mi vagy ! f — Fiakkerezó'ur. Tudod, a fiakkerosok Zsarolásai miatt elszoktak az emberek a fiakkerozás­­tól. Nem mernek kétlovas kocsira ülni. Üresen áll valamennyi az állomásokon. Nos hát én foglalkozta­tom őket, hogy mégis meg legyen a látszata, hogy az emberek mernek még fiakkerozni. Megérkezéskor pedig, többnyire a kiállítási főkapu előtt szállók le és úgy teszek mintha a fiakkerosnak adnék valamit, mire az alázattal ide ad egy forintot s igy szól: — Nagyságos ur sokat tetszett adni. Nekem nem jár csak egy forint ötven krajczár, az egy forint túl­fizetést visszaadom. Résziéi a pavilion jobb szárnyából. Az emberek pedig bámulva hallgatják a nagy lelkű s becsületes fiakkeros beszédét és akad, aki mer fiakkerezni. — Valóban gratulálok a foglalkozásaidhoz. — Hja, ki kell használni a millenniumot — szólt A. ur és rágyújtva egy vastag szivarra, méltóságtel­jesen távozott. Julius. Franczia vendéglő, A kiállítás látogatói lassanként kezdenek hozzá­szokni a legérdekesebb kiállítási vendéglőhöz, a Res­ta u r a n t Frangaishoz. Az első hetekben nagyon rossz hirbe keveredett kiállításunknak ez a spe­­czialitása: rosszakaratú mende-mondák egész rémme­séket koholtak arról a páratlanul álló drágaságról, a mely a franczia vendéglő vendégeit állítólag nem rit­kán a legnagyobb zavarba ejtette. Ma már kinnt függ a Restaurant Ízléses épülete előtt, a melyet képben is bemutatunk olvasóinknak, a vendéglő naponként változó étlapja, frappáns czáfolatul a Restaurantról _________fővárosi lapok.__________. elterjedt mesés drágaságnak. Ebből az étlapból, a me­lyet mai lapunk nyilttere is közöl, azok, a kik a franczia nyugaton jártak, az első pillantásra meggyőződ­nek arról, hogy a Restaurant Franca is árai tetemesen ki­sebbek azoknak a vendéglőknek az árainál, a melyek a nyugati elegáns világ mindennapos találkozó helyei. A ki járt valaha Párisban a Maison dorée, a Café Anglais, a Duval és egy csomó más előkelő vendéglő helyiségeiben s igy ismeri a franczia konyha aprólékos inyenczségeit és ehhez mért árait, az legkevésbbé sem lehet elégedetlen a mi franczia vendéglőnkkel. A Restaurant Franeais hire különben már messze kül­földre is eljutott s a kiállítás külföldi látogatói ren­desen a Restaurant Franeais utján tudakozódnak déjeuner és diner idején. Mindennap találkozhatunk a Restaurant Francaisban egy-egy csoport jókedvű angollal, francziával, svéddel vagy más külföldivel, a kik nem egyszer a „magyar“ franczia konyha ételei mellett győződnek meg teljesen arról, hogy Magyar­­ország minden tekintetben versenyezhet a büszke nyugattal. EZREDÉVES KIÁLLÍTÁS. Nemzetközi sakkverseng. Magyarország sakkozói­hoz a nemzetközi sakkverseny országos rendező bi­zottsága a következő felhívást bocsátotta ki: Ezer éves fennállásának ünnepét üli meg ez az ország. Ünnepel mindenki, a nemzet apraja-nagyja. Király, kormány, törvényhozás, nemzet . . . mindenki kezet fogott, hogy ezer éves múltúnk dicsőségét, ezer éves jövendőre jogosító jelenünk erejét megmutassa a világnak. Tudomány és művészet, kereskedelem és ipar, mezőgazdaság és haderő mind-mind ünnepet ül. Nem vonta ki magát senki, nem feledkeztek meg semmiről. Csak mi maradjunk el az ünnepről, csak mi ne vegyünk részt az emlékezetes versengésben? Nekünk is van dicsőséges múltúnk. Emlékezzünk vissza: a magyar sakkozók egyszer nem is nagyon régen, harczi tornában győzedelmeskedtek a párisiak fölött. Nekünk is van méltó jelenünk. Tekintsünk csak körül, Gráczban és Drezdában, Angliában Hastingsben magyar emberek voltak az elsők között, dijakat hoztak haza s dicsőséget a magyar sakkozókra. Nem vagyunk gyöngébbek a külföldnél, csak csöndesebbek. Miért hallgatnánk most is, mikor az egész világ szeme ezen az országon van, mikor kon­gresszust és tornát rendez minden társulat, egyesület, testület? Mi is meg akarjuk ünnepelni Magyarország millenniumát, mi is részesei akarunk lenni e nemzeti ünnepnek, mi is kimutatjuk mennyit tudunk, mi is össze akarjuk mérni az erőnket az egész müveit világgal. Nemzetközi sakkversenyt és országos kongresszust akarunk rendezni a millennium nagy évében. Minden előkészület megtörtént a magyar sákkozók­­nak e nagy ünnepélyére. Dicsőségesen