Fővárosi Napló, 1948 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1948-01-03 / 1. szám
V PHILIP RUDOLF AZ ÚJ FŐVÁROSI TERVMEGBÍZOTT A fővárosi közigazgatás átszervezése ügyében lezajlott pártközi tárgyalásokon megsürgették a hároméves terv ütemének fokozását és az ellenőrzés megszigorítását. A döntésre illetékes tényezők megsürgették a külön fővárosi tervhivatal felállítását és azt követelték, hogy a fővárosi hároméves terv végrehajtását önálló hatáskörel felruházott „fővárosi tervmegbízott“ kezébe kell letenni. A pártok meghallgatása után a polgármester imár döntött is a fővárosi tervmegbízott személyének kijelöléséről. Fővárosi tervmegbízottá Philip Rudolf tanácsnokot nevezte ki a polgármester, aki eddig a közmunkaügyosztályt vezette. A hároméves terv végrehajtásának sikere érdekében deficitmentessé kell tenni az üzemeket. Szó van arról, hogy a ma még deficites üzemek igazgatósága mellé ellenőrző bizottságot küldenek ki. rí isz Mit ’V dr.főszerk.urnaír, Budapest, Ili. évfolyam, 1. szám. lői-ut b3.lT. Ára 1.20 forint V ÁROSPOLITIKÁI H E T I L A P Főszerkesztő: NÁDOR JENŐ Felelős szerkesztő: GÁRDONYI JENŐ SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: BUDAPEST, VIli., NÉPSZÍNHÁZ UTCA 31. SZÁM. TELEFON: 1388 087 DÖNTŐ FELADATUNK Irta: FÖLDES MIHÁLY Újévkor, azt hiszem, ildomos szépeket mondani. Ha nem csalódom, ennekelőtte, hajdanában, amikor a demokratikus újev még nem fojtogatta a szép színes szavak és ocsmány tettek embereit — újévi jókívánságokban nem volt hiány. ^Horthy minden rendű és rangú mandarinjai megnyitották a jókívánságok zsilipjét, mert ez nem került pénzbe. Legfeljebb a' dolgozó milliók' fizettek rá az üres locsogásra. Felötlik bennem a gondolat: mit művelnének ezek a jó urak éppen 1948 január elsején? Igérték-e az angyalföldi, ferencvárosi, kőbányai, óbudai és a többi nyomortanyák eltüntetését? Igérnék-e a margitszigeti belépőjegy eltörlését? És magasvasutat Pesterzsébetről Újpestre a Duna partján? Igérnének-e hetet-havat, mint annyi évtizedeken át — abban a biztos tudatban, hogy modern várospolitika helyett legalább ábrándokat kapjon az isteni nép?! Mit tehet a demokratikus várospolitikus, ha őszinte? ígérni, névíi sokul tuikren, mert- tutin reálisan ígérhet — azt már többi társával egyetemben összefoglalta a hároméves fővárosi tervben. Ha többet ígér, mint ami belefér a hároméves terv kereteibe, akkor a kókler, hiszen jól tudja, ennél többre egyelőre nem futják az anyagiak. Beszéljen a takarékosságról? Értekezzen a közüzemi deficitek eltüntetéséről? A kiadási költségelőirányzatokról, vagy az anyagköltségvetésről? Facsarja tovább a kifacsart citromot és hápogjon lakásépítésről, intézményes szociálpolitikáról, kórházfejlesztésről, gyermekotthonokról és szülőasszonyok házáról —a realitások legcsekélyebb lehetősége nélkül? Az ég szerelmére, inkább hallgasson!... Vagy ha mégis beszél, beszéljen őszintén.. És mondja meg: Igen,, nagy évforduló , következik. Száz éves évforduló Felszabadultan, boldog bizakodással gondolunk 1948-ban 1848-ra, mert tudjuk, hogy immáron csaknem minden valóra vár, amit 1848 ígért. A dolgozó nép szabad. És nem nemcsak szabad. Ura a sorsának, mert a gazdasági és politikai élet kulcspozíciói a saját kormányán keresztül mind a kezében vannak. Nem üres, formális szabadság tehát a szabadsága. Gazdasági és politikai pozíciókban nem szegény már a nép. De az állami adminisztrációban, a