Fővárosi Napló, 1948 (3. évfolyam, 1-52. szám)
1948-02-21 / 8. szám
a HALÁSZ PÁL dr.: Községi gazdálkodásunk alapelveit meg kell újítani Nagy érdeklődés előzte meg a Magyar Kommunista Párt Községpolitikai Akadémiájának pénteki előadását, amelyet dr. Halász Pál főjegyző, az ipari és kereskedelmi ügyosztály helyettes vezetője „Községi gazdálkodás“ címen tartott az új városháza közgyűlési termébe — Előadásom célja, hogy rávilágítsak a múlt községi gazdálkodásának jellegzetességére, ismertessem a felszabadulás óta bekövetkezett, változásokat és vázoljam a fejlődés irányát és perspektíváit — kezdte előadását dr. Halász Pál. Bevezetőben Gerő Ernő közlekedésügyi miniszternek, a M. N. P. politikai akadémiáján „Nemzetgazdaságunk szerkezeti változásai és jövője“ címen elhangzott előadására hivatkozott. „Magyarország nem a kapitalista úton halad többé, mert átlépte Rubikont, a polgári és népi demokrácia között. Az új demokratikus népi Magyarország állami, közületi, szövetkezeti és gazdasági szektorainak jellege, elvileg különbözik a régi Magyarország formailag hasonló szektoraitól. Ez azt jelenti, hogy függetlenül e különféle szektorok formai fejlettségétől, valamennyien és együttesen már nem a régi kapitalista gazdaság alkatelemei, hanem egy új, nem kapitalista, lényegileg szocialista, bár még nem következetesen szocialista gazdasági rendszer alapjait adják“ — idézte a miniszter szavait. — A községi fazdálkodás a gazdasági élet közületi szektorába tartozik, amelynek analízisét, Budapest gazdálkodásánl keresztül ismertetem. Budapest az ország egyetlen nagy városa, költségvetése az állami költségvetésnek 1/4-e és a 3 éves terv 125 millió forintos januári programjának 1/5-ét a főváros fordította újjáépítésre és beruházásra- Egy ilyen nagyterjedelmű közületi gazdálkodás lényegbevágó gazdasági jelentőséggel bír. A modern nagyváros nemcsak igazgat, hanem termel, vásárol, elad és eloszt. Nem azért ilyen széles a tevékenysége, mert ez lenne a közigazgatás feladata, hanem mert a kapitalista gazdálkodás törvényszerűségeine fokozatosan rákényszerítették. A gazdálkodás mai fokán a község nem csak közigazgatási, hanem közgazdasági értelemben is gazdálkodik. A főváros évi költségvetésében a közigazgatás kiadásai 442 millió forintot tesznek ki, ugyanakkor az intézmények, az üzemek és részvénytársaságok költségvetésében 1.171.500 000 Ft-ot irányoznak elő. Budapest községi gazdálkodása múltjának ismertetése során rámutatott a Bárczy István polgármesterségéhez fűződő korszak és az 1919-es ellenforradalmat követő Wolfistta kurzus községi gazdálkodásának jellegzetességeire. A magyarországi kapitalizmus fejlődése Budapesten a gazdasági életnek nagyfokú centralizációját hozta létre. A főváros községi gazdálkodása ezzel a centralizációval párhuzamosan terebélyesedett és a községi üzemek megalakításának egész sorát tette szükségessé. A Megyeri Vízművek 1904-ben épült, az Elektromos Műveket 1912—14 között fokozatosan községesítették, a Gázműveket 1914-ben önállósították az osztrák érdekeltségtől. A Bárczy-korszak építő és városfejlesztő tevékenysége mellett is jellemző e periódus burzsoá és kizsákmányoló jellege, ami a korszak bukásakor egy 270 mila aranykorona értékű, nagyobbrészt külföldi kölcsön hátrahagyásával jelentkezett A Wolféra beruházásai is a külföldi kölcsönökre támaszkodtak, ezt a korszakot a Vásárpénztár bukása, továbbá a Wolf-féle pártkassza közpénzen való támogatása jellemezte Ez a kor volt az, amikor minden bürokrata azt érezte, hogy sarkantyúval és minden adófizető úgy érezte, hogy nyereggel a hátán jött a világra. Közös vonása volt a két politikai korszaknak, akár polgári demokratikus, akár reakciós klerikális volt a vezetés, hogy nem változott a gazdálkodás kapitalista jellegén. Ellenkezően, a községesítés lényegében a kapitalista gazdálkodás alátámasztására történt. Csökkentette a kapitalisták rezsijét, növelte hasznukat