Fővárosi Lapok 1896. december (331-360. szám)
1896-12-17 / 347. szám
1896. deczember 17. Csütörtök FŐYIKIOSZ T-APOX.3 . Elnöki előterjesztés. 2. Gazdasági bizottság jelentése (a külállamokkal csereviszonyok létesítéséről). 3. Igazoló-bizottság jelentése (báró Révay Simon kérvényének tárgyalása). 4. Felirati javaslat tárgyalása. 5. Az 1897. év első négy hónapjában viselendő közterhekről és fedezendő állami kiadásokról. 6. Az ujoncz megajánlási törvényjavaslatról. 7. Az egyéves önkéntesek 1895—96. évi tiszti vizsgálatairól. 8. A közös hadsereg és a honvédségnél 1895—96. évben előfordult öngyilkosságokról szóló miniszteri jelentésekre hozott képviselőházi határozatok tárgyalása. Visszavont petíczió. A képviselőház hetedik bíráló bizottsága Barcsay Kálmán elnöklete alatt ma ülést tartott, melynek napirendjére a Lakatos Miklós, Abaúj-Torna megye színi kerületében megválasztott képviselő választása ellen benyújtott kérvény tárgyalása volt kitűzve. Mielőtt az érdemleges tárgyalás kezdetét vette volna, a kérvényezők képviselője, Halmos Károly ügyvéd kijelentette, hogy a kérvényezők nem akarják a kerület nyugalmát és békéjét esetleges vizsgálat által megzavarni, de különben is tekintettel arra, hogy a megválasztott képviselő Lakatos Miklós személye a kerületben pártkülönbség nélkül köztiszteletnek örvend, visszavonja a kérvényt, bár meg van arról győződve, hogy a kérvényben felhozott visszaéléseket be tudná bizonyítani. A választást védők megbízottja, Eötvös Bálint ügyvéd tudomásul vette e kijelentést és a bizottság a felek nyilatkozatai alapján Lakatos Miklóst végleg igazolt képviselőnek jelentette ki. A banktárgyalások Bécsből távírják a „Bud. Tud.“-nak . Az osztrák-magyar bank főtanácsa mai ülésében tudomásul vette a két kormány abbeli értesítését, hogy a szakelőadók tanácskozásai a bankszabadalom megújítása ügyében 1. hónap 19-én egyelőre Budapesten, megkezdődnek. Ezen tanácskozásokhoz a bank részéről előadókként a vezértitkáron és ennek helyettesén kívül — ezek esetleges akadályoztatására való tekintettel — az üzletvezetőségnek még két tagját rendelték ki. . _ _ _ _____ . ■ , NAPRÓL-NAPRA A számozott házalók. Madách megálmodta azt a kort, amelyben az emberek, a való emberből számokká degenerálódnak. A főváros valóra fejti az álmot. Töméntelen sok a szám már ma is; újévre megszaporodik a megszámozott lélekzők száma. A rendőr: szám; a hordár: szám. A villamos, a lóvasúti kalauz, a telefonos kisasszony: számok valamennyien. A házaló, mely független elem volt, számmá lesz. Sipkát is kap, bordát köréje drótból, a melyre rá lesz vésve a ,,szám.“ Az a csúf név, a melyet az ószeres gárda kegyelettel dédelgetett, a ,,handlé“ törölve lesz a házmesterek szótárából, s ha zordon szigorral egyet-egyet kiutasítanak majd a kapualjából, csak „számot“ utasítottak ki s nem, mint eddig, a házalót. De nemcsak a „számozásra“ bélyegezte az udvarok dalosait (akik a maguk c-jét kivágják a negyedik emeletig) a főváros, hanem belehajszolta őket a fotografálásba. Január elsejétől valamennyi házaló arczképet illeszt az igazolványa mellé. Mennyi gigerlit nevel ez a város. Hiszen, aki fotográfus elé készül, nem járhat mosdatlanul ószeresen ? Nem, legalább azon a napon, amelyen üvegre igazítják az ábrázatát, így készülnek aztán az olyan arczképek, amelyekről a gazdájuk is leesküszi a hasonlóságot. Ezek az arczképek lesznek azután a házalók hiteles igazolványai. Egy ószeres, e lapnak hirdetési rovatában közzé adta ezt a kis hirdetést: „Gyakorlott ószeres, rendőri igazolványához elhasznált arczképet keres. Nemre, korra nem tekint.