uralkodó feje­delmünk I. Ferencz József apostoli király volt kegyes az első tiszteletdijat adományozni, drága ezüst «Vik­toria» szobrot, a melyért küzdelembe szállani bi­zonyára legnagyobb vágya lesz a nemes sakk­játék minden művelőjének, s alapos reménységünk, hogy Budapest fővárosa s a nagyobb testületek szintén adnak tiszteletdijakat a verseny győzői számára. Az ezredéves kiállítás igazgatósága szives volt kilá­tásba helyezni, hogy az ünnepek csarnokát átadja a torna helyéül s minden kedvezményt biztosit a verseny és a kongresszus résztvevőinek. S a mi mindenek fölött biztosítja a nemzetközi verseny sike­rét, — az elsőét, melyet az ezeréves Magyarország rendez, '—a külföld minden neves, nagy mestere meg­ígérte, hogy résztvesz a nagy tornában. Most csak rajtunk áll a siker, Magyarország sakkozói. Elő kell teremteni a költségeket s olyan pénzdijakat kell ki­tűzni, a melyekért érdemes legyen a sakkjáték mes­tereinek minden tájról, tengeren túlról is hozzánk jönni és küzdelembe szállni. S hogy meg legyen a módunk rá, adjuk össze a költségeket, a kik Magyarországon barátai vagyunk a nemes sakkjátéknak. Minden ado­mány kedves lesz előttünk s minden, bármily csekély összeg is közelebb hoz bennünket ahoz a czélhoz, hogy a sakkjáték hivei is kivegyék részüket a nemzet diadalmas ünnepéből. Csak akarnunk kell s mienk a siker, velünk a dicsőség. E siker reményében va­gyunk hazafiui üdvözléssel. A nemzetközi sakkverseny országos rendező­­bizottságának tagja: K. Jónás Ódon orsz. képv. elnök, br. Ambrózy Béla orsz. képv., Bölönyi Ödön orsz. képv., Bernáth Dezső orsz. képv., gr. Bethlen Balázs orsz. képv., dr. Morzsányi Károly orsz. képv., Pap Géza orsz. képv., Perlaky Elek, Lád Károly, Ekkert Antal, dr. Weszely Ödön, Blátthy Ottó, Fellner Jó­zsef, Müller Ferencz, Bartsch János (Kolozsvár), Becska Bálint (S.-A.-Ujhely), dr. Justh Ármin (Nagy­szombat), dr. Korchmáros Kálmán (Szombathely), Kálniczky Géza (Kir.-Helmeez), gr. Lázár Vincze (Mármaros-Sziget), dr. Magyar János (Szeged), dr. Non József (Újvidék), Papp Jenő (Miskolcz), Szentiványi Kálmán orsz. képv., Boldog Kálmán (Új­pest), Rottenberg Béla (Nagy-Becskerek), dr. Hock János orsz. képv., Enyedy Albert (M.-Sziget), Spóner Andor (Tátra-Lomnicz), Máttyus Arisztid, Erner Győző (Sz.-Fehérvár), Stubenvoll Hugó (Eszék), gr. O’Donnel Henrik, dr. Engel Imre (M.-Vásárhely), dr. Szeless József (Kecskemét), Ungár Ignácz, Emmanuel Győző (Győr), Yass Sámuel (N.-Kőrös), dr. Jacobi Samu, Gesztesi Ödön (N.-Várad), Vértes Adolf (Temesvár), dr. Kanyurszky György, Illyés Lajos (M.-Vásárhely). A végrehajtó-bizottság tagjai: Lehner Vilmos elnök, Fleissig Sándor pénztáros, Höfer Márton jegyző, Havasi Arthur, Kálnoki Izor, Maróczy Géza. * • A nemzetközi vcloczipéd-verscny. A nemzetközi kerékpárversenyt, melyet vasárnap, május 31-én dél­után 3 órakor rendeznek az ezredéves kiállítás uj versenypályáján, előreláthatólag fényesen fog sikerülni. A nevezéseket tegnap este zárták le. Eddig nyolezvan nevezés érkezett be, s ezek közt majdnem harmad­rész külföldi, a mely utóbbiak még bizonyosan szapo-, rodni fognak, legfőkép Francziaországból és Német­országból. A külföldi jelentkezők között vannak Hüet és Raymond belga championok Brüsszelből. L u r i o n, az osztrák champion Bécsből, továbbá Riedl, Goess, Larwin, Reininger első rangú bécsi versenyzők. Gráczból: Degginger és Schlichtinger, a hires steyerek. Prágából: W o d i 1 e k. A külföldiekkel szemben a magyar versenyzők legjobbjai iparkodnak majd a magyar kerékpárosoknak dicsőséget szerezni. * Az idegen forgalom. A fővárosba tegnap a vas­utakon összesen 13,878 idegen érkezett. A keleti pályaudvaron 7923, a nyugotin 5315, a délin 630. Elutazott a fővárosból összesen 13,218 ember. A keleti pályaudvaron 7539, a nyugotin 5340 és a délin 439. A Fővárosi Lapok a kiállításon. A «Fővárosi Lapok» a kiállítás területén minden kávéházban és vendég­lőben több példányszámban a t. olvasó közönség rendelkezésére áll s ezen­kívül a kiállítás összes dohánytőzsdé­jében és lapelárusitó helyein 5 krért kapható. _______________________________________2&

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék