Fővárosi Lapok, 1897. április (34. évfolyam, 91-120. szám)

1897-04-01 / 91. szám

t választván egy regénye és múló sikerű melo­drámája tárgyául. Ez időben esténként a nemzeti színházba járt, a­hol akkor Hugó és Seribe da­rabjait adták, felvonásközökben a daliás szép ifjú egy-egy franczia regény füzetét vette ki zsebéből és azt olvasta, mintha egy perczet is sajnált volna elveszteni. Legutolsó beszédje Az utolsó jurátus volt, me­lyet a Kisfaludy-társaság 1890-iki közgyűlésén olvasott fel. Ebben állítólag önmagát akarta raj­zolni. És valóban rajta mindig meglátszott az utolsó erős magyar érzésű, büszke, gavallér ju­rátus. Ezt a típust képviselte, mikor már boldog családapa és jólétben élő háziúr volt. Mint a pozsonyi országgyűlés jurátusa írta meg első színművét: A zsarnok és fiát, mely nagyhangú kardos dráma. A dráma zajos külső sikert aratott, melyre visszaemlékezve, Degré öreg fűvel így sóhajtott fel: „Istenem, ha valaha annyira vihettem volna, mint a­mennyit akkor képzeltem magamról !“ Nagy tetszést aratott Eljegyzés álarcz alatt czímű nagyobb vígjátéka is, majd a szabadságharcz után a Szerdahelyi Kálmán számára írt Bál előtt és bál után, valamint a Rendkívüli előadás is. Sikere bevitte az úri társaságokba. Értelemben demokrata, de ízlésben arisztokrata volt. Szere­tett jól öltözködni, gyengéje volt a franczia pezsgő és a havanna-szivar. Mikor Németh Lajos udvari ágens mellé Bécsbe került, csak a magyar gárdis­ták közt érezte magát jól. Visszatérve kehidai há­zában ismerte meg Deák Ferenczet. Dúsgazdag urak, mint Csernovics Péter Karácsonyi Guidó léptek vele intim összeköttetésbe. Majd hosszabb időt töltött a Pejacsevich grófoknál Szlavóniában. Benső barátai lettek a dúsgazdag Csuzy Pál, a ki mint besorozott közlegény halt meg, Simonyi Ernő, a vidám gavallér //­/-testvérek stb. Márczius 15-én, még elég jókor, hogy e nap elragadtatásában részt vegyen, tért vissza a fővárosba. Az első felelős kormány alatt Szemere Bertalan kinevezte belügyi titkárnak. A szabadságharcz kitörésekor beállott a gróf Károlyi István által alakított pompás hu­szárezredbe. Mészáros Lázár ekkor igy szólt hozzá : — Szebb fiú volt polgári öltönyben. — Reméltem, hogy igy hasznosabb leszek, felelt Degré önérzettel. A szabadságharcz után bujdosva, lappangva Törökországba akart menekülni. Ez nem sikerül­vén, Aradra vonult. Három évig élt itt és csak ezután tért vissza a fővárosba. A rendkívül érdekes felolvasást a közönség lelkesen megtapsolta. Ezután Hegedűs István adta elő Varaskhos Akhillesz új görög költő Hellasz és a Nyugat czímű ódáját szép magyar fordításban. Majd Krétai árva czimen ugyancsak a költő­nek egy megható versét olvasta fel Hegedűs, kit a közönség lelkesen tapsolt. Utána Jakab Ödön olvasta fel nagy tetszés mel­lett Ősz a tavaszban czimű rajzát, melyben egy Hogy mennyire az, legjobban bizonyítja gróf Andrássy Gézának a lemondása képviselői man­dátumáról. Íme itt volt a képviselőháznak egy munkabíró tagja, a­ki magyar mágnás létére egy teljes hanyatlásnak indult iparágat, a vasterme­lést eddig nem ismert gyarapodásra emelte, a­milyen embert Diogenes lámpájával kellene fel­keresnünk, hogy a képviselőházba behozzuk, s a tanácsát használjuk; ezt mi visszavonulásra kényszerítjük , mert a termelt vasból a kormány is vásál tőle. Hogy minek mondott le? Hát van­nak finom érzésű emberek, a­kik nem várják be, hogy furkós botot emeljenek ellenük: elég nekik egy ferde nézés, hogy elhagyják a társaságot. Azután az én saját esetem. Mikor az össze­­férhetlenségi törvény meghozatott, én kérdést in­téztem az össze­férhetlenségi bizottsághoz, hogy milyennek tartja az általam elfoglalt igazgatóta­nácsosi állást az Athenaeumnál, mely