Fővárosi Lapok, 1896. július (33. évfolyam, 179-209. szám)

1896-07-03 / 181. szám

1896. július 3. Péntek, ________________________FŐVÁROSI LAPOK.____________ aratott tetszést énekével. Dicsérettel említhető még Rózsa Lili kisasszony, a­ki vonzó színpadi jelenség, továbbá Radó Sándor, Simkovics Erzsike, Ilerzskó Zelma, Varga Anna, Benedek Nándor, Kalocsa Erna, Starck Aladár,­­ Molnár Bella, Szvoboda Gizella, Kecskés Ilona, Ámon Margit, Koppán Margit, Dézsi Sándor, Herczeg Gyula, Nógrádi Sándor, Kalocsa Emma és Jászai Olga. * A városligeti színkörben szombaton lesz a bemutató előadása a Potyai rátér czímű operett­nek, a­mely Bécsben igen zajos sikereket aratott. Az igazgatóság jó szerep­osztásról s fényes kiállításról gondoskodott. A főszerepeket Hatvaniné, Lángné, Csi­­szérné, Halmay, Tábori, Nyilasi, Horváth stb. játszszák. * Két lovasszobor. A magyar királyi állam­vasutak nyugati pályaudvarán,­­az ideiglenesen mű­teremmé átalakított raktárhelyiségben most két hatalmas lovasszobor készül. Az egyik Árpád vezérnek, a másik Andrássy Gyula grófnak a lovasszobra. Mind a kettőt Zala György mintázza, az elsőt az ezredévi emlék számára, míg a második önálló szobrot arra a ha­talmas térre, mely az új országház és az igazság­ügyi palota között van. A művész pompás telivér méneket használ modellként e szobrok mintáinál, melyek alkalmasint még ez évben élczöntőbe kerülnek. * Vendégszereplés: Paulayné Adorján Berta asszony, a nemzeti színház tagja, a jövő hét folyamán Nagyváradra utazik vendégszereplésre. A »47-ik czikk«-ben és az »Odette»-ben lép fel. A nagy­váradiak már azért is nagy érdeklődéssel várják, mert a művésznő odavaló születésű és ezúttal játszik elő­ször szülővárosában. * »megfigyelés alatt.« Ez a czíme Kabos Ede társadalmi drámájának, a­mely a budai nyári színkörben a jövő héten kerül színre. Krecsányi igaz­gató a társulat elsőrangú tagjait foglalkoztatja a darabban, melynek bemutatója iránt nagy az érdek­lődés. * A zenepiaciról. »M un k á c s y-c s al n á s«-t küldött be hozzánk a pécsi Valentin Károly fia czég. Szövegét Róna Béla, zenéjét Farkas Sándor pécsi czigányprimás írta. Ára 1 frt. — A föléledt fény. Valóságos tündérvilág „az, Arábia régi fényének megelevenedése, melyet Ő­s- Budavára legújabban bemutat. Föltámadt a ke­let tündérvilága, melyben arab leányok, fényes keleti öltözetükben lejtik a legplasztikusabb arab tánczokat és alkotnak festői csoportozatokat. Az arab leányok tánczai, a tündérvilág helyiségének kiállítása oly fényesek, oly megkapóan szépek, hogy a legtékozlóbb keleti fényűzést is megszégyenítik. Olyan látványosság ez, a­minőt Budapest még nem látott. — Érdekes kaland. A budapest-gödöllői országúton néhány nap előtt reggel egy­ szép fiatal hölgy kerékpározott. Néhány száz méterrel mögötte epártolt a budapesti társasélet egy ismert fiatal tagja, a­kinek minden vágya a fess kerékpárosnő utolérése volt. De hiába szorított, hiába forgatta minden tőle telhető erővel a pedált, még nyomába sem tudott jönni a szép leánynak. Már beérkeztek a városba, de a távolság még mindig oly nagy volt, hogy a fiatal­ember a megismerkedés minden reményét feladta már. Épen abban a pillanatban, mikor csüggedt szívvel már távozni akart, a fiatal hölgy a József-körut 36 