Fővárosi Lapok, 1897. február (34. évfolyam, 32-59. szám)

1897-02-01 / 32. szám

1897 február 1. Hétfő FŐVÁROSI LAPOK A kaszinók napja. — Saját tudósitónktól. — Budapest, jan. 31. A főváros két első kaszinója : a nem­zeti kaszinó és az országos kaszinó ma tartották meg közgyűléseiket. A nemzeti kaszinó ülésének rendkívül érdekességet kölcsönzött Csatári­ Lajos dr. felszólalása, a­ki hibáztatta azt, hogy a kaszinóban minden drága: az étkezés, kártya, a mulatság. Kérte, hogy az igazga­tóság e tekintetben sürgősen intézkedjék. Az egyes közgyűlésekről tudósításunk következő: A nemzeti kaszinó. A nemzeti kaszinó közgyűlését Kossuth La­­jos­ utczai palotájában tartotta meg. A közgyűlés, amint azt gróf Esterházy elnök-igazgató indítvá­nyozta, Szlávy József koronaőrt választotta meg elnökéül, míg a szavazatszedő bizottság gr. Sztá­­ray János elnöklete alatt ült össze. Mielőtt a szavazás kezdetét vette, Ilk Mihály egyleti titkár előterjesztette az igazgatóság évi jelentését, a­mely konstatálja, hogy a kaszinónak az 1896. évben 2 tiszteleti, 731 rendes és 3 kedvez­ményes, összesen tehát 736 tagja volt. Ez a lét­szám a múlt évhez 13 taggal való szaporodást mu­tat. A kaszinó, múlt évi közgyűlésén, százezer fo­rintot szavazott meg a nemzeti fejlődés előmozdí­tása és a nemzeti nyelv terjesztése czéljából s az összeget 14 hazai kulturegylet közt osztotta meg a választmány. A tízezer forintból a közgyűlésig 12 egylet már fel is vett 8700 frtot s mivel a márma­­rosi és ungmegyei kulturegyletek még nem vették fel alapítványaikat, a visszamaradt 1300 frtot a most folyó évi költségvetés terhére írták át. Igen meleg hangon emlékszik meg az évi je­lentés gróf Zichy Jenő becses ajándékáról, ki Pállik Bélával megfestette gróf Széchenyi István lovasképét s a kaszinónak ajándékozta. — A mi az elmúlt év számadását illeti, 160.353 frt 47 kr. bevétel mellett a kaszinónak 150.101 frt 76 kraj­­czár volt a kiadása, a mi 10.251 frt 76 kr. pénztári maradványt jelent. A közgyűlés a számadásra megadta a felmentést és az 1897. évre be­mutatott költségvetést, a­mely szerint 108.886 frt bevételt és 107.637 forint kiadást irányoztak elő, változatlanul elfogadta. Ezután elhatározták, hogy a Széchenyi-lakomát ebben az évben február 7-én, tehát a jövő vasárnap, délután öt órakor tart­ják meg. Az ünnepi szónok Szemere Miklós lesz. A folyó ügyek elintézése után szólalt fel Csatáry Lajos dr., a­ki körülbelül a következőket mondotta: „Tisztelt közgyűlés ! Harmincz év óta vagyok tagja a nemzeti kaszinónak­­és sajnálattal kellett szemlélnem, miképpen távozik a legnagyobb ma­gyarnak, Széchenyi István grófnak a dicső alko­tása, eredeti rendeltetésétől, mely nem volt és nem lehet egyéb, mint a nemzeti elemeknek tár­sas körbe egyesítése, oly társas körbe, mely tag­jainak mentül könnyebben és jutányosabban sze­rezhető élvezeteket nyújtson és melyből a politika teljesen ki legyen zárva. És valóban, tagságomnak első tizenöt évében a nagy alapítónak irányelveit nagy részben tiszte­letben tartva láttam; rendelkeztünk jutányos ét­kezéssel, jutányos