Friss Hirek, 1919. január (3. évfolyam, 1-25. szám)

1919-01-01 / 1. szám

HódmesEŐ-Yásárhely, 1919. III. évfolyam 1. szám Szerda, január 1. FtTO^ETLEfll POLITIKAI MPSLAP. A szép Magyarország gúzsbakötve halálos dermotségben vergődik. Ellenségei ássák a sirt számára. Mindennap foszlik a re- 1 ménység, mindennap új csalódá­sokat hoz. Sehol egy szabaditó gondolat, amibe belefogózhatnánk, sehol egy zöldolő folt, amin a szem , megpihenhetne. Mindenütt letarolt ; erdők, széttaposott virágos kertek... Érdemes-e hát ma valamihez i kezdeni? Lesz-e ismét Magyar- j ország s benne boldog magyarság ? Rátalál-e a magyar ismét magára ? í Erős hittel valljuk : igen, igen, igen. Ebben a reményben szólunk Vá­sárhely közönségéhez. Az ország­összeomlás égig-zengő robajában talán elvész a mi gyönge hangunk, de mi e fojtogató légkörben sem szűnünk meg hirdetni, hogy a fel­támadás reménye éppen a sir szé­lén a legerősebb, a legszárnya­­lóbb. Ennek a reménységnek ápolása a mi programmunk. Szivesen lá­tunk mindenkit, aki hisz az em­berben és annak jobb jövőjében. Barátunk lesz mindenki, aki tisz­teli a nemzet múltját s a jelen harcát tiszta fegyverekkel vívja a jog és igazság győzelméért. Ebben a munkában nem ismerünk pártot, sem osztályt, sem felekezetet, csak az embert. Ajtónkat csak az osz­tály-gyűlölködés és a demagógia előtt zárjuk be, de a tiszta de­mokrácia üde levegőjének még az ablakunkat is kitárjuk. Emberek, magyarok: reméljünk 1 Van feltá­­madás 1 Lesz még Magyarország, szép Magyarország 1 Barabás István. Készülődés a béketárgyalásokra. Berni jelentések szerint Wilson közbenjárására Né­­met-Ausztria és Németor­szág küldöttei is meghívást kaptak a béketárgyalásokra. Magyarország delegátusá­nak meghívására még nem történt intézkedés, de— ál­lítólag — Wilson Magyar­­országra nézve is tett ked­vező kijelentéseket. Az olasz kormányválság. Olaszország belpolitikai életében az ellentétek an- j nyira kiélesedtek, bogy a kormány a belső rendet fen­­tartani többé nem képes. Barthelmi miniszter már tárcájáról lemondott s kije­lentette, hogy tovább a kor­mányzásban sem kíván résztvenni. Olaszországban az egész kormány bukását várják minden pillanatban az olaszok. A cselieli Baiuiiéwág'st. kukba is veszik. Minden­áron azon vannak, hogy a béketárgyalások megkez­dése előtt befejezett helyze­tet teremtsenek. mot. Az annyi lóruraot meg­járt javaslat igy nemsokáre a komoly megvalósulás stá­diumába lép. Az antant a bolsevikjük ellen. Berni jelentés szerint az antant a németországi bol­­sevikiek kiadását követeli. Berlinben és környékén több bolsevikit fogtak el. A han­gulat e miatt Berlinben nagyon izgatott. Krancia csapatok Szegedeii. Szegedi tudósítónk jelenti: Ma mintegy 1000 főnyi ka­tonaság érkezett a városba Yix főparancsnok vezetése alatt. Még további 1000 gya-A katonatanács Festetich hadügyminiszter megbizha­­tósága'ellen kifogást emelt. Küldöttséget menesztettek Károlyi miniszterelnökhöz és kérték Festetich eltávolí­tását és más megbízható mi­niszter kinevezését. „Jaj a IcgySzSttetyuH!“ A román királyi dekrétum Erdélyt s vele együtt Magyarországnak a Tiszáig terjedő részét .egyszer s mindenkorra“ a román királysággal egyesültnek jelenti ki s egyúttal az uj román terület kormányzásáról ia intézkedik. Azonban, az újabban mind nagyobb számban hozzánk jövő fran­cia katonák, mintegy vigasztalásul, azzal biztatnak, hogy a magyar területek megszállása kizárólag csak katonai természetű és nem politikai jellegű. Meggyötört lelkünk szeretne hinni a francia biztatásnak, de ami­kor azt látjuk, hogy Lelozsvárt, ahol a hatvan­ezer lakosból mindössze csak hét­ezer a román, a megszálló román katonai parancsnokság eltiltja a ka­tonai formaruha viselését, semmiféle gyűlés tartását meg nem engedi, a lapokra és mindenféle nyomtatványra előzetes cenzúrát rendel el; a ha­zai lapokat nem kézbesítik, az uta­zásokít lehetetlenné teszik, de a havasokról beemditett úgynevezett román nemzetőröket korlátlan szám­ban tartják a város nyakán ; amikor Gyergyószentmiklóson, ahol románt eddig legfölebb csak festve láttak, a román parancsnok azt pla­­kátiroztatta ki, hogy szóbeli panaszt nem hallgat meg s akinek panasza van, azt románul és írásban adja be, ami más szóval azt jelenti, hogy a műveletlen román katonaság ki­hágásai miatt senki se merjen pa­naszkodni, de ha merne is, senki sem teheti, mert a városban senki sem tud románul ; amikor Marosvásárhelyen a tele­font a magánhasználatból teljesen kivonták, a Munkás-otthont egysze­rűen bezárták és a Munkástanács elnökét lehrtóztatták, mert az egyik szakszervezet választmánya ülésre meit összeülni; amikor a nőknek, férfiaknak egy­aránt kijáró nyilvános és bizalmas botbüntetéa az elsőfokú közigazga­tási eljárás ; amikor a magyar sajtó elnémitása után, például a nagyszebeni román érsek lapja, a Telegraful Roman uszító rágalmait ilyen hangon írhatja Erdély főkormánybiztosáról: ,Az Apáthy István professzor (!) által felizgatott és leitatott székelyek le­lőtték Petrovici Oktáviánt, a fiatal román légionárius diákot. Ha néma közismert kolozvári hülye professzor­ról volna szó, joggal kiálthatnók: Budapestről jelentik, hogy a csehek a lehető legrövi­debb idő alatt megszállják az egész felső Magyaror­szágot Pozsonytól a Sze­­pességig s egyúttal birto-A földbirtokreform a miniszteri tanács előtt Budapestről jelentik : Ma minisztertanács volt, ame­lyen Búza Barna földmi­­velésügyi miniszter beter­jesztette a földbirtok-refor-Ára: I Szerkesztőség, kiadóhivatal és könyvnyomda I j Ehífiz^óti ára helyben negyedévre 15 kor., I ^ra: e Hódmezővásárhely, Szent Antal-utca 7. szám. f Felelős szerkesztő: 2 félévre 30 korona. — Vidékre negyedévre 1 _ ‘ 20 I Megjelenik hétfő kivételével minden nap. f ftA|IÄIIÄ€ f 15 ^orona’ korona. I 20 I «I* I Hirdetések a legolcsóbtnn közöltéinek. j fillér. HÓDMEZŐVÁSÁRHELYI logos és 1000 más fegyver­­nembeli katona érkezését várják, akik megszállják az országot. i katonatanács a kormánT dien.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék