Fővárosi Napló, 1948 (3. évfolyam, 1-52. szám)

1948-02-14 / 7. szám

1948. február 14. MÁRCIUS 15 ÜNNEPSÉGEI BUDAPESTEN A centenáris esztendő keretében különleges dísszel és bensőséggel ünnepli a magyar nép március 15-ét. Az ünnepségeket, amelyek március 14-én, vasárnap délelőtt kezdődnek az Országos Nemzeti Bizottság és a Történelmi Emlék­bizottság közös ülésével. Vasárnap délelőtt nyitja meg a főváros a helyreállított Petőfi Múzeumot. Március 15-én reggel 9 órakor a kormány, a parlament tagjai és a külföldi delegátusok megkoszorúz­zák Petőfi szobrát, onnét együtt vonulnak a Kossuth-szobor meg­koszorúzásához. Kisebb küldöttsé­gek megkoszorúzzák Bem szobrát, a Táncsics síremléket és a Batty­­hány emlékmécsest. 10 órakor kezdődik a parlament díszülése, ahol a köztársasági elnök és a kül­földi delegátusok jelenlétében beiktatják 1848 emlékét. A parlament előtt 3412 órakor kezdődik,­­a március 15-i nagy­gyűlés, amelyen az üzemek, kerületek, a különböző társa­dalmi egyesületek, szervezetek küldöttségei, az ifjúság, valamint a rendőrség és katonaság dísz százada vesz részt. A képviselők a köztársasági elnök és a kormány vezetésével, továbbá a külföldi delegációk a parlamenti ülésről vonulnak a nagygyűlésre. A nagy­gyűlést megnyitja Szakasits Ár­pád, az Országos Nemzeti Bizott­ság és a Történelmi Emlékbizott­ság nevében. Beszél Tildy Zoltán köztársa­sági elnök, majd a kormány nevében Rákosi Mátyás. Március 15-én délután a köztár­sasági elnök kiosztja a Kossuth­­díjat és a Kossuth-érdemrendet az első megjutalmazottak között. Március 15-én délután fél órakor tartja a főváros törvényhatósága díszülését. az Operában díszelőadás, Ko­dály: Cinka Panna bemutatója, a Nemzeti Színházban Bánk bán díszelőadása. A többi színházban és a mozikban is megfelelő ünnepi műsor. A centenáriumi munkaverseny megindítására a felhívás már a március 15-i ünnepségek előtt meg­történik. Minden iskolában nagyobbsza­­­bású március 15-i ünnepségeket tartanak, ezenkívül az iskolás ifjúság testületileg vonul fel az ifjúsági nagygyűlésre és onnét a parlament előtti nagygyűlésre. A főváros impozáns program­mal ünnepli meg a szabadság­­harc százéves évfordulóját. Ki­emelkedő része a tervezetnek a kulturális program, amelyet Goda Gábor h. tanácsnok készített el. A Nemzeti Múzeum lépcsőjén a főváros a szabadságharc nagy­­jaira való emlékeztetőül örökmécsest helyez el. Ugyanakkor avatják fel a lépcső oldalfalán­ helyreállított Vasváry Pál emléktáblát és a Városházán Rottenbiller Károly, Pest-Buda 48-as polgármesterének emléktáb­láját is. A közgyűlésen március 15-e jelentőségét a pártok vezérszónokai méltat­ják, majd Bognár József polgármester előterjesztést tesz a főváros több kerülete és utcája elnevezésének megváltoztatására. A Habsburg­­ház tagjainak neveit viselő­­ kerü­letek a jövőben Kossuth, Petőfi, Táncsics, Szé­chenyi, Jókai és Arany János neveit fogják viselni, utcát keresztelnek el a „Szabad­sajtodról és teret kap „Március 15“. A Petőfi-házat, amelyben ké­sőbb a Történelmi Múzeumot is elhelyezik, a Petőfi kiállítással és az „Egy nap“ kiállítással nyitják meg. A Székesfővárosi Zenekar dísz­­hangversenyt ad a Zeneakadé­mián. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár a szabadságharc nyom­tatvány anyagát és irodalmát mu­tatja be könyvkiállításán. A Fő­városi Képtár pedig az 1848-at megörökítő képző­­művészeti alkotásokat állítja, ki. A szabadságharc irodalma több jelentős új kiadvánnyal gyarapodik. Március 15-én jelenik meg az „1848—1849“ című idegenforgalmi füzet, a „Lánchíd története“ és Lestyán Sándor könyve „Buda­pest története“. Ünnepélyes külsőségek között hirdetik ki a „Petőfi ösztöndíj“ létesítését, amellyel minden év március 15-én az év legkiválóbb irodalmi és tudományos művének íróját jutalmazzák. Pályadíjat tűz ki a főváros a szabadságharc történelmi ese­ményeit megörökítő színda­rabra és Petőfi életének egy­­egy eseményét megörökítő gra­fikai munkákra. Visszaállítják a naptári évre szóló költségvetés rendszerét A felszabadulást követően csak a stabil forint életbelépése után ké­szített a főváros rendes költség­­vetést. A régi naptári éves rend­szer helyett áttértek állami min­tára a gazdasági évre szóló költ­ségvetés szerkesztésére, ami azt jelentette, hogy­­ az előirányzat augusztus 1-től a következő év július 31-ig szólt. Fővárosi vonat­kozásban ez a rendszer igen szokatlan volt és különösen azért járt sok kom­plikációval, mert mire a költség­­vetés kormányhatósági jóváha­gyást nyert, a gazdálkodási év javarésze már elmúlott. Értesülésünk szerint most szó van arról, hogy az állam bevezeti a naptári éves gazdálkodást és ezzel egyidőben a főv­áros is újból visszaállít­hatja a régi megszokott, ja­nuár 1-én kezdődő és december 31-én végződő büdzsét. Beliczay Imre pénzügyi tanácsnok erre vonatkozóan tárgyalásokat folytat az illetékes kormányható­ságokkal és hamarosan megtörté­nik a­­döntés ebben a kérdésben. Ez azért is fontos, mert mint je­lentettük, a főváros már most elő­készíti az 1848/49­ évi új költség­vetést, mely más intézkedés hiá­nyában idén augusztus 1-én lépne hatályba. Ha azonban a naptári költségvetés rendszere visszatér, , úgy a fővárosnak csak augusztus­tól december végéig terjedő, 5 hó­­­­napra szóló átmeneti költségvetést­­ kell készítenie. Esetleg szó lehet­­ arról, hogy ezt az átmeneti­ időt a most érvényes és a kormányható­ság­­ által jóváhagyandó keretek figyelembevételével új költségvetések nélkül hi­dalják át. Az I­B­U­S­z Gyorsárugyűjtő osztálya új helyiségébe költözött: Kárpát­ utca 6. (ill. Pozsonyi­ út 65.) alá. Tel.: 202—522, 203—474, 203—848/49. „SZENT GELLÉRT“ KOLON RADIUMOS GYÓGYISZAP 5 kg-os dobozokban ISMÉT KAPHATÓ FŐVÁROSI NASIO Budapest felszabadulásá­nak ünneplése A főváros közönsége és a Buda­pesti Nemzeti Bizottság Budapest felszabadításának harmadik évfor­dulója alkalmából február 15-én, vasárnap déli 12 órakor ünnepé­lyes külsőségek között fogja meg­koszorúzni a szabadság téri Szovjet Hősi Emlékművet. Egyidejűleg megkoszorúzzák a másik négy szovjet hősi emlékművet is. Este a Városi Színházban rendeznek dísz­­hangversenyt, mely alkalommal Bognár József mond ünnepi be­szédet. bemondóit a szociáldemokrata községi frakció intézőbizottsága Mih­ók Sándor a szociálde­mokrata községi frakció intézőbi­zottságához intézett levelében kö­zölte, hogy a törvényhatósági bi­zottságban viselt tagságáról le­mond. Ugyanakkor