közigazgatásban, az igazságszolgáltatásban, a köznevelés és az iskolaügy terén — írja Révai József — még korántsem semmisítettük meg a feudális maradványokat, még nem fejeztük be a polgári-demokratikus átalakulást sem. De ezeket a feladatokat menetközben kell megoldanunk, míg gazdaságban és politikában tovább megyünk előre a polgári demokrácián túl, a népi demokrácia útján. Mi következik ebből Budapest törvényhatósága részére? Nemcsak, az, hogy a 3 éves fővárosi tervet végre kell hajtani az életszínvonal fölemelése érdekében és nemcsak az, hogy fővárosunk dolgozó tömegeit mennél nagyobb mértékben vonjuk be a közügyek intézésébe, hanem az is, hogy gondoskodjunk a demokratikus továbbfejlődésről minden vonalon. Igen sok már a főváros szolgálatában álló demokratikus tisztviselők száma. De azért még vannak olyanok, akik nem fenntartás nélküli hívei a demokráciának. Jókora utat tettünk meg előre a közigazgatás demokratizálása terén, de azért még elviselhetetlenül sok a visszamaradt wolffista csökevény. Sok mindent valóra váltottunk már a demokratikus népnevelés terén is, de meri-e azt állítani valaki, hogy az iskolaügyek és az egész népnevelés minden ponton megfelelő kezekben van? Egyre javulnak kilátásaink a gazdasági életés a politikai hatalom tekintetében, de azért még sok a jámbor maradiság és a nem jámbor ósdiság, a régmúlt visszasopánkodása és a tevékeny ellenállás a ma ellen. Mindez helytelen. Mindez hátráltatja Budapest teljes átalakulását és a még meglévő hibák kiküszöbölését. Teljes mértékben demokratikussá kell tenni fővárosunk életét. Minden érszálában tiszta vérnek kell folynia, különben nem teljesn fejlődés. Nem tűrhetünk meg a kormánykerék mellett senkit, aki nem teljes szívvel szolgálja e sokat szenvedett főváros dol-gozó népét. Újtípusú, szabad, független,öntudatos, pesti polgárt kell kialakítanunk. Olyat, aki mélységes meggyőződéssel vállalkozik hazájáért és városáért mindama cselekedetek végrehajtására, amelyeket 1848 óta, a letűnt 100 esztendő tanulságai megkövetelnek tőle! Ez a mi döntő feladatunk! 1848—1948 centenáriumát így kell megünnepelnünk ... BEÉR JÁNOS DR. TISZTI FŐÜGYÉSZ NYILATKOZIK AZ Ш FŐVÁROSI TÖRVÉNYRŐL ÉS A KERÜLETI IGAZGATÁS ÁTSZERVEZÉSÉRŐL A legutóbbi napokban sorozatos tanácskozások folytak a fővárosi közigazgatás átszervezéséről. Ezeket a tanácskozásokat az a kommunistapárti indítvány indította el, amely a főváros közgyűlésén olyan értelemben hangzott el, hogy takarékossági okokból és a közigazgatás egyszerűsítése érdekében bizonyos vezető állásokat meg kell szüntetni, több ügyosztályt össze kell vonni, az üzemek háztartását május 1-ig defícitmentessé kell tenni és végül gondoskodni kell a hároméves fővárosi terv ütemének fokozásáról, valamint a siker biztosításáról. A Fővárosi Napló munkatársának teljesen beavatott helyről származó értesülése szerint az új esztendő első napjaiban sor kerül a fővárosi közigazgatás átszervezésével kapcsolatos rendelkezések kiadására. A közigazgatás átszervezésével kapcsolatos kérdések szoros összefüggésben állanak a készülő fővárosi törvénnyel, amelyre végeredményben azért van szükség, hogy utat mutasson a fővárosi önkormányzat demokratikus irányú fejlődésénekdr- Beér János tiszti főügyész akivel ezekről a kérdésekről beszélgetést folytattunk, a következőket mondotta a Fővárosi Napló munkatársának. ) — Nem vitás, hogy új fővárosi törvényre szükség van, mert hiszen a