“ ne. A Grassalkovich, utódok és a Nemzeti színház. — Saját tudósítónktól. — Budapest, decz. 16. Köztudomású dolog, hogy a nemzeti színház telkét herczeg Grassalkovich adományozta, de — megszorítással, csakis a színház művészi czédjaira. Ugyanezért tavaly, mikor már az intéző köröket is áthatta azon rég hangsúlyozott óhajtás, hogy nagyobb épület volna szükséges a különben is roskatag régi épületnél, a belügyminisztérium felhívta az adományozónak netán létező leszármazóit vagy jogutódait, hogy a tervbe vett változtatáshoz vagy beleegyezésüket vagy esetleges igényüket jelentsék be. Jogilag kötelesség, anyagi szempontból okos előrelátás volt ez a fölhívás, mert az új épület telke és költségeinek meghatározásába nagyon belejátszik az, vájjon a régi helyet föltétlenül lehet-e majd értékesíteni s nem támasztatik-e olyan igény, mely fölemészti a rendelkezésre álló alap egy részét ? Nos, a bejelentés megtörtént, új jelentkező — a határidő elmúlván — nem jöhet, de döntés még sincs e kérdésben, daczára hogy a kiválasztott új telek a tavaszra már üresen állva kínálja magát, és daczára annak, hogy ez a késedelem Sybilla-könyveket teremthet, mert közbe szólhat olyan körülmény, ami nagyon megdrágíthatja majd a dolgot! Hogy egyrészt indokoljuk ezen állításunkat, s hogy másrészt az érdeklődő nagyközönség is tudomással bírjon ezen általános érdekű kérdés minden fázisáról, elmondjuk a dolgok állását, úgy a mint ismerjük, előre bocsájtva, hogy — érdekesnek is tartjuk. Igényt — kárpótlás iránti igényt — jelentettek a be rendelkezési joguk megváltásának czimén gróf Breznay Pál hivatalnok és testvérei: Árpád gróf és Alexandra grófnő. Ezek mind egyenes leszármazó-; az adományozónak, a mennyiben gróf Beleznay Sámuel generálisnak Grassalkovich Zsuzsanna volt a felesége. Igénynyel bírnak még a fáji Fáyak, mint egyik oldalág leszármazoi, de ezek nem is önálló igénylők, hanem csatlakozók. Igénynyel bírhatnának még a Horváthok, — ha vannak — a mennyiben Grassalkovich is, testvérei is a Horváth névre hallgattak; de elmúlván a törvényes jelentkezési idő, minden aggály nélkül lehet a jelentkezettekkel magukkal szóba állani. Ezeknek összes igénye: 50000 forint. Tartózkodunk itt a véleménynyilvánítástól s csak konstatáljuk, hogy ez ügyben mind a mai napig csak „véleményeztek.“ Az egyik vélemény szerint akkor is „a magyar nemzeti theátrum czéljára" lenne használva a telek, ha azon a sziniiskola gyakorló háza vagy tanodája lenne, tehát megváltás nélkül tartható meg úgyezen esetben, mint az új színház javára való értékesítés esetében akkor is, ha maga a theatrum máshová épül! Ugy de ezen véleményadó az alapítólevélnek csak az elejét vette figyelembe, pedig hát a folytatás alighanem mást mond! Hogy erről ítéletet alkothassunk, ide másoljuk a különben is kultúrtörténeti emléket képező alapitó levélnek betüszerinti szövegét: „Alulirt, minekutána a múlt 1834-dik Esztendőben, szab. kir. Pest városában a hatvani kapun kivül fekvő üres fundusomat a tek. nemes vármegyének oly végre, hogy ott és azon magyar nemzeti theatrum építtessék, oda ajándékoztam volna, most, midőn a tek. nemes vármegye az építéshez már hozzáfogni akar, az érdekelt fundust a fennérintett czélra ezennel tökélletesen általírom, engedem és signálom. Azon esete mindazonáltal, ha netalán a magyar theátrum felépítése valamely akadályok miatt vagy most nem sikerülhetne, vagy azon fundust jövendőben akármely tuás célra és nem a mostani,általam kívánt magyar színház építésére és fentartására akarnák fordítani, akkor én azon fundusról további rendelkezésemet és a dologba való beszólásomat magamnak és succeszorimnak föntartom Gedellőn, szeptember 22-ik napján 1835-dik esztendőben. Herczeg Grassalkovich Antal, sk (P. H.)