bérleti vi­­­szonyban áll a kormánynyal a Budapesti Közlöny kiadására nézve ? A bizottság azt felelte rá nagy bölcsen, hogy azt nekem kell jobban tudnom. Én tehát leköszöntem az Athenaeum igazgató taná­csosságáról. S azzal nyomban odaültettek a he­lyembe egy ellenzéki képviselőt, az ellenzék fő­­orgánumának szerkesztőjét, s az bírta békével az állását tíz esztendeig, soha senki kérdést nem tett miatta. Het ha én maradtam volna azon a helyen, milyen interpellátió-zuhatag szakadt volna a miniszter fejére, meg az én nyakamba! És most már valóságos szarvasgomba-szima­­olás indult meg a képviselői összeférhetetlensé­­egyszerű parasztleánynak a lassú pusztulása van leírva. Szerzője a természet ujjongó tavaszát és ezt a hervadó, beteg leányt megragadó ellentét­ben festette. Végül még Varga Gyula mutatta be Zem­pléni Árpád vendégnek »A narancs« czímű versét. Az ülés elején Vargha Gyula a társaság má­sodtitkára bejelenti, hogy a kultuszminiszter a társaság elnökének és másodelnökének válasz­tását megerősítette, s hogy alapító tagoknak újabban a következők léptek a társaság kötelé­kébe : a Magyar­orsz. központi takarékpénztár 200 frttal, továbbá Skiassay Ilona, Fluss Józsefné, Haiduska Emil dr., Jeney Lajos, Szende Károly, Hajduska Albert, Orczy Zoltán, Páll Imre, Szőllösy Etele, May Lajos 100—100 forinttal. Az utóbbi hetet Kozma Andor, a társaság buzgó tagja sze­rezte, mint az Első magyar általános biztosító társaság főhivatalnoka. Ez a biztosító társaság egyébként a Kisfaludy-társaság szoboralapjára is küldött 100 frtot.­­ Páris, márcz. 30. A Marét képviselő la­kásán tartott házkutatás oly terhelő adato­kat juttatott napfényre, hogy a vizsgálóbíró kénytelen volt Maret-t még az éjszaka le­tartóztatni. A bíróság letartóztatta továbbá Wiand volt képviselőt is. A vizsgálóbíró kijelentése szerint Maret, Naquet, Burdeau és Barbe volt földmivelésügyi miniszter szindikátust alkottak képviselők megveszte­getésére. Rouvier nem Artontól, hanem Reinach báró útján Barbetól kapott pénzt. A vizsgálóbíró erről a mentelmi bizottság előtt következőképpen nyilatkozott: — Rouvier esete a legkényesebb és a legérdekesebb. Rouvier nem Artontól, ha­nem Barbetól kapott pénzt és Barbe meg­halt. De remélem, hogy ezt az ügyet is ki fogom deríteni, mihelyt a Panama-likvidá­toroktól az iratokat megkapom. Artonról így nyilatkozott a vizsgáló­bíró : — Az alatt a három hónap alatt, a­mióta Artonnal foglalkozom, relatív becsületességre való tulajdonságokat fedeztem föl benne. Ez az ember a legnagyobb mérsékléssel nyilatkozik a tényekről és a kompromittált politikusokról. Az Eclair azt írja, hogy a múlt éjszaka letartóztattak egy volt képviselőt, a­kinek nevét még nem mondhatja meg. Az Echo de Paris szerint a bíróság megkapta a Bécsben élő Cotta báró K­a­gek ellen. A­kinek csak egy tyúk fő a fazekában, kérdőre vonják, hogy hol lopta ? Hiszen erkölcstanilag nagyon plausibilis az a felfogás, hogy a­ki országos képviselő, az az ál­lását ne használja fel önérdekeinek előmozdítá­sára. Csakhogy annak a tételnek a következetes keresztülvitelével lehetetlenné teszszük a parla­ment összeállítását. Hisz akkor egész seb­eseit a a spec­iális politikai irányzat képviselőinek kel­lene kizárni a képviselőházból: nemcsak a mer­kantilistákat, hanem az agráriusokat, az ügyvéde­ket és a papokat (mint a­hogy kizárattak a szer­zetesek, a tanítórendek kivételével), sőt specziá­lis eseteknél a földesurakat is. Akkor aztán leszállna a magyar képviselőház annak a parlamentnek a színvonalára, melyet nem akarok megnevezni, s melyben harminc­kétféle párt dicséri a népfönséget. Azt olvasom, hogy az össze­férhetlenségi tör­vényt revidiálni szándékoznak. Félek tőle, hogy úgy járunk vele, mint az egyszeri hajós, a­kinek a dereglyéjébe egy lyukon víz szivárgott, s aztán fúrt a hajó fenekébe egy másik lyukat, hogy azon meg kimenjen a víz. Mikor a sajtótörvényről volt szó, Deák Fe­­rencz azt mondta, elég oda egy paragrafus: „nem szabad hazudni.