és az üzemek deficitjét a dolgozókkal fizettette meg. Ezért kellett a tarifákat állandóan emelni. A magyar gazdasági életben végbement minőségi változás a főváros községi gazdálkodásában is új fejezetet jelent. A főváros községi gazdálkodása egy tervszerű közösségi gazdálkodásnak lett része és egyik tényezője annak a szektornak, amelyek együttvéve szocialista gazdálkodásunk alapját alkotják. A nagyferenci, illetve fővárosi vonatkozásban a kővágói rezsim hátráltatta a főváros gazdálkodásának átalakulását. Kővágóék politikája a kisgazda szélsőjobboldalra támaszkodott és baráti szövetségest talált a szociáldemokrata párt jobbszárnyán. Ezek az elemek azt akarták bizonyítani, hogy éppen a döntő átalakulást előkészítő szervek akadályozzák a községi gazdálkodás fejlődését, ugyanakkor fantasztikusabbnál fantasztikusabb tervekkel igyekeztek a reális fejlődést hátráltatni. A kővágói rezsim alatt a reakció a községi gazdálkodásra, mint az ellenforradalom biztos bázisára tekintett. Ezt a helyzetet felszámoltuk- Az adminisztráció bevonásával elkészítettük a főváros első tervszerű költségvetését az 1947/48 év-Ez a költségvetés a takarékosság elvét alkalmazta és bebizonyította, hogy deficitmentesen is lehet gazdálkodni. Ezzel egyúttal a 3 éves terv megalkotását is lehetővé tettük. Irányítása a Fővárosi Tervhivatalra hárul, de üzemi vonalon az országos tervbe is bekapcsolódtunk. Az időközben rendszeresített Gazdasági értekezlet feladata, hogy a főváros gazdálkodásában az egységes vezetést biztosítsa. Az új költségvetési évben az anyaggazdálkodás megszervezésével egész községi gazdálkodást rácionalizáljuk. Az adott viszonyok között az üzemi deficit kérdése a legégetőbb probléma s ez nem oldható meg költségvetési manőverrel. Gyökeres intézkedésre van szükség. Költségvetési téren rá kell térni az ipari számlakeret rendszerére és fokozni kell a munkahozamot. Ez a kapukon belüli munkanélküliség megszüntetésével érhető el közigazgatásban és az üzemekben egyaránt. Ennek érdekében újabb és újabb munkalehetőségeket kell teremteni. _ Gazdasági célkitűzéseink megvalósításának politikai előfeltétele a Nemzeti Függetlenségi Front politikájának követése a városházán. Alapja a munkásegység megszilárdítása és az öncélú várospolitizálás megszüntetése. Kapcsolatunkat a nemzetgazdaság egészével kell szorosra fűznünk. Meg kell nyitnunk községi gazdálkodásunk új fejezetét — fejezte be előadását dr Halász Pál — a népi Magyarország gazdálkodásának szocialista alapjain, a szocialista Magyarország megteremtéséért. A nagysikerű előadáshoz dr. Beliczay Imre pénzügyi tanácsnok és Halász Alfréd országgyűlési képviselő szólt hozzá. A hozzászólásokat következő számunkban részletesen ismertetjük. A Magyar Külforgalmi Rt. megkezdte az importált szerszámgépek rév. padok, marók, fúrók, köszörűk, stb. értékesítését Felvilágosítással a Magyar Külforgalmi R. T. Angliai szerszámgéposztálya szolgál. , ker. Deák Ferenc utca 5. sz. I. em. 1. sz. Telefon: 1878 Sió. ftVátOM **Гк* Fejlesztik a Szent László járványkórházat Jelentettük, hogy a főváros a hároméves terv keretében többmillió forintos befektetéssel modernizálni kívánja a Szent László járványkórházat, melynek területén új felvételi és megfigyelő épületet is emelnek. Most hirdették meg ennek a nagyszabású építkezésnek a tervpályázatát 170.000 forintos díjazás mellett. A tervezési irányelvek szerint az épület a Szent László kórház telkén helyezendő el akként, hogy a most létesítendő épület a jelenlegi barakokból lehetőleg ne kívánjon további bontást. A főváros a hároméves terv keretében biztosítani kívánja egy korszerű, modern járványkórház épület felvételi részének elkészítését. A meszszebbmenő terv a Szent László kórház telkén egy minden követelménynek megfelelő modern, körülbelül 1000 ágyas blokk-kórház létesítése, mely folyamatosan valósulna meg és ennek megfelelően a jelenlegi avult pavillonok lebontásra