“ így szól a Pestmegye levelestárában őrzött eredeti, a hol egy hozzá csatolt jegyzőkönyvben az is meg van irva, hogy Földváry Gábor alispán a helyszínen szigorítana „kitett czélra“ vette át a fundust szept. 23 án. Ezen okmány tehát a fent elősorolt igénylőknek föltétlen beleszólási s tiltakozási jogot ad, ellen esetben meg nagy port biztosít az államnak, mely a színháznak más helyre építésével tapétára kerül. Ellenben végleg elvághat minden beleszólást valamely békés megállapodás az igénylő felekkel. A főváros közgyűlése. Budapest, decz. 16. Budapest székesfőváros törvényhatósági bizottsága ma délután közgyűlést tartott, Ráth Károly főpolgármester elnöklése mellett. Faller Ferencz főjegyző többrendbeli, időközben érkezett miniszteri leiratot terjesztett elő; ezek közt volt Darányi Ignácz földműveléügyi miniszter köszönő levele is, azért, hogy a főváros a nemzetközi gazdakongresszus tagjait szíves vendégszeretettel fogadta. A közgyűlésen jelenlevő Darányi Ignácz minisztert megéljenezték. A sajtóesküdtszéki tagok lisztájának összeállítása körül kifejtett munkálkodásért az elnök köszönetet mondott Gelléri-Szabó Jánosnak és a mellette működött bizottságnak, amihez a közgyűlés helyeslőleg járult hozzá. Rózsavölgyi Antal tanácsjegyző még néhány telek ügyet terjesztett elő, aztán Matuska Alajos tanácsos ismertette a belügyminiszternek a vásárcsarnokok életbe léptetése, üzeme és szervezete tárgyában alkotott szabályzatra érkezett leiratát, amelyet lapunkban már közöltünk. A közgyűlés a miniszter kívánta módosításokhoz mindenben hozzájárult s e szerint a szabályzat a miniszteri leirat értelmében jóváhagyottnak tekintendő s életbeléptethető. Ennek kapcsán hozzájárult a közgyűlés ahoz is, hogy a közélelmezési és pénzügyi bizottságok jelölése szerint — a vásárcsarnok bizottságba beválasztassanak a következők : Radócza János, Hindy Kálmán, Steiger Gyula, Fenyvessy Adolf és Kurfürst Miksa. Kun Gyula tanácsos a tanács- s illetőleg a pénzügyi és gazdasági bizottság ama javaslatát terjesztette elő, hogy az eskütéri híd környékére vonatkozó szabályzási tervek jegyzői: Heuffer Adolf középítési igazgató és Divecis Ferencz műszaki tanácsos, egyenként 3000 frt jutalomban részesíttessenek. Csepreghy János, Heltai Ferencz dr., Fenyvessy Adolf, Wagner Jenő dr. hozzászólása után a közgyűlés 73 szavazattal 69 ellenében megszavazta a jutalmat. Elfogadta a tanács ama javaslatát, hogy a Lipótutcza szabályozása nem csak a kalap-utczáig, hanem egészen a Borz-utczáig keresztülvitessék. Ekként a Lipót-utcza eme részének keleti oldala esik szabályozás alá, ami nagyobb költséggel nem jár s esetrőlesetre, az építkezések alkalmával lesz keresztülvihető. Rózsavölgyi Gyula tanácsos előterjesztésére Sery Lajosnak megadták az engedélyt arra, hogy a III. kerületben (Ó-Budán) állandó színházat nyithasson. Az opera és a nemzeti színház intendánsa azt kérte, hogy a színművészeti akadémia növendékeivel eddig a várszínházban tartott előadásokat ezentúl — délutáni előadások alakjában — a nemzeti színházban tarthassák meg. A közgyűléshez — bizonyos feltételek mellett — hozzájárult.