az intézőbizott­sági tagságáról és a Beszkárt el­nöki állásáról is lemondott. Az in­tézőbizottság Mil­ók Sándor le­mondását tudomásul vette. Az in­tézőbizottság tagjai a közeledő pártkongresszusra való tekintettel fölajánlották lemondásukat. Egye­lőre azonban az intézőbizottság tovább vezeti az ügyeket, a frak­ció titkári teendőit pedig a bete­gen fekvő Vámos Sándorné fel­­gyógyulásáig Bechtler Péter al­polgármester intézi. Mégis megtéríti az állam a közmunkaváltság kezelési költségeit Köztudomású, hogy az állam nemcsak elvette a fővárostól a köz­munkaváltság jövedelmét, hanem a kezeléssel és behajtással kapcso­latos jelentékeny költségeket, sem térítette meg. A főváros több fel­­terjesztést intézett a kormányhoz és kérte, hogy legalább , ezeket a készkiadásokat térítse vissza- Most végre megérkezett a kormány vá­lasza, mely közli, hogy a múlt év augusztus 1-től visszamenően eze­ket a költségeket megfizeti. Erre a költségvetési­ esztendőre 1,8 millió forintot térít meg e cí­men az állam a fővárosnak- Itt említjük meg, hogy jelenleg 652.000 közmunkakötelezettet tartanak nyilván Budapesten,, akik közül 408.400 fizeti a váltságösszeget. 546.000 forintért adták el az Elevátor romjait Jelentette a Fővárosi Napló, hogy a főváros lebontatja a duna­­parti Elevátor részben rommá lett épületét. Nyilvános verseny­­tárgyalást tartottak, melyek során a hatalmas mennyiségű épület­anyagért, a gépi berendezésért és a rengeteg vasalkatrészért 460.000 forint volt a legmagasabb ajánlat. Ezt az összeget a főváros keve­­selte, ezért szóbeli árverést tűzött ki. Az árverésen 546.000 forintot kínált Kurovszky István hegesztő­ipari vállalkozó és ezért az ösz­­szegért neki ítélték az Elevátort- Beáznak az iskolák A tetőhiány következtében, külö­nösen a mostani esős időkben, egyes iskolaépület helyzete sú­lyos. Naponként 10—15 beázást jelentenek. Beázás következtében beomlott a VIII., Rökk Szilárd­utca 13—15. sz. épület tornater­mének mennyezete, maga alá te­metve annak berendezését. Sze­rencsére a tornateremben nem tartózkodott senki Ugyancsak be­ázás miatt be kellett szüntetni a tanítást а XI. ker., Fehérvári­­út 10. sz. iskolaépület tornatermé­ben is, továbbá а IX. ker., Ranol­­der­ utca 22. sz. iskolaépület 5 tan­termében. Leomlással fenyeget a VIII. ker., Bacsó Béla­ út 44. sz. ,iskolaépület tornatermének meny­­nyezete is. A II. ker., Marcibányi­­tér 1. sz. iskolaépület lépcsőházá­ban felgyülemlett víztől alig tud­ják a tanulók a tantermeket meg­közelíteni. Súlyos a helyzet a be­ázás miatt az V. ker., Pannonia­­utca 85. sz., az V. ker., Szent Ist­­ván­ téri 13—14. sz. iskolaépüle­tekben. Nagyon súlyos helyzetben van a VIII. ker., Dugonics­ utca 19—21. sz. iskolaépület is. Munkaruha ? Gutmann sarok Fodor Gyula alpolgármester: Fokoznunk kell a hároméves terv fővárosi végrehajtásának ütemét Január 31-én járt le a három­éves terv végrehajtásának első féléve. Ebből az alkalomból fel­merül a kérdés, hogy a fővárosi háztartás és az üzemek üzletvite­lének keretében­­ milyen mérték­ben lehetett megvalósítani az elő­írt programmot és ninc­s-e szükség a tervek bizonyos revíziójára. Fodor Gyula alpolgármester, akit ebben az ügyben megkérdez­tünk, a