színházi jegyekkel és kár­tyákkal. De már tagságom idejének második felében megkezdődött ama sajnos átalakulási proczesszus, mely nemzeti kaszinónkat eredeti jellegéből ki­­vetkőztette és melynek ma is főiránya az, hogy az étkezést, kártyajátékot, színházat, tánczvigalmat, szóval mindent, miben a tagok kényelmüket, mu­latságukat keresik, hallatlan mérvekben megdrá­gítson és hogy igy azon arisztokracziát dédelgesse, melynek egyáltalában semmi létjoga nincsen és melyet körünkben soha meg nem tűrtünk, t. i. a pénzarisztokracziát. Ez talán helyén lehet oly klubbokban, melyeknek nincs más létfeltételük, mint a turf és a kártya, de nem Széchenyi István azon kaszinójában, melynek a turfon és kártyán kívül még más nemesebb czéljai is vannak. A kaszinóban az étkezés nagyon drága, a kár­tyáért annyi pénzt szednek, mintha az emberek nyereségvágyból játszanának és végül a kaszinói mulatságok diját 10 frtról 50 írtra emelték. Azt hiszem, tisztelt közgyűlés, hogy a mon­dottakkal eléggé indokoltam indítványunkat és kérem, hívják fel a választmányt, hogy annak ér­telmében intézkedni méltóztassék. Ivánka Oszkár felszólalása után a Csatáry in­dítványát a választmányhoz utasították. Míg a napirend e tárgyával foglalkoztak, a szavazatszedő küldöttség is átvette a szavazó ívo­­kat, a­melyeket ezután a délutáni folytatólagos ülésen bontottak fel és számítottak össze. A vá­lasztás eredményét csak a hitelesítő közgyűlésen, febr. 7-én délután 4 és fél órakor hirdetik ki. Az országos kaszinó. Az országos kaszinó ma délután 4 órakor tar­totta meg ez évi rendes közgyűlését, melyen a múlt évi pénztári számadást és vagyonmérleget, valamint az 1897 évi előirányzatot tárgyalták Az ülésen Ghiczger Béla elnökölt. A kaszinó 1896. évi bevételei 109,777 frtot tet­tek, kiadásai pedig 105,119 frtra rúgtak, a miből azonban jelentékeny összeg a kaszinó felszerelé­sére fordittatott. Ebbe a számadásba nincs befog­lalva a kaszinó háza utáni bevétel és kiadás, mi­vel az építkezési számla még nincs lezárva. A ház bérletei, a kaszinó saját helyiségein kívül, 36.695 frtot tettek, a­mit a 630.000 frtot tevő építési köl­csön törlesztésére és kamatozására fordítottak. Az 1897. évi bevételt 96.900 frttal, a kiadást 76.546 frttal előirányozták, úgy, hogy az előirányzat 20.354 frt fölösleggel záródik, a­mit az építési és felszere­lési tartozások törlesztésére fognak fordítani. Miután a választmány egyharmada évenként kilép, 12 rendes és egy póttagnak megválasztása vették igénybe a közgyűlés többi részét. A kaszinó 1311 tagja közül 494 élt szavazati jogával, s a sza­vazatok eredményének összeszámítása a késő esti órákig tartott. Esti fél 12 órakor hirdette ki az elnök a sza­vazás eredményét. Beadatott összesen 497 szava­zat, melyből 210 vidékről küldetett be. Választ­mányi rendes tagok lettek: Karap Ferencz, Szé­­chényi Béla gróf, Apponyi Albert gróf, Máriássy János báró, Tarkovich József, Vértessy Ferencz, Beniczky Lajos, Ugrón Ákos, Bohus László, Rud­­nyánszky Béla, Dobóczky Ignácz dr., Csernovich Diodor, Miklós Ödön, Lisznyay Tihamér (uj), Bedő