nagyrészben még ma is érvényben lévő fővárosi törvényeket a népakarat elnyomására hozták, éppen ezért a legsürgősebben hatályon kívül kell helyezni valamennyi rendelkezésüket. Ma úgynevezett „törvényszerűség“ szempontjából bizonyos kuszáltság mutatkozik, mert egyes önkormányzati intézkedések régi törvényeken alapulnak, másokat viszont a felszabadulás óta alakult demokratikus önkormányzat hívott életre. Ennek a törvényszerűség szempontjából kétlaki helyzetnek vetne véget az új fővárosi törvény. Nagy Budapest megteremtése . Hangsúlyoznom kell azonban, hogy mindaddig nem hozhatjuk tető alá ezt az új fővárosi törvényt, amíg a legfontosabb elvi kérdéseket el nem döntöttük. Egész sereg fontos probléma tisztázatlan még, márpedig az előzetes elvi álláspontok kialakulása nélkül nem gondolhatunk az új fővárosi törvény végleges megszövegezésére. Nincs döntés például Nagybudapest megteremtéséről, amit pedig a munkáspártok elsőrendűen sürgős feladatnak minősítenek. Tárgyalás alatt áll az általános közigazgatási reform is, aminek szintén lényeges szerepet kell juttatni az új fővárosi törvény különböző rendelkezéseiben. Általános ■érvényű jogszabályokat egyébként is mindaddig nem lehet megalkotni, amíg maga a gyakorlati élet nem alakította ki azokat a normákat, amelyeket a törvényalkotásnál figyelembe kell venni. A városházi koalícióban résztvevő pártok közös erőfeszítéssel és elismerésre méltó együttműködéssel képviselik a fővárosi dolgozók érdekeit és új fővárosi törvény nélkül is sok olyan gyakorlati kérdést oldottak meg, amelyekről az eddigi reakciós fővárosi törvények vagy egyáltalán nem, vagy pedig rosszul intézkednek. Elég ebben a tekintetben a közgyűlés tisztikarának összeállítására és új ügyrendjére hivatkozni. Minden új törvénynél fontosabb irányelv, hogy a városházi koalíciós pártok együttműködése progreszszív irányban haladjon előre. A kerületi igazgatás reformja — Az új fővárosi törvényről szólva, hivatkoznom kell a munkáspártoknak arra a követelésére is, hogy minél előbb racionalizálni kell az ügyvitelt, gazdaságosabbá kell tenni az üzemek üzletvitelét és mindezeket a kérdésket a hároméves terv végrehajtásával párhuzamosan kell megoldani.Ezek a kérdések is’az új fővárosi törvény keretébe tartoznak. Döntő fontosságúnak tartom, továbbá a kerületi igazgatás átszervezését is, ami — függetlenül minden új törvényalkotásnál — most már nem tűr halasztást. Ezt az átszervezést haladéktalanul meg kell kezdeni, rr.fTt -Ti oryrnpl ] óvj r* (ir-Ar n dolgozók vitathatatlan érdekeire. Az elöljáróságok ügyforgalma az utóbbi időben éppen a közigazgatás demokratizálódása következtében annyira megnövekedett, hogy ma már nem annyira a központi igazgatáson, vagyis a városházán, hanem a kerületi elöljáróságokon bonyolódik le ennek a milliós fővárosnak az élete. Nem vitás, hogy a közigazgatás súlypontja a központi városházáról áttolódott a kerületi elöljáróságokra■ Ebből következik, hogy a kerületi igazgatást a dolgozók érdekében egyszerűbbé és gyorsabbá kell tenni. E roppant feladat megoldását tovább nem halogathatjuk. A kerületi elöljáróságok hatáskörét és önkormányzati keretben folytatott működését , a régebbi népellenes rendszer visszafejlesztette. A mi hivatásunk, hogy az új kor követelményeinek megfelelően cselekedjünk. Beér János dr. tiszti főügyész nyilatkozata végre helyes megvilágításba állítja az új fővárosi törvény megalkotásával kapcsolatos problémákat. El kell ismernünk, hogy ez a nyilatkozat, amely egészen új irányt jelöl ki a fővárosi törvényalkotás számára, szakszerűségével és a gyakorlati élet körülményeinek felismeréséből származó célszerűségével általános érdeklődésre tarthat igényt. Előbb, valóкнлي Ltgjr, cinugy .ofcA.i. J áilib .libúti főügyész hangsúlyozza, a gyakorlati életnek kell megszabnia azokat az irányelveket, amelyek azután az új fővárosi törvényben jogszabályokká merevednek. Rátkai Károly . --«k . .