számú ház kapuja alatt eltűnt. Minden erejét össze­szedve utána sietett és nagy örömére megtalálta a lánykát a mint a széles, zárt udvarban, a­hol Kretschmar E. és Társa kerékpáriskolája van, javában bicziklizett, a fáradtság legkisebb nyoma nél­kül. A megismerkedésnek ma volt a folytatása a Terézvárosi anyakönyvvezető hivatal előtt, a­hol a két kerékpáros kijelentette, hogy ezentúl egyesült erővel fogják az élet kerékpárját hajtani. Ha ez a kerékpár oly jó lesz, mint a Kretschmar «Attila» gépei, akkor nincs kétség a fiatal pár életének boldogságáról. — Kritika. Festő: És most készült el két festményem, doktor úr, szeretném, ha elmondaná róla véleményét. Az egyik kép édes atyámat ábrázolja egy régi arczkép után, a másik képen pedig Corday Sa­rolta látható. Kritikus (miután sokáig nézte a képeket): Ugyan mondja meg kérem, melyik az édes­atyja. MŰVÉSZETEK. * Vie de Bohéme. Soha sápadt arezon köny­­csepp nem ömlött végig égetőbben és meghatób­­ban, mint Murger czigányainál. Jószívű, bolon­dos poétáknak, piktoroknak és muzsikusoknak azt a nagy golgothaszerű útját, a­melyen nélkü­löznek, szeretnek és megtörnek, senki mesterib­ben nem rajzolta Henry Murgernél. Műve, a „Bohéme-élet” tele van aetherikus han­gulattal és észbontó fájdalommal. Theodore Bar­­riére öt felvonásos színdarabot csinált belőle és Páris így is megbámulta. S­z­o­m­o­r­y Emil ujságiró-kollegánk ezt a darabot nagy verve-vel és választékos ízléssel leforditta magyarra és a Budai színkör ma este «M­i­m­i» czimen bemutatta a közönségnek. Az újdonság, a­mely­­lyel a nemzeti színház elhalasztott egy kassza­darabot s egy szuverén becsű művet, osztatlan, mély hatást keltett. Krecsányi igazgató nagyon szépen tanította be és ugyanígy állí­totta is ki. A szereplők közül T­ó­v­ö­l­g­y­i Margit, R­é­t­h­e­y, B­e­r­k­y és Kovács oldották meg feladatukat a legszabatosabban, míg a többi szerepet Bónis, Giréth, Ligethy, Kápolnay Juliska és Margó Zelma játszották. Persze sem a dráma, sem ez az előadás nem képes visszasugározni Murger eredeti művének minden varázsát. És mégis ez a «Bohéme-élet» úgy hat, mint a szegény ember örök bibliája, a melyet olvasunk, ha hiányzanak is belőle lapok és a melyet megértünk, ha mormogják is. M­r. * Ledofszky Gizella, a budai színkör jeles fiatal primadonnája, Berlinből meghívást kapott az «Unter den Linden»-színházhoz. * Rákosi Szidi asszony színészeti iskolájában most folynak az első osztály évzáró vizsgálatai. A tanári kar, még­pedig elő­sorban Piákosi Szidi és Somló Sándor, továbbá Herman Aranka, Schack Béla és Szabados Béla, minden tőlük telhetőt elkövettek, hogy a növendékeket kiképezzék. S tekintve, hogy első évesek vizsgáztak, valóban kielégítőnek mondható a rendkívül gyors eredmény. A fiatal hölgyek közül figyelmet keltettek Scholtz kisasszony, Gyöngyösi Cze­­czil és Kálmán Margit, kik bizonyos drámai képesség­nek adták jelét, a férfiak közül pedig Kalmár József •­­ KÖZOKTATÁS. Iskolai értesítők, Első közlemény. — Budapest, július 2. A tailügy barátainak, a tanulók szüleinek az iskolai évvégi értesítők mindenkor érdekkel várt olvasmányai voltak, sőt a nagy­közönség is a lapok ismertetései révén így vesz tudomást köz­oktatásunk jelen állapotáról. Ez általános érdek­lődést az ez évi értesítők