Friss Hirek, 1919. január (3. évfolyam, 1-25. szám)
1919-01-01 / 1. szám
HódmeszŐ-Vásárhely, 1919. III. évfolyam 1. szám Szerda, január 1. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI FITOZETLEfű POLITIKAI MPSLAP. Ennek a reménységnek ápolása a mi programmunk. Szivesen látunk mindenkit, aki hisz az emberben és annak jobb jövőjében. Barátunk lesz mindenki, aki tiszteli a nemzet múltját s a jelen harcát tiszta fegyverekkel vívja a jog és igazság győzelméért. Ebben a munkában nem ismerünk pártot, sem osztályt, sem felekezetet, csak az embert. Ajtónkat csak az osztálygyűlölködés és a demagógia előtt zárjuk be, de a tiszta demokrácia üde levegőjének még az ablakunkat is kitárjuk. Emberek, magyarok, reméljünk 1 Van feltámadás ! Lesz még Magyarország, szép Magyarország 1 Barabás István: Készülődés a béketárgyalásokra. Berni jelentések szerint Wilson közbenjárására Német-Ausztria és Németország küldöttei is meghívást kaptak a béketárgyalásokra. Magyarország delegátusá nak meghívására még nem történt intézkedés, de— állítólag — Wilson Magyarországra nézve is tett kedvező kijelentéseket. Az olasz kormányválság, Olaszország belpolitikai életében az ellentétek annyira kiélesedtek, hogy a kormány a belső rendet fentartani többé nem képes. Barthelmi miniszter már tárcájáról lemondott s kijelentette, hogy tovább a kormányzásban sem kíván résztvenni. Olaszországban az egész kormány bukását várják minden pillanatban az olaszok. A szép Magyarország gúzsbakötve halálos dermetségben vergődik. Ellenségei ássák a sírt számára. Mindennap foszlik a re-ménység, mindennap új csalódásokat hoz. Sehol egy szabadító gondolat, amibe belefogazhatnánk, sehol egy zöldülő folt, amin a szem , megpihenhetne. Mindenütt letarolt erdők, széttaposott virágos kertek... Érdemes-e hát ma valamihez kezdeni? Lesz-e ismét Magyar-ország s benne boldog magyarság ? Rátalál-e a magyar ismét magára ? ! Erős hittel valljuk : igen, igen, igen. Ebben a reményben szólunk Vásárhely közönségéhez. Az országösszeomlás égig-zengő robajában talán elvész a mi gyönge hangunk, de mi e fojtogató légkörben sem szűnünk meg hirdetni, hogy a feltámadás reménye éppen a sír szélén a legerősebb, a legszárnyalóbb. Ára: I Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda IEhífizeti ára helyben negyedévre 15 kor., I ^ra:e Hódmezővásárhely, Szent Antal utca 7. szám. f Felelős szerkesztő: 2 félévre 30 korona. — Vidékre negyedévre 1 _ ‘ 20 I Megjelenik hétfő kivételével minden nap. f ftA|IÄIIÄ€ f 15 korona’ korona. I 20 I «I* I Hirdetések a legolcsóbbn közöltétnek. 1 fillér. Budapestről jelentik, hogy a csehek a lehető legrövidebb idő alatt megszállják az egész felső Magyarországot Pozsonytól a Szepességig s egyúttal birtok A földbirtokreform a miniszteri tanács előtt A csehek Baiunévág st. kukba is veszik. Mindenáron azon vannak, hogy a béketárgyalások megkezdése előtt befejezett helyzetet teremtsenek. Budapestről jelentik : Ma minisztertanács volt, amelyen Búza Barna földmivelésügyi miniszter beterjesztette a földbirtok-refor Berni jelentés szerint az antant a németországi bolsevikiek kiadását követeli. Berlinben és környékén több máz. Az annyi fórurmot megjárt javaslat így nemsokára a komoly megvalósulás stádiumába lép, bolsevikit fogtak el. A hangulat e miatt Berlinben nagyon izgatott, jogos és 1000 más fegyvernembeli katona érkezését várják, akik megszállják az országot. Károlyi miniszterelnökhöz és kérték Festetich eltávolítását és más megbízható miniszter kinevezését. Az antant a bolsevikjük ellen. Francia csapatok Szegeden. Szegedi tudósítónk jelenti: Ma mintegy 1000 főnyi katonaság érkezett a városba Vix főparancsnok vezetése alatt. Még további 1000 gya-A katonatanács Festetich hadügyminiszter megbizhatósága ellen kifogást emelt. Küldöttséget menesztettek a katonatanács a kormány élen. „Jaj a legySzettetyuk!“ A román királyi dekrétum Erdélyt s vele együtt Magyarországnak a Tiszáig terjedő részét ,egyszer s mindenkorra, a román királysággal egyesültnek jelenti ki s egyúttal az uj román terület kormányzásáról is intézkedik. Azonban, az újabban mind nagyobb számban hozzánk jövő francia katonák, mintegy vigasztalásul, azzal biztatnak, hogy a magyar területek megszállása kizárólag csak katonai természetű és nem politikai jellegű. Meggyötört lelkünk szeretne hinni a francia biztatásnak, de amikor azt látjuk, hogy Kelozsvárt, ahol a hatvanezer lakosból mindössze csak hétezer a román, a megszálló román katonai parancsnokság eltiltja a katonai formaruha viselését, semmiféle gyűlés tartását meg nem engedi, a lapokra és mindenféle nyomtatványra előzetes cenzúrát rendel el, a hazai lapokat nem kézbesítik, az utazásokat lehetetlenné teszik, de a havasokról beemlített úgynevezett román nemzetőröket korlátlan számban tartják a város nyakán ; amikor Gyergyószentmiklóson, ahol románt eddig legfölebb csak festve láttak, a román parancsnok azt plakátkoztatta ki, hogy szóbeli panaszt nem hallgat meg s akinek panasza van, azt románul és írásban adja be, ami más szóval azt jelenti, hogy a műveletlen román katonaság kihágásai miatt senki se merjen panaszkodni, de ha merne is, senki sem teheti, mert a városban senki sem tud románul ; amikor Marosvásárhelyen a telefont a magánhasználatból teljesen kivonták, a Munkásotthont egyszerűen bezárták és a Munkástanács elnökét leirtóztatták, mert az egyik szakszervezet választmánya ülésre mert összeülni; amikor a nőknek, férfiaknak egyaránt kijáró nyilvános és bizalmas botbüntetés az elsőfokú közigazgatási eljárás ; amikor a magyar sajtó elnémítása után, például a nagyszebeni román érsek lapja, a Telegraful Roman uszító rágalmait ilyen hangon írhatja Erdély főkormánybiztosáról: .Az Apáthy István professzor (!) által felizgatott és leitatott székelyek lelőtték Petrovici Oktaviánt, a fiatal román légionárius diákot. Ha néma közismert kolozvári hülye professzorról volna szó, joggal kiálthatnak.