* ÚJÉV A VÁROSHÁZÁN Újév napján a főváros tisztviselőkarának népes küldöttsége Bognár József polgármester vezetésével felkereste hivatalában Szakasits Árpádot a törvényhatóság elnökét, hogy kifejezzék előtte újévi jókívánságaikat. Bognár József polgármester üdvözlésére adott válaszában Szakasits Árpád hangoztatta, hogy a főváros kitűnő munkája a nagyszerű üzemi munkásságnak és tisztviselőgárdának köszönhető■ — Szilárd meggyőződésem — mondotta a többi között Szakasits —, hogy Budapest méltó ,lesz azokhoz a nagy feladatokhoz, amelyek az új esztendőben reá várnak és az egész országban szét fogja sugározni a népi demokrácia szellemét. Az 1348. esztendő Budapest és az ország történelmének fénypontja lesz, megerősödik a demokrácia, fellendül a gazdasági élet és emelkedik a dolgozók életszínvonala. Ezután Szakasits Árpád és Bognár József vezetésével a főváros 25 tagú küldöttsége kereste fel Tildy Zoltán köztársasági elnököt, akit elsőnek Szakasits Árpád üdvözölt a dolgozó Budapest nevében, majd a polgármester mondott üdvözlő beszédet. Tildy Zoltán elnök megköszönte az üdvözléseket, reményét fejezte ki, hogy 1848 szelleme naggyá teszi Budapestet 1948 ban is és Budapest ezután is példát mutat az egész országnak. Szakszervezetek székházai épülnek a Városliget villanegyedében A Dózsa György úti volt Park Szanatóriumot megvásárolta a Szakszervezeti Tanács. Az utóbbi években, sok viszontagságon ment át ez az épület. Az egykor gyönyörű szanatórium éveken át anyagi válsággal küzdött. Léptennyomon eladásra kínálták, de vevő nem jelentkezett. Az ostrom során súlyos károkat szenvedett az épület, melyet azóta is többször próbáltak értékesíteni. A főváros is tárgyalt azzal a céllal, hogy a Segítőalap számára kórházi célra megvásárolja. A Szakszervezeti Tanács az épületet Székház céljaira fogja átalakítani. Fischer Tibor és Hámori György készítették az átalakítási terveket. Nemcsak az épület belső kiképzését, hanem homlokzatát is teljesen átépítik. A főbejárattal szemben, két oldalon a dolgozók életét szimbolizáló nagyméretű színes kerámia mozaik falburkolat létesül. Nagy tanácstermek, előadó- és vetítőtermek, oktatóhelyiségek épülnek a székházban, ahol lakószobákat is létesítenek. Ez a környék egyébként lassan feint a budapesti szakszervezetek negyedévé fejlődik A Szakszervezeti Tanács új székházénak szomszédságában a Dózsa György-út és a Vilma királynő út sarkán, az egykori Kert mozi telkén a MÉMOSz építi fel székházát. Azezzel szomszédos volt Lipótvárosi Kaszinó helyén a Bányász Szakszervezet, mellette pedig az Élelmezési Munkások Szakszervezete épít új székházat. A közelben helyezkeddett el rövid idő alatt a zenészek, a közlekedési alkalmazottak, a húsipari munkások, a vasutasok, a színészek, a képzőművészek és a vegyipari munkások szakszervezete. A hatóságok a jövőre nézve ajánlják a különböző szakszervezeteknek, hogy további székháztelepülésüket erre a városrészre koncentrálják.