Albert, Nagy Ödön dr., Bársony János dr., póttag Halászy Jenő. TÁVIRATOK. Muraviev. Berlin, jan. 31. Hir szerint Muraviev gróf a délután folyamán Hohenlohe kan­­czellárral és Marschall államtitkárral érte­kezett. A pestis. Kairó, jan. 31. A velenczei nemzetközi egész­ségügyi értekezleten Egyptomot Serif basa külügyi államtitkár fogja képviselni. A kiegyezési tárgyalások: Bécs, jan. 31. Bánffy Dezső báró mi­niszterelnök, Lukács dr. pénzügyminiszter és Dániel Ernő báró kereskedelemügyi mi­niszter ma este Bécsből Budapestre vissza­utaztak. A miniszterelnököt és pénzügymi­nisztert a király ma délben kihallgatáson fogadta. Lukács László dr. pénzügymi­niszter elutazása előtt hosszasabban tanács­kozott Bilinszki lovag osztrák pénzügy­­miniszterrel. Popovits dr. miniszteri taná­csos a bankalapszabályok letárgyalására Bécsben marad. A tanácskozásokat ebben az irányban alkalmasint csak az osztrák­magyar bank rendes közgyűlése után fejez­hetik be végképpen. ÚJDONSÁGOK. Február 1. Naptár. Hétfő. Róm. kath. Ignácz. — Prot. Ignácz. — Görög-orosz (január 20.) Eutin. — Zsidó 29. Schebat. — Nap kel: 7 óra 12 perczkor, nyug­szik : 4 óra 45 perczkor. — Hold kel: 7 óra 5 perczkor reggel, nyugszik : 4 óra 22 perczkor dél­után. — Újhold 9 óra 13 perczkor este. — A ke­reskedelmi miniszter fogad délután 5 órakor. — A pénzügyminiszter fogad délután 3 órakor. — A horvát miniszter fogad délelőtt 10 órától délután 1-ig. — Atléta-bál a vigadó termeiben. — Nemzeti múzeum: természetrajzi tár, nyitva délelőtt 9 órától délután 1-ig. Többi tárai megtekinthetők 50 kr. dij mellett. — Téli kiállítás a városligeti új műcsarnokban, megtekinthető délelőtt 9 órától délután 4 óráig, 5 órától 8 óráig villámfény mel­lett. Belépő dij 30 krajczár. — Országos képtár az akadémiában, nyitva délelőtt 9 órától délután 1 óráig. — Természetrajzi gyűjtemények (múzeum­­körut 4. szám) megtekinthetők délelőtt 10—12-ig. A néprajzi misszió-kiállítás a nemzeti múzeum előcsarnokában, megtekinthető egész napon át. Belépő dij 30 krajczár. A világ legnagyobb csatakörképe, Styka és Kossák festménye. „Kosczi­uszkó győzelme Raczlaviczánál“ látható reggeltől éjfélig Aréna-út és Nagy János­ utcza sarkán. Be­lépő dij 1 korona. — A király utazása. (3 felsége február 20-án Cap-Martinbe utazik. Mint Bécsből értesülünk, Lichtenstein herczeg, első fő­udvarmester is elkíséri oda a királyt, a­kinek egész ott tartózkodása alatt vendége is lesz. Ő­felsége kíséretében lesznek továbbá Paar gróf, lovassági tábornok, főhadsegéd és Kerczel dr., udvari orvos. Bellegarde gróf, a királyné főudvarmestere szintén Cap- Martinbe utazik. — Öröm az uralkodóházban. Zágráb­ból telegrafálják, Blanca főherczegnő ma fiúgyermeket szült. Ottó főherczeg porosz ezrede. Bécs­ből jelentik. Ma délután a 11. számú po­rosz huszárezred küldöttsége érkezett ide, hogy az ezred tulajdonosának, Ottó főher­­czegnek bemutassa magát. A küldöttség, mint ő felsége vendége az «Imperiale-szálló­­ban lakik. — Személyi hir. Dárday Sándor miniszteri tanácsos ma reggel Zágrábból Budapestre érkezett. — Apponyi Albert — vőlegény. Apponyi Albert gróf, mint értesülünk, teg­nap jegyet váltott Mensdorff Klotild gróf­­kisasszonynyal. A menyasszony leánya né­hai Mensdorff-Pouilly Sándor grófnak, a császári és királyi ház és külügyek minisz­terének és porosz háború előtt altábor­­nagynak, és Dietrichstein Alexandrine gróf­­nénak, a Dietrichstein herczegi uradalom örökösének, — született Bécsben 1867. dec. 23-án. Az eljegyzés tegnap történt Bécsben a Dietrichstein herczegi palotában. Siettette Apponyi gróf atyja, a ki nyolczvanhét éves múlt deczemberben, s agg korával járó betegségében leghőbb kívánsága volt, hogy fia még életében megházasodjék. De a csa­lád örömében osztozkodik majd az egész ország, mert bizonyára nincs a hazában senki, a ki igaz szívvel ne kívánna minden jót a nemes gróf házasságához. — Tartalékos tisztek minősítése. A hadsereg rendeleti közlönye a következő érdekes rendele­tet közli: A tiszti kardbojt azoknak, a kik hord­ják, tiszteletet és tekintélyt ad. Maga a király is ugyanazokat a jelvényeket viseli. Ezeknek elnye­rése kell tehát, hogy a műveit katonai ifjúságnak legfőbb­­ törekvése és fáradhatatlan tevékenységé­nek, odaadó kötelességérzetének legszebb jutalma legyen. Szeplőtelen múlt, minden tekintetben ki­elégítő szorgalom és erkölcsös életmód: ezek azok a feltételek, a­melyekhez a tiszti kardbojt elnye­rése fűződik. Jelleme, magán- és társadalmi élete, baráti köre, szokásai, modora és műveltsége mind­megannyi fontos tényező arra, várjon méltó-e a kardbojtra. Ennek megítélésére pedig senki más nem lehet hivatva, mint maga a tisztikar, a­mely tekintélye érdekében bizonyára csakis e követel­ményeknek teljesen megfelelő pályázókat fogad a maga kebelébe. Éppen azért minden tisztnek köte­lessége, hogy ha egy kadétnak hadnagygyá való előléptetéséről szó van, és neki azt illetőleg csak a legtávolabbról is aggodalmai vannak, eze­ket okvetetlenül a tisztikar tudomására hozza és annak megbirálása alá bocsássa. — A góthai almanach titkai. E czim alatt megírtuk nemrégiben, hogy egy Bernstoff grófnak nejét, Barrison Zsófiát mily diszkrét módon em­líti csak meg a góthai almanach. A­mint most Berlinből értesítik lapunkat, a Bernstoff grófi család nyilatkozatot tett közzé, hogy a góthai almanachnak ez a közleménye téves, mert egy Bernstorff gróf nem lépett házasságra semmi­féle Barrison kisasszonynyal. A szerkesztőség ezért már bocsánatot is kért és tévedése helyreigazítá­sát meg is ígérte. — Hogyan tánczolnak az udvarnál ? Sokan, — sőt gyakorlott tánczosok és tánczosnők is, — egészen különös képet alkotnak maguknak egy udvari tánczmulatságról, bár jól ismerik, — hiszen eléggé ismertették a hírlapok is — a mulatságok külső c­eremóniáit. De arra a kérdésre: hogyan tánczolnak az udvarnál? — nem tudnak felelni. Röviden azt válaszolhatjuk erre a kérdésre, hogy az udvarnál is nagyjában épp úgy tánczolnak, mint az előkelő polgári bálokban. Bizonyára mégis so­kakat fog érdekelni, ha visszatekintünk, micsoda változásoknak volt kitéve az idők folyamán a tán­­czok divatja. Mert, hogy e téren is az a divat, tán­ c

Next