kerülnének. A jelen pályázat a betegfelvételt, laboratóriumokat, röntgenintézetet, gyógyszertárat és 200 ággyal rendelkező megfigyelőosztályt foglalja magában, s figyelemmel kell lenni a bővítési lehetőségekre. Hogyan épült Budapest? Nagysikerű előadást tartott a Budapesti Kőműves- és Kőfaragómesterek Ipartestülete ismeretterjesztő és továbbképző előadássorozatában dr. Makoldy-Zulawsky Andor fővárosi tanácsjegyző, az ipartestület iparhatósági biztosa. Budapest történeti múltját kutató tudományos munkának számos ismeretlen adatát feltárva, érdekesen és nagy felkészültséggel rajzolta meg Budapest történetének, fejlődésének, városalakításának, szabályozásának és építésének főbb irányelveit nemzetünk történelmének szintézisébe foglalva. Világos okfejtéssel mutatott rá, hogy mint alakult ki a história százados fejlődésében az a szándék, hogy a Duna mindkét partján elterülő testvérvárosok, mint az ország fővárosa egyesítve egy és ugyanazon gondolatnak egymást kiegészítve álljanak szolgálatában. Bevezető a községpolitikába Gyula alpolgármester Fodornek és Beér János tiszti főügyésznek a Kommunista Párt Községpolitikai Akadémiáján utat mutató nagyszabású előadásai után Büchler József, a szociáldemokrata párt egyik vezetője, írt hosszabb tanulmányt „Bevezető a községpolitikába“ címmel. Rámutat arra, hogy a községpolitika magának a népnek ad alkalmat, hogy ügyei intézésében részt vegyen. A közigazgatás népi szellemben való átformálását sürgeti meg és rámutat arra a jelentős közéleti nevelőmunkára, ami a községek képviselőtestületeiben, a városok törvényhatósági bizottságaiban, továbbá a megyegyűléseken adódik azok számára, akikben van képesség, hogy a nép nevében szólhassanak. Röviden összefoglalt, de kifejező képét adja a múltbeli közigazgatási életnek és különösen a Szovjetunióban kifejlődött üde, szép, a nép széles tömegeit a községpolitikában szóhoz juttató rendszerének ismertetésével kívánja a magyar közigazgatás átreformálását. a friss paradicsom üde ízével Ing 071. ára FL 1.60 és az üvegbetét. Kapható a flelfitiszerüzem üzleteiben. szÁijítóberendezések WILLKflN VI., LISZT FERENC-TÉR 10 Telefon 421—214 1948 február 11. Budapest felszabadulásának lélekemelő ünnepe Budapest népe vasárnap ünnepelte harmadik évfordulóját, hogy a Vörös Hadsereg csapatai felszabadították a magyar fővárost. A legnagyobb ünnepség a Szabadságtéren levő szovjet hősi emlékműnél volt. Az ünnepi beszédet Bognár József polgármester mondta. Megemlékezett a napról, amikor Budapest népe kimondhatatlan szenvedések után látta meg a szabadság fénylő és tiszta csillagát, amikor a Szovjetunió felfogta az irtózatos német hadigépezet támadását. Az út — mondotta a polgármester, — amelyet ez alatt a három év alatt megjártunk, nem volt könnyű. Elmondhatjuk, hogy az ország demokratikus erői szorosabbra kovácsolták a demokratikus egységet jelentő függetlenségi front kereteit. Ez biztosítéka annak, hogy a demokrácia politikai fejlődése továbbra is gyors ütemben fog haladni. Szimbolikus és felemelő az a tény, hogy azokban az órákban,amikor Budapest felszabadulásának harmadik évfordulóját ünnepeljük, a magyar köztársaság elnökének és a kormánydelegációnak vonata már közeledik a nagy Szovjetunió fővárosa, Moszkva felé. Az eljövendő napokban az ott folytatandó tárgyalások során Magyarország végre ki tud emelkedni külpolitikai elszigeteltségéből, és szerződésben is lerögzíti azokat a kapcsolatait, amely az országot a Szovjetunióhoz fűzi. Soksok szovjet hős véréből és áldozatából született meg ez az összefogás. Ezután Novikov szovjetorosz ezredes mondott beszédet. A Kossuth Akadémia előtt lévő szovjet hősi emlékműnél ugyancsak nagyszabású ünnepség zajlott le. Itt Fodor Gyula alpolgármester tartotta az ünnepi beszédet. „A szovjet hadsereg hős katonái — mondotta — nemcsak a felszabadulást hozták el nekünk, hanem mindjárt segítettek nekünk abban, hogy talpraálljunk, hogy megteremtsük a dolgozó magyar nép országát.