következőket mondotta a Fővárosi Napló munkatársának: — Most érkeznek be a jelenté­sek a hároméves terv végrehajtá­sának első félesztendei eredmé­nyeiről. E­­jelentések alapján minden irányban megvizsgál­juk az elért eredményeket és megállapítjuk, nem történt-e egyik, vagy másik helyen hiba, mulasztás, esetleg szabotázs­­jellegű visszaélés. A tudomásomra jutott adatok sze­rint komoly eredményeket értünk el, de nem kétséges, hogy a vég­rehajtás ütemét fokoznunk kell. Tudni kell ugyanis, hogy a há­roméves terv végrehajtásának kezdeti, időpontjában bizonyos ké­sedelem mutatkozott. Ezt a kése­delmet már eddig is igyekeztünk behozni és nem kétlem, hogy ezt a célt, ami a végrehajtás ütemé­­nek fokozására irányul, rövidesen el is érjük. . A tavaszi közmunkák előkészí­téséről Fodor, Gyula alpolgármes­ter ezeket mondja: " A tavaszi építkezések és egyéb fővárosi beruházási munká­latok előkészítése folyamatban van, sőt legnagyobb részük befe­jezéshez közeledik. Az­ időjárás enyhesége lehetővé teszi, hogy már márciusban olyan munkála­tokat is megidízhassunk, amelyek­re egyébként csak májusban ke­rülhetne a sor. A főváros pénzügyi helyzete stabilizálódott és a kormány­nyal kötött legutóbbi megálla­podás értelmében ezt az egyen­súlyt a jövőben is megőriz­hetjük. Az adórészesedést a kormány har­mincról huszonöt százalékra szállí­totta le, viszont a forgalmi adónál és a fogyasztási adóknál olyan be­vételi többletek­­ jelentkeznek, amelyek az adórészesedés leszállí­tása folytán bekövetkező, vissza­esést ellensúlyozzák. A Fővárosi Napló értesülése sze­rint a hároméves terv első félévi mérlegéről a jövő héten jelentést adnak ki, amely­­általános érdek­lődésre tarthat igényt. з PÉNZ KELL A TÜDŐVÉSZ ELLENI EREDMÉNYES KÜZDELEMHEZ Budapest tüdőbeteggondozó inté­zeteit az elmúlt félévben 34.572 új és 29.676 régi beteg kereste fel vizsgálat céljából, s az egész év fo­lyamán 875 tüdővészes halálozás történt, ami azt bizonyítja, hogy — bár a javulás kétségtelen és erőteljes jelei m­utatkoznak — a tüdővész ellen még­ sokat kell har­colnunk. Bakács Tibor dr. tisztifőorvos legújabb jelentésében részletesen foglalkozik­ a tüdőbeteggondozás problémájával é­s többek között a következőképpen számol be az ed­dig tett intézkedésekről: — A tüdőgümőkór, mely Buda­pesten a halálokok között ma is a harmadik legnagyobb pusztító, mint azelőtt is, ma is nagy pro­blémát jelent. Gümőkór megelőző erőfeszítéseinket nemcsak azért kell fokoznunk, mert ez olcsóbb és könnyebben vezet eredményhez, hanem azért is, hogy a gyógyító tevékenységre rendelkezésünkre álló aránytalanul szűk lehetősé­geink jobban megközelítsék a szük­ségleteket.­­ Tüdőbeteggondozó intézeteink látogatottsága lényegesen növeke­dett. Ennél nagyobb jelentőségű­nek tartom azt a körülményt, hogy az új betegek száma a háborút megelőző 9­9%-ról 17­4 %-ra emelkedett. Az újjbetegek számának emelkedése szorosan összefügg az egyre széle­­­sülő szűrővizsgálatokkal. Nagy­mértékben megnövekedett vizsgáló eljárásaink egyik legfontosabb­ja a röntgenezés. Az 1947-es esztendő folyamán több mint 500.000 forint értékben a tüdőbeteggondozó inté­zetek korszerűtlen és elavult röntgenberendezéseit felújítottuk és ezzel jelentékeny lépést tettünk előre.