Fővárosi Lapok 1896. június (150-178. szám)

1896-06-01 / 150. szám

150. szám 1896. Hétfő, junius 1. XXXIII. évfolyam. Lapok Egész évre 14 írt, félévre 7 frt, 70 évre 3 írt 50 kr.,egy hóra 1 frt 20 kr. Megjelenik mindennap, hétfőn és ünnep után is. Egyes szám­ára: helyben 4 kr., vidéken 5 kr. Felelős szerkesztő: Porzsolt Kálmán. Kiadó-tulajdonos: MAGYAR ÍRÓK KIADÓ B.-TÁRSASÁGA. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Ferencziek­ tere 1. szám. Előfizetések és hirdetések fölvétetnek a kiadóhivatalban Tisztelettel kérjük vidéki t. előfizetőinket, hogy az illető postahivataloknál az előfize­tés megújítása iránt lehetőleg gyor­san intézkedni szíveskedjenek, hogy a lap szétküldése fennakadást ne szenvedjen. TÁVIRATOK A véres koronázás. — Távirati tudósítás. — Moszkva, május 31. A tegnapi katasztrófa okairól különböző ver­ziók keringenek. Azt mondják, hogy a szeren­csétlenséget az okozta, hogy azok az emberek a­kik az adományokat kocsikon a szétosztás he­lyére szállították, a kocsik után jövő, nem épen nagyszámú közönség kérésére csomagokat dob­tak a tömeg közé, bár a szétosztásnak csak 11 órakor kellett volna kezdődnie. Futó­tűzként terjedt el a mezőn táborozó emberek százezrei között az a hír,hogy a szétosztás már megkezdődött. A tömegek azonnal a bódék felé rohantak, hol a szerencsétlenség történt. Az áldozatok számá­ról még mindig különböző hírek vannak elter­jedve, melyeket e pillanatban lehetetlen még el­lenőrizni. A holttesteket éjjel a temetőbe vitték, hol személyazonosságuk megállapítása végett közszemlére teszik ki őket. A Kreml-palota templomában ma a császár kívánságára az ál­dozatokért gyász isteni tiszteletet tartottak, me­lyen a császári pár és a császári család összes tagjai jelen voltak. Moszkva, május 31. Moszkvából és a szomszédos helységekből már tegnapelőtt este nagy tömegek özönlöttek a Chodynszky-mezőre. Éjjel 12 óra felé már 200.000 ember gyűlt össze. A tömeg mintegy tábort ütött, őrtüzeket gyújtott és az éjt éne­kelve és mulatozva töltötte. Hajnalhasadtával mind nagyobb tömegek özönlöttek oda, úgy, hogy reggel 4 óra felé közel 400.000 ember volt együtt. A koronázás alkalmára külön alakí­tott rendőrség, mely a rendőri szolgálatot vé­gezte, erősbítéseket kért. Ennek következtében 5 óra felé kozákok és rendőrök érkeztek oda. Idő­közben az óriási tömeg a földek szélén emelt bódék felé nyomult, melyekben a népnek szánt adományok felhalmozva voltak. A tömeg erő­szakkal betörte a bódékat. Reggel 6 óra felé elhatározták, hogy megkezdik a szétosztást. A szétosztással megbízott száz ember azonban nem járhatott el kellő gyorsasággal. A bódékhoz ve­zető keskeny sikátorokban rettenetes tolongás keletkezett, mely a százezernyi tömegek foly­tonos nyomása alatt pillanatról pillanatra növekedett és végül a rettenetes katasztrófára vezetett. A tömegben szívszaggató kiáltozás és jajveszéklés volt hallható. Végre sikerült a kozákoknak a tömegnek egy részét kiszorítani a térről. Sok ezren megriadva már előbb vissza­tértek a városba. Az utczákon késő délutánig vonult a tűzoltókocsik és a teherkocsik hosszú sora, melyek holt­testeket vittek a kórházak udvaraira és betegeket a kórházakba. A súlyosan sebesültek számát 200-ra teszik. felkelés Aporkorona kerületre szorítkozik, melyet az epitropia teljesen ural, továbbá Rettyne kerület egyes részeire, hol azonban egy moham­­medán titkos bizottság által alakított bandák ellensúlyozzák azt. A szomszédos kerületekben nyugtalanság uralkodik ugyan, de a keresztény képviselők buzgón fáradoznak azon, hogy a la­kosságot visszatartsák az epitropiához való csat­lakozástól. Fáradozásuk valószínűleg sikeres lesz, ha a porta gyorsan megteszi a katonai intézke­déseket és békés eszközökkel is hozzájárul a megnyugtatáshoz. A keleti kerületek jelenleg teljesen nyugodtak. Az epitropia helyzete a legutóbbi siker következtében megszilárdult Az epitropia közzé tesz egy programmot, mely­ben kifejti, hogy csak felkelés útján lehet a helyzeten javítani. Az adineai és kiszamoi püs­pököknek az epitropiánál megkísérelt közvetítése hajótörést szenvedett. Az epitropia fegyveres erejét 5000 emberre teszik. Ebből 2000 ember körülzárva tartja a másfél zászlóaljból és két ágyúból álló vámosi helyőrséget. Mintegy ezer ember a bivarasi kitűnő hegyi hadállást foglalja el Vámostól egy órányira, mely hadállást Edhem basa négy zászlóaljjal hiába igyekezett elfoglalni. A veszteségek igen nagyok. A felkelők többi hadereje kisebb bandákban operál. Eddig csak két zászlóalj segédcsapat érkezett Krétába. Tur­­kanból bevándorolt benghazik, szervezett basi­­bozukok, kihágásokat követnek el. Konstantinápoly, május 31. Kréta szigetén a városokban állandó a nyugalom. A sziget belse­jében azonban összeütközések fordulnak elő A görög hajóraj elindulásáról elterjedt hír nyug­talanságot keltett. A miniszterek rendkívüli tanácskozásra gyűltek egybe. A diplomácziai köröknek egyértelműleg az a szándékuk, hogy nem avatkoznak bele a török kormány által a felkelés elnyomására tett intézkedésekbe. A „FŐVÁROSI LAPOK“ TÁRCZÁJA. A láthatatlan irás. Regény. 