“ A­nélkül, hogy magamat Deák Ferenczczel egy vonalba állítani merészkedném, azt mondom: az összeférhetlenségi törvénynek egy paragrafus­ból kell állni: „országos képviselő az állam ká­rára hasznot ne húzzon.“ FŐVÁROSI LAPOK TÁVIRATOK. Újabb panama botrányok. l0i/1 a fait, a­melyekből kitűnik, hogy Barbe és Burdeau a jobboldalon ugyanazt a szere­pet játszották, a­melyet Arton a radikáli­soknál. Cotty tizenkét jobboldali képviselőt vesztegetett meg. Boyert holnap helyezik szabadlábra. FŐVÁROSI LAPOK Pártoktól független politikai napilap. A soviniszta magyar kultúrpolitika lapja. A nemzeti szabadelvűség radikális képvi­selője. Politikája becsületes, tónusa tisztességes. Független úgy a kormánytól, mint min­den politikai párttól. A lap irányát a szer­kesztő szabja meg. A szerkesztőség egyetlen tagját sem ve­zeti politikai stréberkedés vagy közgazda­­sági üzérkedés; mindegyik csak a saját meggyőződését és az olvasó közönséget szolgálja. Ezért nyílt, őszinte, szókimondó újság a «Fővárosi Lapok» minden irányban. Teljesen díjtalanul kapnak minden va­sárnap előfizetőink egy illusztrált mellékletet, mely egyedül áll a magyar irodalomban s fölér egy szépirodalmi hetilappal. Kedvezményes áron rendelhetik meg a legjobb divatlapot, a Wohl Janka által szer­kesztett „Magyar Bazár”-t. A „Fővárosi Lapok“ előfizetési ára 1 hóra 1 írt 20 kr., negyedévre 3 írt 50 kr., fél­évre 7 írt. A „Magyar Bazár“-ral egyet negyedévre 5 írt. Mutatványszámot levelező­ lapon nyilvánított óhajra bárkinek 8 napig­ ingyen küld a kiadó­­hivatal. Czim egyszerűen : „Fővárosi Lapok“ kiadóhiva­tala, Budapest, Ferencziek­ tere 4. ÚJDONSÁGOK. Április 1. Naptár. Csütörtök. — Róm. kath.: Hugó. Prot.: Hugó. — Görög-orosz (márczius 20.) Szabb. vtk. — Zsidó: Vendar. 28. — Nap kel: 5 óra 23 perczkor, nyugszik: 6 óra 15 perczkor. — Hold kel: 4 óra 46 perczkor reggel, nyugszik 5 óra 48 perczkor délután. — A közoktatásügyi miniszter fogad délután 4 órakor. — Az igazságügyi miniszter fogad déli 12 órakor. — A honvédelmi miniszter fogad déli 12 órakor. — — A horvát miniszter fogad reggel 8 órától 10-ig. — Rovargyüjtemény a nemzeti múzeumban megtekinthet 9 órától d. u. 1-ig. — Nemzeti muzeum: természetrajzi tár nyitva d. e. 9 ó. délután 1 óráig. Többi tárai megtekint­hetők 50 krajezár dij mellett. — Buda­vár bevételének körképe a városligeti fa­sorban , megtekinthető esti 10 óráig 50 krajezár dij mellett. — Technológiai ipar­­múzeum zárva. — Egyetemi könyvtár nyitva délelőtt 8 órától 12-ig.— Akadémiai könyvtár zárva. — Múzeumi könyvtár zárva. — Országos képtár az akadémiában nyitva délelőtt 9 órától d. u. 6 óráig. — Természetrajzi gyűjtemé­nyek (muzeum-körut 4. szám), megtekinthetők d. e. 10—12-ig. — A néprajzi misszió-kiállítás a nemzeti múzeum előcsarnokában, megtekinthető egész napon át. Belépő díj harmincz krajczár. — A világ legnagyobb csatakörképe, Styka és Kossák festménye. Koscziuskó győzelme „Raszla­­viczánál“, látható reggeltől éjfélig Aréna-ut és Nagy János­ utcza sarkán. Belépő díj 1 korona.— Rovargyűjtemény a múzeumban megtekinthető d. e. 9-től d. u. 1 óráig. — A királyné Terittetben. Montreuxből irt­ják, hogy Erzsébet királyné néhány nap óta a genfi tó mellett fekvő Terittetben időzik és pom­pásan érzi magát. A Schieb-féle Grand Hotelben lakik, a­melynek terrasza a tó fölé nyúlik. Az idő egészen nyárias, a rózsák és pálmák már a szabadban virágoznak. A királyné nagy sétákat

Next