­­ A védőnői látogatások száma a háborút megelőző szám 1/1-ére csökkent. Tüdőbeteggondozást a fertőző gócok felkutatása, helyszíni tanulmány nélkül eredményesen végezni nem lehet. Mindaddig azonban, amíg a védőnői karban olyan jelentős hiányok vannak, mint most, ennek eleget tenni nem vagyunk képesek. A védőnői kar jelentékeny része adminisztra­tív munkákkal van igénybe véve, lakáslátogatásokra idő alig jut.­­ A tüdőbeteggondozás kérdé­sének tárgyalásánál a megelőzést a gyógyítástól nagyon nehéz elhatá­rolni. Megelőzés a fertőző vagy a fertőzőképessé válható beteg gyógykezelé­se is, mint ahogy meg­előzés, ha csak egyszerűen a kör­nyezetet veszélyeztető beteget ki­emeljük munkahelyéről, családja köréből. A gyógykezelés szem­pontjából rendelkezésünkre álló kislétszámú kórházi és szanató­riumi ágyak, sok tekintetben meg­oldhatatlan feladatok elé állítanak. Egyik oldalon egyre nagyobb in­tenzitással folytatjuk tüdőbeteg szűrővizsgálatainkat, egyre nagyobb számmal derítjük fel az eddig nem észlelt gümőkóros betegeket; má­sik oldalon a már észlelt és okvet­lenül kórházi vagy szanatóriumi ápolástólan részesítendő betegek ré­szére ágyat biztosítani nem tu­dunk. Természetesen gümőkór-ágyellátmányunknak ez a szomorú helyzete a múlt rendszer hibás kórházpolitiká­jában gyökeredzik.­­ Külön nehézség, hogy gyer­­mekgümőkór kezelésére a lehető­ségek még rosszabbak. Budapest egyetlen gyermek-tbc. osztálya, a Szent János-kórház súlyos hábo­rús sérülései következtében, ere­deti helyéről kiszorult és arra alig alkalmas helyen, igen korlátozott feltételek között­­ tengődik. A há­roméves terv első esztendejében kerül sor ennek a létfontosságú osztálynak, újból eredeti keretei­nek megfelelően való, felállítá­sára.­­ Remélnünk kell, hogy a há­roméves terv nyomán előálló be­vételtöbblet egy részéből a fennálló legsürgősebb hiá­nyosságokat pótolni leszünk képesek.­ ­ Az 1947-es esztendő második felében, az Egészségügyi Kormány­zat országos BCG oltási akciója keretében Budapesten is megkez­dettük az oltásokat. Szervezési ta­pasztalatokat szerzendő, először egy várhatóan magas átvészeltségű ke­rületet választottunk ki, a XIII. ke­rületet, ahol 32.300 személy jelent­kezett oltásra. lég tart a VÁSÁR a METRÓ-ÜZLETHÁZ­ban A FŐVÁROSI ALKALMAZOTTAK JÓLÉTI SZÖVETKEZETÉBEN BUDAPEST, IV., KOSSUTH LAJOS­ UTCA 9. SZ. Raktáron lévő idénycikkeinkből V­Á­S­Á­R­T RENDEZÜNK Felhívjuk b. figyelmüket alanti cikkeinkre, melyeket LÉNYEGESEN LESZÁLLÍTOTT ÁRON HOZUNK­­FORGALOMBA. Férfi kaskaöltöny, soros, gyapjú — — Fiú düstin, tiroli nad­rág vállpánttal — Női re­gatta cipő, la. — Férfi regattacipő, la. marhabőr — Női átmeneti kabát, gyapjúszövetből — Női szövetruha — — Tiszta selyem női ken­dő, törökös minta — Ft 435.­Ft 47.50-től Ft 90.— — Ft 96.— Ft 248.---tób Ft Ш.­Ft 28.80 Női kötött mellény, gallérral — — — Férfi ing, komplett méret, több színben Csíkos vászon, 70 cm széles — — Női kabátszövet, 140 cm széles — — Opálüveg szappantartó Csiszolt boros-és likőrkészlet — Ft. 22.— Ft 64.80 Ft 56.60 Ft 19.90 Ft 40.— Ft 2.50 Ha jól és olcsón akar vásárolni, keresse fel üzletházunkat és TEKINTSE MEG „TÉLBŐL A TAVASZBA“ kiállításunkat.

Next