nagyban emelik az által, hogy több iskola az ezredévi ünnepek al­kalmával díszesebb és terjedelmesebb formában adja ki tudósítását és hogy több az iskola történetét is megírja. Kár, hogy legalább rövid áttekintésben nem írta meg valamennyi iskola fejlődése történetét, hogy az ezredév értesítői így a magyar közoktatásügy történetét nyújt­hatták volna. Az eddig beérkezett értesítők legtöbbjében az iskolai ez évi ünnepek lelkes tanári beszédei is megtalálhatók tanulságos olvasmányul a ta­nulóknak. De sok olyan értesítőt találunk, mely­ben a száraz statisztikán kívül mit sem olvas­hatunk. Pedig e füzetek a legalkalmasabbak arra, hogy az iskoláról mit sem olvasó szülők nagy tömegében az oktatásügy számos kérdése iránt érdeklődést keltsünk, hogy a tanulókat írásban is figyelmeztessük némely fontos dologra. A gyermekek kezében az értesítő becsesebbé válik a benne található olvasni való által. Míg, ha csak osztályzatait látja benne, unottan dobja el. Hogy mit és hogyan kell az értesítőkbe írni, erre a kérdésre könnyű választ találni. Azt a­mi a tanulóknak és szülőknek szükséges és érdekes tudni való, és úgy hogy csak érdeklődéssel ol­vashassák. Hibás tehát az értesítőkben a tanulók és a nagy­közönség ismereteit meg nem köze­lítő tudományosabb fejtegetés közlése, különösen ha az az iskola életével összefüggésben sincs. Csak azért említjük fel itt e fontos tanügyi kér­dést, mert a mostani értesítőkben is találunk sok nem értesítőkbe való értekezést. A hozzánk beérkezett értesítők ismertetését annak az örvendetes tapasztalatnak közlésével kezdhetjük meg, hogy iskoláink úgy népesség, mint felszerelés és a képzett tanerők szaporo­dásával folyton emelkednek. Lássuk az egyes értesítőket külön-külön. A VIII. ker. m. k. állami gimnázium értesí­tőjét dr. K­o 1t­a­i Virgil helyettes igazgató költői szárnyalású ünnepi beszéde nyitja meg, melyet május 9-ikén az ifjúsághoz intézett. Ez iskola a legfiatalabb gimnázium a fővárosban, mennyiben csak ez iskolai évben alakult a dr. Gherven Flóris igazgatása alatt levő VII. kerületi népes iskola fiókjaként. Azon­ban K­o­lt­a­i Virgil vezetése alatt e rövid időn is a legjobb hikűi iskolává fejlődött. A tanulók száma a három párhuzamos első, második és harmadik osztály­ban 292 volt. Az iskola ez évben a Csokonai-utczában bérházban nyert elhelyezést, de a jövő évben a Vili­ ker­ Szűz-utczában most épülő szép épületében talál otthont. Helyeselni lehet az igazgató intézkedését, hogy az éneket mint rendkívüli tárgyat taníttatta a növendékekkel E­r­ő­d­i Béla jeles énektanár vezetése alatt. A beiratások a jövő évre szeptember 22—23-án lesznek. Az Erzsébetvárosi m. k. áll. gimnázium ötödik évi értesítőjét dr. V­i­k­a­r János igazgató szer­kesztésében dr. Makler Miksa értekezése »A házi nevelésről« nyitja meg. Úgy az értekezés tárgya, valamint az élvezetes előadás igazi becses családi olvasmánynyá teszik a munkát. — Dr. Mayer György külön czikkben számol be a torna és játék­oktatásról, melyből kitűnik, hogy az egyes tanulók mily nagy mértékben erősödtek egy év alatt. A játé­kokat játéktér hiányában a katonai gyakorló­téren űzték és külön játékversenyt is rendeztek a tanulók szá­mára.