“ Ezután Gubanov szovjet alezredes mondott beszédet, megköszönve a magyar dolgozóknak azt a kegyeletet, amellyel a szabadságért vérüket ontott hős szovjet katonák emlékműveihez elzarándokol. A Molotov-téren tartott ünnepségen Beér János tiszti főügyész beszélt. Ez a nap — mondotta — az öröm és hála napja. A felszabadulás felemelő ereje és az őszinte hála tölt el bennünket mindazokkal szemben, akik dicsőséges és hősi győzelmükkel elhozták a szabadságot. Budapest lakói ezt a történelmi napot a kortárs személyes tapasztalatával ünnepli, hiszen mindnyájan, akik itt vagyunk, átéltük a náci elnyomát szörnyűségeit és a felszabadulás örmteli napját. Sidorov orosz alezredes megemlékezett arról a nagy áldozatról, amelyet a szovjet nép a német fasizmus ellen folytatott háborúban hozott A Gellért téri szovjet hősi emlékműnél Bechtler Péter alpolgármester méltatta a nap jelentőségét Hangsúlyozta, hogy a szovjet nép fiai életük feláldozásával hozták meg számunkra a felszabadulást-Utána Uszov szovjet alezredes mondott beszédet. Este Budapest székesfőváros és a budapesti Nemzeti Bizottság díszhangversenyt rendezett a Városi Színházban, amelyen Bognár József polgármester mondta az ünnepi beszédet. Adótartozás fejében a BSzKRt-nak adta a bérlő a Golf-Szálló berendezését A Széchenyi-hegyi Golf-Szálló köztudomás szerint a Beszikárt tulajdona. Az általános vendéglátóipari válság a Golf-Szállót sem kímélte meg. Egészen minimális látogatottsága mellett az üzem nem bizonyult rentábilisnak úgy, hogy jelenlegi bérlője, Tschurl Ferenc kérte szerződése felbontását. Hasonlóképpen, mint Gundel Károly a Gellért Szállónak, Tschurl is igen tekintélyes adóösszeggel tartozik. Mintegy 147.000 forint adótartozása áll fenn. A bérlő kijelentette, hogy az adó elengedése és a bérletből való kiengedés fejében átengedi a Beszkártnak a szálló berendezését és felszerelési tárgyait, azonkívül lemond a háborús károk helyreállításából kifolyóan őt megillető 30.000 forintnyi igényének kiegyenlítéséről. Ugyanekkor ajánlatot tett Mayer Rezső, a jelenlegi bérlő csendestársa, hogy hajlandó a Golf-Szállót ez év augusztus végéig üzletvezetői jogkörrel vezetni, gondoskodna a szükséges forgótőkéről és a bruttó bevétel 10%-át, minimálisan havi 10.000 forintot fizetne a Beszkártnak. Vállalja a bevételek és kiadások ellenőrzésére kiküldött Beszkárt-megbízott fizetését is. Előadássorozat a fővárosi 3 éves terv ismertetésére Bognár József polgármester és a Magyar Mérnökök és Technikusok szakszervezete közös rendezéséhez, a főváros 3 éves tervének ismertetésére az Újvárosháza közgyűlési termében február 23-tól kezdődően, minden hétfőn d. u. 17 órakor tartandó előadássorozat kezdődik. Az első előadás előtt, február 23-án Bognár József polgármester mond megnyitó beszédet. Utána a Gázművek 3 éves tervét dr. Váry Ferenc, a Gázművek R. vezérigazgatója ismerteti. A további előadások sorrendje a következő: Március 1-én. A székesfővárosi Vízművek 3 éves terve. Előadó: Molnár Dénes, a Vízművek h. vezérigazgatója. Március 8 én- A főváros út- és mélyépítési 3 éves terve. Előadó: Borsos József tanácsnok. Március 22-én. A Csatornázási Művek 3 éves terve. Előadó: Szabó János vezérigazgató. Április 5-én. A BSzKRt fejlesztése és 3 éves terve. Előadó: Józsa Ferenc, a BSzKRt. igazgatója. Április 12-én. A főváros kislakásépítései a 3 éves tervben. Előadó: Sághy Gábor tanácsnok. Április 19-én. A főváros kulturális és egészségügyi építkezései. Előadó: dr. Gerő László műszaki tanácsos. Április 26-án. Az Elektromos Művek 3 éves terve. Előadó: Pálos Ferenc, az Elektromos Művek aligazgatója. Május 3-án. Városrendezési problémák a főváros 3 éves tervében. Előadó: Rados Kornél tanácsnok. Május 10-én. A Mátravidéki Erőmű építésének 3 éves terve. Előadó: Gencsi Pál vezérigazgató. Il ÜNNEP a szervezet számára egy remek gőzfürdő a szent Gellért gyógyfürdőben