Fővárosi Lapok 1896. december (331-360. szám)
1896-12-01 / 331. szám
1896. deczember 1. Kedd. FŐVIHOLT TANÍÍTS 1. 384 r. kath. tanítónak . 60,223 frt 83 kr. 2. 429 gör. kath. tanítónak. 84,430 frt 84 kr. 3 116 ág. ev. tanítónak. . 18,757 frt 40 kr. 4. 460 ev. ref. tanítónak . 86,754 frt 03 kr. 5. 2 gör. kel. szerb tanítónak 113 frt — kr. 6. 13 gör. kel román tanítónak 2.071 frt — kr. 7. 37 unitárius tanítónak . 9,543 frt 50 kr. 8. 15 izraelita tanitónak . 2,254 frt — kr. 9. 247 községi tanítónak . 40,875 frt 65 kr. Az 1703 tanító közül kapott e szerint egyegy átlag 179 frt államsegélyt fizetésjavitás czimén. Az 1895. és 1896. évben Wlassics miniszter által kiutalványozott egész 305.033 frt államsegélyből kapott 1456 felekezeti tanító 264.158 frtot és a 247 községi iskolai tanító 40.875 frtot. Annak idején a tanítóság egy része kicsinyelte, keveselte az idézett törvényben éppen a legmostohábban dotált tanítóknak biztosított kedvezményeket. Most azonban mégis nagy jótéteménynek bizonyul a törvény. Az kár, — éppen a legcsekélyebb javadalma tehát az államsegélyre leginkább rászorult tanítók érdekében kár — hogy nem minden oldalról veszik az államsegélyt igénybe oly mérvben, mint ahogy az a törvény betűjéből és intencziójából is következnék. Különösen feltűnik, hogy a görög keletiek (úgy a szerbek, mint a románok), húzódoznak az államsegély igénybe vételétől, amit csak saját szegény tanítóik sintenek meg. Még annyian sem kérték volna az államsegélyt ha Wlassics miniszter nem adott volna ki ez irányban szigorú rendeletet. Nem kért továbbá államsegélyt az erdélyrészi ág. ev. egyházi főhatóság sem tanítói számára. Ami pedig a gör. kath. tanítókat illeti, akik ezek közül eddig államsegélyt kaptak, hasonlíthatlanul nagyobb részben az eperjesi és munkácsi gör. kath. püspöki megyékhez tartoznak, tehát túlnyomóan ruthén ajkúak, a román ajkú gör. kath. tanítók közül alig egy-kettő részére kértek államsegélyt. Kívánatos pedig, sőt törvényes kötelesség, mindazon tanítók fizetésének kiegészítésére igénybe venni az államsegélyt, kiknek fizetése nem éri el a 300, illetőleg 400 forintot, annál inkább, mert kéjes gyönyörűségében. Amint észrevette, hogy egyedül van, nem volt szomorú. Elment, de majd visszajön. Szereti, mert megölelte, s ajka érintette ajkát Az éjszaka a falu nép nem alhatott, s nem egy nyitotta fel az ajtót fenyegetések és átkozódások között. Fáradhatatlan muzsika hangjai lármázták tele a levegőt: egy bolondos, szilaj muzsika, mely kacsagott, ölelkezett víg dallamaiban. Az öreg hangszerben a nyomorult lelke dalolta el nászénekét. Másnap a fiatalember nem jelent meg sem az ablakon, sem a kertben. Nem szomorította, a tegnapi mámor még mindig bódította a lelkét. Még akkor is mosolygott, amikor két héttel később egy reggel a templomból jövet meglátta ünnepi népség között, szebb ruhában mint bármikor, egy halvány leánynyal együtt, kinek fejét mirtuskoszorú övezte, s kivel mosolygva beszélt. A faluban nem voltak zenészek, s ha az ember nem gazdag, nem hozathat a városból. Őt hitták meg tehát a lakomához. A csavargó néhány hatosért szívesen eljátsza legszebb dalait. Soványan, sápadtan, mint egy automata csak karjait mozgatva a kintorna mögött, honnan valami érthetetlen sajgó fájdalom panaszai szállottak fel, állt ott a szegény szerelmes leány. Vig mulatság volt. Egész éjjel tánczoltak volna ha abban a pillanatban, amikor a vőlegény az örömtől felhevülve mennyasszonyát táncz közben meg nem csókolja — a muzsika egy feljajduló, felsikongó kiáltással el nem némult volna. Hiába forgatták. Nem adott többé hangot. Az elnémult hangszerben a