­­ A gimnázium 4 osztályában 122 tanuló nyert oktatást. Érdekes, hogy e számból tisztán ma­­gyarul beszélő csak 43, míg a többi mind beszéli az oláh vagy a német nyelvet. Az iskola életében a legfontosabb mozzanat, hogy Erzsébetváros áldozatkész lakossága 211 ezer forint segélyével az algimnázium főgimnáziummá alakul. Az épület tervét Alpár Ignácz műépítész csinálta és a minisztérium már jóvá is hagyta. Első női kereskedelmi tanfolyam. E czimen G­y­u­l­a­y Béla dr. a fővárosi V-ik kerületi polgári leány­iskola igazgatója ismerteti a vezetése alatt levő az országban elsőnek alakult női kereskedelmi tan­folyam szervezetét és eddigi 8 évi működését. —■ Jellemző ez iskolák életrevalóságára nézve, hogy még a tanfolyamnak az első évben csak 39 növendék volt, ez évben már 121 leány látogatta. A 10 hónapi tan­folyam elvégzése után a leányok az eddigi tapasztalat szerint könnyen kapnak alkalmazást bankokban és üzletekben.­­ Az értesítő minden felvilágosítást megad az érdeklődő szülőknek. A beiratások már augusztus 20-án megkezdődnek s az előadások szep­tember 1-én. «­ Tanítók a miniszternél. Az orsz. tanító­egyesület küldöttsége, mely C­s­u­k­á­s­s­y Fülöp ve­zetése mellett Morgenstern Jakab, Sebők Bernát (Győr), Klingenberg Jakab (Pécs), Herczfeld Jakab (Tata), Hoffmann Mór (Nagy-Kanizsa), Deutsch Samu (Szeged), Brett­­ Mór (B.-Gyarmat), Wi­lt József (Sáros-Patak), Löwi­­ Mór (Igló), Berger J. Lipót (Budapest), Keleti Sándor (S.-A.-Ujhely), Baum Fülöp (Veszprém), urakból állott, ma délután tisztelgett Wlassics Gyula val­lás és közoktatásügyi miniszternél. Csukásssi Fülöp lelkes­­ beszéd kíséretében átnyújtotta a miniszternek, az egye­sületnek a millenniumra kiadott «Zsidó iskolák mono­rafiája» czimű­ művét és egyúttal meghívta az e hó 5-én tartandó millennáris díszgyülésre. A miniszter a küldöttséget szívesen fogadta és elismerésének adott kifejezést a zsidótanítóság hazafias és kulturális mű­ködéséért. Egyszersmind sajnálattal jelentette ki, hogy személyesen nem mehet el a diszgyülésre, hanem megfelelő képviseltetésről gondoskodott. Innen a kül­döttség W­i­tt József sárospataki tanító veze­tése alatt Zsilinszky Mihály államtitkárt kereste fel s átnyújtotta neki egy meghívó kapcsán a monográfia egy díszpéldányát. Zsi­linszky rendkívül szívélyesen fogadta a küldöttséget, átvette a könyvet és sajnálatát fejezte ki a fölött, hogy a díszülésen meg nem jelenhetik, mert épen akkor tartja beszámoló beszédét választókerületében, de meg­ígérte, hogy figyelemmel fogja kísérni a zsidó tanítók hazafias működését ezután is, meggyőződvén arról, hogy ez az aránylag kis felekezet körében nagy az intelligenczia és a hazafias törekvés, a­mi minden­esetre a tanitóknak köszönhető.­­ Beíratás a kereskedelmi iskolákba. A székesfőváros határozatára a községi felső kereskedelmi és kereskedő tanoncziskolákban az 1896/97-ik tanévre a beiratások 1. évi október hó 1-én kezdődnek.­­ Az orvosegyetemről. Az orvoskari tanár­­testület legutóbb tartott ülésén az általános köz- és gyógytani tanszék mellé Anjaszky Aladár drt, eddigi második tanársegédet alkalmazta.­­ A nóg­rádmegyei tanító testület tegnap tartotta meg millenniumi közgyűlését Balassa-Gyarma­­ton dr. Jankovich György kir. tanfelügyelő elnöklete alatt. A közgyűlés nagy lelkesedéssel disztagjául vi­ _________________________

Next