6 Irta: Váradi Antal. A fizetése is javult kétszáz forinttal. Ordót is ka­pott. A­hány külföldi fejedelem megfordult Bécs­­ben, illetve az udvari equipage-okon, az mind ha­gyott hátra egy-egy medáliát vagy rendjelt, mely a nyugalmazott miniszteri tanácsos rangjának megfelelőleg mindig magasrangu és fényes volt. Ilma pedig úszott az ünnepeltetésben s di­csőségben. Capricia mama megint első emeleten lakott s két szobaleánya volt, a méltóságos papa nem lamentált otthon, az asszonyokra el­­tékozolt százezrei s eltévesztett életpályája miatt, mivel régi mágnás­ ismerősei kezdték újra megismerni, s a «Café Habsburg»-ban, a­hol a délutáni fekete kávéját itta az öreg úr, »exczel­­lencz»-nek titulálta a vörös Fridolin, a fő­­pinczér. Eközben meggyűlt Ilma körül az udvarlók sokasága, mialatt a közeledő nyár miatt gyé­­rült a czirkusz publikuma. Rent gondolt «me­részet és nagyot» s szerződést fogadott el Szent­pétervárra. Ott ilyenkor tavasz van és rubelek virágzanak a manége körül. Ilmát kellemetlenül érintette a távozás híre. Bertram herczeg sem szívesen egyezett volna belé s így Urna, «magasabb erők közreműködé­sével» felbontotta a szerződését és Bécsben maradt. A czirkusz-habituék serge részint fürdőre széledt, részint a társulattal ment Oroszországba. Bertram herczeget, hajlott korára való tekintet­tel, csak augusztus felé akarták elbocsátani az orvosai s igy Ilma ott ült Bécs mellett, a Brüx­­ben, egy gyönyörű kis nyaralóban, azon ürügy alatt, hogy a méltóságos papának az udvari hintók újra lakkozására kell hivatalból fel­ügyelnie. Valójában pedig az Ilma viszonya Bertram herczeghez — egyike volt a legcsudálatosabb­­nak. Az ő büszkesége fagyosabb­, volt, mint a­milyen forró lehetett benne,a­­zigányvér. Egyik mindig lehűtötte benne a másikat. Ezt az expe­rimentumot pedig annyit gyakorolta, hogy való­sággal félelmes lesz majd az a momentum, mi­kor a büszkeség nem tudja többé leküzdeni a vér tüzét,­­ mert akkor a karjába fogja dobni magát a legelső jött-mentnek. Ebből nem is csinált titkot Bertram herczeg többi udvarlói előtt, rettentő animét csinálva mindnyájuknak. Mindenik remélt abban a titkos hitben, hogy hát ha ő az a bizonyos «jött ment?» Bertram herczeg az öreg apja lehetett volna Ilmának. Beteges, indulatos öreg úr volt, a­ki még folyton azzal hizelgett magának, hogy ő fogja Ilmát meghódítani. Az eddigi «névleges» udvarlás úgyis untatta már. Diadalra vágyott. A legalkalmasabbnak a tavasz ébredését tartotta, mikor Heine szerint minden bimbó pompázva áll — ki tudja? Nem csattan-e ki Ilma szivében is az első szerelem? A fiatal udvarlók serge is távol volt, s az öreg fenséges úr nap-nap után kijárt Tarhegyi­­vel pikétét játszani, s mikor Capriczia elküldte a férjét kocsirevizióra — Bertram herczeg min­dig tehetett egy kis sétát Ilmával, — egyedül Ilonának az­nap épen rossz kedv volt Lázongott a vére. Nem ült lovon egy hét óta, nem vágtathatott szilaj szenvedélylyel erdőn; mezőn keresztül s rab madárnak érezte magát, unatkozván kegyetlenül. És még hozzá Bertram herczeg! Ez a kicsi­nosított, kiv­aszkolt, festett rom, a melynek kö­zelében a sírbolt szele fuj, — mikor karját ajánlotta neki — ránczos arczának egy ezer sugaru mosolyával — brr.­s . átreszketett egész testén az undor — Nincs kedvem ma sétálni.­ — Miért? — Nagyon meleg van. Tényleg volt vagy huszonkét fok árnyékban Bertram herczeg is olyan kékes-vörös volt, a jó ebédtől meg a zárt kocsitól, melyben jött, mint egy haragudni kezdő kanpulyka. Ilma ellenkezése méregbe hozta az öreg urat. Szokva volt rabszolgai engedelmességhez, kissé nyers hangon támadt Ilmára. — De ha én kívánom? A krétai helyzet. Konstantinápoly, május 31. (A Fővárosi La­pok eredeti távirata.) Az a hír, hogy Krétán a mozgalom általánossá vált, alaptalan. A nyilt

Next