nyomorult leány lelke szakadt meg abban a pillanatban, csak a fölemelt javadalmak (az 50 fitos korpótlékokkal együtt) fognak vonzerőt gyakorolni a tanítói pályát illetőleg. Erre pedig azért van nagy szükség, mert még mindig mintegy 7000 tanító hiányzik Magyarországon. Megbocsáthatlan mulasztást követnek el tehát nem csak saját, jobb sorsra érdemes tanítóik, hanem a hazai általános közművelődés, tehát a népjóllét érdekei ellen is azok a tényezők, melyek inkább elnézik, sőt tán még elő is mozdítják a törvényes fizetési minimumról kiállított hamis díjleveleket (pl. 300 írtról, holott a szerencsétlen tanító ez összegnek tán csak egy harmadát, legjobb esetben a felét kapja tényleg kézhez) és készek inkább nyomorban siütődni engedni tanítóikat, hogy sem hozzájáruljanak a tanítói fizetés kiegészítés czimén az államsegély kéréséhez. A magyar állam kormánya jelentékeny áldozatokkal megtette a magáét ez irányban és íme, hogyan szenved részben hajótörést a legnemesebb intenczió is a félszeg szűkkeblűségen és részben rosszakaraton. Részünkről szemmel fogjuk tartani ezt a nem csupán kultúrpolitikai, hanem egyszersmind általános nemzeti politikai szempontból fontos ügyet és követelni fogjuk esetleg a legszigorúbb eljárást. A holnapi ülés. A képviselőház holnapi ülésén Lukács László pénzügyminiszter beterjeszti a jövő évi költségvetést és a négy hónapi indemnitásról szóló törvényjavaslatot. A képviselőház a miniszterelnök indítványára a jegyzők számát kettővel szaporítani fogja. Az új jegyzők Hock János nemzetipárti és Rakovszky István néppárti képviselők lesznek. A bizottságok titkaiból. A képviselőház bizottságai még meg sem alakultak, máris sokat beszélnek a bizottságok kulisszatitkairól. Sokan tudni vélik ugyanis, hogy az ellenzék fenyegetődzése folytán a pénzügyi bizottsági tagságtól több képviselő azért vonult vissza, mert pénzintézetekkel áll összeköttetésben s nem akar tápot adni az ellenzék támadásainak. Más oldalról azonban megcáfolják a hirdeléseket. Tény az, hogy egyes bizottságok képe nagyon is meg fog változni, s különösen sokat veszít a pénzügyi bizottság azzal, hogy Széll Kálmán nem fogadta el az elnöki tisztet. A szabadelvű párt ugyanis mai ülésén kijelölte a Ház állandó bizottságaiba választandó tagjait. A kijelölések között a legérdekesebb a pénzügyi bizottság tagjainak névsora, amelyet a következőkép állapított meg a párt: Andrássy Géza gr., Andrássy Sándor gr., Fálk Miksa, Farbaky István, Fenyvessy Ferencz, Gajári Ödön, Gyurkovits György, Hegedűs Sándor, Schmidt Károly, Dobóczky Ignácz, Neményi Ambrus, Pulszky Ágost, Papp Géza, Rohonyi Gyula, Szerb György, Teleki Géza gr., Terényi Lajos és Tisza Kálmán. A névsorból hiányzik: Széll Kálmán, aki annyi esztendőkön át fáradhatatlan buzgalommal vezette a bizottság tanácskozásait, élénk részt vett a vitákban s a maga sok tapasztalatával, államférfim tudásával mindig irányt adott a bizottság határozatainak. Bánffy báró miniszterelnök a képviselőház mai ülésén maga iparkodott Széll Kálmánt elhatározásának megváltoztatására bírni, de a miniszterelnök e czélját nem tudta elérni. S így a szabadelvű párt ma esti értekezletén Széll Kálmánt már nem jelölte a pénzügyi bizottság tagjai közé, ellenben előreláthatólag a közigatási bizottság elnöke lesz. A pénzügyi bizottság elnöke gyanánt Tisza Kálmánt emlegetik, ki a maga kiváló egyéniségével nagy súlyt és tekintélyt fog kölcsönözni e bizottságnak. Némely lap ama hírével szemben, mintha Berzeviczy Albert és Láng Lajos a pénzügyi bizottságba való beválasztatásra azért nem reflektálnának, mert magukra nézve a Házon kívül elfoglalt állásaik miatt e beválasztatást incompatibilisnek tekintik, a leghitelesebb értesülés alapján azt jelenthetjük, hogy a nevezett képviselők tartózkodásának oka egészen más, tudniillik abban a körülményben keresendő, hogy mindketten a Ház alelnökeivé választatván, egyfelől a képviselőházban való különböző munkakörök és tisztségek akkumulálását akarják elkerülni, s másfelől újabb erőknek a fontosabb bizottságokba való bejutását akarják elősegíteni, különösen abból a szempontból, hogy a pénzügyi bizottságban elegendő számmal álljanak előadók rendelkezésre, mely teendőre az alelnökök — kiknek időnkint elnöki teendőket kell teljesíteniök — nem vállalkozhatnak. Huszonhét peticzió. Ma délben járt le a határidő, ameddig az új képviselők mandátumait kérvénynyel lehetett megtámadni. Ma délig összesen huszonhét peticziót adtak be a képviselőház irodájába s igy a bíráló bizottságok huszonhét képviselő mandátuma fölött fognak dönteni. A kifogásolt madátumok tulajdonosai a következők: Biedermann Rezső, Mezőssy Béla, Jurits Mihály, Gajáry Ödön, Korniss Ferencz, Sima Ferencz, Wolfner Tivadar, Apponyi Albert gróf, Lukács László, Szentiványi Gyula, Hock János, Várossy Gyula, Tibád Antal, Holló Lajos, Mattyasovszky Gyula, Lánczy Leo, Lakatos Miklós, Marsovszky Endre, Kende Béla, Reitter János, Zichy János gróf, Zay Miklós gróf, Meszlényi Pál, Berger Ignácz, Emmer Kornél, Sipeky Sándor és Pongrácz Anselm báró. A főrendiház ülése. A főrendiház deczember 1-én, kedden délelőtt 11 órakor ülést tart, melynek napirendje a következő: 1. Elnöki előterjesztés. 2. Az igazoló bizottság bejelentése és annak tudomásul vétele. 3. A ház jegyzői karának és háznagyának választása. 4. A választás eredményének kihirdetése és megalakulásának kimondása. 5. A szakbizottságok és bíróságok megválasztása. 6. A választás eredményének kihirdetése 7. A fegyelmi és igazoló bírósági tagok felesketése. 8. A jegyzőkönyv hitelesítése. Katonai tanácskozás. Bécsben tegnap délben a király elnöklete alatt nagy katonai tanácskozás volt, amelyen részt vettek a közös hadügyminiszter, Beck báró, a vezérkar főnöke, a hadsereg főfelügyelői és több más tábornok. A főrendiház tagjainak értekezlete. A főrendiház tagjai ma délelőtt báró Vay Béla elnöklete alatt a főrendiház emeleti termében értekezletet tartottak, melyen az egyes bizottságokba és bíróságokba beválasztandó tagokat jelölték ki. A holnapi ülésen a szakbizottságokat országos és fegyelmi bizottságok tagjait választják. VIDÉK OO A liberális Jászberény. Jászberényből írják a „Bud. Tud.“-nak: hogy milyen gyenge alapon áll tulajdonképen az ellenzék Jászberényben, az tegnap a községi választások alkalmával derült ki. Jászberényben ugyanis tegnap 50 városi képviselőt kellett választani, még pedig nyolc választókerületben. Mind a nyolcz kerületben a szabadelvűpárt névsora győzedelmeskedett és a szabadelvű választók száma úgy viszonylott az Apponyi-pártiakéhoz mint 105 : 55. 00 A hontmegyei szabadelvűpárt nagy pártgyűlést tartott e hó 29-én. A gyűlés tárgya: a párt végrehajtó bizottsági elnökének, Schiller Antal kir. közjegyzőnek előterjesztése volt a lefolyt választásokról. Báró Majthényi László v. b. t. tanácsos indítványozta azután, hogy a kormánynak, különösen annak feje, Bánffy Dezső báró miniszterelnöknek bizalom nyilvánittassék és föltétlen ragaszkodásuk kifejezéseként őt 50 tagból álló küldöttséggel üdvözöljék. A gyűlés —■ mely a városház termében folyt le nagyszámú értelmes közönség jelenlétében — Horváth Béla főispán éltetésével oszlott széjjel. Gyűlés után 300 teritékű banker volt a megyeház nagytermében a főispán tiszteletére. 3